Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
1977. SZEPTEMBER 13., KEDD Duna-ági ifjúsági napok Ráckevén RÉNYI KATALIN POLITIKAI PLAKÁT KIÁLLÍTÁSA 5 Rényi Katalin politikai pia- 5 kátjait a közönség a Hazafias = Népfront ráckevei nagyközségi i székházában nézheti meg szep- £ tember 18-ig. A plakát olyan idős, mint a forradalom. Igaz, már az ókorban is olykor használták Rómában, de általános elterjedése a francia forradalomhoz és a nyomdatechnika feltalálásához kapcsolódik. A plakát mindig mozgósított közérthető, hatásos, egyszerű jelképeivel. Rajzának gesztusa megszólító erejű. A műfaj magaslata éppen lényegéből adódóan 1871, 1917, 1919-ben valósult meg, amikor a francia, az orosz, a magyar forradalom igazságát kísérte. Líra társul az eszmékhez Mi a helyzet napjainkban? Á nyugati plakát túlságosan reklámjellegű, mely fölösle- I ges energiákat köt le, másrészt szelídül az élet; nálunk. Ez mindenképpen szerencsés fordulat. Mindez meghatározza a pályakezdő Rényi Katalin sajátos teendőit. Tehetsége felmérte a lehetőségeket, dús képzelete a valóságot kottázza pontos árnyalatokkal. Lelkü- letéből adódóan és a kor karakterétől is függően új eszközökkel építi elképzeléseit. Miben áll ez? Elsősorban a montázs bátor alkalmazásában, másrészt a variációk megragadásában. Amikor az Edzett ifjúság mozgalmasságát igényli, akkor a rajz türelmetlenebbé válik, így követi a gondolatot. Máskor kedves a vonalvezetés, amikor a Nemzetközi Gyermeknap meghittségét értelmezi a színes labdák zászlódíszbe öltözött nyugtató gömbölydedsé- gével. Olykor kemény a fogalmazás. Sisakok, fegyverek sűrített halmazával jelzi a béVendégségben a Galga mente művészete Szüreti nap Tápiószentmártonban Vasárnap vendégségben járt a Galga mente népművészete Tápiószentmártonban, a helyi művelődési központ és az Aranyszarvas Tsz KlSZ-szer- vezetének jóvoltából, a szüreti nap rendezvényeinek keretében. A művelődési központban délelőtt a Galgamácsai Népi Együttes szerepelt, majd Van- kóné Dudás Juli népművész alkotásaiból nyílt kiállítás. S mire megkezdődött a délutáni szüreti felvonulás, majd a bál, a résztvevők művészi élményekkel gazdagodtak, megismerkedhettek a szomszéd járás népi kultúrájának egy-egy értékes motívumával. Vankóné Dudás Juli (középen) kiállítását Bihari József, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár' Igazgatója nyitotta meg (jobbról). Pillanatkép a galgamácsai táncosok műsorából Bozsán Péter felvételei születő forint, a stabilizáció, s az infláció éveit csak a plakát őrzi, lassan emlékezetünkből is eltűnik. Rényi Katalin Bérény Róbert, Uitz Béla, Pór Bertalan, Konecs- ni György, Hincz Gyula plakátművészetének folytatója, derűsebb kort ábrázol, derűsebb eszközökkel, melyet a társadalomnak köszönhet. Azt azonban már önmagának, hogy műveinek gazdag rajzi világa, összetett színkezelése a tudat különböző szintjén gondolkodó embernek ad fogódzót. Ez a szemre, érzelemre, gondolkodásra osztott kombinatív képalkotás Rényi Katalin művészetének legfőbb erénye, mely ízléssel, ismeretvággyal társul. Amatőr festők A Duna-ági ifjúsági napokon mutatták be a ráckevei Ady Endre gimnáziumban a járás amatőr festőinek kiállítását Fegyó János múzeumigazgató rendezésében. Szolid anyagot hoztak a fiatalok, akad még tanulnivaló bőven. Az átlagból Hitter György, Vígh Péter, Bakó László és különösen Winkler József emelkedett ki, utóbbi elmélyült rajztudásával, karakterérzékével. Losonci Miklós Eltemették Hajnal Annát Vasárnap Budapesten, a Kozma utcai temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára a 79 éves korában elhunyt Hajnal Anna Keszi Imréné József Attila-díjas költőt. A gyászszertartáson — ahol a hozzátartozókkal együtt nagy számban jelen voltak az elhunyt pályatársai, művészbarátai, olvasói — Mezei András József Attila-díjas költő búcsúzott Hajnal Annától a költőtársak, az írótársadalom nevében. Felidézte életútját, emberi-alkotói alakját. Méltatta példás magatartását, a közösségért is mindig önzetlen cselekvését, azt, hogy nemcsak verseket adott az embereknek, meg elbeszéléseket a fiataloknak, műfordításokat minden olvasónak, hanem természetéből fakadóan önzetlenséget, állandó törődést és figyelmet a társadalom dolgai iránt. Munkásságával — amelynek elismeréseként 1947- ben Baumgarten-, 1966-ban József Attila-díjat kapott, az idén pedig születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki — a kortársi magyar költészet legismertebb alkotói közé került. írásművei messze az országhatáron túlra is eljutottak, költeményeit több idegen nyelvre lefordították, önálló kötetben is kiadták. Hajnal Annát fériével — az 1974-ben elhun'-' Keszi Imre íróval — közös nyughelyen hántolták el. TV-FIGYELO CtlIe. Amiképpen más hírközlő szervek, így a televízió is megemlékezett a chilei puccs negyedik évfordulójáról. A maga legsajátosabb eszközével: a mozgó képek, a legjobb értelemben vett bravúros dokumentumfelvételek segítségével idézte meg a Modena-palota véres ostromát, majd az Allende-kor- mány megdöntését követő megtorlásokat. Aki végignézte a vasárnap délután közvetített —Schmitt Péter szerkesztette — összeállítást, azt minden bizonynyal a chilei titkosrendőrség, a hírhedt DINA napjainkban is változatlan dühvei, ám a legváltozatosabb eszközökkel folytatott hajtóvadászata háborította fel leginkább: merényleteinek sorozata a Népi Egység-kormány külföldön élő tisztség- viselői, hívei ellen. Orgyilkosságok, bombák robbantása, aknákkal széttépett gépkocsik ... És — hallhattuk az egyili meggyilkolt miniszter. Lete- lier feleségétől, láthattuk a filmkockákon — tehetik bátran, hiszen jó néhány ország huny szemet a területén működő DINA-ügynökök tevékenysége fölött. S nemcsak, hogy szemet huny, hanem al- kalmankint még segíti is. Ott vannak néldául az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok: közülük kerül ki a chileiek életére törő legtöbb orgyilkos. EDDIG TIZENHÉT Gyorsmérleg az olvasótáborokról A könyv értékét nem külalakja, hanem tartalma adja, amelyhez csak úgy juthat hozzá az ember, ha el is olvassa a könyveket — mondotta Csuka Zoltán költő, az érdi olvasótábor ifjú riportereinek, amikor felkeresték otthonában. S ha más megfogalmazásban is, ugyanez volt a célja az idei nyár valarreny- nyi olvasótáborának: közelebb hozni, megszerettetni a könyveket a fiatalokkal. A júniusi kapunyitás óta eddig tizenhét olvasótábort rendeztek Pest megyében, amelyeknek munkájában több mint nyolcszáz fiatal vett részt. Általános és középiskolás diákok, szakmunkástanulók, ipari és termelőszövetkezeti fiatalok. Általában tíz-tizenkét napot töltött egy-egy csoport a táborban. Olvastak, megbeszélték könyvélményeiket, találkoztak írókkal, közéleti személyiségekkel, irodalmi vetélkedőkön vettek részt, szűkebb pátriájuk történetét, néprajzi és népzenei kincseit gyűjtötték össze és természetesen, kirándultak, játszottak, sportoltak, haboztak és táncoltak, egyszóval sok-sok élménnyel, emlékkel gazdagodtak a táborokban. Szélesebbre tárult körülöttünk a világ — mondatták a tábor befejezésekor az érdi diákok, akik riporterként járták be az ország legnagyobb községét. Az élettel ismerkedtünk, hangoztatták, amiket lehetőségünk nyílt elbeszélgetni a nagyközség párt-, tanácsi és gazdasági vezetőivel. És ugyanezt mondották a többi tábor résztvevői is. igaz, mindenütt más-más aspektusból. A Szentendre—izbégi táborban a képzőművészetek alkották a táborélet legfőbb tartalmát. A pilisszentkereszti és a gödi táborban a szlovák. a leányfaluiban pedig a német anyanyelv gyakorlása volt a legfőbb cél. A szigetszentmár- toni tábor fiataljai viszont munkásmozgalmi-helytörténeti kutatással foglalkoztak elsősorban. Veresegyházon —. az idén először — cigányfiatalok ismerkedtek a könyvekkel, az irodalommal. És sorolhatnánk még hosszan, hol, mi állt az érdeklődés központjában — természetesen, az olvasás mellett. Az idei program lényegesen gazdagabb volt, mint a tavalyi. És még nem fejeződött be. Három járásban — a budai, a váci és a gödöllőiben —, még késő ősszel is rendeznek egy-egy tábort a termelőszövetkezetek fiataljainak. Bár korábbra tervezték ezeket a táborokat is, de a gazdag termés betakarítása megváltoztatta az elképzeléseket. Minderről érdekesen, részvétet és indulatot egyaránt keltve szólt a tv dokumentum- műsora, amely mindenképpen méltó volt a chilei szolidaritás napjához. Fonográf. Thomas Alva Edison most száz éve találta ki, hogy miképpen lehet rögzíteni a hangot. Ma már általános iskolai tananyag ez a remek ötlet, amely — mint tudjuk — abból állt, hogy egy aprócska tűvel viaszhengerbe karcolták a hangok rezgéseit, majd e karcolatokon megint végigvezettek egy tűt, és ez egy rugalmas hártyán ismét megszólaltatta a felvett hangokat. Az autodidakta Edison — akinek mellesleg kb. ezer találmányát tartja nyilván a tudománytörténet — egy külön iparág, a hanglemezgyártás megszületését tette így lehetővé. És ezzel együtt megszámlálhatatlan zenemű és zenész, komponista és énekes karrierjének a felívelését. A jeles évforduló alkalmából igen szórakoztató összeállítást sugárzott vasárnap késő este a televízió. Ki más is vezethette volna ezt a muzsikás egy órát, mint Antal Imre, aki a gramofon technikai titkait éppúgy megismertette a nézőkkel, mint a gramofonozás művészi vonatkozásait. A szakembereket, a már nem élő és a még javában működő lemezre-éneklőket szép szám. mai fölvonultató műsorból — egyebek között — két, büszkélkedni való tanulságot vonhattunk le. Az egyik az, hogy hazánkfiai: Bartók Béla és Kodály Zoltán voltak a legelsők, akik ezt az akkori-' ban még inkább csodált, mint praktikus célokra használt masinát a zenetudomány szolgálatába állították. A népi dallamkincs megannyi darabját rögzítették vele. A másik, hogy a hangrögzítésben igencsak mindig jó helyezést ért el Magyarország. Rendre akadtak olyan megszállottak — művészek és technikusok egyaránt —, akiknek produkcióit magasan jegyezték a lemezpiacon, és akik megte. remtették azt az alapot, amelyen a jelenlegi, immár díjat díjra halmozó hanglemezgyártásunk kivirágzóit. Most, hogy Tatán már javában dolgozik a legkorszerűbb présgép, talán nem ok nélkül mondhatjuk magunkat hanglemez-nagyhatalomnak. Mind a tárgyi és személyes emlékekben oly gazdag múltunk, mind a lehetőségekkel teli jelenünk egyaránt érdemessé tesz bennünket erre a címre. Akácz László FELVONOHID - BETONAGYÚ Megfiatalodik a visegrádi fellegvár A visegrádi fellegvár, ez a szabálytalan háromszög alakú építmény hajdan szebb napokat látott. A hegytetőn magasodó erődítményt csillogó paloták vették körül. Északi oldalán Mátyás fejedelmi pampával berendezett lakosztályai álltak, a nyugatin a lovagterem, a keleti oldalon pedig a királyné palotája kapott helyet, és egy kápolna, azzal az ötszög alakú toronynyal együtt, amelyben hajdan a koronát őrizték. A sok száz évvel ezelőtt épült, s közben a többször is toldozgatott, átalakított építmény fölött nem múlt el nyomtalanul az idő. Csatározásokban megroggyant, szél és fagy pusztította falai igencsak omladoztak már, amikor két évvel ezelőtt hozzákezdtek e becses történelmi műemlék megmentéséhez, konzerválásához. A kíváncsiskodó turisták elől ma még kerítéssel védett építési területen Férőért Mihály, az Országos Műemléki Felügyelőség építőcsoportjának vezetője kalauzol bennünket. Megmutatja a nyugati palotafalat, amely sok galibát okozhatott volna, ha nem kezdenek hozzá haladéktalanul a megerősítéséhez. A 13 méter magas fal ugyanis hovatovább, élet- veszélyesnek számított, hiBozsán Péter felvétele szén fölső pereme már 70 centiméterrel nyúlt az alapok fölé. Nos, az építmény középső szakaszán beton támfalat kapott. így nemcsak a további dőlést sikerült megakadályozniuk. hanem azt is elérték, hogy az így létrejött teraszt idővel kilátónak használhassák a műemlék látogatói. A múlt hét közepén befejeződött az északi sziklafal megerősítése is. A dorogi szénbányáktól kölcsönkért műszakiak csapata több heti kemény munkával megszüntette az omlásveszélyt. Munkájukhoz egy, a bányákban alkalmazott betonágyút használtak. Nagy nyomással betont oltottak a meglazult kőtömbök közé, s a fal most már szilárdan áll. A csoport most új munkaterületre hurcol- kodott át, a Salamon-torony- hoz. Ferbert Mihály elmondta azt is, hogy jövőre a fellegvár felét megnyitják a látogatók előtt. Készen áll és csupán berendezésre vár a kőtár épülete, ahol a felújítás során lelt faragványok- ból rendeznek állandó kiállítást. A telet a vár belső rekonstrukciójával tölti maid az építők csoportja. Ez idő alatt kell a részletes alapossággal kidolgozott ütemtervek szerint elkészíteniük a kaputorony kváderíröveit. kiegészíteniük a lpóiső boltozatok hiánvzó faragvánvait és helyreállítaniuk a belső kandallókat. A jövő tavasszal munkájukat a kanubeiárat rekonstruálásával folytatták. A nyár közevére készül el a fellegvár keleti tornna, a hozzá tartóvá ham*sfta+lno kn.rnlín. rí hanguiofnt, árasztó láncos felvonóhíddal. B. P. keidő háborús konfliktusait, az imperializmus cselszövéseit. Ebben a választékosságban nyilvánvalóvá válik, hogy Rényi Katalin politikai elkötelezettsége és grafikusi felkészültsége azonos színvonalú. így minden plakátja túl a kötelező tárgyilagosságon, személyes hangvételű, líra társul az eszméhez. Holnapjelző galambjának terhességében földrészek térképét látjuk, a béke terjeszkedését, az alkotó emberiség hajnalodá- sát, mely felváltja az elfúlt ezredévek véres villongásait, a népek boldogságát rongáló fekete indulatokat, az elnyomást. A Nagy Októbert idéző lapján Lenin és a tömegek szilárd kapcsolata érződik a rokonított formák összességében. Kombinatív képalkotás Rényi Katalin képi fogalmazásainak bősége értelmének szelektív szigorúságával találja meg a helyes változatok megoldásait. Erre példa az Alkotmány nap-i variációsorozata. Amikor az ejtőernyők színes gömbjeit csoportosítja, akkor a látvány ajánlataiba kapaszkodik. Ez az egyik lehetőség az eszme kifejtéséhez. A másik az a közelítés, amikor a búzakalász arany csillogását egyezteti a tűzijáték sistergő fényrózsáival. A legizgalmasabb változat az a lap, amelyen Magyarország térképe telített stilizált virágmintákkal. Ez a színes felület csöndesen bejelenti, hogy a virágos életért küzdenek népünk milliói; egységgel, munkával. Szellemes Rényi Katalin Inflációs ember-e, akinek arca milliárd pengőkből szerveződik ziláltra. Ezt a társadalmi drámát szüntette meg a
