Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
Szedik a paprikát Maglód Honismereti kiállítás Honismereti kiállítás nyílik augusztus 8-án a maglódi művelődési házban, ahol bemutatják mindazokat az összegyűjtött tárgyakat és dokumentumokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a község múltjához, lakóinak életéhez. A kiállítás, amely naponta 10—12 óráig és délután 5-től 8 óráig tekinthető meg, augusztus 18-ig tart majd nyitva. Folyamatosan szedik a paprikát a vecsési Ferihegy Tsz I-es kertészetében. A termést a tsz savanyítóüzemében dolgoz- zák fel. Ifj. Fekete József felvétele Túrázó úriak Kerékpárral Meneti-erdőre Rendszeresen kaptunk híreket az úri ifjúsági klub fiataljainak túráiról. A legutóbbi hír szerint augusztus 7-én Monori-erdőre kerekeznek, ahol valószínűleg nem fogják elkerülni a strandot sem. A honismereti tanulmánynak is beillő kirándulásokat szívesen ajánljuk más községbeli klubok és KISZ-alapszervezetek tagjainak is. Nekünk ismeretlen Egy levél és néhány megjegyzés Keserű sorok a sum más életről A minap levelet kapott szerkesztőségünk. Levélírónk a régmúlt summásélet egy-egy mozzanatát írta le, amely neki osztályrészül jutott. •.. Summásleány * voltam. Hosszú hetekig dolgoztam, pihenésre alig maradt idő, a summásgazda hajnali ébresztésén úgy tűnt, mintha előtte percekkel feküdtem volna le .. • Mire a jó öreg nap felkelt, indulni kellett, várt a munka. Munka végeztével, hosszú gyaloglás után, a szánalmasan sivár barakk épületbe bandukoltunk hol porosán, hol sárosán, de mindig elcsigázottan, holtfáradtan... S ha olykor napközben a szakadó eső elől a táblák végi akácfák alá húzódtunk, amint elállt az eső, már nyomunkban volt a summásgazda: aki megáztatott, az majd meg is szárít — mondta. Egy-etjy esős napon a savanyú rét legelőjét tisztítottuk a gurdony. tói, ez mégis csak könnyebb volt, nem soros munka. Levelének további részében is a summásnak kijáró nehéz életről ír: A hétvégi citeraszó, harmonika hangja sem feledtette velem az elmúlt napok fárasztó munkáját. S ilyenkor nyár derekán — írja végezetül — amikor a szúrós k^tlankóró kibontotta bolyhos szirmú lila virágát, ez valamiféle megkönnyebbülést jelentett. Hiszen, mégha csak percekkel is, de rövidültek a nappalok, ám VALAHA VOLT Lesz-e női kéziiabdacsapaí Gyomron? LEHETŐSÉGET A LÁNYOKNAK IS Egy délután találkoztam a yömrői férfi kézilabdacsapat izéjével, Árnits Ferenccel. lég régóta ismerjük egymást, etedikes-nyolcadikos lányok Dltunk, amikor hetente két- :er lejártunk a sportpályára, izésre. Akkor még volt női ézilabdacsapat .■.. Azóta már eltelt néhány év. 'az, hogy sokan továbbtanul. ink, mások viszont Pestre írnak dolgozni. Én úgy ér- ;m, hogy most sem ártana jy kis mozgás a mi korosz- ilyunknak. Beszélgettem a unyokkal, akikkel évekkel belőtt együtt játszottam. Ügy -eztem, hogy ők is nagyon veretnék, ha a csapat ismét megalakulna. Nem kell hozzá különösebb anyagi befektetés a helyi sportkör részéről, mert biztos vagyok benne, hogy a szerelés egy része majdnem minden társamnak megvan. Nagyon foglalkoztat a kérdés, mert ott a jó környezetben levő pálya, aránylag rendben tartva, csak az az igazság, hogy nincs teljesen kihasználva. Sokszor irigykedve nézek le vasárnap délelőttönként a pályára, amikor a férfiak izgalmas, érdekes meccset játszanak. Ezt a lehetőséget a lányoknak is meg kellene adni. K. E. AUGUSZTUS 14-EN Járási spartakiád Monoton A KISZ monori járási bizottsága és a járási sportfelügyelőség augusztus 14-én rendezi meg Monoron a nyári spartakiád járási döntőjét. A résztvevők reggel nyolc órakor gyülekeznek a monori sporttelepen, majd Földi Károly, a KISZ monori járási bizottságának titkára mond megnyitó beszédet. Ezután kezdődnek a versenyek. atlétikában, kézilabdában és kispályás labdarúgásban. A lövészversenyeket a monori agyagbányai lőtéren rendezik. Megalakult a járási rendező bizottság, amelynek tagjai: Kiss Lajos megbízott járási sportfelügyelő, Földi Károly járási KISZ-titkár és Kovács László, az MHSZ járási vezetőségének titkára- A versenybizottság elnökei id. Haness László és Blaskó Mihály. G. a katlankóíó virágzása azt is jelentette, hogy a mezőgazda- sági munkák nagy részén már túljutottunk. Levélírónk a summásélet sokak által ismert keserű valóságát írta le. mely világ nekünk fiatalabbaknak, szerencsére, teljesen ismeretlen. Olyan gondolatokat vetett papírra, melyek igaza miatt aligha kell tartania, legkevésbé szégyenkeznie. A levél ugyanis névtelenül érkezett szerkesztőségünkbe. Mendei lenne feladója talán? Nos, ezt a levél postapélyegzőjén olvasható helységnévről gyanítjuk ... Pedig hát, a névtelenséget választó kedves levélírónkat örömest meglátogattuk volna, hosszabban elbeszélgetve a régvolt summássorsról s a megváltozott mai életéről. Kár, hogy nem tehettük(A szerkesztőség) MOHOMIDÉB *P E S JYM EG VE I HÍ.RLAP KÜLÖNKIADÁSA" XIX. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Reggel a műhelyekben Új gépek — régi dolgozók Helytáll a Vasipari Szövetkezet Varró Géza, a Monori Vasipari Szövetkezet elnöke, amint meglátta az imént elővett tollat és jegyzetfüzetet, azonnal -letakarta kezével a még üres papírlapot. — Nem ezzel kezdjük, jó? Előbb szétnézünk a munkahelyeken — mutatott félkört rajzolva a műhelyek felé. — Szeretném megmutatni a gépeinket, mielőtt, a munkánkról beszélek. Hajtóművek — égőfejek Az egyszerűen berendezett irodából, a titkárnői előszobán keresztül azonnal a portára jutottunk. Aki kívülállóként járt már hűvös, kristálytiszta reggelen olyan vasasüzemben, ahol az egyik műhelyből a kalapács csengő hangja, a másikból nehéz présgép szusszanása, dörrenése, a harmadikból esztergagépek fémes zümmögése hallatszik az udvarra, a negyedik helyiség ablaka mögött pedig a hegesztők rögtönöznek tarka tűzijátékot, az köny- nyen el tudja képzelni, hogyan kezdődik egy nap a Monori Vasipari Szövetkezetben. Megálltunk néhány pillanatra a porta udvari lépcsőjén: — A hátunk mögötti épületszárnyban vannak az irodák — mutatta a szövetkezet elnöke — velünk szemben — ismét a benti, félkört rajzoló mozdulat — a műhelyeket látja. Alacsony épületek fogják harapófogóba az udvart. A szabad ég alatt lévő, félig kész gyártmányok között is munkások dolgoztak. Szereltek. — Szűkén lehetnek. Hány ember dolgozik itt? — Teljes létszámkeretünk 101 fős — indult rosszkedvűen az első műhely felé Varró Géza. — Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak számaránya tizenöt százalék, a fizikai munkások száma pedig hetven lehetne, de három-négy ember mindig hiányzik. Vannak ipari tanulóink is, de többségük ősztől harmadéves azután vagy itt maradnak, vagy nem. Elkészültek a tantermek Augusztus végén adják át Vecsésen, a Kun Béla téri általános iskola újabb hat tantermét. Felső képünkön: Varga Kálmán brigádja a bejárat előtti területet betonozza. A ház belsejében a monori Építőipari Szövetkezet dolgozói már az utolsó szakipari munkákat végzik. Reibach László és Rudolf Károly az ablakokat festi. Ifj. Fekete Júzsef felvételei Egy pillanatra megtorpan a forgácsolóműhely ajtaja előtt: — Még mindig csábítja őket a főváros, és a remény, hogy másutt majd nagyobb kezdőbért kapnak. Pedig ... — lemondóan legyint. — Sokan közülük elég hamar belátják, hogy tévedtek, jönnének visz- sza, de a besorolásunk miatt újra nem vehetjük fel őket. Ilyen gépeken, mint nálunk, nem sok helyen dolgozhatnak ... A Monori Vasipari Szövetkezet fő profilja 1962 óta a távműködő és az elektromechanikus hajtóművek gyártása. Ilyen berendezésekre szinte minden nagyobb ipari létesítménynél szükség van, de talán a víztisztítótelepek hajtóművei a közismertebbek, rendkívül sok munka van velük. A biztonság itt mindent megelőző szempont, épp ezért az átlagnál szigorúbbak a minőségi követelmények és a tűrési határok. A műhelyekben szinte egyedi szerelés folyik. A nagyobb egységekből évente 700—750 darab készül, mostanában majd mindegyik valamelyik kiemelt beruházásra kerül. Ott pedig nem ismernek pardont, késésről, határidő-módosításról szó sem lehet. A Monori Vasipari Szövetkezet tavalyi tervét több millió forinttal túlteljesítette, az ideit pedig alig égy hónappal ezelőtt emelték fel. Modem és szép Benfc a forgácsolóműhelyben Varró Géza körbemutat: — Úgy nézzen szét, hogy itt öt-hat évesnél öregebb gépet nem talál. Sok budapesti nagyvállalat vezetői irigykednének, ha látnák — de sok helyen dolgoznak még 30—40 éves gépeken! A szövetkezet elnöke géptől- gépig vezetett: — Nézze — mutatta az elsőt — ez magyar gyártmányú esztergagép, négy- százezerbe került... Jó reggelt! — köszönt oda az esztergályosnak. — Ez itt — lépett odébb — egy nagyon korszerű csehszlovák marógép, szintén négyszázezerért vettük, három éve. Akkor kezdtünk el igazán gépesíteni, mert másképp nem tudtuk volna teljesíteni feladatainkat... Egy pillanat! — fordúlt meg hirtelen —, nézze csak meg még- egyszer azt a magyar esztergagépet. Nem tűnik fel rajta semmi ? — Szép ... mondtam bizonytalanul. Azt hittem, ennyi szakértelem láttán nem is kalauzol tovább, de már nyitotta is a következő ajtót? — Igaz! — hagyta helyben az előbbi véleményem. — A formatervezője Kos- suth-díjat kapott ezért a munkájáért. A tanműhelybe léptünk, ami egyben kísérleti és fejlesztési műhely is. Egy ember dolgozott csak itt, Fehér Kálmán, a műhely vezetője. — Nem unatkozik? — Lefoglal a munkám, hogyan unatkoznék? — kérdezett vissza csodálkozva. — Min dolgozik? — Most fejlesztünk ki egy abszolút robbanásbiztos égőfejet. Nagyon sok kell mostanában ilyenből Magyarországon, de eddig csak importból lehetett beszerezni. Szeretnénk egy kis valutát megspórolni a népgazdaságnak. Félszavakból — És hol vannak a tanulók? — kérdeztem már ismét, az udvaron járva Varró Gézát. — Vakációznak? — Nyolc tanulónk volt, már valamennyien termelőműhelyben dolgoznak. Sajnos nem tudom, lesz-e utánpótlás. Régebben 12—16 ipari tanulót vettünk fel évente. Kellene most is géplakatos, esztergályos, marós, hegesztő, elektroműszerész, de nem nagyon tülekednek a jelentkezők.) Ballagtunk keresztül az udvaron és a szövetkezet elnöke gondterhelten a problémáikról kezdett beszélni, majd hirtelen abbahagyta. — Nem panaszkodom. Megoldjuk mi a feladatainkat. A munkásaink átlagéletkora 32— 33 év, több mint 50 százalékuk ipari tanulóként került ide. Értjük egymást félszavakból is. V. J. Mire használták a felújítási hitelt? A gyömröi községi tanács idei felújítási hitelkeretének módosított előirányzata 678 ezer forint. Ebből az összegből került sor a Kossuth Ferenc utcai iskola épületének és a művelődési ház tetőszerkezetének felújítására. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Előkelő alvilág. Gyömrő: Szöktetés. Maglód: Kerge dolgok. Mende: Lúdas Matyi. Monor: Talpuk alatt fütyül a szél. Éjszakai előadáson: A két katona. Pilis: Du- roc, a katona. Éjszakai előadáson: Utolsó mozielőadás. Sülysáp: Szerelmesek románca, I—II. Üllő: Budapesti mesék. Éjszakai előadáson: Gyémánt Lady. Vecsésen: Robin Hood nyila. Éjszakai előadáson: De hová tűnt a 7. század? MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 9 órától: zenekart próba. Maglódon, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubdélután. Mendén, 14-től 16-ig: a gyermek-, 18- tól 23-ig: az ifjúsági klub foglalkozása. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. út 3.). Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrőn, Steinmetz kapitány utca 12. telefon: 26) Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet, dr. Kövesi László (Monor, egészségház, védőnői szoba, Kossuth Lajos utca 97. telefon: 429) Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser) Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Honti János (Pilis, Rákóczi u. 40) Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Marjai György (Mende, Fő utca) Üllőn: dr. Leyrer Úóránt Vecsésen dr. Fodor Etelka tart ügy eletet Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen . a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Czeglédi László (Csévharaszt, Állami Gazdaság). Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 16 óráig (13-tól 15-ig ebédidő) Monoron a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén.
