Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 30., KEDD Jobb fajták, növekvő hozamok Az őszi vetésre készülnek a termelőszövetkezetek A monori járás szántóte­rületének nagyobb fele nem sorolható a jó búzatermő ta­laj úak közé, ennek ellenére a búzatermesztés meghatározó és elsődleges szerepet tölt be a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásában. Ebben az esztendőben a ter­melőszövetkezeti gazdaságok szántóterületük 28,3 százalé­kán, 6 ezer 171 hektáron ter­meltek búzát, ez a gabonafé­le foglalja el a legnagyobb ve­tésterületet a termesztett nö­vények közül. A vetésterület 1972-től ál­landóan növekszik. Az emelkedés mértéke, az 1972. évi 4 ezer 26 hek­tárhoz viszonyítva, 1977- ben 53,3 százalék és még Sok időt eltöltöttünk ezzel az üggyel, amely munkahe­lyünkön és a közvetlen tő- szomszédságunkban foglalkoz­tatott bennünket. Egy bejelentés kavarta, fel nyugalmunkat. Nemes Erzsé­bet nyugdíjas tanárnő bejött hozzánk és elmondta, hallot­rendőrőrs körzeti megbízott­ját küldte ki, Nagy Sándor törzsőrmester személyében, aki széles körű nyomozást foly­tatott le. Kiderült, hogy gye­rekek veszélyes csínytevéséről van szó: a bányának nevezett (most tanácsi terület), a Faj­tamegállapító teleppel határos ta az utcán, amikor két na­gyobb gyerek arról beszélge­tett, hogy a vetőmagtelepen este felrobbantanak egy éles töltetet. Szavai mögött izga­lom vibrált, tényeket mond. Mi is komolyan vettük a bejelentését: Papp István, a vetőmagközpont rendésze, má­sodmagával kutatta át az üzem területét, a vasúti árkot, de nem talált semmi rendelle­nességet. Átment a fajtamegállapító telepre, tájékoztatta dr. Hul­lán Tibor vezetőt is a beje­lentésről, aki minden segítsé­get megadott a felderítéshez. A fajtamegállapító telepen sem találtak töltényt vagy visszamaradt robbanószert. A telep vezetője is nagy felelős­séggel és gondossággal tett meg minden intézkedést, nem bagatellizálta el az ügyet, amely ebben az időszakban csak a hallottakra épült. Ezután került sor a rend­őrségi bejelentésre. A monori parkterületen, saját maguk ál­tal készített robbanótöltetet akartak felrobbantani. A rob­banótöltetet olajból, gyufából, benzinből akarták megcsinál­ni. Végül is e tények felderí­téséhez vezetett a tanárnő fe­lelősségteljes bejelentése, a vetőmagköz,pont és a fajta­megállapító telep vezetőinek, dolgozóinak lelkiismeretes gondossága és a monori rend­őrőrs azonnali intézkedése. A gyerekek névsora azóta ismert, a szülők látogatása folyamatos: az anyák és apák okulhatnak a szerencsére meg nem valósult, de nagy veszélyt rejtő csínytevés előkészületé­ből. Tart még a vakáció, a fel­ügyeletnek nem lehetnek hé­zagai, az egyik szemünknek mindig ott kell lennie gyer­mekeinken. Szakítsunk időt, hogy esténként kikérdezzük őket, ellenőrizzük eltöltött szabad idejüket. liörömpő Jenő KÉZILABDA Szebbnél szebb támadások Gyömrő—Pécel 29—27 (13—13) Pécel, vezette: Mikus, Deszk. A gyömrőiek a gödöllői—vá­ci összevont járási kézilabda­bajnokságban, vasárnap ide­genben léptek pályára. Ta­vasszal hazai pályán is csak 25:25-ös döntetlent tudtak ki­harcolni Pécel ellen, mert a győzelemre törekedtek. A csapat összeállításában gondot okozott, hogy Bagóczky S. sé­rülés miatt nem játszhatott. A mieink az alábbi felállí­tásban léptek pályára: Kovács S. — Garami, Szél, Kiss J., Novák, Bagóczky T., Kiss L. Csere: Hevesi, Gyenes. Az első öt perc a gyömrőiek fölényével telt el: egymás után vezették a szebbnél szebb tá­madásokat, s 4:0-ra elhúztak. Ezután feljöttek a hazaiak, s «egyenlítettek. A félidő vé­géig felváltva estek a gólok. Szünet után látszott, hogy a gyömrőiek gyorsabbak, táma- iásaikat ötletesebben szövik, mint a hazaiak, akik úgyneve- :ett álló kézilabdát játszottak. Különösen Novák volt, elemé­jen, akinek lövéseivel szem­ben szinte tehetetlen volt a pé- celi kapuvédő. Az utolsó tíz perc nagy izgalmak közepette telt el, 25:25-ös döntetlent el­érve, a gyömrőiek három gól­lal elhúztak, s a hazaiak ere­jéből már csak szépítésre tel­lett. (Tó iramú, közepes színvona­lú'mérkőzést vívott a két csapat. A gyömrőiek akár na­gyobb arányban is győzhettek volna a sportszerű mérkőzé­sen. Góldobó: Novák (10), Gara­mi (5), Bagóczky T. (4), Gye­nes, Szél, Kiss L. (3—3), Heve­si. Jó: Kovács, Novák, Garami, Gyenes, Kiss L. Mikus és Deszk jól vezette a mérkőzést. A gyömrőiek legközelebb. vasárnap, döntő jelentőségű mérkőzést játszanak az első helyen álló Domony otthoná­ban. G. Holnap MNK-méikőzés A labdarúgó Magyar Nép­köztársasági Kupa 1978/79. évi selejtezőjében holnap, szerdán, délután 4 órakor, Monoron Gyömrő és Üllő csapatai mérik össze erejü­ket. emelkedés. Ezt az eredményt már nem lehet véletlennek te­kinteni, és nem csak a ked­vező időjárás következménye: benne van a mezőgazdasági üzemekben dolgozó szakem­berek szakmai felkészültsége, az intenzív fajták alkaima zása, az új technológiai eljá­rások bevezetése és nem utol­sósorban a technológiai te gyelem megtartása. Örvendetes, a 12 év alatt elért 87,1 százalékos ter- mésnövekedés, de ez az eredmény nem jelentheti a maximumot, a hozamo­kat tovább lehet és kell is emelni. Ebben a kívánalomban sze­rencsésen találkozik a társa­dalmi és a szövetkezeti ér dek, mivel a magasabb ter­méseredmény, a hazai szük­ségletek jobb kielégítésén é az exportlehetőségek kihasz nálásán túl, a szövetkezetek gazdasági fejlődését is szol gálja. A búza termésátlagának to­vábbi emeléséhez megvan a reális lehetőség, melyet a ter­melőszövetkezetek igyekeznek is kihasználni. Ezt bizonyít­ja például a vetőmag-felújí­tás megnövekedett igénye. Az eddigi felmérések szerint, a járás szövetkezeti gazaságai 9 ezer 700 mázsa vetőmag' búzát akarnak vásárolni, több­ségében I., illetve II. szapo­rítási fokút. Ez a mennyiség a várható vetésterület csak nem 60 százalékát látja cl jó termőképességű vetőmaggal, örvendetes a vetőmag-fel­újítási szándék, mely szintén alapja az 1978. évi jó termés­nek, de szükséges az is, hogy a szövetkezetek szakemberei ismételten megvizsgálják gazdaságukba^ a búzatermesz' tés és a -terméshozam növe­lésének egyéb lehetőségeit. Nem törvényszerű az a differenciálódás, ami az idei termésátlagokban je­lentkezik, és nemcsak talajadottságokra vezethető vissza a hektáron­kénti 20 mázsától 42 mázsáig terjedő szóródás. Még nem késő, ha most, egy hónappal a vetés kezdete előtt, még egyszer elemzik táblánként / és fajtánként az idei terméseredményeket, az alkalmazott agrotechnikai el­járásokat, és az elemzés alap­ján készülnek fel az elkövet­kező évre, választják meg azokat a fajtákat, amelyek az adott viszonyok között a leg­nagyobb termést ígérik. Z. T. Segítették a kórház építését Járásbeli munkásőrök Kisiarcsán Dicséret a legszo'-galmasabbaknak Nyolcvanhárom járásbeli munkásőr, illetve munkás­őrökből alakult szocialista brigádok tagjai dolgoztak a hét végén, társadalmi mun­kában Kistarcsán, a megyei kórház építésén. Közöttük volt Juhász János, a pilisi és Jámbor Ottó, a gyömrői nagyközségi pártbizottság tit­kára is: az ő példamutatásuk még inkább fokozta a mun­kásőrök munkakedvét és lendületét. A társadalmi segítők a ta­lajt egyengették, kábelárkot ástak és kábelt fektettek, ács­munkát végeztek, szakembe­rek irányításával. Teljesít­ményük, a kivitelező vállalat művezetője szerint, megha­ladta a 110 százalékot. Munkájuk pénzbeli értékét a munkásőrök a kórház mel­lett épülő óvoda költségeire ajánlották föl. A legjobban dolgozókat a Bata Ferenc munkásőregy- ség parancsnoka dicséretben részesítette. SŰRŰN KOPOGTATNAK Fél ház, jelentkezőkkel TERVEK A GONDOK MEGSZÜNTETÉSÉRE Messzire költözött a házi­gazda. Lakása üresen áll, a kertet felverte a gaz, ember­magas disznóparéj hullatja a magját, komló csavarodik a rozzant léckerítésre. A lakást — szoba, konyha, éléskamra — fél ház foglalja magába, olyan fél ház, ami kívülről igazán nem bizalomgerjesztő. Hulló vakolat, zárhatatlan kapu, göröngyös, kikopott fo­lyosó, téglányi, feltört beton­darabokkal. A házigazda hirdetésére — fél ház eladó, vagy kiadó — tizenheten jelentkeztek. A szomszéd volt a szerencsés, akinél az érdeklődők kopog­tathattak. S a szomszéd a hét végén, az apróhirdetés meg­jelenése utáni napokban, kény­telen-kelletlen sorsokkal is­merkedett meg. Vadidegenek sorsával, életével, akiknek a fél ház mindenáron megszer­zendő kapaszkodót jelent A házra végül vevő Is akadt. Nem kérdezte, mennyi­be kerül, nem számít a pénz, mondta, csak szabaduljon végre a lakóitól. Egyedül akar élni, s azért bármilyen össze­get kifizet. De jöttek-mentek az albér­letet kérők. Volt, aki három- szor-négyszer is biztoáítptta helyét egy napon: hadd le­gyen ő az első. a kiszűrhetet- len, a legfontosabb! A nagyhangú, középkorú férfi negyedmagával jött. Har­sányan beköszönt a kerítésen, azután beáradt a család az udvarra, feleség, gyerek, anyós. Szétnéztek az udvaron, be­kukkantottak az ajtókon. — Mennyiért? Sokat ne mondjon! — Bocsánat, de ez nem az a ház. Itt csak érdeklődni le­het. Illetve, már azt sem, a do­log közben elintéződött. — Aha! És mennyiért? Sértetten elvonultak, s az utcán még sokáig tárgyalták a méltánytalanságot, a sérel­met, ami velük megesett. Hogy nem ők a legfontosabbak. S jöttek a fiatalok. A húsz éven aluli feleségek. Egyikük- másikuk sírt, a többi csak panaszkodott. Az anyósra, aki­vel lehetetlen együtt élniük, Társadalmi esküvő Monoron az idén eddig 95 fiatal pár kötött házasságot, közülük 74 leendő férj és feleség kérte élete első jelentős családi eseményének társadalmi keretek közötti megrendezé­sét. A környező községekben is egyre több az olyan fiatal, aki Monoron, a társadalmi ünnepségeket rendező irodát bízza meg házasságkötési ünnepsége lebonyolításával. A hét végén a képünkön látható csévharaszti Kovács Zsuzsanna BM-dol- gozó és Majzik László, a Nagykunsági Fafeldolgozó és Erdé­szeti Vállalat gépkocsivezetője tartott társadalmi esküvőt. Az ifjú pár úttörők köszöntőjét hallgatja. Mutnéfalvy Zoltán felvétele’ mert mindenbe beleszól, abba is, mikor mehet a baba. A férj­re, aki képtelen otthont te­remteni családjának, legyen az akár albérlet... Sokuknak igazuk lehetett. Jó lett volna például lakást találni a fiatalasszonynak, aki Monoron lakik pici gyereké­vel, a szüleinél, férje pedig más községben, szintén a szü­leinél. Vagy annak a szintén fiatal anyának, aki két kis gyerekével, egy előszobában szorong havi nyolcszázért, s a maga fizetéséből gyűjt la­kásra. Sorra épülnek Monoron az új házak. A Schönmann utcai lakótelep 124 lakásában már el is felejtették a régi albér­leteket, szükséglakásokat. Ké­szülnek a tervek az új épüle­tekre, nagy családok, élet- veszélyes házakban élők gond­jainak megszüntetésére. Ám jelenleg minden kevés. S a szomorú külsejű félház­ra még mindig jelentkeznek az igénylők. Albérlőnek, bár­milyen árért K.Zs. Balese.'veszé.’y Au’ók a levegőben Sürgős intézkedés szükséges Sokszor szóvá tettük már a monori vasútállomás hetes vágánytere kirakodóterületé­nek rossz, hepehupás útviszo­nyát, az Ady Endre útra ki­vezető földút balesetveszé­lyességét. Ami a minap történt,' ugyancsak arra figyelmeztet, hogy rendbe kell tenni az igen forgalmas útszakaszt. A VOLÁN tehergépkocsijai farostlemezt szállítottak az ipartelepi TÜZÉP-hez. A ma­gas, labilis rakomány a vető­magközpont előtt, a kanyarban megbillent, és a súlyos farost- kötegek lezuhantak az úttest­re, úgy, hogy a vetőmagköz­pont előtt parkírozó személy- gépkocsik kerekei alá csúsztak, magasra felemelve a jármüvek hátulját. Szerencsés kimenetelű bal­eset volt. Kár és személyi sé­rülés nem történt, de történhe­tett volna. Mire a hetes vágánytér mel­lől, a hepe-hupás útról a szál­lítmányok kiérnek az Ady Endre útra, gyakran fellazul­nak, és a szűk kifordulási ka­nyarban balesetveszélyt okoz­nak. Szóródnak a kukoricák, ga­bonák, építőanyagok, egyebek, A vetőmagközpont előtt az úttest nemegyszer telistele kü­lönféle értékes anyagokkal. Igen, sürgősen rendbe kell hozni a hetes vágányterület­hez vezető úttestet, és a kis trafik előtt a kanyart aszfal­tozni kell, hogy a szintkülönb­ség eltűnjön, a kanyariv szé­lesebbé váljon. H. J. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Fekete gyémán­tok I—II. Maglód: Talpuk alatt fütyül a szél. Mende: Kocsubej. Monor: Chaplin revü. Pilis: Csillag a földön I—II. Üllő: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Vecsés: Holttest a Temzéből. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrő, 18 órától: a fiatal utazók klubja összejövetele. Mende, 18—20 óráig: a népi tánccsoport próbája. HATVAN EVE - EGYÜTT Gyémántlakodalom MEGŐRZIK AZ EMLEKET Hatvan éve, 1917-ben, La- jos-napkor — akkor éppen szombatra esett — két fiatal indult a monori tanácsházára. Nem volt lakodalmi menet, koszorúslányok sem kísérték az egyszerűen öltözött meny­asszonyt, két tanú jelenlété­ben mondta ki Bekker János és Bajkai Erzsébet az igent. Hűséget ígértek egymásnak, jóban, rosszban összetartozást. Húsz pengőt kértek kölcsön ismerősöktől. Az volt minde­nük, annyival indultak. ★ ősz már a haja mindkettő­jüknek. Betegeskednek, dicsé­rik dr. Lengyel Gáspárt, aki rendszeresen látogatja őket. Az életüket köszönhetik neki, mondják kis túlzással. Nekik pedig négy gyerek — két fiú és két lány köszönheti az életét. Bekker Jánosné két kezével mutatja, milyen vastag köny­vet lehetne írni az életükről. — Gyóreklányként, Pesten szolgáltaim az uram is feljárt, a vonaton ismerkedtünk meg ... Nyolcvanévesek let­tünk azóta mind a ketten. Fel­neveltünk két gyereket, házat szereztünk. Juci lányommal és családjával együtt élünk itt, a Költői utcában. Szépen, bé­kességben. Ha visszagondolok az életünkre, sok rosszat, sok jót is mondhatok. Az uram 36 évig dolgozott a MÁV Gép­gyárban, én cipeltem a kosa­rakat, a hátizsákot a piacra, és nyugdíjazása után az öregem is velem piacozott. Persze, segített addig is, volt, hogy éjjel a gyárban, nappal itthon, pár óra alvással dol­gozott. Ilyen volt az életünk ... Sok minden összeköt bennün­ket, a közös gondok, a gyere­kek ... Meg már az, hogy sze­rettük egymást. Mert tányér, kanál nincsen csörrenés nél­kül, de mi, ha veszekedtünk is, utána már megcsókoltuk egymást. Hatvan esztendő egy ember­öltő. Gyémántlakodalommal ünnepelték az évfordulót, gye­rekek. unokák, dédunokák. A Kaposvárra szakadt katonatiszt fiú és családja, Erzsiké és Ju­ci, a két lány, családjukkal. ★ Az ünnepi asztalról azóta le­került a teríték, szekrénybe kerültek az ajándékok. Mosollyal. könnyel őrzi most a két idős ember az ün­nep emlékét. És éli tovább közös életét Koblencz Zsuzsa további emelkedés várha­tó. A vetésterületnek ez a nagy­arányú növelése szoros kap­csolatban áll a búzatermesztés gazdaságosságával, mert a ter­melési költség növekedése ellenére, a mind nagyobb és nagyobb hozamok a gazdasá­gokat megfelelő jövedelemhez juttatják. Talán a búza az a növény, melynek termésmennyisége a leggyorsabban és legtöbbet emelkedett: 1966-ban a járás termelőszövetkezetei 20,2, 1977- ben pedig 37,8 mázsa termést takarítottak be járási átlag­ban. hektáronként. A vizsgált 12 év alatt csak három olyan esztendő volt, melyben a nö­vekedés megszakadt, a többi évben szinte egyenletes az

Next

/
Thumbnails
Contents