Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

1977. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK XJííRuv Ki tudna intézkedni? Környezetünk őrei Társadalmi mozgalom a levegő- és vízszennyezés ellen Perőcsényben áprilisban feladtak egy levelet, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának címezték. „Örülök, hogy megalakult a környezet- védelmi társadalmi őrség Re­mélem, megszűnnek azok a problémák, amelyeket az örök jeleznek. Itt legnagyobb gond az élővizek, időszaki folyású vizek szennyezése. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szemét- lerakó helyet olyan patak partján jelölték ki. amely idő­szakonként jelentős mennyi­ségű vizet szállít a három ki­lométerre levő Ipolyba. Sze­rintem a szemétlerakó helyet körültekintés nélkül jelölték ki. Ki tudna intézkedni?” Életképes mozgatom A Hazafias Népfront felada­tai közé tartozik, hogy a tele­pülések lakosságát mozgósít­sa levegőnk, vizeink, lakóhe­lyünk tisztaságának védelmé­re. Ellentétes erők is bőség­gel munkálkodnak. A nép­frontnak az ipari eredetű le­vegő- és vízszennyezéssel ugyan nincs elég ereje szem­beszállni, ez olyan szervekre tartozik, amelyeknek mód­jukban áll szankciókat is al­kalmazni az engedetlen vagy .tehetetlen üzemekkel szem­ben. Szólni, intézkedést sür­getni azonban ilyen esetek­ben is joga van a népfront­nak, mint ahogy megtette és megteszi ezt a váci bizottság is, amely nem tud beletörőd­ni abba, hogy a cementmű porral dúsítja a levegőt. Ré­sze van azonban abban, hogy ebben az ügyben is történtek már intézkedések, s például része van a gyűli bizottság­nak is abban, hogy keresik á végleges megoldást a szemét­telep felszámolására. A szennyező gócok azonban :— akárcsak országszerte —, Pest megyében mindenütt szaporodnak. A népfront környezetvédel­mi bizottságai, amelyek a vá­rosokban és a legtöbb köz­ségben is megalakultak már, sokat tesznek környezetünk tisztán tartása érdekében. Eh­hez a lakosságot, mint társa­dalmi erőt hívják segítségül. Majdnem új, mert most van Igazán kibontakozóban a környezetvédelmi őrmozga­lom, amelyet másfél éve hir­dettek meg először a megyé­ben is, s amely ma már 1700 tagot számlál. A mozgalom­nak hasznos és értő segítői a hal- és vadőrök is. Tizenöt napon belül! Nemcsak a szennyező gócok felszámolásával, hanem a ter­mészetvédelemmel, fásítással, parkerdők, játszóterek kia­lakításával és ápolásával is törődnek a környezetvédelmi bizottságok. A helyi tanácsokhoz fut­nak be a környezetvédelmi őrök jelzései az erre a célra készített nyomtatványon. De bürokrácia nincs: ha levélben írnak, telefonálnak, az is meg­felel. És jönnek a jelzések. Ha olyan intézkedést kémek, ame­lyekhez megyei szervezet, hi­vatal közbelépése szükséges, akkor továbbjut, vagy egye­nesen a megyei népfrontbi- zottsághoz kerül a levél. Leg­többször Rétvári Sándorhoz, a népfront megyei bizottsága mellett működő gazdaságpo­litikai bizottság titkárához. A Perőcsényből érkezett panasz is innen indult tovább. Mi az eredmény? •> — A panaszra felhívtuk a megyei tanács figyelmét — mondja Rétvári Sándor. — Az illetékes osztályvezető meg­nézte a helyszínt a járási hi­vatal és a Vámosmikolai köz­ségi Tanács képviselőivel együtt. Előírták, hogy a ta­nács 15 napon belül szüntes­se meg a szeméttelepet, a környéket tisztítsa meg és je­löljön ki másik helyet a sze­mét lerakására. A népfront megyei környe­zetvédelmi bizottsága a kö­zelmúltban tartott ülésén a szemétlerakás gondjairól is tárgyalt. A megyében, de az egész országban szorgalmaz­zák. hogy három-négv-öt köz­ség fogjon össze, hozzanak, létre úgynevezett körzetesí- tett szemétlerakó helyet. Ez­által több község gondia ol­dódik meg egyszerre, olcsób­ban és főleg szakszerűen. Az erre vonatkozó tervet már ké­szíti a megyei tanács. A mezőgazdasági üzemek is sokat tehetnének az illegális szemétlerakó helyek elszapo­rodása ellen. Törődniük kel­lene azokkal a parlagon ma­radt földekkel, amelyeket a közvetlen környék, sőt. a vá­ros lakossága is arra használ, hogy feleslegessé vált lim­lommal néoesítse be, ezzel is fertőzve a levegőt. Nehéz lenne felsorolni, mi minden történik napjainkban a megyében, a környezetvé­delem érdekében. Ki tudná összeszámlálni, hány órát dol­gozott társadalmi munkában a népfront által mozgósított lakosság? A helyi tanács meg­veszi az anyagot, s a település népe csatornát, parkot, ját­szóteret épít, fákat ültet. Ceg­léden csak a legutóbbi idő­ben, három-négy hónap alatt, 4000 facsemetét ültettek el. Hiánycikk a facsemete ? Ráckeve mintaközségköz- pontot épít, példát mutatva más községeknek; a központot parkerdővel veszik körül és sétateret alakítanak ki. Nagy­kőrösön úgy készítettek épí­tési és kömyezetfejlesztési ter­vet, hogy a lakosságot is be­vonták. Százhalombattán az „egy gyerek — egy fa” mozgalom felett vállaltak védnökséget az úttörők, akik már a fák ül­tetésében is részt vettek. Itt az a baj történt, hogy a facse­meték egy része kifagyott. De a megmaradtak felett őr­ködnek, ha kell, locsolják. Ha már a fákról van szó; mások is panaszolták, hogy kevés olyan facsemetét kap­nak, amelyet a népfront a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya segítségével ingye­nesen juttat a községeknek. Valóban kevés, ebből soha nem is lesz elég. Egy ötletet azonban kaptak a községek: Dunabogdányban van egy olyan facsemetetelep, ahol a tanácsok jutányos áron hoz­zájuthatnak ehhez a hiány­cikkhez. • A levelek folyamatosan ér­keznek a megyei bizottsághoz. Rétvári Sándor többet is mu­tat. Az egyiket Gábeli Éva küldte Pilisszentivánról. „őr­járaton voltam; már messzi­ről virít a Magaskő környé­ke, tele van papírral, hulla­dékkal. Ezt büntetni kellene. A nagyszénás! menedékházat változatlanul romos állapot­ban találtam. Valamikor nép­szerű turistaház volt, jó len­ne, ha rendbehoznák.” Jönnek a levelek, a közös ügyeinkért felelősséget érzők, aggódók levelei, íróik jelez­nek, figyelmet kémek, ösz­tökélnek, hogy tegyünk va­lamit, egészségünk forog koc­kán. Hatos Erzsébet Eredményesen dolgozik a gödöllői járási hivatal Intézkedési tervet fogadott el a megyei tanács vb a cigány lakosság helyzetének javításáról ezelőtt értékelte a végrehaj­tó bizottság a kulcshelyet be­töltő szakigazgatási szerv mű­ködését, s az azóta eltelt idő­ben a tervosztály tevékeny­sége folyamatosan fejlődött — ez volt a végrehajtó bizott­ság ülésén kialakult véle­mény. Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. elfogadott napi­rendnek megfelelően először azt a beszámolót vitatta meg a testület, amely a Pest me­gyei tanács VB tervosztályá­nak tevékenységéről adott át­fogó képet. Hat esztendővel A tervkészítők felelőssége Megkülönböztetett figyel­met kapott az írásos anyag megtárgyalásakor a tervezés megalapozottsága, s ezzel ösz- szefüggésben a tervkészítők felelőssége. A megyei terv­osztály ilyen értelemben sok­oldalú felelősséget visel, hi­szen összhangot kell terem­tenie a területfejlesztés nagy céljai és a helyi tanácsok el­képzelései között. Munkájuk értékét minősíti, hogy ez egyre inkább sikerül. Rámutatott ugyanakkor a végrehajtó bizottság, további erőfeszítéseket kell tenni a pénzügyi források és a kivi­telezői képességek egyensú­lyának megteremtése érde­kében. A tervosztálynak fon­tos szerep jut abban is, hogy orientálja a helyi tanácsok fej­lesztési terveinek kialakítását, sok egyéb más mellett az egy- egy témához szükséges, ösz- szehasonlító információk ren­delkezésre bocsátásával. Ugyancsak a teendők közé tartozik a szervezői, koordi­natív munka tökéletesítése, amire már eddig is hasznos erőfeszítéseket tett az osztály. A végrehajtó bizottság elfo­gadta az előterjesztett beszá­molót, s határozatában részle­tekbe menően utasította az érintetteket a további felada­tokra vonatkozóan. Korszerűbb az Irányítás Ezt követően a testület az­zal a tervezettel foglalkozott, mely a megyei tanács végre­hajtó bizottsága irányító te­vékenységének fejlesztéséről szóló 3159/1977, számú minisz­tertanácsi határozat végrehaj­tásával összefüggő intézkedé­seket körvonalazza, s elfo­gadta azt, majd megvitatta azt a beszámolót, amelyet a Pest megyei Tanács vb gödöllői járási hivatala munkájáról készítettek. Több mint 102 ezer ember él a járásban, s felépülései­nek egy tekintélyes csoportja része az agglomerációs öve­zetnek. Ez a helyzet termé­szetesen a tanácsok tevékeny­ségében is tükröződik, egye­bek között úgy, hogy a fej­lesztési munka gerincét a köz­művek, a gyermekintézmé­nyek hálózatának bővítése, illetve a lakásépítés alkotja. A végrehajtó bizottság elisme­réssel szólt a járási hivatal korszerűbb irányító munká­járól, s arról, hogy egyre na­gyobb segítséget nyújt a nyolc S okszor hallani emberekről; életük kalandregénybe illő. Rendszerint akkor mondjuk ezt, ha számunkra szokatlan, veszélyekkel teli élet- utat ismerünk meg. Aranyossi Pál éle­te bővelkedik fordulatokban, cseleke­deteinek indítéka azonban mindenkor a társadalmi haladás, az előrelépés szüntelen és kitartó segítése. Halála óta — 1962. szeptember 18-a — lassanként újabb nemzedék nő fel. S hamarosan munkába áll. Ez az élet - péZda lehet előttük és Idősebb társaik előtt. A magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiváló egyénisége, a század első felének sok országban ismert és elismert kommunista újságírója ma lenne kilencvenéves. Vándorszínészek gyermekeként született 1887. augusztus 4-én Szentendrén. Édesanyja a színfa­lak mögött hozta világra, miközben a pódiumon a Lear királyt játszotta a társulat. Az előadást félbeszakították, de még ezen az éjszakán menekülniük kellett a városból színpadi adósságaik miatt. Iskoláit Vácott és a debreceni kollégiumban végezte, s már tanulmá­nyai idején írt. Első cikkeit a Népsza­va közölte, s 1907-ben az ifjú tollfor­gató belépett a szociáldemokrata párt­ba. A Népszava megbízásából 1912 és 1914 között Párizsból tudósított. Haza­térése után besorozták katonának, az I. világháború idején frontszolgálatot tel­jesített. Élete — kezdettől fogva szintézis, egyénisége kiválóan ötvözte hitét és hivatástudatát. 1918-ban a kommunis­ta párt tagja lett, 1919-ben a Tanács- köztársaság idején — a Vörös Üjság szerkesztőségében dolgozott. A nagy reményeket felcsillantó 133 nap után, a proletárdiktatúra megdöntését követő emigrációba kényszerült. Olaszország­ban letartóztatták, de később Ausztrián át, Stockholmba utazott, ahol részt vett a magyar fehérterror ellen küzdő iroda megszervezésében, s azt később maga vezette. A svéd fővárosban teremtett Aranyossi Pál 90. születésnapján Hit és hivatás szintézise kapcsolatot Barbusse-szel, az akkor már világhírű francia Íróval. Bekapcsolódott a svéd kommunista párt munkájába. A svéd és a norvég pártlap megbízásából 1922-ben Berlin­be érkezett tudósítóként, ahol fontos szerepet vállalt a Nemzetközi Munkás­segély megszervezésében. Négy évvel később már ismét Párizsban tevékeny­kedett, ahol a szép számmal Összegyűlt magyar emigránsok oktatását szervez­te, s részt vett lapjuk, a Párizsi Mun­kás szerkesztésében. A francia kommu­nista párt lapjában, a L’Humanitében névtelenül vagy álnéven jelentek meg cikkei. Barátsága Barbusse-szel megte­remtette az alapot, hogy Bölöni Györggyel közösen megalakítsák a Monde könyvkiadó magyar részlegét. Időközben Párizsban is folytatta a Nemzetközi Munkássegély (SOI) szer­vezését, s a SOI hetilapjának, a Re- gards-nak lett 1932-ben felelős szer­kesztője. A második világháború kitörésekor letartóztatták és a Pirenerokba, a Le Vernet-i táborba szállították, ahonnan 1941-ben átvitték Les Miilesbe. Innen sikerült megszöknie, s a demarkációs vonalon át a németek megszállta Pá­rizsba jutott. A Kommunisták Magyar- országi Pártja utasítására elhatározta, hogy hazatér. Németországban vállalt munkát, ahonnan hatodmagával tovább­szökött. A magyar határ átlépésénél azonban elfogták s másfél évre rendőri felügyelet alá helyezték. Az illegális KMP munkájába 1944 tavaszán kapcsolódott be, hamarosan ismét elfogták, s a Margit körúti bör­tönben megkínozták, innen egy szeren­csés véletlen segítségével — a fogház kiürítésekor — sikerült megszöknie. A kommunista újságíró a felszaba­dulás után is a magyar sajtótörténet kiváló egyénisége maradt. A Nemzeti Múzeumban 1948-ban ki­állításon köszöntötték a magyar polgári forradalom és szabadság- harc százados évfordulóját. E be­mutató mellett helyet kapott — s ez nagyrészt Aranyossi Pálnak köszönhe­tő — a sajtószabadság kimondásának 100 éves emlékét idéző, de egyben az új, szocialista sajtó távlatait megvilá­gító sajtókiállítás is. Aranyossi Pál mindenütt ott volt, ahol a holnapért tenni lehetett. Veze­tésével kísérelte meg például 1948-ban egy kis csoport lerakni az új, a de­mokratikus újságíróképzés alapjait. A tervben, ami akkor nem valósult meg, világosan kirajzolódtak a szocialista újságírás sokoldalú követelményei. I ivatástudata munkájában, hite az új társadalom igazában élete vé­géig töretlen maradt. A felsza­badulás után a Szabadság szer­kesztősége tagjaként, azután az MSZBT képes hetilapjának, a Jövendőnek fe­lelős szerkesztőjeként dolgozott; ké­sőbb a Magyar Újságírók Országos Szövetségének a főtitkára, majd a Szikra Könyvkiadó szerkesztője. Halá­la előtt, amikor egyre inkább elhatal­masodott betegsége, s másra már nem futotta erejéből, műfordításaival szol­gálta élete célját, az új típusú, a szo­cialista ember formálását. V. F. H nagyközségi és tíz községi — előbbiekből négy. utóbbiakból egy a közös tanács — vezető­testületnek. A jól összehan­golt cselekvés következtében a negyedik ötéves tervben például az eredetileg terve­zett harminchat általános is­kolai tanteremmel szemben negyvenkettő került tető alá, s tavaly további 12 tanterem­mel gyarapodott az oktatás intézményhálózata. Érzékel­teti ugyanakkor a bonyolult helyzetet, a jelzett bővülés ellenére növekedett a szük­ségtantermek száma, mivel a népesség — főként a beván­dorlás következtében — gyor­san szaporodik. A munka lényeges eleme­ként húzta alá a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a tömegkapcsolatok elmélyíté­sének fontosságát, a falugyű­léseken elhangzott észrevé­telek, javaslatok értő keze­lését. A járás aktív keresői­nek nyolcvan százaléka nem helyben dolgozik, s ez termé­szetesen befolyásolja a tele­pülésfejlesztést, a társadalmi munka szervezését is. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, az ingázók megnyerhetők a kö­zösségi céloknak, ha megfe­lelő formákat kutat fel a köz­ségi, nagyközségi tanács. To­vábbra is nagy szükség van a tanácstagok szervező mun­kájára, s biztató, tavaly be­számolóikon majdnem kilenc­ezer választópolgár vett részt. Részletes áttekintélK^ ka­pott a testület a járási hiva­tal hatósági tevékenységéről, felügyeleti munkájáról, s fon­tosnak tartotta, tovább gaz­dagodjék a városi tanáccsal kialakult, s már eddig is ered­ményesnek bizonyult együtt­működés. A hatósági munka pozitívumaként értékelte a végrehajtó bizottság a har­minc napon túl elintézett ügyek számának csökkenését, a teljes ügyiratforgalmon be­lüli szerény arányát, ugyan­akkor felhívta a figyelmet a határozatok jogi megalapo­zottságának jelentőségére, az ún. indokoló részek közérthe­tőségének elsődlegességére. Kiegyensúlyozottnak, terv­szerűnek, s éppen ezért ered­ményesnek ítélte a végrehaj­tó bizottság a gödöllői járási hivatal munkáját, s határoza­tában a többi között a terü­letfejlesztési koordináció nö­velését, a törvényességi fel­ügyelet még nagyobb követ­kezetességét. a szakigazgatá­si szervek kezdeményező­készségének fokozását jelölte meg lényeges feladatként. A határozat hangsúlyozza azt is, hogy elengedhetetlen a járási hivatalnál, de a helyi taná­csok apparátusánál ugyancsak a politikai képzettség növe­lése, mert ma ez elmarad a szakmai ismeretek szintjétől. Társadalmi kötelezettség Megtárgyalta és elfogadta a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülé­sén azt az intézkedési tervet is, amelyet a cigánylakosság helyzetének javításával össze­függő tanácsi feladatokról ké­szítettek. A program részle­tesen kitér a helyi tanácsok, a szakigazgatási szervek te­endőire, s célszerűnek tartja a tanácsok irányításával te­vékenykedő koordinációs bi­zottságok létrehozását. Társadalmi kötelezettség­ként fogja fel az intézkedési terv a cigánylakosság helyze­tének javítását, s éppen ezért hangsúlyozza, a foglalkozta­tás. a munkára nevelés nem maradhat meg puszta tanácsi illetékességi körben, azért más szervek is sokat tehet­nek. Beletartozik ebbe pél­dául azoknak a munkahelyek­nek a részleges fölmérése, amelyeken mód nyílik — akár napi csökkentett munkaidő­ben is — női foglalkoztatás­ra. Ugyancsak figyelemmel kell kísérni azokat a fiatalo­kat, akik befelezték az álta­lános iskolát, de nem helyez­kedtek el, s ha szükséges, a törvényes eszközökkel élve, a felajánlott munkahely el­foglalására szólítsa fel őket a tanács. Kitér az intézkedési terv a cigánylakosság életkörülmé­nyeinek fokozatos változta­tására, az iskoláztatással, köz- művelődési feladatokkal ösz- szefüggő teendőkre. Szüksé­gesnek tartja ezzel kapcsolat­ban megyei irányelvek közre­adását, s olyan tapasztalat- cserék rendszeres szervezését, ahol az érintett települések pedagógusai, közművelődési dolgozói ismertetik módsze­reiket és terveiket. ★ A végrehajtó bizottság ezt követően egyéb ügyeket tár­gyalt. Ezek egyikeként úgy ha­tározott, hogy — figyelem­mel az időközben történt vál­tozásokra — Valkó, valamint V ácszentlászló községeket mentesíti a személyi tulajdon mértékét meghaladó telektu­lajdon és lakástulajdon elide­genítési kötelezettség alól, ugyanakkor Tököl községben a többletlakótelkek elidege­nítési és értékesítési köte­lezettségét visszaállítja. M. O. Szeptemberben lipcsei vásár A nemzetközi kereskedelem fejlesztése és a műszaki hala­dás jelszavával rendezik meg szeptember 4—11-ig az idei lipcsei őszi vásárt, a világ legnagyobb nemzetközi szak­vásárát. A vásáron 2080 ezer négyzetméteren 50 ország több mint 6 ezer kiállítója vesz részt, s a kiállítás idején mint­egy 100 ország ipari, keres­kedelmi és pénzügyi szakem­bereinek látogatására számí­tanak. A vásáron 12 szocialista or­szág lesz jelen, így a KGST valamennyi tagországa. . Kö­zülük a legnagyobb áruvá­lasztékkal a Szovjetunió, amely 12 ezer négyzetméteres kiállítását a Nagy Október 60. évfordulójának jegyében állította össze. A magyar népgazdaság — a magas szin­tű és nagy volumenű magyar —NDK gazdasági kapcsola­toknak megfelelően — gazdag anyaggal jelentkezik most is Lipcsében: 24 magyar válla­lat, 2500 négyzetméteres te­rületen állít ki.

Next

/
Thumbnails
Contents