Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

1977. AUGUSZTUS 9., KEDD nt JBf KJunan 3 A testvéri kapcsolatok jegyében Francia szakszervezeti vezeték Pest megyei tapasztalatcserén A CGT párizsi megyei küldöttsége az SZMT-ben. A képen, balról jobbra: Henri Rollin, Pierre Saltei és a delegáció vezetője: Jean Drean Bozsán Péter felvétele A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa és a francia szakszervezeti szövetség, a CGT Párizs környéki (megyei) bizottsága — mint lapunkban jelentettük — a közelmúltban testvéri kapcsolatra lépett egy­mással. Ennek hivatalos meg­erősítésére és egyben tapaszta­latcserére — az SZMT meghí­vására — hétfőn Budapestre érkezett a CGT küldöttsége. A delegációt Jean Drean, a CGT Párizs környéki, (megyei) főtitkára vezeti (az utazása előtt vele készült beszélgetést közölte vasárnapi lapszá­munk). A küldöttségben érke­zett Henri Rollin, a CGT Pá­rizs környéki (megyei) elnök­ségének tagja és Pierre Saltei, a CGT párizsi (megyei szintű) városi titkára. Hétfőn délután az SZMT budapesti központjában fo­gadta a testvérszervezet kül­dötteit Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára. Részt vett a találkozón dr. Martos Istvánná, a SZOT elnökségé­nek tagja, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető Az időjárás az év elején, kora tavasszal, majd ezt kö­vetően májusban és június­ban több ízben is komoly gon­dot okozott a kertészeknek; egyfelől a korai fagyok, más­felől a jégeső és a viharok alapos próbára tették a fák és a növények ellenállóképes­ségét. . A szőlő, amely tavasszal ko­moly fagykárokat szenvedett, az ország legtöbb vidékén „rendbejött”, a mellék rügy eken faka­dó hajtásokon erőteljes, egészséges fürtök kép­ződtek, s ezek fejlődése a gondos ker­tészeti „kezelés” nyomán meggyorsult. Augusztus első termésbecslései szerint je­lenleg a kilátások lényegesen jobbak, mint a tavaszi hó­titkára, Gölöncsér Dánielné, az SZMT titkára, valamint a két testület más vezető munkatár­sai. napokban voltak. Viszont a fagy miatt a kajszibarack több mint fele kiesett a piaci for­galomból és az őszibarack is kevesebb lett a tavalyinál. Szerencsére az őszi érésű gyü­mölcsök most azzal biztat­nak, hogy ellensúlyozzák a nyári gyümölcsök hiányát; A zöldségtermesztés fejlesz­tésére hozott minisztertanácsi határozat nyomán érezhetően fellendült a termelési kedv. A kertészetek egész sora a tartós árutermelés feltételeit teremtette meg 1977 eddig eltelt időszakában azzal, hogy fokozta a fólia alatti ter­mesztést. Több helyen helyez­tek üzembe üvegházat is. En­nek nyomán egészségesebb, erőteljesebb palántákat lehe­tett kiültetni tavasszal. A találkozó a kialakuló test­véri együttműködés szellemé­ben közvetlen, szívélyes lég­körben zajlott le. Mint a francia szakszervezeti vezetők kifejtették: igen sokat várnak magyarországi, közvetlenül Pest megyei tapasztalatcseré­jüktől, amelynek során szá­mos gyakorlati megoldással kí­vánnak ismerkedni. Így külö­nösen érdekli őket az üzemi demokrácia érvényesülése, mi­ként él jogaival a munkás- osztály hazánkban, a fejlett szocializmust építő társada­lomban. Tanulmányozni kí­vánják az üzemekben folyó szakszervezeti munkát, különös tekintettel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alaku­lására, a szociális ellátottság­ra, a dolgozók körében folyta­tott oktató-nevelő munka hely­zetére, közművelődési tevé­kenységre. Az SZMT vezetői olyan programot állítottak össze, amelyben minderre lehetőség nyílik és a francia testvérszer­vezet küldöttei nagyüzemek, termelőszövetkezetek dolgo­zóival — Dunakeszin, Százha­lombattán, Érden és másutt — közvetlenül is beszélgethetnek ezekről a fontos kérdésekről. Tavaszi-nyári fagykárok után Javuló terméskilátások Ami a legfontosabb ki emberi tényező Nem nélkülözi a humort a legfontosabb emberi tevé­kenység, a munka sem. Mos­tanában többektől például azt hallottam, annyiféle szabály, rendelkezés, írott és íratlan erkölcsi kötelem halmozódott fel, hogy a termelést irányí­tók sűrűn nem tudják, amit éppen elhatároznak vagy tesz­nek, az tilos, esetleg az ellen­kezője, kötelző. A humor min­dig túloz. A humorban min­dig van igazság. A kezdőpont Könnyű a kérdésre válaszol^ ni, mi jellemzi leginkább nap­jainkban az ipart, mert hiszen az átmenet sokféle jegye szem­beszökő. A Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat a mostani kö­zéptávú tervidőszakban több mint 700 millió forintot for­dít fejlesztési terveinek vég­rehajtására. A negyedik ötéves terv idején az azonos célt szolgáló összeg 190 millió fo­rint volt. a lépték változása imponáló. Mégis, a 700 mil­lió ellenére is fönnmaradnak a nagyvállalatnál átmeneti állapotok, mert még ilyen je­lentős összegből sem lehet minden feladatot megoldani. Átmeneti jellemzőként fog­hatjuk fel a lenbetakarítás komplex gépesítettségét — amire a vállalat nagy pénze­ket áldozott —, s szemben ve­le a kóró feldolgozásánál ta­pasztalható nehéz, s kedvezőt­len körülmények között vég­zett fizikai munkát. Átmeneti jellemző, hogy a korszerű, nagy termelékenységű SZTB szövő­gépeket a fonodát még nem tudják folyamatosan ellátni a kívánt finomsági számú fonal­lal, s emiatt sűrű a zavar, a fönnakadás. Ilyen és hasonló példákból több tucatnyi van, mégis, a nagyvállalat vezetői­nek az a véleménye, hogy a kiindulópont minden esetben a termelés emberi tényezőinek vizsgálata, öt esztendő alatt a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat gyáraiban és telepein húsz százalékkal csökkent a munkáslétszám. Rámondhat­nánk, elgondolkoztató adat. Ne tegyük ezt, hiszen a fizikai ál­lomány apadása a textilipar egészét jellemzi. Más valami az elgondolkoztató. Ha mellékes Nem sajnálták ugyanis a vállalatnál az erőt attól, hogy alaposabban, részleteiben vizs­gálódjanak. miért mennek el az emberek, s főként honnét távoznak. Kiderült, az ismert már-már közhelyszerű okok — a három műszak, a nagy fi­zikai megterhelés, az ipar át­lagától elmaradó bérezés stb. — mindenütt jelen voltak, de korántsem hatottak azonos erővel! Ráleltek olyan egy­ségre, ahol a munkaerő-cseré­lődése, a létszám mérséklődé­se negyedét, harmadát sem tette ki a másutt tapasztaltak­nak, s azért, mert ezeken a helyeken mind a társadalmi szervek, mind a gazdasági ve­zetők nagy figyelmet fordítot­tak a termelés emberi ténye­zőire. Megszakítva a Lenfonóban szerzett ismeretek láncát, s összekapcsolva egészen máshol, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében kitapintha- tóakkal: a termékváltás azok­ban a részlegekben okozta a legtöbb gondot, amelyeknél a középvezetők mellékesként kezelték az emberek fölkészí­tését az új feladatokra, a más­fajta technológiára. Az abonyi gyáregység fiatal üzem. még­is szembetűnőek a különbsé­gek a termelést közvetlenül irányítók munkamódszereiben. Van olyan művezető, aki vi­harban hánykolódó hajó ka­pitányának képzeli magát, pusztán parancsokat oszt, nyers, türelmetlen, beosztott­jai valójában nem érdeklik, csak annyira, hogy végrehajt­sák utasításait Látszatra fe­gyelmet tart, szigorú, tényle­gesen itt a legtöbb a techno­lógiai fegyelemsértés, a se­lejt, itt a legnagyobb a mun­kaerőmozgás. Nem elvi igazság Sok közös jegye van a Len­fonó és Szövőipari Vállalat és a Mechanikai Művek mai helyzetének. A termékszerke­zet gyors átalakulása, a gaz­daságosan előállítható áruk so­rozatnagyságának növelése, a technikai eszközök megújítása például mindkét cégnél meg­határozó. Mégis, legfontosabb­nak azt kell tartanunk, hogy a Lenfonónál is. a Mechaniká­nál is gyakorlati terepet te­remtettek az elvi ízű igazság­nak: a legfontosabb termelé­si tényező az ember. Hivatkozhatnánk olyan, for­málisnak látszó eseményekre, mint a lényeges változások A munkásmozgalom harcosaira emlékeztek Fészek-napok Gödön Gazdag kulturális és sportprogram A baráti találkozó résztvevői A koszorúzásnál (balról jobbra): Tóth Albert, dr. Jávor Gyuláné és Sánta András Bozsán Péter felvételei A gödi Duna-partot több mint ötven évvel ezelőtt, 1924- ben fedezték fel a budapesti munkások, köztük a Munkás Természetbarát Egyesület spor­tolói. Vasárnaponként ide jár­tak pihenni, sportolni, szóra­kozni, és kommunisták, szerve­zett munkások, baloldali szo­ciáldemokraták itt vitatták meg a mozgalom tennivalóit, feladatait, s gyakran tartottak szemináriumokat is. Az illegális munkásmozga­lom egykori találkozóhelyén, a gödi Fészek-emléknapok ün­nepségsorozatot az idén a szovjet—magyar barátság ápo­lása jegyében rendezték, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére. Szombaton este hét órakor a legendás hírű gödi Fészekben baráti találkozóra gyűltek ösz- sze a munkásmozgalom vete­ránja? és a ma ifjúkommunis­tái. A kellemes nyári estén, tábortűz mellett látták vendé­gül a Fészek öregjei a váci já­rás KISZ-eseit és úttörőit. A lobogó fahasábok fényénél a fiatalok csodálattal, tisztelet­tel hallgatták az elődök visz- szaemlékezéseit és gyakran csendültek fel a múlt, s a je­len mozgalmi dalai. A tábor­tűz műsorában sikeresen szere­peltek a gödi úttörőtábor la­kói és a Dunakeszi Hűtőház pol-beat együttese. Az est fo­lyamán végigvezették a ven­dégeket a Fészek vadregényes parkjában, majd ellátogattak a gödi úttörőtáborba is, ahol á pajtások életével ismerkedtek a régi harcosok. Vasárnap reggel a váci or­szágút mentén emelt munkás- mozgalmi emlékmű koszorúzá­sával folytatódott az ünnepség- sorozat, amelyen részt vett Tóth Albert, a váci járási párt- bizottság első titkára is, vala­mint a Fészek veteránjai és az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport meghívott képvise­lői. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekarának előadásában felcsendülő ma­gyar és szovjet himnusz után rövid megemlékezésre került sor. Ünnepi beszédet Rubik László, az MSZMP dunakeszi előzetes megtárgyalása mun­kásgyűlésen, szocialista brigád­vezetői értekezleten, sőt, a szakszervezeti bizalmiak ta­nácskozásán, ám érjük be ki­sebb, kevésbé látványos moz­zanatokkal. Azzal például, hogy az abonyi üzemben az át­állás, a betanulás — s ezt elő­zetesen tisztázták mindenki megnyugtatására — nem járt keresetcsökkenéssel. Ugyanez a Lenfonó esetében: az SZTB gépek kezelőinek, mivel idegi igénybevételük a korábbinál nagyobb, megfelelő pótlékokat, órabéremelést adtak, s elő­ször ezt tisztázták, majd csak ezt követően a munkafelada­tokat. Hivatkozhatunk olyan, ugyancsak nem mellékes ténye­zőre, hogy a beruházási, fej­lesztési tervek taglalásakor az sem maradt háttérben egyik helyen sem, miben és miként változnak a munkakörülmé­nyek, a szociális feltételek, amibe a célszerszámok alkal­mazása éppúgy beleértendő, mint a műhelyek korszerűbb megvilágítása. Tanú a tudomány Jelentős fejlődéssel számol mindkét nagyvállalat közép­távú terve, hiszen például a Lenfonó öt év alatt negyven­négy százalékkal kívánja nö­velni a készáru kivitelét. A Mechanikai Műveknél a te­lefonkészülékek kibocsátása mellett gyorsan növekvő sze­rephez jut a festékszóró agg­regátok — nemzetközi koope­ráción alapuló — gyártása. Az, hogy az ilyen és hasonló té­nyezők miként befolyásolják a nyereséget, végpont. A kez­dőpont az. miként hatnak technológiájukkal, előállítá­suk bonyolultabb menetével, szigorúbb műszaki jellemzőik­kel termelőjükre, az emberre! Politikai-szociológiai és gaz­városi bizottságának titkára mondott. Beszédében méltatta a hazánkat felszabadító Vörös Hadsereg hősiességét, és a gödi Fészek bátor kommunistáinak érdemeit. Majd elhelyezték az emlékmű talapzatán a kegye­let koszorúit. A váci járási pártbizottság nevében Tóth Al­bert első titkár, a váci járási hivatal részéről clr. Jávor Gyuláné, a hivatal pártszerve­zetének titkára koszorúzott, továbbá Sánta András, a váci járási KISZ-bizottság titkára, valamint a dunakeszi és a gö­di politikai, állami és társadal­mi szervezetek képviselői, a daság-szociológiai vizsgálatok egyaránt azt bizonyították, amennyiben hiányzik a terme­lési aktivitás három fő felté­tele közül bármelyik is, nem érhetők el megalapozott, hosz- szú távon fennmaradó eredmé­nyek. A három fő feltétel: o döntésekbe, illetve a dönté­sek előkészítésébe való bevo­nás; az érdekeltség megte­remtése; a szükséges infor­mációk megadása. Ma ritka az a termelői kö­zösség, ahol e feltételek egyi­két sem teremtik meg. Ritka azonban az a kollektíva is, amelynél mindhárom feltételt kialakították, s úgy, hogy azok hatásukat tekintve egybeesse­nek. Példáink azért érdemel­nek figyelmet, mert ez utób­bira sikeres próbálkozások. Nem hibátlanul ugyan — a lo­gikai lánc, legtöbbször a kö­zépvezetésnél, olykor megsza­kad, így egyebek mellett az információk „lenyelése” miatt —, de világosan meghatározott célok felé igyekeznek a pró­bálkozók. A termelési aktivitás, azaz a termelői feladatokkal való azonosulás nem egyike, ha­nem legfontosabbika a terme­lést meghatározó tényezőknek. Aligha véletlen, hogy mind az abonyi gyáregységben, mind a Lenfonó gyáraiban, bár csak a kezdeti lépéseket tették meg, mérséklődött a munkaerő­vándorlás, lelassult a lét­szám apadása, megerősödtek a szocialista cím elnyeréséért küzdő munkabrigádok. A jobb kereset jobb légkörre) társul, szilárdabbak lesznek tehát a termelési alapok, közösségi s egyéni értelemben egyaránt. Pedig végső soron csak any- nyi történt, történik: az em­ber elfoglalja a termelés szer­vezetében az őt megillető — első — helyet. M. O. szovjet vendégek és a gödi Fészek veteránjai. Ezután a Fészek emlékmű­nél folytatódott az ünnepség. Horváth Ferenc érdemes mű­vész szavalata után az ünnepi beszédet Droppa Gusztáv, a KPVDSZ Természetbarát Egyesület elnöke mondta, amelyben felidézte a harmin­cas-negyvenes évek munkás- mozgalmi emlékeit, a közös sportot, szórakozást és a poli­tikai megmozdulásokat. A Gö­di Munkásdalkör, a MÁV Jár­műjavító dunakeszi gyáregy­ségének kórusa és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fú­vószenekarának rövid műsora után az emlékmű koszorúzása következett. Az Internacioná- léval ért véget a délelőtti prog­ram. Ebéd után a látogatók meg­tekintették a Fészek múltját felelevenítő munkásmozgalmi kiállítást. A baráti találkozó napjának kellemes színfoltja volt a szovjet katonai művész- együttes énekes, zenés, táncos műsora. A gödi Fészek emlék­napok szovjet—magyar sport- versenyekkel zárult. F. A. Termelési rendszerben Ez év januárjában kezdte meg működését a Somogy me­gyei Balatonnagybereki Álla­mi Gazdaság gesztorságával a szárnyasvadtenyésztési rend­szer, amelyhez eddig 14 part­nergazdaság csatlakozott 166 ezer hektár területtel. A rend­szer célul tűzte ki a fácán- és vadréce, valamint a későb­biekben kialakítandó fogoly- apróvadtenyésztési technoló­gia alkalmazását: a vadászati ágazat árutermelő jellegének megteremtését. Két darab Ná­ciónál típusú 2 ezres keltető­gépet vásárolnak négy bujtató- val, hogy a rendszer saját tele­péről tudja kielégíteni a part­nergazdaságok napos- és elő­nevelt fácánigényét. A szakszerű, körültekintő munka nyomán ebben az év­ben már több mint 100 ezer előnevelt fácánt, húszezer da­rab röptetett vadkacsát és 300 000 pecsenye vadkacsát ne­velnek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents