Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

1977. SZEPTEMBER 13., KEDD derek Párizsban Hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Francia~ országba érkezett Edward Giere k, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Pá­rizs Orly repülőterén a len­gyel vezetőt és feleségét Va- léry Giscard d’Estaing köztár­sasági elnök és felesége, vala­mint Raymond Barre minisz­terelnök fogadta. A háromna­pos látogatás során három al­kalommal is tárgyal egymással a francia államfő és a LEMP első titkára. Leonyid Brezsnyev fogadta Kart Waldheimet Kurt Waldheim vasárnap Ulánbátorból visszaérkezett Moszkvába. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a moszkvai Kremlben fogadta a Diada - Barcelonában " ÖSSZETŰZÉ­SEKBE torkollott vasárnap este Barcelónában az egyébként békés felvonulás, ame­lyen egymilliókét­százezren vetitek részt a katalán nemzeti ünnep, a Diada alkalmából. 1714. szeptember 11-re emlékeztek, amikor a katalán ellenállók megpró­bálták elűzni a spanyol király csa­patait. A felvonu­lók a katalán ön- kormányzat ki­hirdetését és a de­mokratikus sza­badságjogok szava­tolását követelték. Hírügynökségek szerint a Francó halála óta eltelt 21 hónap során ez volt a legnagyobb tüntetés Spanyol- országban. A Francó-rendszer alatt a katalánok nem emlékezhettek meg nemzeti napjukról. Még tavaly ilyenkor is csupán a katalán fővároson kívül enge­délyezték az ünnepségek meg­tartását. Adolfo Suarez mi­niszterelnök szavakban ugyan már állást foglalt a területi és etnikai jogok szavatolása mel­lett, de hivatalosan még nem járul hozzá a katalán autonó­miához. BÄR HÍREK SZERINT a spanyol miniszterelnök és a Tarradellast, a katalán gene- ralitás száműzetésben élő el­nökét képviselő katalán veze­tők múlt hét közepén Madrid­ban már megállapodásra ju­tottak az önkormányzat leglé­nyegesebb kérdéseiben, ám az előzetes hírügynökségi jelenté­sekkel ellentétben vasárnap még sem állították helyre Bar­celonában az ideiglenes kata­lán generalitást, a katalán au­tonóm kormányt: így nem cso­dálható, hogy a Diada összetű­zésekbe torkollt. A felvonulás első, nagyobbik része incidensek nélkül zajlott le, amikor azonban az est be­álltakor a rendfenntartó erők a tüntetés befejezésére szólítot­tak fel, a szélsőséges csoport­tok barikádokat emeltek és kövekkel kezdték dobálni a rendőröket, azok pedig könny­fakasztó gázzal és gumilövedé­kekkel válaszoltak. A lövedé­kektől többen megsérültek és a rendőrség több személyt le­tartóztatott. Az összetűzések körülbelül egy órán át tartot­tak. A generalitás évszázados in- tézmény. Eredetileg a XIII. szá­zadban alapították, de a XVII. században megszűnt, és csak a második Spanyol Köztársa­ság állította helyre 1931-ben. Franco tábornok hatalomra jutása után, 1938-ban megszün­tette, és azóta az száműzetés­ben tevékenykedik. Adolfo Suarez kormánya a generalitás helyreállításáról a tárgyalásokat közvetlenül Jo- sep Tarradellassal, a generali­tás 1954-ben a száműzetésben, Mexikóban megválasztott elnö­kével folytatta le. A Francia- országban élő Tarradellas — De Gaulle tábornok nagy cso- dálója — a tárgyalások döntő szakaszában teljesen mellőzte és kész helyzet elé állította a katalán politikai pártokat, sőt értesülések szerint a genera­litás tanácsosainak (miniszte­reinek) kinevezésénél sem kí­vánja figyelembe venni a jú­nius 15-i parlamenti választá­sok eredményeit. Tarradellas- nak ez az eljárása egybevág a Suarez-kormány törekvéseivel, amely nem nézné jó szemmel, ha Barcelonában esetleg a kommunistákat is magában foglaló baloldali autonóm kor­mány alakulna. A június 15-i választásokon ugyanis Kataló- niában a mandátumok nagy többségét a Katalán Szocialis­ta Párt (a Snanyol Szocialista Munkáspárt katalán szerveze­te) és a Katalán Egyesült Szo­cialista Párt (a Spanyol Kora- mu^ista Párt koalán szerve­zete) szerezte meg. JOSEP TARRADELLAS, a generalitás vezetője a nemzeti nap alkalmából kiadott nyilat­kozatában meggyőződését fejez­te ki, hogy ez az utolsó eset, amikor a katalánok nemzeti intézményeik nélkül emlékez­nek meg szeptember 11-ről, de a fentiek ismeretében várható, hogy a katalánok ügye még to­vábbi spanyol belpolitikai bo- nypdalmak forrása lesz. A. B. T. hivatalos szovjetunióbeli lá­togatáson tartózkodó dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtit­kárát. A meleg, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója, Arkagyij Sevcsen- ko és Roberto Guyer, az ENSZ főtitkárának helyette­sei. Leonyid Brezsnyev és Kurt Waldheim véleményt cserél­tek az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi béke és biztonság támogatását célzó tevékenységével kapcso­latos kérdésekről, valamint néhány időszerű nemzetközi problémáról. A szovjet párt- és államfő hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió következetesen síkraszáll a nemzetközi enyhülési folya­mat elmélyítéséért és a világ minden térségére történő ki- terjesztéséért. Leonyid Brezs­nyev tájékoztatta Kurt Wald­heimet azokról a lépésekről, amelyeket a Szovjetunió más országokkal együtt e célok elérése érdekében szándéko­zik tenni. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak a fegyverke­zési hajsza korlátozásáért és a leszerelést célzó hatékony in­tézkedések mielőbbi fogana­tosításának szükségességére. Leonyid Brezsnyev és Kurt Waldheim megbeszélésén szó volt a Közel-Keleten, Cipru­son és Afrika néhány térsé­gében meglevő tűzfészek le­hető leggyorsabb felszámoló sának szükségességéről és a konfliktushelyzetek igazságos politikai rendezéséről. Leonyid Brezsnyev a Szov jetunió változatlan támogatá­sáról biztosította az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és főtitkárának a nemzetközi biztonság megszilárdítására és az alapokmány tételeinek megfelelő államközi együtt­működés fejlesztésére irányu­ló erőfeszítéseit. Kurt Waldheim az ENSZ béke aranyérmét nyújtotta át Leonyid Brezsnyevnek az egyetemes béke és a népek biztonsága javára végzett kö­vetkezetes és eredményes te­vékenységének elismeréseként. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára hétfőn el­utazott Moszkvából. Csak röviden... MILLIÓK vettek részt va­sárnap a Német Demokrati­kus Köztársaság minden. a fasiszta terror áldozatainak emlékére és a fasizmus újjá­éledése elleni harc jegyében megtartott tömegrendezvé­nyek sorozatán. VASÁRNAP ESTE véget ért a Portugál Kommunista Párt központi lapjának, az Avante-nak a Lisszabon mel­letti Járom-völgyben felépí­tett pavilonvárosban megren­dezett idei ünnepsége. A két és fél napos ünnepségsoroza-, Ion számos testvérpárt köz­ponti lapja, köztük a Népsza­badság küldöttséggel képvi­seltette magát. HANNS MARTIN SCHLE­YER elrablói hétfőn 13.30-kor telefonon jelentkeztek az AFP francia hírügynökség bonni irodájában és közölték újabb ultimátumukat: amennyiben hétfőn éjfélig a hatóságok nem bocsátják szabadom a tizen­egy terroristát, kivégzik tú­szukat. A MÚLT HÉTEN végrehaj­tott kisebb szívműtét után hétfőn délelőtt elhagyta a kórházat Dolores Ibárruri. BVT-batározatok Négynapos tanácskozás után hétfőn, egy sor nagy jelentő­ségű határozat meghozatalával befejeződött a Béke-világtanács Elnöksége Irodájának kibőví­tett ülése. Az ülésen az iroda tagjai mellett részt vett 5 vi­lágrész nemzeti békemozgal­mainak sok képviselője, köz­tük Szilágyi Béla és Lőrincz Tamás, a Magyar Országos Bé­ketanács alelnökei, valamint dr. Laukó Károly, a BVT ma­gyar titkára. Jelen volt a ta­nácskozáson számos nemzet­közi szervezet küldötte, így Kumar Banerjee, az ENSZ fő­titkárhelyettese, valamint az afrikai felszabadító mozgalmak több képviselője. Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke nemzetkö­zi sajtóértekezletén hangsú­lyozta, hogy az ülésszakon tel­jes sikerrel tárgyalták meg a nemzetközi békemozgalom soron következő feladatait, s olyan döntéseket hoztak, ame­lyek új távlatokat nyitnak a nemzetközi békeharc és az egyes nemzeti békemozgal­mak tevékenysége számára. Chandra a határozatok közül kiemelte a Béke-világ tan ácsá­nak elhatározását, hogy újabb, még nagyobb lendületet ad a fegyverkezési verseny megfé­kezését célzó nemzetközi ak­cióknak, s az egész világot át­fogó tiltakozó mozgalmat szer­vez a neutronbombával szem­ben. A Béke-világtanács el­nöke bejelentette, hogy a nem­zetközi _ békemozgalom októ­ber 1-től 15-ig világméretű akciót szervez a neutronbom­ba elleni harc jegyében. Az elnökség irodájának ez­zel kapcsolatos határozata — amely az élet nevében: tör­vényen kívül a neutronbom­bát címet viseli — kimondja, hogy a neutronbombát nem szabad gyártani, meg kell szüntetni a fegyverkezési ver­senyt. Az. iroda felhív min­den nemzeti békebizottságot, politikai pártot, más nemze­ti, regionális és nemzetközi mozgalmat, s szervezetet, hogy tömeggyűléseken, tüntetése­ken, tanácskozásokon köve­teljék a neutronbomba tör­vényen kívül helyezését. Az elnökség irodája üze­netet fogadott el. amelynek címzettjei az október 4-én kezdődő belgrádi találkozó résztvevői. A berlini ülésszak újból síkraszállt a közel-keleti vál­ság igazságos, politikai rende­zése érdekében. Az ülésszak újabb határo­zatban szállt síkra a ciprus kérdésnek a nemzetközi bé­két szolgáló rendezése mel lett és ismételten a Pinochet diktatúra elnyomása eile, küzdő chilei hazafiak Iránt szolidaritásra hívta fel a bé ke híveit. A berlini ülésszakon egt sor határozatot hoztak az af­rikai népek harcának támo gatására. \ Az elnökség irodája táv iratban fordult Kurt Wald heim ENSZ-főtitkárhoz és i világszervezet apartheideile nes bizottságához, amelybet felkéri az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, hogy 197B- at nyilvánítsa a faji megkü­lönböztetés elleni nemzetköz, évnek. Az ülésszak foglalkozott az­zal is, hogyan ünnepük me? a békemozgalmak a Na ej Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját. Etiópia Heves harcok Etiópia déli és keleti ré­szén folytatódnak a heves har­cok. Az Addisz Abeba-i rádK közlése szerint az etiópia. csapatok visszaverték a Szo­máliái hadsereg harmadik tá­madását Jijiga város ellet. Az etiópjai országos forrad?' mi operatív parancsnoki;' % közleményében bejelentett a, hogy a kormánycsapatok si­keres katonai akciójukban megtisztították az eritreai sze- paratistáktól Adi Kaie vároM és megnyitották az Asmarátó — a tartomány fővárosától — az említett városhoz vezeti utat. Az etiópiai fővárosban hét­főn nagyszabású felvonulássá! és gyűléssel emlékeztek meg a forradalom 3. évfordulójá­ról, miközben Addisz Abebá- tói 250—300 kilométerre — hírügynökségek jelentése sze­rint — heves harcok zajlanak FODOR LÁSZLÓ: Az aranybivaly tavánál- BARANGOLÁSOK HANOIBAN ­Van valami jelképes abban, hogy­ha vendég érkezik Hanoiba, először Ho Si Minh mauzóleumát mutat­ják meg a vendéglátók. Ho apó mauzóleuma a 36 ezer négyzetméteres Ba Dinh téren áll. A szürke márvány épület előtt min­dig hosszú sor áll. Hazaiak és kül­földiek róják le tiszteletüket az egy­kori pártvezér, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság első elnöke előtt. — Ho Si Minh él — magyarázta nekünk egy vietnami parasztember, amint piros-fehér-zöld szalagos ko­szorúnk mögött némán, tisztelettel lépdeltünk a mauzóleum felé. Igen. Ho Si Minh él — ismétel­gettem a vietnami idős ember sza­vait. Él a több mint 50 millió viet­nami szivében, cselekedeteikkel, tet­teikkel pecsételve meg vezérük ta­nítását, célkitűzését. És él Ho Si Minh emléke a mi szívünkben, a kommunistákéban, a világon békét akarók gondolataiban, akaratában. A mauzóleum háta mögött Ho SÍ Minh egykori otthona ma mú­zeum. A szerény kis épület az el­nöki palota kertjében van, valami­kor melléképületként hasznosítot­ták. Ho apó itt élt, az elnöki palotá­ba csak akkor ment be, ha magas rangú külföldi vendégeket kellett fogadnia. A szerény kis hajlékban, értékes kézírásos jegyzetek. Megilletődve olvasom azt a felhívást, amelyet a tömeges éhség megszüntetésének le­küzdésére szövegezett. Amikor ke­zedbe veszed a rizsesköcsögöt, nem szorul-e össze a szíved, ha az éhen- halókra gtndolsz? Azt javaslom a népnek, hogy tíznaponként egyszer, tehát havonként három ízben tar­tózkodjék az étkezéstől. En leszek az első, aki ezt megteszi. Az így meg­takarított rizst az ínségeseknek ad­juk. És itt látni azokat a kézírásos jegyzeteket, amelyekben kidolgozta Ho apó az új hatalom politikáját, gazdaságát, társadalmi és kulturá­lis felemelkedéséé Mélv meghatott­sággal néztem a fejadót eltörlő ren­delet kézzel írt szövegét, vagy azt a dokumentumot, amely a 8 órás mun­kanapot vezette be. Innen irányítot­ta a párt első embere a nép demok­ratikus forradalmát. A VDK három- és ötéves tervét, majd a franciák­kal, az Egyesült Államokkal vívott harcot. Ho Si Minh neve egy lett Vietnammal, Vietnam neve hosz- szú ideig egy lett a háborúval. Észak és Dél egyesítésével, a bé­kéért vívott harccal. Ho Si Minh már nem érhette meg Dél-Vietnam felszabadítását, az utolsó jenkikatona kiűzését az or­szágból. Ho apó eszméi azonban győzedelmeskedtek... ★ A hanoi repülőtérről jó kéit óra kell, amíg az ember a város centrumába jut. Ennek két oka van. Az egyik: annyi a kerékpáros, mint talán se­hol a világon; a másik: keresztül kell menni a Vörös folyó 3 kilomé­teres hídján, amelyen két sávon bo­nyolódik a forgalom. Az egyiken a városba igyekvők közlekednek, a másikon pedig a Hanoit elhagyók. — Ez már a tökély. Ezt a hidat ugyanis annyiszor lebombázták és újjáépítették, hogy sose lehetett biztos az ember, mikor is lehet raj­ta közlekedni — magyarázza kísé­rőnk. Luu Qui Ky szavai napokig fü­lembe kalapáltak. S talán e monda­tok hatására, no, meg minden bi­zonnyal azért, mert évekig egyéb­ről sem hallottunk, mint a Hanoit ért bombatámadásokról, a város sebhelyeit, a lerombolt épületeket, gyárakat kerestem. Hanoiban azon­ban ilyet már nem láttam. A vá­rosban béke van, a vékony dongá- jú férfiak teherautót vezetnek, a Trang Hung Dao Gépgyárban mo­dern gépsorokat kezelnek, az épülő, új házaknál betonkeverő masiná­kat etetnek. Az egyenes tartású, vé­konyka copfos asszonyok, a hosszú, fekete hajú lányok meg keskeny vál­lukon földet tartalmazó kosarakat cipeltek, de már nem a bombatöl­csérek betemetéséhez, hanem a par­kokba, a virágzó trópusi növények ültetéséhez. ★ Hanoi éli békés napjait. Az ide­gent szívesen invitálják, meg az óvárosba, amely 2200 éves. A Se­lyem utcában, amely hosszú és kes­keny, a közepén közlekedő villa­mossal, olyan élményt nyújt, ame­lyet nem lehet soha elfelejteni. Ide­inek ; utcát az utcában villamosra szállnia. Az utca két oldalán kell végigsétálni, a bazárok sora előtt, ahol elsősorban közszükségleti cikkeket árulnak. Kí­sérőm — aki már járt Budapesten — szégyenlősen mondja: nem olyan nagy a választék, mint Pesten, a Váci utcában, de a háborús évekhez viszonyítva, amikor a bazárok kong­tak az ürességtől, már jelentős az előrelépés. A Gyékényesek utcájá­ban nem tudtam úgy végigmenni, hogy ne vásároljak. Pagodás fali­képet vettem, olyan vidám színűt, amit csak itt láttam. Hanoi óvárosának mind a 36 ut­cájában tucatszámra talál az ember teázókat. Az egy-két asztal körül annyi a szék, amennyit csak el le­het helyezni. Az ajtókhoz legköze­lebbi asztalon pohárban gyertya ég, vagy éppen olajba itatott kanóc, jelezve, hogy o tedzó nyitva van. Jólesik a forró tea. Most személye­sen is meggyőződtem, hogy 30 fokos hőségben csak a forró teát szabad inni. Ezt szürcsölgettem a Thagloi- szálló nyitott halijában is a déli hő­ségben. Itt ugyanis az ebédszünet három óráig tart, csak így lehet el­viselni a rekkenő hőséget. A Thag- loi (győzelem) Hanoi legnagyobb szállodája. A háború után a ku­baiak építették — ajándékba. A vá­rostól kissé kiesik a szálló, amely tipikus trópusi épület. Nyitott ve­randák. tetőterasz, uszoda. A kacsa­lábon forgó szálloda valóban lába­kon áll, ugyanis a Bőség tavára épí­tették. A népmonda szerint, ha va­lakinek kilenc fiúgyermeke szüle­tett, e tó partjára kellett kijönnie, s a tóból kijött egy bivaly, amely a parton arannyá változott. A mai hanoiak az aranybivalyt a város legnagyobb lakótelepén talál­ják meg. Itt épülnek ugyanis a szo- ba-konyhás panelházak. A kínzó la­káshiány miatt, aki itt lakáshoz jut, valóban aranyhoz jut. E lakótelepet Ho Si Minh szülőfalujáról nevez­ték el. A Kim Lien lakótelep mel­lett még másik két új lakótelepe Is van Hanoinak, ahol szintén panel­házakat építenek. Nagy szükség van az új épületek­re, mert, bizony, a hanoiak igen zsú­foltan élnek. Egy-egy házban több család kénytelen ma még együttél­ni. Gyakran egy szobában 8—10-en is élnek, így aztán nem csoda, hogy a nagy melegben a házak előtti jár­dák éjszakánként átalakulnak háló­szobává. Ez még a jelen, a jövő azon­ban a paneles, fürdőszobás lakáso­ké. Hanoival ismerkedve, megcsodál­tuk az elnöki rezidencia szomszéd­ságában épült, porcelán sárkányfi­gurákkal ékes, egylábú pagodát, meg a Thai Phuong pagodát, melyet egyetlen szög nélkül ácsoltak, utá­nozhatatlan csodává. E pagodának a buddhizmus történetét ábrázoló szoborcsoportját a gondos hanoiak még a bombázások előtt jól előre biz­tonságba helyezték, így ma eredeti színeiben pompáztak. így tettek az Irodalom Pagodájával is, amely Ha­noi legszebb történelmi emléke. A hatalmas parkban, ősfák alatt nyug­szanak Vietnam egykori írástudói. E pagoda nyújtott otthont az első egyetemnek, már abban az időben, amikor mi, magyarok még lóháton a kalandozás korát éltük. A pagodák megtekintése után jól­esett ellátogatni a Thoeng Nat tó­parti pihenőparkba. A bambuszli­getekkel és pálmaerdővel borított szigetre motorcsónakkal jutottunk. A trópusi arborétum, a több tucat or_ chidefajta és akvárium minden el­képzelést felülmúlt. És hanoi bará­taink e szigeten még egy meglepetést is tartogattak számunkra. Leningrád- ban tanult balerinák táncaiban, vir­tuóz ügyességű hegedűszólókban gyönyörködhettünk. És amikor távoztunk a tóparti pi­henőhelytől. ajándékba plexiből készült gyűrűt kaptunk. A plexi egykoron amerikai repülőgép ablak­üvege volt, melyet e tóba lőtt le Ha­noi légelhárítása. Amint motorcsó­nakunk újra a partra ért, már késő éjszaka volt. A neonlámoák alatt azonban féltucatnyi fiatal, az itte­ni szokás szerint, a számukra Pihen­tető guggoló helyzetben könyvet ol­vasott. Egyetemisták voltak, vizs­gáikra készültek. (Következik: Az újjászületés jelképénél.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents