Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

Végső búcsú Ladányi Imrétől A vác-alsóvárosi temetőben tegnap, pénteken délután, gyászszertartással helyezték el a Ladányi Imrének, Vác Vá­ros díszpolgárának hamvait tartalmazó urnát. A város la­kossága nevében Tari Kálmán, a városi tanács elnökhelyet­tese búcsúzott az elhunyttól, a felsővárosi területi pártalap- szervezet képviseletében Nyer­ges Lajos körzeti párttitkár vett búcsút a munkásmozga­lom régi harcosától. Születésnap A főbejárat mellett tábla hívja fel a figyelmet az év­fordulóra: Köszöntjük kedves vásárlóinkat egy éve műköüő áruházunkban! A minap kis ünnepséget tar­tottak a váci, Széchenyi utcai ABC-élelmiszeráruház igazga­tói szobájában: Révai János vállalati igazgató kívánt' to­vábbi munkasikereket a 64 tagú kollektívának. Tizenkét , hónap alatt 100 millió 600 ezer forint volt az áruház forgalma. Hogy milyen mértékben segíti a város és a környék közellátását, azt bizo­nyítja: múlt héten, a kettős munkaszüneti nap előtti pén­teken 40 mázsa kenyeret jut­tatott a fogyasztókhoz. Megtekintette a váci élelmi- szeráruházat a Minisztertanács elnöke, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, szovjet, csehszlovák, bolgár vendégek, szakmai küldöttségek névalá­írásait őrzi a vendégkönyve. P. R. Bemutató és Icóstoló A Szob és Vidéke ÁFÉSZ és a FÜSZÉRT Vállalat konzerv- bemutatót és kóstolót rendezett e héten a szobi ABC-áruház- ban: a kereskedők így próbálták jobban megismertetni a vásárlókkal az import halkonzerveket. Grősz Sándor felvétele Társadalmi munkában Hajógyári szocialista brigádok — a városért Óvodákat, iskolákat patronálnak Szakmai konferenciával, filmbemutatókkal Kétnapos jubileumi ünnepség Százhetvenöt éves a siket né ma-oktatás A jövő héten, augusztus 30- án és 31-én Vác felé fordul a hazai és a külföldi gyógype­dagógusok figyelme: városunk­ban, a Siketek Országos Tan­intézetében kétnapos jubileu­mi ünnepséggel emlékeznek meg az intézmény életrehívá- sának 175. évfordulójáról. A kibocsátott program szerint, a jubileum méltatásán, a kitün­tetések átadásán és a filmbe­mutatókon túl, szakmai konfe­rencia színhelye lesz a főtéri műemléképület díszterme. Az idegenvezető a turista- csoportok kalauzolása során megállítja a Vácra érkezett vendégeket a Március 15. tér 6. számú épületnél, melynek pldalán emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy 1802- ben hazánkban ott talált ott­honra az első siketnéma-okta- tás. Ki volt Cházár András? szus a siketnéma-oktatás hely­zetét, és öt pontból álló ter­vezetet fogadott el a munka javítására. A szabadságharc leverése után az elfogadott ter­vezet nem valósulhatott meg. 1899-ben Borbély Sándor lett az igazgató. Nagy műveltségű ember, kiváló pedagógus, jó szervező volt, működése alatt előrehaladás mutatkozott Vá­cott, és sorra kaput nyitottak a rokon-tanintézetek: 1901-ben Jolsván, 1903-ban Körmöcbá­nyán, 1904-ben Ungváron, 1905- ben Pozsonyban stb. A huszadik század A létszám a XX. század el­ső évtizedében közeledett a 200 felé. Az internátus nem tu­dott minden jelentkezőt befo­gadni, a gyerekek egy részét kiadták a városba, nevelőszü­lőkhöz. 1919. március 25-én az inté­zet dísztermében Matejka Já­nos, a város közoktatási nép­biztosa előtt fogadalmat tet­tek Vác város pedagógusai a Tanácsköztársaságra. Az intézet létszáma 1920/21- ben 128-ra csökkent. A har­mincas években az egész or­szág felfigyelt a váci intézet­ben kezdeményezett gyógype­dagógiai módszerekre. A felélénkült pedagógiai te­vékenységet megtorpantotta a második világháború. A fel­szabadulás után visszakért a siketnéma-oktatás a rendes kerékvágásba, a tanulók szá­ma elérte a háromszázat. Mód- j szertani munkaközösség ala- j kult, s ma a nagyszámú és jól képzett gyógypedagóguskar a I korszerű technikai eszközök lehetővé teszik, hogy a növen­dékek hasznos, értékes tagjai­vá válhassanak társadalmunk­nak. Papp Rezső Hétfőn Folklóregyüttes Püspökhatvanban Hétfőn, augusztus 29-én, este hat órakor a kassai Zeleziar folklóregyüttes lép fel a püs­pökhatvani művelődési ház­ban. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci üzemében dolgozó szocialista brigádok idei fel­ajánlásai között az üzem bel­ső életét segítő, valamint a vá­ros fejlődését szolgáló munkák szerepeltek. A brigádok rendezték a 2-es fő közlekedési útnak a gyár területét érintő szakaszát. Sr- re a munkára 570 órát fordí­tottak. A város bejáratánál el­helyezett köszöntő tábla raj­zait a gyár tervezői készítet­NINCS MENTSÉG Javítani a Dorog ellen — Az ilyen csúnya vereség­re nincs magyarázat — mond­ta Jeszenszki edző, a váci Híradás múlt vasárnapi mér­kőzésére utalva. Az első mécs­esén győzött a csapat az Izzó ellen, döntetlent játszott Szentendrén a Kossuth KFSE- vel, joggal számítottak rá te­hát a szurkolók és számított az edző is, hogy a kazincbar­cikaiak ellen szintén győz. Nem így történt: a vendégcsapat jobb volt, s két gólt rúgott a váciak hálójába. Ezek után mire számítha­tunk a vasárnapi találkozón, hiszen a Dorog csapata lesz a váciak vendége? Ez a gárda az idén még nem vesztett pon­tot, tavaly az NB I-ben ját­szott, nyilvánvaló, hogy esé­lyesebb, nagyobb játékerőt képvisel. Az edző szerint, az NB II- ben sokkal gyakrabban borul fel a papírforma, mint az első osztályban vagy az NB Ill- ban. A Vác is győzni tudott a kiváló Izzó ellen. Igaz, a mos­tani mérkőzés előtt sok a sé­rült. Valószínűleg ők is ját­szanak, de csak könnyű edzé­seket végeztek a héten. A csa­pat technikai vezetője, László Attila szerint, mégis számít­hatnak meglepetésre a váci szurkolók: bízik abban, hogy egy pontot föltétlenül szerez a váci játékosgárda. Olyan játékkal, amit leg­utóbb láttunk a pályán, per­sze, biztosan nem. Gyenge volt a középpálya, erőtlen a csa­társor. Nem az akarattal volt baj, inkább ötlettelen, kapko­dó volt az együttes. A szélsők nem jutottak el a labdával az alapvonalig, s ami szintén fel­tűnt, az ellenfelek labda nél­kül is gyorsabban futottak, mint a mieink anélkül. A váci csapat eddigi mérkő­zésein négy-ötezer ember sé­tált ki a pályára. Egy-egy rosszabb megmozdulás után sokan bosszankodtak s szidták — néha ok nélkül is — a já­tékosokat. A legutóbbi vere­ségre ugyan alig akad ment­ség, azt azonban mégis tud­niuk kell a szurkolóknak, hogy sokkal nehezebb az NB II-ben pontot szerezni, mint a tavalyi gyengébb képességű csapatok ellen. A forró per­cekben arra lenne a legna­gyobb szükségük a váci játé­kosoknak, hogy a vasárnap délután 4 órakor kezdődő mér­kőzésnek ne csak nézője, ha­nem szurkolója is legyen a közönség. Cs. A. Öregfiúk rangadója Igazságos Az öregfiúk labdarúgóbaj­noksága harmadik fordulójá­ban, Vácon szerepelt a Vasas együttese. Az összecsapáson igazságos döntetlen született. PENOMAH—Vasas 0:0 Vác, 200 néző, vezette: Ba­lázs M. A két csapat a következő összeállításban szerepelt: PENOMAH: Janák, Pindes, Kriska, Seben, Balogh, Gara­döntetlen ba, Pintér, Liebhardt, Kis, Kővári (Neugan II), Ozsvári. VASAS: Kamarás, Dalnoki, Strasszer, Egervári, Sóvári, Fodor (Molnár), Raduly, Tu­singer, Halápi, Berendi, Halasi (Mészöly). A nagyiramú, változatos mérkőzésen a Vasas többet tá­madott, de a váciak védelme, Kriskával az élén, jól állt a lábán. ték el és tovább adták a DCM- nek, hogy ott csinálják mee és az ottaniak helyezzék el. Az üzem területén az Edzett ifjúságért mozgalom kereté­ben sportpályát építettek, a brigádok 260 órát dolgoztak vele. Ott rendezik meg a kis­pályás labdarúgásban a mű­helyek közötti versenyt. Négy­száznégy társadalmi munka- , órával támogatták az evezős sportkört: a műszakok végezté­vel rendbe tették a csónakhá­zat. A város több óvodáját és iskoláját patronálják a brigá­dok. A Hámán Kató Általános Iskolában a karbantartási munkára 202 órát fordítottak. Ök készítették el a Deákvári KRESZ-park tábláit i«k A legnagyobb segítséget az augusztus 20-án felavatott Hársfa utcai óvodának adták: a gyár szocialista brigádjai udvari játékokat készítettek és építettek több mászókát, pa­dot, hintát is, munkájuk ér­téke 40 ezer forint. Két kol­lektíva teljesítménye magasan kiemelkedett: az Alkotmány és a Matejka János szocialista brigádé. Az üzemben megszervezett kommunista műszak is ered­ményesen zárult: 44 ezer 800 forintot utaltak át a - városi tanácsnak, hozzájárulásként, a gyermekintézmények fenntar­tására és fejlesztésére. K. Sz. I. Beszél Cházár Andrásról, a lelkes alapítóról, a felvilágo­sodás korának, a XVIII. szá­zadnak fiáról, aki pályafutását rozsnyói ügyvédként kezdte, majd Vácra került, s felesége halála után életét, vagyonát mások nyomorának enyhítésé­re fordította. Egy bécsi utazása során megismerkedett az osztrák fő­városban az ottani siketnéma - intézettel, s hazatérése után gyűjtést kezdeményezett. Nagyszerű szervező munká­jának eredménye a siketek váci intézete. Újabb dokumentumok A hét negyedévszázados in­tézet története évről évre gaz­dagabb. A mai intézetvezető, Gere Géza igazgató irányítá­sával dolgozó munkacsoport a mostani jubileumra újább ér­dekes adatot hozott felszínre, s tett közzé a kiadásra került évkönyvben. Az intézet első időszakának hű krónikása Schwarczer An­tal volt, aki 1808-tól 1834-ig állt az intézmény élén. Írá­saiból megtudjuk, hogy az el­ső tanévre mindössze 30 gyer­meket vettek fel, 7—14 év volt a korhatár, s nem tettek fele­kezeti megkülönböztetést. A szabadságharc idején a tanulók száma már elérte a félszázat. 1848. június 23-án tárgyalta a Tanügyi Kongresz­Vác a hazai lapokban A Szövetkezet című hetilap tudósított a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója megünneplésének előkészületeiről a Vác és Vi­déke ÁFÉSZ körzetében. A Népszabadság is beszá­molt arról, hogy a textilipar rekonstrukciója keretében, korszerűsítik és új gépekkel rendezik be a Magyar Selyem­ipar Vállalat váci bélésszövő­gyárát. Egy másik számában mun­katársa arra a kérdésre keres­te a magyarázatot, hogy a fő­város vonzáskörzetéből — Vácról is — miért érkeznek késéssel a reggeli munkásvo­natok? A Pesti Műsor, részletesen ismertetve a Dunakanyar ne­vezetességeit, beszámolt a váci dómról, az ország egyetlen diadalívéről s az egyik leg­szebb hazai barokk térről. A Hétfői Hírek megírta, hogy Vácott, az alkotmánynapi ünnepségek során 75 kisgyer­mek befogadására alkalmas napközi otthonos óvodát adtak át a felsővárosban. Az Építőelem megdicsérte a Szentendrei Betonelemgyár váci telepének KISZ-eseit, akik társadalmi munkában 1500 járdalapot készítettek a cserkeszőlői gyógypihenőnek. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 6, a szárazbabot 30 forintért mérték. A zöldbab kilójáért 8—10, a fejtőbabért 15—18 forintot kértek. Lát­tunk zöldborsót, kilónként 22 forintért adták. A tök ára 2— 3 forint volt. Az apró uborkát 8, a kovászolni valót 5, a na­gyot 4 forintért adták. A kel­káposzta 5—8, a fejes káposzta 3—4, a piros 5 forintba került kilónként. Karfiolt 8—10 fo­Az egyik legjobb közösség Utat építenek a KISZ-fiatalok Egymást biztatva, fáradhatatlanul Rekedt, elnyújtott dudálás jelzi a munkaidő végét a Du­nakeszi Járműjavítóban. A munkások hosszú léptekkel sietnek a fürdő felé. Néhányan azonban nem oda, hanem la­pátokkal, csákánnyal, az anyagosztály felé tartanak. Szemben velük villamos tar­gonca hozza hatalmas szállító­lapján a már megkevert, kész betont, hogy aztán a KISZ- esek szélesebb utat terítsenek belőle a raktárak előtt. Kezdeményezők — Ha a munkást kellemes környezet fogadja munkahe­lyén, dolgát is szívesebben végzi. Ebből a meggondolásból, a járműjavító gazdasági és társadalmi szervezeteinek fel­hívására parkosítottunk jelen­tős területet az' anyagosztály raktárai körül — mondja Vigh Tamás, a Xl-es KISZ alap­szervezet titkára. — Alapszer­vezetünk, noha nem tartozik az üzem nagyobb alapszerve­zetei közé, a közös munkában mindig a kezdeményezők közé tartozott. Ezt a betonozást is mi kezdeményeztük. Közös kassza Közben a villamos targonca rakodólapjáról az előkészített helyre kerül a beton, amit Csáki Sándor szépen elsimít. Vásárhelyi György lapátját a fának támasztja és újabb fu­varért indul a targoncával. Gál Ferenc már az újonnan kiásott helyet locsolja, hogy a beton megérkezésekor ne legyen fennakadás a munkában. A homlokokon izzadságcseppek gyöngyöznek, de egymást biz­tatva, egy pillanatra sem csök­ken a munka lendülete. — Kis közösségünkben ki­rándulásokkal, színházlátoga­tásokkal és más programok szervezésével próbáljuk ered­ményesen az összetartó erőt növelni. A közösen végzett munkákért kapott' bért az alapszervezeti kasszában gyűjtjük, s abból fedezzük programjaink egy részét — mondja Vásárhelyi György. A targonca újabb fuvarért indul. A lerakott beton közben Mészáros Gyuláné, Stechlik Ferencné és Vigh Tamás mun­kája nyomán megtölti az ár­kot, az utat szegélyező perem­kövek helyükre kerülnek. Egy­formán dolgozik a gépírónő és az anyagkiadó, a segédmunkás és a könyvelő. Elismerés A XI. KISZ-alapszervezet mindig a járműjavító egyik legjobb közössége volt. Az utóbbi időben tagjai közül ketten kaptak kiváló dolgozo kitüntetést, hármukat a Kláz KB dicsérő oklevelével tüntet­tek ki, egyikük pedig szovjet­unióbeli utazáson vett részt. Orosz Károly rintért adtak. A zöldség cso­móját vegyesen 3—5 forintért kínálták. Sóskát kilóra 8, spe­nótot 10 forintért mértek, cso­mójáért 2 forintot kértek. A paradicsom 4—6, a paprika 6,70—10 forintért kelt el. Pad­lizsánt 20 forintért kínált a viszonteladó. A fenyötinorut 20—25, az erdei sampiont 30 forintért árulták. A szegfű­gomba csomóját 5 forintra tartották. Az őszibarack ára 10—16, a csemegeszőlőé 17—20 forint között változott. A görög­dinnye 4, a sárga 3 forintba került kilónként. Szilvát 5—6, körtét 6—10 forintért lehetett venni. Az alma ára, fajtától és minőségtől függően, 4—10 fo­rint között változott. A környező falukból hozott tisztított kacsákért 180—260 forint közötti árat kértek, a li­ba kilóját 60 forintra mondták A termelőszövetkezeti árudá­ban az élő csirke kilóját 32, a tyúkét 26 forintért mérték. Tojást 1,60—1,70-ért lehetett venni. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. S.-nek. Kérdésére, hogy a Látóhegy és a Zsobrák dűlő villamosítására mikor számít­hatnak a város külterületén lakók, megtudtuk: az idén a Nehézipari Minisztérium kere­téből, mintegy félmillió fo­rintért építették meg a köz- világítási hálózatot a Bácska dűlőben. A városi tanács műszaki osztálya és az ÉDÁSZ szak­emberei hamarosan helyszíni szemlét tartanak, s azután az anyagi lehetőségtől függően sorolják majd be azt a két dű­lőt is a villamosítási program­ba. V. T.-nek A Csipkés kút vízelvezető árkát szeptember­ben tisztítja ki a városi ta­nács kommunális és költség-i vetési üzeme.

Next

/
Thumbnails
Contents