Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

Fontos a jó minőség Magánépíftetők, magánépítők A kisiparos észrevételei Járásunk csaknem vaia- ! mennyi községében több év­iszázados múltra tekint visz- : sza a kisipar. Sokszor apáról fiúra szállt egy-egy mester­ség, híresek voltak az iparos­dinasztiák. Az ötvenes évek­ben megcsappant a kisiparo­sok száma, de a hatvanas ■ években ismét megnőtt a je­lentőségük. A lakossági szol- i gáltatások negyvennégy szá­zalékát látják el, munkájuk­ra tehát szüksége van mind- annyiunknak. Július 1-én lépett életbe az új ipartörvény, amely tizen­kilenc és húszéves jogszabá­lyok érvényét szüntette meg. Az elavult normák helyett a társadalmi szükségleteket ha­tékonyabban szolgáló sza­bályok születtek. Mit jelent az új ipartörvény a gyakorlat­ban? A válaszért egy valkói kisiparos kőműveshez, Török Józsefhez kopogtattam be. Választásom nem véletlenül esett éppen rá, hiszen akár­melyik településünkön járva, mindenütt épülő családi háza­kat, kerítéseket láthatunk, s az építmények többnyire a kis­iparosok mesterségbeli tudá­sát, ügyességét, ötletességét dicsérik. Török József kilenc évvel ez­előtt váltotta ki az engedélyt, azóta húsz házat épített a köz­ségben, s hogv hány régi épü­letet 'tatarozott, hány hom­lokzatvakolás van mögötte, össze^zámlálni is nehezen tud­ná. Ö alakította át Z-arabo­kon az óvoda konyháiénak épületét, tüntette el a háború nyomait a kul+úrházról. A Tár­sadalmi munkákból is kivet­te a révét, legutóbb a valkói óvoda építkezésén dolgozott nyölc napot. — Nem mindegy a kisipa­rosnak, hogy mennyi adót fi­zet. Változott-e az új szabd lyokban az adó mértéke? — Nem. Az évi adóalapom G5 ezer forint, s ezután tízezer forintot kell fizetnem. Az el­múlt években kedvezmény­ben részesültem, mert ipari tanulót foglalkoztattam. — Fontos intézkedés, 'hogy módosították az egységárakat. Hogyan fogadta az új árgyűj- leményt? — Ránk, kisiparosokra néz­ve kedvező az új egységarak rendszere. U coljára 19 iz-ben állapították meg az árakat, ám azóta hátrányba kerültünk a vállalatoknál dolgozó szakma­beliekhez viszonyítva. Az ő fizetésüket többször emelték, mi pedig változatlan díjtéte­lek alapján számláztunk. Ak­kor tűnt ez ki különösen, ha én adtam az anyagot is, mert ennek ára lényegesen emel­kedett, de csak az árgyüjte- mény szerint számolhattunk el az építtetővel. Ilyen per­sze, ritkán fordult elő, mert többnyire ők adták a hozzá­valót. Az új díjszabás több más hiányosság, mellett ezt is meg­szüntette; az anyagárak tük­rözik a valóságot, s emelke­dett a munkabér is. — Ezek szerint az építtetők pénztárcája bánja a módosí­tást? — Nekik kétségtelenül töb­be kerül a dolog. Például egy köbméter felmenőfalat B— 30-as blokkból eddig 127 fo­rintért húztunk fel, most 159- ért. Mennyezetet kétszeri ná­dazással 38 forint 40 fillér he­lyett 49,90-ért, válaszfalat iker- sejttéglából 28 forint 30 fillér helyett 36,80-ért készítünk. A növekvő kereslet miatt árde- pies megemlíteni, az oldalfal Vakolását, ennek ára 21,50-ről ":8 forintra emelkedett. Per­ze, az új jogszabály a meg- , ndelők biztonságát, a raun- 6 minőségét is szavatolja, s ., íek egy jó kisiparos csak Ja ,.het. A mérce így nem le- Jy'pmás, mint az igazolt, alap- , 1 szakmai tudás. , Valkón például hárman S7;® íozunk kőműves kisipa nit-C- lül, c. Az Egyesült Zöldmező . . előszövetkezet építőbri­11 a"' ! jelenleg nem vállal ma­jarendeléseket. A minő­idig is fontos kritérium épül telez szűk. ez döntötte el. hogy kit De ' vk a megrendelők sak ezért törekszem jó F1* ára. Bármelyik utcáidban is a községnek, minde- felelc,a tr^zem nyorna. s iől­ü „?erzés látnom, szépen dol­m. A minőségi munka level.. re H fakadhat tehát belső igény­ből, másokat esetleg a kon- kurrencia sarkallhat rá, az új törvény viszont az új árak­kal együtt lehetővé teszi, hogy a megrendelő fokozottabban követelhesse meg a jó minő­séget. — Mi a helyzet a kontárok­kal? — ök nem rendelkeznek iparengedéllyel, s többnyire arra törekednek, hogy szom­baton és vasárnap minél több mellékkeresetre tegyenek szert. Hévízgyörkön az is elő­fordult, hogy a kivitelező bíz­ta meg munkával a kontárt. — Török József kontárel­lenőr is. Miért dolgoztatnak olykor a kőművesek is kon­tárokkal? — Meglehet, hogy a mester túl sok munkát vállal el, s nem tudja őket időben befe­jezni. Persze, így munka nél­kül jut jövedelemhez, mert a munkabérnek csak egy ré­szét fizeti ki a kontároknak. Ezért kell szigorúan ellenőriz­ni a munkákat. A beszélgetés tapasztalatát könnyen megfogalmazhatom; az új ipartörvény az egész tár­sadalom érdekét szolgálja, fi­gyelembe veszi a változó kö­rülményeket, a növekvő igé­nyeket, s biztonságosabbá te­szi a magánépítkezéseket. Bane Mihály A KÖNYVTÁR KÍNÁL AT A Nyelvtanfolyam, szabás-varrás, tánc A járási-városi Petőfi Sán­dor művelődési ház vezetősé­ge összeállította a szeptem­berben induló tanfolyamok programját. A felnőttek négy rendezvénysorozat közül vá­laszthatnak. Angol és német nyelvből kezdő és haladó csoportot szerveznek, s heti egy alka­lommal kétórás foglalkozáso­kat tartanak. A szabás-var­rás tanfolyamon a szabásraj z- szerkesztés, a ruhaösszeállítás, a varrás mesterfogásaival is­merkedhetnek meg a részt­vevők. A kezdőknek indítan­dó foglalkozásokat hetente egyszer, három órában tart­ják. A lakásdíszítő tanfolyamon szakemberek előadásaiból sze­rezhetnek tudomást a lakás- kultúra szerelmesei a díszí­tési technikák fortélyairól. A tanfolyam heti egy alkalom­mal háromórás lesz. A gyermekek is válogathat­nak. Angol nyelvet kezdő és haladó fokon tanulhatnak, he­ti egyszer két órában. A ba­lett és művészi torna célja, hogy a gyermekek mozgás- kultúráját javítsák. Hetente két órát foglalkoznak a 3-tól 10 éves korosztállyal. Az ál­talános iskolák nyolcadik osz­tályosai október 1-től de­cember 31-ig, vasárnaponként társastáncra járhatnak. Az anyanyelvi tanfolyam is az általános iskolásoknak nyújt művelődési lehetőséget. A fel­ső tagozatosok játékos formá­ban, vetélkedőkön mélyíthetik el anyanyelvi tudásukat, is­merkedhetnek meg a magyar nyelv törvényszerűségeivel, rendszerével, tanulhatnak meg helyesen, szépen írni, olvas­ni, beszélni, s szerezhetnek kiegészítő ismereteket iskolai tanulmányaik mellé. A tanfolyamokat csak ele­gendő jelentkező esetén in­dítják, a foglalkozások idő­pontját a tanfolyam vezetők és a hallgatók közösen választ­ják meg. Az érdeklődőket a művelődési házban várják a szervezők, beiratkozás szep­tember 5-től 10-ig naponta 8- tól 18 óráig. Nők a brigádokban Eemelkedik a nők részvé­teli aránya az Árammérő- gyár szocialista brigádmoz­galmában. A 18 női brigád­ban 551-en tevékenykednek, az összes brigádtagnak majd­nem fele nő. Munkájukat di­cséri a legutóbbi versenyér­tékelés is, két brigád arany-, hat ezüst-, hat bronzplaket­tet kapott, két kollektíva pe­dig zölidkoszorús lett, s el­nyerte a brigádzászlót. EREDETI ÖTLET Könyvstaféta A KISZ gödöllő járási bi­zottsága és a városi-járási Ju­hász Gyula könyvtár szerződé­sében megállapodtak arról is, hogy a járás KlSZ-alapszerve- zeteiben olvasási felelősöket választanak, akik együttmű­ködnek a könyvtárakkal, s toborozzák az olvasókat. Eredeti ötlet a könyvstaféta is. Az olvasási felelősök az ol­vasó népért mozgalom anya­gából kiválasztott tíz könyvet indítanak útra az alapszerve­zetekben, s ha a fiatalok — mint ahogy remélik — valóban elolvassák a műveket, vitákat rendeznek az olvasottak elmé­lyítéséért. ;j m jji» Hiig™ á/ ' :>í -V; "'áfpSi </A\í «UH * ...megye, hírlap különkiadása IV . ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Rossz útra tévedt gyerekek A család ereje és felelőssége Két megye Jó példája Hosszú távoliét után különö­sen jóleső érzéssel gondolunk arra, hogy otthonunk, csalá­dunk vár. Még fokozottab­ban jelentkezik ez az érzés, ha a családhoz egyébként is sok és erős szállal kötődő gyermekekről, serdülőkről van szó. S nehéz megérteni, elfogadni, hogy akadnak olya­nok, akiket nem vár a bizton­ságot nyújtó otthon; a család közömbös, vagy éppen veszé­lyes légköre a legfontosabb­tól, a szülői szeretettől, támo­gatástól fosztja meg őket. Az aszódi 2. számú Fiúneve­lő Intézetben Puskás Géza igazgató napestig sorolhatná azokat a szomorú eseteket, amikor a szülők rosszul értel­mezett felelősségérzete vagy éppen felelőtlensége juttatta a gyermeket veszélyes utakra. Anyagiak — Nemcsak a rendezetlen körülmények között élő gye­rekek esetében hangsúlyozzuk a család felelősségét — magya­rázza. Sajnos, nehezen értik meg azok a szülők, akik min­dent, legalábbis anyagiakban mindent megadtak a gyere­keiknek, hogy végső soron ők is felelősek azért, hogy gyer­mekeik az intézetbe kerültek. Még ilyenkor sem szívesen vallják be önmaguknak, hogy bizony nagy hibát követtek el a/nevelésben. Ezekben az ese­tekben azonban szerencsésebb az intézetből kikerülő serdü­lők, fiatalok helyzete — csa­ládjuk a kisiklás ellenére is visszafogadja őket, s megvan a remény, hogy az elsőt nem követi újabb félrelépés. Nem így a rossz anyagi körülmé­nyek között élő családoknál, ahol az italozáson, a munka­kerülésen, s nem a becsüle­tes életen van a hangsúly. A legtöbb gondja az intézet­nek ezekkel a családokkal van. Az igazgató nehéz szívvel so­rolja a szomorú példákat, hogy még a jó magatartásuk­kal, munkájukkal kiérdemelt szabadságra, vagy eltávozásra sem engedhetik haza az ilyen gyermekeket. Akik pedig, fur­csa a sors, bármennyi rosz- szat is kaptak a szüleiktől, a családnak aligha nevezhető kö­zösségtől, mégis vágyódnak az apa, az anya, az otthon iránt. Látogatás Az intézetből csak a gyer­mekvédelmi intézmények hoz­zájárulásával látogathatnak haza, s nyilvánvaló, hogy a megváltozásra kész, a jó úton már néhány lépést megtett fiatalok számára az otthoni környezet a néhány nap alatt is a visszaesés veszélyét rejti. Így érthető, hogy a gyermek- védelmi intézmények, népsze­rűén a gyivik, nem is adják meg az engedélyt a látogatás­ra. Ez azonban nem lehet meg­oldás. Nemcsak azért, mert a hazautazásra hónapok óta kő­szülők érzelmi világának fej­lődésében ez a tiltás törést okozhat, de azért sem, mert az intézetben élő gyermekeknek szükségük van erre a szabad­ságra, a külvilággal való érint- j kezésre ahhoz, hogy a társa­dalom életébe az intézeti évek után zökkenőmentesen beillesz­kedhessenek. Szükségük van arra is, hogy az intézetben pozitívan változó személyisé­güket kipróbálhassák a vi­lágban. — Félig-meddig megoldás — fejtegeti az igazgató, hogy a gyivik néhány napra szívesen vendégül' látják azokat a fia­talokat, akik az ő közreműkö­désükkel kerültek hozzánk. A nevelés, az utógondozás végett is fontos lenne azonban a csa­lád, természetesen jó irányba befolyásoló család hatása. Nem akarom szaporítani az utó­gondozók amúgy is sok mun­káját, de talán ok tehetnének valamit azéft. hogy a tőlünk zömében megváltozott gondol­kodással kikerülő gyerekeket megváltozott család fogadja. Megtörtént, hogy a szabad­ságra hazalátogató fiatal két nap múltán visszajött az:zal. hogy olvan környezetben nem I hajlandó élni, mint a család­Akik nem jutottak képernyőre Arcok egy iánczenekarból- Igényesen a zenei műveltségért A tavaly rendezett járási Ki mit tud?-on találkoztam először a DXÖ együttessel. A hévizgyörki művelődési ház színpadán öt fiatalember mo­solygott, magukhoz ölelték hangszereiket és szabad kezük­kel integettek a színpad előtt egybesereglett fiataloknak, akik ülőhelyükről felállva üte­mes tapssal kísérték a kiálto­zást: Di-ó, Di-ó, Di-ó! ★ Két évvel ezelőtt jöttek össze, s egy éve a szolnoki popfesztiválon már első he­lyezést értek el. Igényességü­ket és tehetségüket jelzi, hogy a hangszeres kategóriában a zenekar négy tagja ért el jó helyezést. A siker érttette meg velük, hogy mit jelent együtt dolgozni és közösen szerepel­ni. Nincsenek technikusaik, szervezőik, gépkocsivezetőjük, mindent maguk csinálnak, legfeljebb azok segítenek ne­kik, akik szeretik a muzsiká­jukat, akiknek játszanak, a járásbeli fiatalok. A járási Ki mit tud?-ról ők jutottak tovább, Szentendrén megyei elsők lettek. Meghall­gatták őket a televízióban is. — Nem jutottunk a képer­nyőre — mondja Barna Ist­ván, a zenekar vezetője, basz- szusgitáros, énekes — de a já­rás községeiben nem csappant népszerűségünk s a kedvünk sem fogyatkozott. — A já­rás fiataljainak ragaszkodása, szeretete pótolja az elmaradt országos hírnevet — szól köz­be Sás Károly, a zenekar or­gonistája — s egyikünk sem akar profi zenész lenni. Én ugyan közel vagyok hozzá, hiszen Gödöllőn, a Légszesz utcai általános iskolában ta­nítok éneket és zenét. A zene megszerettetése, a zenei mű­veltség emelése az életcélom. Ezért is dolgozom együtt a fiúkkal, mert valamennyien azt valljuk, hogy tánczenében is lehet igényeset adni a kö­zönségnek. Kedvencünk a rock, szeretjük a dzsesszes elemeket, az improvizációt. ★ Katona János civilben a Kőbányai Közért Vállalat üz­letvezetője. Az együttes leg- magabiztosabb egyénisége. — Ennek oka, hogy mindig emberek között mozgok, a mindennápi munkában, a hangversenyeken. Gitározok, de legszívesebben szaxofonon játszom. Ez a hangszer távoli világok muzsikáját szólaltat­ja meg, s egyidejűleg képes a mai életérzéseket is kifejez­ni. Mayer László főiskolai hall­gató. Tanító lesz. — Ebben a munkakörben fontos érteni és szeretni a ze­nét. A legkisebbek zenei ízlé­sét, stílusát az általános isko­la alsó osztályaiban alapozzák és formálják. Különlegesen szép munka ez. Tartottam már néhány gyakorlati foglal­kozást a főiskola gyakorlójá­ban, legszívesebben éneket ta­nítok. Ahogy meglátják a gyerekek a gitárt, meghallják az első dallamot, máris vége az iskolai drukknak, száll az ének. mosolyognak. Gaigamá- csai vagyok, ott alakult ki ze­nei anyanyelvem, ízlésem s ezt a zenét kívánom népsze­rűsíteni, átplántálni a többiek- be is. A dobos, Rosenberg Tamás. — Tizenhat éves koromban, hat évvel ezelőtt doboltam először. Én is azt hittem, mint a legtöbb fiatal, hogy a dob a legkönnyebb hangszer. Csak ütni-verni kell, meg rángatóz­ni hozzá s fura pofákat vágni. Nem hittem, nem is tudtam, hogy a dobolásnak is szabályos kottája van. Amikor pedig rá­jöttem, mire vállalkoztam, már benne voltam. Befogadott az együttes, ^melynek tagjai nemcsak tánczenekart, hanem igazi emberi közösséget is al­kotnak. Valamennyien más-más fog­lalkozást űznek: gyógyszer- gyártó, üzletvezető, pedagógus, üzemi munkás, főiskolai hall­gató található köztük. Mi kö­ti ■ hát össze őket? Vajon a hobbijuk közös? Barna József horgászni szeret. Katona János az autóvezetést kedveli. Sás Károly kertészkedik. Rosen­berg Tamás ól vas. Mayer Lász­ló a néphagyományokat gyűj­ti. A válasz egyszerű: vala­mennyien egyet akarnak, igé­nyes muzsikával segíteni a ti­zen- és huszonévesek zenei műveltségének emelését. Fercsik Mihály ja. Ez az eset, ha szomorú is, a nevelés erejét, hatását bizo­nyítja. Hiányzók Az intézet is igyekszik a lehető legszorosabb kapcsola­tot fenntartani a családokkal a gyerekek érdekében, de ép­pen a problémát okozó szülők nincsenek ott az értekezleteken, nem érdeklődnek gyerekeik felől, csaknem lehetetlenné té­ve minden érintkezést az in­tézettel. Ügy tűnik azonban, hogy a Békés és Hajdú-Bihar megyei utógondozók megtalál­ták azt a láncszemet, amely a megtévedt fiataloknak a tár­sadalomba való visszakerülé­séhez' nagy segítséget adhat, s mindeddig' hiányzott. A kö­zelmúltban ellátogattak az in­tézetbe, megnézték, hogyan él­nek ott a majdan gondozá­sukra szoruló gyerekek, híre­ket hoztak-vittek a családról, a családnak. Otthon felkeres­ték a szülőket, látogatásaik eredményeként nem egy csa­ládban következett be jó irá­nyú életmódváltás, s ők már gyermekeiket is hazavárják. — Megkönnyítené dolgun­kat, ha az országban máshol is követné^ a békésiek, a bi­hariak példáját, mert nemcsak a gyerekek, hanem a társada­lom' érdeke is, hogy minél több, ma még rossz körülmé­nyek között, nemtörődöm életmódot folytató családot megváltoztassunk — mondta befejezésül Puskás Géza. Gáspár Mária literiből konzervgyárba A zöldségtermesztésben egy­re nagyobb szerephez jutnak a kistermelők. A valkói háztá­jikból és kertekből is növekvő mennyiségben adnak át a fel­vásárlónak, a Galgavidékc ÁFÉSZ-nek friss zöldséget, ahonnét a Hatvani Cukorgyár­ba szállítják a terményt. Ké­pünkön Tusor András szedi kertjében a babot. Ebből 324 kilót adott át s uborkából is négy mázsára szerződött. Bene Mihály felvétele Eg a szsnrét'e'ep Föltehetően szülői felügye­let nélkül játszó gyerekek is­mét felgyújtották a péceli sze­méttelepet. Különösen az es­ti órákban kibírhatatlan a bű­zös. gomolygó füst. Megelőzé­sére az illetékeseknek sürgő­sen tenniük kellene valamit. N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents