Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-11 / 214. szám
Jubileumi előadássorozatok Készül az őszre a TIT-szervezet A TIT járási-városi szervezete, a községi helyi csoportok az idei évadban is gazdag programot terveznek. A termelőszövetkezetekben a szakmai előadásokon kívül a szocialista életmódról, a módosított téesztörvényről, a szak- szervezet szerepéről lesz szó. Az iskolákban külön-külön tartanak előadásokat a szülőknek, a tanulóknak és a pedagógusoknak. A szülők akadémiáján a világnézeti nevelés, a szemléletformálás a fő cél. A diákok szakköreiben az anyaghoz kapcsolódó témakörökben rendeznek diafilmes előadásokat. A pedagógusoknál a szakjellegű továbbképzésre helyezik a súlyt. Külön sorozatokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A nagyon gazdag tárgy- sorozatból csak ízelítőnek idézünk néhány címet. A forradalom krónikája, Október nemzetközi jelentősége, A szovjet hadsereg és hadtudomány fejlődésének főbb szakaszai. A szovjet űrkutatás húsz éve, A Szovjetunió kulturális politikája, A népművészet kiemelkedő egyéniségei. Előadások hangzanak majd el a magyar—szovjet kapcsolatokról, Szovjet-Orosz- ország a magyar Tanácsköztársaságért, A magyai —szovjet gazdasági kapcsolatok jelene és jövője, Kulturális és tudományos kapcsolatok — címmel. Szűkebb pátriánk. Pest megye szovjet kapcsolatairól is szó lesz. Pest megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, A szovjet hadsereg felszabadító harcai a II. világháborúban Pest megyében címmel. Kamillacsepp — exportra Sokféle növényi kivonatot készítenek Kerepesen, a Szi- lasmenti Termelőszövetkezetben. Egyik legjelentősebb termékük a gyógyhatású kamillacsepp, amelyből nemcsak a hazai üzletekbe jut, hanem exportálnak is. •|tiííní a nil ÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP Javítás, szolgáltatás Jó a járás ellátottsága Tapadt bogáncs a kisiparosságra szép számmal. Az elmúlt évtizedekben hol szigorították munkafeltételeiket, hol könnyítették. A kisipari munka közeli és távolabbi jövőjét sem sikerült mindig helyesen felmérni. Az ember — bárhogy vallja és hiszi a fejlődést — természeténél fogva hajlamos a mechanikus gondolkodásra. Saját korát kivetíti a jövőbe, hozzátéve persze: fejlettebb fokon. Ki sejtette a mát? Húsz, harminc év múlva ki fog cipőt talpaltami, ruhát foltoztatni, átalakíttatni, sőt, csináltatni? Mindenki megveszi a- készet, s ha elkopott, egyszerűen eldobja. Hivatkoztunk a zokni példájára. Csodálkoztunk, hogy Amerikában nem .stoppolják, nálunk meg az anyák, feleségek mindennapos elfoglaltságának számított a lyukak eltömése. Aztán hozzánk is elérkezett a nylonzokni, s a stoppolófa gyerekek játéka lett, amit többé nem vettek ki a kezünkből. Am ki sejtette akkor a mát? Mosógépről, televízióról, centrifugáról, kenyérszeletelőről, tésztanyújtó- és metélőgépről senki sem hallott. Egy-egy asszony hírét-nevét az is emelte, milyen vékonyra metélte a tyúkhúslevesbe való tésztát. Ma faluhelyen sem megrendítő újdonság az asztalra szerelt métélőgép. Hányféle kis- és háztartási masina akad még, amely bárhogy csillog- villog, megesik, hogy elromlik. S ekkor tanácstalanul, toporog körülötte a ház népe, CSAK AZ ELSŐ FELEVBEN: 30 MILLIÓ Korszerűsítik a péceli sütőüzemet Ami az élethez okvetlenül szükséges, azt valahogy megszerzi az ember. Ha lakóhelyén nem kap datolyát, mandarint vagy kesudiót, legyint egyet és napirendre tér fölötte. Véletlenül sem jutna eszébe, hogy más városba zarándokoljon eme gyümölcsökért. Illetve csak véletlenül. Ám, ha mindennapi kenyeréhez nem jut hozzá! Morgolódunk, káromkodunk, de aztán fölülünk a vonatra, buszra és megyünk Pestre. A gödöllői HÉV-en még ma is látni reggelente idősebb asszonyokat és férfiakat, akik hatalmas hátizsákban vagy kosárban nyolc-tíz kenyeret is hoznak egyszerre. Régebben sokkal többen voltak. Két éve még csak negyven- millió forintot forgalmazott a város és a járás területén a sütőipari vállalat, tavaly ötvenmilliót, az idén már az A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat (Szabadság u. 26.) felvételre keres építésztechnikus, asztalos, segédmunkás dolgozókat első félévben megközelítették a harmincmilliót. Mivel a kenyér és a péksütemény ára azóta nem változott, a bevétel növekedése csak a nagyobb fogyasztásból származhat. A korábbi időszakban, a vállalat kimutatása szerint, főleg az agglomerációs övezetben, igény se nagyon mutatkozott péktermék iránt. Hogyan is mutatkozott volna, ha nem volt min lemérni. Szaknyelven szólva csupán alaptermékkel — kenyérrel — tudták ellátni viszonylag egyenletesen a vidéket A tavaly befejezett rekonstrukciók és beruházások (Aszódon, Gödöllőn és Kerepesen) megteremtették a feltételeket az igényesebb, finomabb pékáruk sütéséhez. A gödöllői kenyérgyár (noha építése ugyan egyáltalán nem ment símán, többször átdolgozták a programot, s tavaly is ideiglenes üzemelési engedéllyel indították meg, s a hiánypótlás után a végleges üzembe helyezés 1977. szeptember 30.) alapvető változásokat hozott. Jövőre a péceli sütőüzemet korszerűsítik, s akkor ott is jobb minőségű kenyeret és más termékeket készíthetnek. Változatlanul gondot okoz az aszódi malom nem egyenletes, gyakran rossz minőségű lisztje, annak szállítása és tárolása. A sütőipari vállalatnál a termelés színvonalának emelése szükségszerűen megkívánja a kenyér szállításának a javítását is. Ezt a feladatot a távlati fejlesztési terveik között tartják számon. hisz nincs minden portán ezermester. Némely szakmák valóban eltűntek a falusi életből, fehér holló a szíjgyártó és nyerges, sőt, a bognár és a kovács is. Ki csináltat manapság új szekeret, kocsikereket, lószerszámot. Megjelent azonban és egyre hódít egy másfajta kocsi, amit annak idején autónak hívtak. Udvarokon, dűlőutakon, földek végében a legváltozatosabb márkájú motoros paripák várnak gazdájukra. Megesett hajdanán is, hogy a paci nem akart elindulni. A szép szó vagy ostor nógatására előbb- utóbb azonban mégis nekikeseredett. A motoros lóerő is megmakacsolja magát néha, hiába forgatja gazdája a slusszkulcsot, nyomja a pedálokat. Itt nem segít a babus- gatás meg a bóbitás ostor szíja. Kellenek a kismesterek A gödöllői járás, amely a hetvenes évtizedben is mezőgazdasági jellegű vidék, a gépjárművek reparálásához értő kisiparosban szenved hiányt, holott tudjuk, az autó. szerelés mh divatszakma. Csakhogy vannak nálunk olyan kicsiny községek, mint Verseg, Váckisújfalu, Vác- egres, amelyik nem képesek eltartani egy szerelőt. Igaz, olyan hely is akad, amelynek lélekszáma, pontosabban a nyírandó és borotválandó fejek száma egy fodrásznak is kevés. Hiány van továbbá kőművesből, ácsból, villany- szerelőből. Lassan-lassan mind eltűn. nek a vályogból vert házak, s a helyükre emelt újak alapanyaga tégla, mész és beton. Viszont nincs szükség a nád- és zsúptetőhöz értő mesterre. Kárpitosra már igen, hiszen még a nehezebb mezőgazda- sági munkát végző is kényelmes fotelban szeret a tévé elé telepedni. (Valaha a szíjgyártók a kárpitosmunkához is értettek, ám akkor sokkal többet bajlódtak kantárral, gyeplővel, mint hevederrel és afrikkal.) Kellenek tehát a kismesterek. Arra még a szakértők sem mernek vállalkozni, hogy eldöntsék: a jövőben többre, vagy kevesebbre lesz szükség. A váratlan igények jelentkezésére egyetlen példa: szaporodik a vízvezetékkel, központi fűtéssel felszerelt falusi házak száma. Nem is olyan régen még az üzemekben is lenézett szakma volt a vízvezeték-szerelés, hivatásszerűen nem is nagyon oktatták, a fiatalabb megtanulta a fortélyokat az idősebbtől. Ma sikerszakma. Méghozzá falun. Kerti, háztartási gépek Akárcsak a lakatosmesterség. A gödöllői járásban belőlük ugyan nincs hiány, sőt, inkább a konkurrencia nagy, meglepően sokan keresik ezzel a kenyerüket. Hát persze, az új ház kerítése nem sövény, léc és palánk, hanem acél. A jövő kiszámíthatatlanságára még egy példa kívánkozik ide. Ha nincs olajválság, micsoda igény mutatkozna olajkályhajavítók iránt. S minden bizonnyal a lakatosok és hegesztők is több munkához jutnának: a lakosság anyagi tehetsége megengedné, hogy sok hektós tartályokat csináltassanak, s valószínűleg több kétkerekű kocsi is fogyna. Az eddigiekből is nyilvánvaló, hány- és hányféle mesterember kell ma falun. Ehhez még hozzájön a javításszolgáltatásnak nevezett tevékenység. Suszter nincs, susz. ternak nem megy senki, holott egy-egy faluban hiányolják őket, miként a fogyó számú férfiszabókat, de már szépen megélnek a női fodrászok, mind többen óvakodnak be a kozmetikushoz, s háztartási, kerti és egyéb gépek garmadája vár szakszerű javításra. Község zk gondja A gödöllői járás jelenleg ilyen tekintetben jól ellátott, hangoztatja Lerch Lajos, a járási hivatal műszaki osztályának ipari főelőadója, de megállás nincs, az igények szakadatlanul változnak, növekednek. Pillanatnyilag 963 kisiparos dolgozik járásunk községeiben. Létszámuk csők. kenése az új adótörvény hatására megállt, a tavalyihoz képest valamivel többen vannak. Fegyelmükkel sincs különösebb baj, az idén csupán tíztől kellett visszavonni az iparengedélyt. Vannak, persze, jobban ellátott körzetek, ilyen Pécel, Aszód, Isaszeg, Veresegyház, a kisebb községek általában kevésbé. Egyik feladatuk éppen ezért, keresni az utakat- módokat az ilyen települések igényeinek jobb kielégítésére. Járásunk javító-szolgáltató tevékenységét hetven százalékban kisiparosok végzik. Fontosságuk bizonyítására több kell-e? Kör Pál Szomorú sorsú fák Az utazó ember építkezések színhelyén nem egy esetben találkozik körülpa- lánkolt fákkal. A deszkaburkolatot a fák védelmére állítják a gondos építők. Máskülönben óhatatlanul megtörténhetne, hogy gépeikkel megsértik a fát, ami esetleg halálát okozhatja. Így cselekedtek Mátyásföldön a 3-as út szomszédságában felvonult építők is, sőt még be is festették a fákat, hogy feltűnőbbek legyenek. Gödöllőn, ahol különböző mezőgazdasági jellegű intézmények, erdészeti felügyelőség, Agrártudományi Egyetem működik, azt hinné az ember, hogy a fák biztonságban vannak. Városunkban sok szó hangzik el a környezetvédelemről, sőt tanácsi rendelet szabályozza a fák, növények védelmét. Ám mit látunk a gyakorlatban, mit tapasztalunk az életben? Gödöllő fái nagyobb veszélyben vannak, mint az ország más területén élő társaik. Közterületeinken, utcákon és parkokban ezer veszély leselkedik rájuk. A szomorú példák sorát említhetnénk. A közelmúltban a Dregonya utcában lett sok kis fácska a vandalizmus áldozata. Virágzás idején az Erzsébet-parki hársfákat tépik, nyúzzák. De nem kell visszamenni a nyárba, elég, ha elsétálunk az épülő művelődési központ területére, ahol egy gyönyörű gesztenyefa áll. A tervező valószínűleg azért hagyta meg, hogy a főbejárattal szemben lombos koronájával az év nagy részében árnyékot vessen. Dicséretes, örvendetes elképzelés. Az építők azonban nem törődnek ezzel. Uzemanyagtárolójukat a fa mellé helyezték. Nyilván nem tudják, hogy a kicsorduló, elfolydogáló olaj, benzin az élő fa legnagyobb ellensége. S a gépek is vígan forognak a fa körül, míg háncsát le nem húzzák. Így vagy úgy, a szép gesztenye pusztulásra ítéltetett. Az Alsóparkban, a Városgazdálkodási Vállalat telepe mögött állt a park legszebb gesztenyése. Ezt a facsoportot sokan megcsodálták. Most alattuk illegálisan működő (legalábbis feltételezem, hogy nem engedélyezett) autómosó van. Ügy gondolom, kommentár nem kell. A Paál László közben parkolót építettek. Az anyagszállító gépjármű az egyik fa kérgét körben lehúzta. Az építőmunkások leszedték a fák gyökeréről a földet, több gyökeret elvágtak. Egy kis jóakarattal ez is elkerülhető lett volna. A Stromfeld sétányon viszont örömmel láthatja a növényt kedvelő ember, hogy földlabdákkal veszik körül a fákat. Sokat írhatnánk még a fák szomorú sorsáról, melyekből egyre kevesebb van. Védelmükben a lakosság és az építőipari vállalatok is sokat tehetnének. Eszembe jutnak az értekezletek, ankétok, ahol sok szép szó hangzik el a környezetvédelemről, s á tanácsi rendeletek is, amelyek a környezet, a fák védelmében születtek. De mindez csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Csiba József SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Keményen, de ne durván Megkezdődött a járási labdarúgó-bajnokság, s máris hírt kaptunk a játéktéren és azon kívül történt sportszerűtlenségekről. Jó néhány játékost a bíró leküldött a pályáról, egy-két helyen a közönség ’ viselkedése keltett visszatetszést. Éppen ezért nem árt nézőnek és játékosnak egyaránt felidézni a játék, a sport lényegét. BeneSiázszeméiyes óvoda A valkói tanács építőbrigádja a belső falakat húzza fel a százszemélyes épülő óvodában. A munka jól halad, s a tervek szerint még a tél előtt tető alá kerül az épület. Varga László, a brigád vezetője munka közben. Állnak már a falak. Barcza Zsolt felvételei dek Endre, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem testnevelő tanára 1972-ben megjelent kitűnő könyvének Párharc a labdarúgásban című fejezetében a sportszerűséggel és a durvasággal kapcsolatban írja: A sportjátékot — így a labdarúgást is, nem szabad másnak tekinteni, mint játéknak, még akkor is, ha bajnoki pontokért vagy más díjért folyik a küzdelem. Az eredményt viszont csak a küzdelem hozhatja meg. A labdarúgás egyik jellemző vonása a test test elleni küzdelem. Nézzük meg, vajon milyen tényezők váltják ki a párharc során a sportszerűtlen magatartást, durva játékot. Ilyen lehet a játékos gyenge erőnléte, s így idő előtt elfárad, vagy méregbe gurul, ha ellenfele gyakran átjátssza őt. A párharc sportszerűségét gátolhatja a taktikai képzetlenség: a játékos például akkor is összecsap ellenfelével, amikor erre nincs szükség. A kemény játékról alkotott helytelen felfogás is oka lehet a durva játéknak. Az a játékos, aki fél ütközni, kerüli a test test elleni küzdelmet, az ellenfél kemény játékát sérelmesnek véli, s emiatt reklamál, vagy pedig törlesztéssel igyekszik megtorolni a vélt sérelmet. Nem célravezető, ha az edző ugyan kemény játékra biztatja labdarúgóját, de erre nem készítette fel kellően. A játékosok igyekezete ebben az esetben durvaságba csaphat át. A közönség helytelen viselkedése is kiválthat / egy-egy játékosból vagy akár egy egész csapatból sportszerűtlenséget. A játékos helytelen viselkedése, színészkedése viszont felkorbácsolhatja a közönség indulatait. A tévesnek vélt játékvezetői döntés is felingerelheti mind a játékost, mind a közönséget. Olyan légkört teremthetnek, amelyben egymást követik a durvaságok. Ügy érezzük, e sorokait nem árt megszívlelni. Cs. 3. H
