Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

1977. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Ülést tartott a KISZ Pest megyei bizottsága Tegnap ülést tartott a KISZ Pest megyei bizottsága, dr. 'Árpási Zoltán első titkár el­nökletével. A bizottsáa tagjai meghallgatták az ifjúsági ter­melési mozgalmak vizsgálatá­nak Pest megyei tapasztalatai­ról készült beszámolót. Jelen volt és felszólalt Soron Sán­dor, az MSZMP Pest megyei bizottsága párt- és tömegszer­vezeti osztályának helyettes vezetője, valamint Kenéz An­na, a KISZ KB szervezési osz­tályának helyettes vezetője. A megyei bizottság szemé­lyi kérdésekben is döntött. Érdemei elismerése mellett fölmentette Csapó Lászlót a KISZ Pest megyei bizottságá­nak titkári tisztsége alól, majd Fiel Mariannát — aki eddig a KISZ Pest megyei bizottságá­nak politikai munkatársaként dolgozott — megválasztotta a KISZ Pest megyei bizottságá­nak titkárává. Csapó Lászlót a Pest megyei tanács elnöke augusztus 1-től a megyei tanács ifjúsági tit­kárává nevezte ki. Az ülésen Kenéz Anna át­nyújtotta Csapó Lászlónak az Ifjúságért Érdemérmet, az ifjúsági mozgalomban végzett kiemelkedő munkájáért. Magyar-NDK jogsegélyszerződés Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes és Gerhard Reinert, a Német Demokrati­kus Köztársaság magyarorszá­gi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete augusztus 5- én Budapesten kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság között hatályban levő polgári, családjogi' és bűnügyi jogsegélyszerződés módosítá­sáról és kiegészítéséről szóló jegyzőkönyv megerősítő ok­iratait. Az eseményen részt vett Markója Imre igazság­ügyi államtitkár, továbbá az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya. a Külügvminisztérium, a Leg­főbb Ügyészség, valamint az NDK budapesti nagykövetsé­gének több vezető munkatársa is­Építőtábori körkép (1.) Uborkaszedő óvónőjelöltek A két évtized ma már tör­ténelem: 1957-ben a Hanság lecsapolására indultak útnak az első építőtáborozó fiata­lok. Az eltelt időszakban fo­kozatosan növekedett a nyá­ri önkéntes munkavállalók serege: ugyanúgy nélkülöz­hetetlenek a mezőgazdaság­ban, mint az iparban, hiszen nemcsak gyümölcsöt szednek, hanem lakásokat, utat, csa­tornát építenek. Érdemes len­ne egyszer forintban kifejezni azt az értéket, amelyet az el­múlt húsz év alatt alkottak meg a KISZ-építőtáborok la­kói. De nemcsak erről van szó. Legalább ennyire fontos, hogy vállalkozásuk teljesen ön­kéntes: felelősséggel veszik ki részüket az ország gyara­podásából. Az elsők között A Pest megyei fiatalok kő­iül kétezren ezen a nyáron is —j csakúgy, mint a korábbi időszakban — felkerekedtek: a lányok Bodakajtorra és Sió­fokra, a fiúk pedig Pécsre utaztak. Mi ezúttal Bodakaj­torra és Siófokra látogattunk el. Székesfehérvártól alig húsz kilométerre fekszik Boda- kajtor. Kevesen tudják: 1959- ben ez volt az első leánytá­borok egyike. Az útelágazás­nál, a helyi állami gazdaság bejárata fölött jól látható a tábla, s rajta a felirat: Há- mán Kató építőtábor.. Ott- jártunkkor, 220 Pest megyei fiatal dolgozott a földeken. A Bodakaitori Állami Gaz­daság megbízott igazgatója: Tóth István. Amikor értesült jövetelünk céljáról, a bemu­tatkozás után mosolyogva kö­zölte: — Kérem, feltétlenül írják meg: teljes mértékben elége­dettek vagyunk a Pest megyei lányok munkájával. Nélkü­lük most nehezen boldogul­nánk. .. S aztán tá jékozta táskén­pen közölte: a gazdaság terü­letén csaknem teljes egészé­ben csonthéias gyümölcsöket termesztenek, a fennmaradó részen pedig zöldségféléket. A betakarítás azonban csak részben gépesített, s ezért a nyári időszakban elengedhe­tetlenül szükség van a fiata­lok segítségére: őszi- és kaj­szibarackot, valamint ubor­Vidáman dolgoznak a Bodakaitori Állami Gazdaság uborkaföldjén a nagykőrösi .Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközép- iskola diákjai. Gyorsan telnek a ládák ... tanulói szedték az uborkát. A brigáidvezetőjük Végh Erzsébet szeptemberben lesz harmadi­kos, s az idén nyáron először jött építőtáborba. Tapaszta­latairól így beszélt: kát és zöldbabot szednek. S a helyzet teljes megértéséhez tudni kell azt is.: a gyümölcsö­sükben jelentős kárt tett a jég, így a beérett mennyiséget különösen gondosan kell lá­dába helyezni. Bodakajtori látogatásunk­kor egyébként két csoportra osztották a lányokat: egyik részük őszibarackot szedett, a többiek pedig az uborkaföl­dön dolgoztak. Ez utóbbi te­rületen — esőáztatta terepen — nagykőrösi, ceglédi és nagy- kátai fiatalokkal találkozunk. A táskarádió hangja jelezte, merre találjuk a lányokat: uborkaszedés közben a leg­újabb slágerek elterelték fi­gyelmüket arról is, ha eset­leg hajlongás közben megfáj­dult a derekuk. Ismerkedés Fehérvárral A nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola diákjaiból alakult a 8-as brigád: veze­tőjük a szőke hajú, barátsá­gos tekintetű Márkus Edit. aki most szeptemberben kez­di meg a negyedik osztályt. Halkan, de határozottan be­szélt munkájukról. — Iskolánkból tízen jöt­tünk Bodakajtorra: közü­lünk négyen gimnazisták, ha­tan pedig óvónőjelöltek. Egyi­künk sem járt még építőtá­borban, így hát kissé félve indultunk útnak. De most :nár belejöttünk. a munkába, s örülünk, hogy itt ' lehetünk: nem nehéz az uborkaszedés. A nagykőrösi fiatalok hagyo­mányait nem szeretnénk meg­szakítani, ugyanis a városunk­ból érkezők, mindig kiemel­kedően helytálltak az építő­táborokban. Ügv érzem, mi sem vallunk szégyent... S a ládák gyorsan teltek: a nagykőrösi lányok vidáman, jókedvűen dolgoztak. A bri­gád többi tagja •— Kurucz Éva. Szabados Gyöngyi. Cson­tos Mária, Halász Mária és a többiek — nedig örömmel új­ságolta: szabad idős program­jaik is kellemesen telnek. Mivel Székesfehérváron lak­nak — egy vadonatúj kö­zépiskolai kollégiumban he- Ivezték el valamennyinket —. rryorsan megismerkedtek a vá­rossal. Bodakaitorra regee- Urbán Erzsébet, a nagykátai len+e busszal hozzák ki az épí- Damjanlch Gimnázium és Szak- Worrkat középiskola tanulója a lcgszorgal- 1 , .... masabbak közé tartozott. A -'^'W-noek naellett a Nagy Iván leivételei ceglédi Kossuth Gimnázium Szívesen — jövőre is — Számomra az a legfőbb tanulság, hogy akik odahaza is csak szövegelnek, azok itt is többnyire a szájukat jár- tátják, munka helyett. Aki pedig becsületesen dolgozni akar, az csendben, észrevétle nül teszi az uborkaföldön is. Egy biztos, jövőre is jövök építőtáborba, mert itt olyan tapasztalatokat szerezhetek, amelyek egy életen át végig­kísérnek. .. A Bodakajtori Állami Gaz­daság központjában pedig rit­kaság számba menő őspark közepén már az elkövetkező időszakra készülnek. Faházat építenek, ahol jövőre kétszáz építőtáborozó lakhat majd. Az­után pedig 1979. nyarára min­den bizonnyal elkészül az a kőépület, ahol háromszáz if jú építőtáborozó kap otthont. Tóth István büszkén emlí­tette meg terveiket, s sokat­mondóm hozzátette: — Mi jövőre is szívesen fo­gadjuk a Pest megyei évitő- táborozókat. Nyugodtan kije­lenthetem. hogy egyiküket sem cserélném él a távoli vi­dékekről . érkező idénymun­kásokért. .. S a Pest megyei lányoknak ennél nagyobb dicséret alig­ha kell. Falus Gábor Az emigráció és hazánk Beszélgetés dr. Szabó Zoltánnal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával A nyári hónapokban különösen sok magyar szüle­tésű ember látogat vissza szülőföldjére. Közreműködé­sükkel, részvételükkel jelentős kulturális rendezvények­re kerül sor ebben az időszakban. Mindez időszerűvé teszi a kérdést: milyen a viszonyunk a tőkésországokba kivándorolt egykori honfitársainkhoz, milyen politikát folytatunk irányukban? Erről beszélgettünk az egyik legiiletékesebbel: dr. Szabó Zoltánnal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával. — Jelenleg mintegy 1,2—1,31 millió magyar vagy magyar származású ember él a tőkés­országokban, jelentős részük a tengeren túl. .. — Igen. Ötven százalékuk hazánkban született, a töb­biek — és ezek száma egy­re növekszik —, már a befo­gadó országban látták meg a napvilágot, a második vagy a harmadik nemzedékhez tar­toznak. — A tőkésországokban élő első nemzedékbeli magyaro­kat nagyon sok 6zál köti szü­lőföldjükhöz. Köti őket min­denekelőtt a származás, a ma­gyar néphez való tartozás tu­data; az anyanyelv; mindaz, amit a magyar kultúrából is­mernek. Erős szálakat és kö­tődést jelentenek a ma is élő családi, rokoni, baráti kap­csolatok. A második, harma­dik generációhoz tartozóknál mindez természetesen halvá­nyabb, de jelentős részük­nél ugyancsak jelen van, ta­pasztalható. Kanadában pél­dául nemrég egy hivatalos szociológiai felmérés állapí­totta meg, hogy az ország kö­zépső, főleg mezőgazdasági te­rületein élő magyaroknak a harmadik nemzedéke is be­szél magyarul, s elevenen él bennük származásuk, nemze­ti hovatartozásuk tudata. Ta­pasztalható az is. hogy a kint született fiatalabb nemzedék­ben fokozódik az érdeklődés szüleik, nagyszülőik hazája, annak mai élete iránt. Közü­lük is sokan látogatnak Ma­gyarországra, s mivel őket nem kötik az egykori tapasz­talatok, előítéletek. gyakran az első nemzedéknél „nyitot­ta bban”, tárgyilagosabban tudják megítélni a látottakat. — Ez már tulajdonképpen elvezet ahhoz a kérdéshez: mi­lyen mértékben kívánnak a kint élők kapcsolatot tartani Magyarországgal, s nekünk mi ebben az álláspontunk? — Úgy vélem, ez a kapcso­lat mindkét részéről fontos, s fenntartásához és erősítésé­hez kölcsönös érdek fűződik. A kivándoroltak és leszárma­zottaik számottevő része meg akarja őrizni a Magyaror­szághoz fűződő szálakat, nem akarja elfelejteni, illetve sze­retné megtanulni a magyar nyelvet, valamilyen módon kapcsolódni kíván a magyar kultúrához. De nekünk is ér­dekünk, hogy ebben segítsük őket, s eközben előmozdítsuk, hogy reális, hű képet alakít­hassanak ki a szocializmust építő Magyar Népköztársaság életéről. Ez politikai szem­pontból nem kis jelentőségű, hiszen hazánk mai életének megismerése széles körben se­gít eloszlatni a reakció szo­cialistaellenes propagandájá­nak hatását. — A jobboldali, hazánkkal szemben ellenséges emigrá­ció éppen ezért ellenzi dü- hödten a kapcsolatok fenn­tartását és erősítését. Hatása azonban csak viszonylag szűk körre korlátozódik, s egyre inkább csökken. Ezt jelzi a hazalátogatók számának fo­kozódása is: 1970-ben 120 ez­ren, jelenleg már évente 160 FÉSZEK-NAPOK GÖDÖN Veteránok, úttörők a tábortűznél Koszorúzás a munkásmozgalmi emlékműnél A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére a hagyomá­nyos nyári Fészek-ünnepség keretében, szovjet—magyar kulturális és sporttalálkozót rendez augusztus 6-án és 7-én a gödi Fészek vezetősége. Ma, szombaton a gödi KISZ—Űt- törő-vezetőképző táborban hangulatos tábortűz mellett veterán—úttörő találkozóra kerül sor. Holnap, vasárnap 9 órakor a váci országút melletti mun­kásmozgalmi emlékműnél a Fészek Vezetősége fogadja a szovjet vendégeket. Majd megkoszorúzzák a gödi Fé­szek emlékművét. Az ünnepi műsorban fellép a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fú­vószenekara, Horváth Ferenc érdemes művész, a dunakeszi és a gödi férfi énekkar. Az ünnepi beszédet Droppa Gusztáv, a KPVDSZ „Vörös Meteor” Természetbarát Egye­sület elnöke, nyugalmazott miniszter tartja. —180 ezren látogatnak Ma­gyarországra. Tudjuk, hogy nagy többségük világnézete, politikai meggyőződése nem azonos a mienkével, de ezzel együtt is lojális a viszonyúk hozzánk, elfogadják, hogy egy­kori hazájuk (illetve szüleik hazája), a szocializmus útját választotta. Más természete­sen, a horthysta rendszer elől kivándoroltak és gyermekeik soraiból kikerülő baloldali gondolkodásúak nézőpontja: ők a politikánkkal való egyet­értésből kiindulva építik a kapcsolatokat. — Milyen (ormában, miféle módszerekkel segítjük elő a tőkésországokban élő magya­rok és a szülőföld kapcsola­tának fennmaradását és erősö­dését? — A kapcsolatok teremté­sében és fenntartásában a kü­lönféle társadalmi, kulturá­lis, tömegközlési szervek, szer­vezetek széles köre vesz részt. Ezek sorában fontos helyet foglal el a Magyarok Világ- szövetsége, amelynek az a rendeltetése, hivatása, hogy összekötő kapocs legyen az úgynevezett szórványmagyar­ság és a szülőföld között. Te­vékenységünknek sokféle for­mája van. Lapunk, a kéthe­tenként 80 ezer példányban megjelenő Magyar Hírek rend­szeresen tájékoztatja a külföl­dön élőket a magyar nép éle­téről, jelent formáló és jövőt építő munkájáról. A Világ- szövetség segíti a magyar kul­túra és nyelv ápolásával, ter­jesztésével, megőrzésével fog­lalkozó .klubok, egyesületek munkáját, i együttműködik minden olyan társadalmi szer­vezettel, amely kapcsolatot keres, tart fenn velünk. Segí­ti ellátni őket magyar köny­vekkel. folyóiratokkal, hang­lemezekkel, játékfilmekkel. Kulturális rendezvényeikre ne­ves magyar művészeket utaz­tatunk. Ez év eddigi hónap­jaiban például kilenc európai ország 19 városában több mint 30 előadással szerepeltek ma­gyar művészek, műsoraikban megemlékezve Ady Endréről, és terjesztve a múlt és a mai irodalmi és zenei, kulturális értékeit. Szervező, összefogó, összetartó jellegük miatt nyújt segítséget a Világszövetség az egyesületek társadalmi ren­dezvényeihez, társas össze­jöveteleihez is. Az egyesüle­tek szervezte csoportos ha­zalátogatást segíti a Világszö­vetség utazási irodája azzal is, hogy a látogatók számára túrákat szervez az ország kü­lönböző vidékei múltjának és jelenének, kulturális és törté­nelmi értékeinek megismeré­se céljából. — Nem kevés azoknak az egyéni, egyedi ügyeknek a száma, amelyekkel tanácsot vagy intézkedést kérve kere­sik meg a Magyarok Világ­szövetségét. Évente csaknem ezer látogatót fogadnak a Vi­lágszövetség munkatársai és mintegy négyezer levélheti megkeresésben . járnak el. Nem egy esetben a Magyarok Világszövetségéhez küldött és az innen kapott levél az egyet­len kapcsolat idős, magukra maradt magyarok és a szü­lőföld között. — A nyelv alapvető fontos­ságú tényezője a nemzeti jel­leg megőrzésének. Miként tudjuk segíteni a magyar nyelv ápolásában, megőrzésé­ben azokat, akiknek erre igé­nyük van? — Az úgynevezett szórvány­magyarságban élők zöme meg akarja őrizni nyelvét, sőt, olyan szándék is él bennük, hogy gyermekeik tanulják meg a magyar nyelvet, ismerjék meg a magyarság kulturális értékeit. Ehhez nyújt segít­séget az anyanyelvi ga­lom. a magyar kuk ’ '< és külföldi szem részvételével rende nyelvi konferenciái munkát irányító tár.; szerv: az anyanyelvi k rencia védnöksége. A Tnozg. lom a magyar nyelv külföldi oktatóit és tanulóit tanköny­vek, módszertani segédanya­gok kiadásával segíti, a ta­nároknak nyaranta Debrecen­ben továbbképző tanfolyamot rendezünk. Egykori „honfitár­saink 7—14 éves gyerekei a Balaton melletti nyári tábo­rokban. a 15—18 évesek a sá­rospataki nyári kollégium­ban tanulhatják nyelvünket, ismerkedhetnek irodalmi, ze­nei, tánckulturánkkal. Az au­gusztus 8—13. között rende­zendő III. anyanyelvi konfe­rencia újabb fontos állomása lesz ennek a munkának; elő­segíti, hogy a magyarságu­kat megőrizni szándékozók ehhez a jövőben is megkap­janak tőlünk minden szüksé­ges segítséget — fejezte be nyilatkozatát a Magyarok Vi­lágszövetségének főtitkára. (K. S.) Barátságműszak Moszkvában A Nagy Októberi Szociális- I munkaversenygyőztesei a ta Forradalom 60. évforduló-1 Szovjet Szakszervezetek Köz- ja alkalmából augusztus 8. és 14. között Moszkvában ba­rátságműszakot tartanak a szocialista országok élenjáró építőmunkásai. Bulgária, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK és a többi szocialista ország ponti Tanácsának meghí­vására érkeznek a szovjet fő­városba. A barátságműszak résztvevői Moszkva egyik új kerületében egy óvoda építésén mérik össze ügyességüket és szak­mai tudásukat. Magyarország a bécsi vásáron A magyar külkereskedelem, hagyományaihoz híven, részt vesz az 1977-es őszi bécsi vá­sáron. A szeptember 10—18. között nyitvatartó rendezvé­nyen a HUNGEXPO közre­működésével 11 magyar kül­kereskedelmi vállalat állítja ki exportcikkeit a Nemzetek Pavilonjában. Vetőmagokat, takarmány­magokat és zöldségmagvakat, gyümölcs- és zöldségféléket paprikát, akácmézet, borokat és más szeszes italokat. Herz­és Pick-szalámit, konyhakész baromfit mutatnak be a me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri árukat exportáló válla­latok. A kiállításon megjelennek a magyar konfekcióipar új­donságai is. Divatáruk, férfi-, női. felső- és alsóruházati cik­kek, cipők és bőrrúházati cik­kek. Szerepelünk még mosó­géppel. centrifugával, bojler­rel, gáztűzhellyel és, vasaló­val is. Erdészek közgyűlése Több mint hatszáz erdésze­ti és faipari szakember rész­vételével pénteken és szom­baton Debrecenben tartja 1977. évi közgyűlését az Or­szágos Erdészeti Egyesület. Az ünnepélyes megnyitóra pénte­ken délelőtt az Arany Bika Bartók-termében került sor. Dr. Madas András, az egye­sület elnöke köszöntötte a köz­gyűlés résztvevőit, majd az elmúlt esztendőben végzett munkáról, az erdőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a szociál­politikai, az egyesületi és szak­mai munkáról Király Pál fő-^ titkár tartott beszámolót. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents