Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
IV. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Milliós haszon — egerekből A tudományt szolgálják Következik: a csíramentes fokozat Mi is az a LATI? Mi a munkájuk a Laboratóriumi Törzs- állattenyésztő Kutatóintézet dolgozóinak? A laikus csak annyit tud: egerekkel, meg hasonló állatokkal kísérleteznek, de hogy miért? A válasz valóban többet igényel egy-két mondatnál. Az intézet 1965-ben, a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére létesült, épületei 1970-re készültek el. Feiadata, hogy a biológiai kutatást és egészségügyi ellenőrzést vég -.5 intézményeknek es intézeteknek laboratóriumi kísérleti állatokat szállítson. A megalakulás óta eltelt idő- b-n alaposan megnövekedtek az intézettel szemben támasztott követelmények, hiszen a kezdőiben 125 ezer te- nyész- es kísérleti állat helyett tavaly már 580 ezret szállítottak s az idén 600 ezernél több szerepel terveikben Az első íeiévben ennek több mint felét te! -esi tett ék. s a mintegy 330 ezer állatért öt és fel millió forintot kaptak./ Ha meggondoljak, hogy valóban egerekről, patkányokról tengeri malacokról és nyulakról van szó, ez bizony hatalmas összeg. Fajta és törzs A tenyésztésen kívül Is akad még felada'a az intézet dolgozóinak. A iaooratóriumi altatok tenyésztőiének módjait is nekik kell kidolgozniuk, biológiai ellenőrző és fejlesztő vizsgálatokat végeznek. Nem mindegy ugyanis, hogy a derék jószágok milyen genetikai tula idozságOkóJi rendelkeznek. Vegyük péidáuj. az egereket. Dienes Károty. az intézet igazgatója elmondta, hogy egy fajtát és hat beltenyésztett törzset nevelnek. A változatokra a különböző tudományos kísérletek miatt van szükség. Az egyik törzzsel szemben az a követelmény, hogy érzékenyen reagáljon a rákos daganatok képződésére. Más kísérleteknél viszont ez kifejezetten hátrányos. Különbözőek a higiénés kategóriák is. Az egytől öt csillagig jelölt fokozatok közül az intézetben, eddig az első hármat tudták produkálni A? •lyen állatokban minimális a kórokozó baktériumok jelenléte. Most dolgozzák ki a csíramentes fokozatot, ez tel ies sterilitást jelent. A tenyészállatokat a megrendelők nevelik és szaporítják tovább sa'át álla "házaikban ? az ivadékokat használják munkájukhoz. A kísérlet' áhaok közvetlenül árgyai a vizsgálódásoknak Fejlődnek A gödöllőiek reszortja az is. hogy különböző összetételű, laboratóriumi. kísérleti és gazdasági rfendeltetésű keveGödöllői Vegyesipari Szövetkezet felvétele keres O fényképészt 0 rádió- és tv-szerelőt O betanított vagy szakképzett varrónői Jelentkezni lehet: Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet Gödöllő. János u. 5. Személyzeti vezetőnél. Telefon: 19. réktakarmányokat gyártsanak és forgalmazzanak. A takarmányodat egy közepes és egy kisebb laboratóriumi mérető üzemben állítják elő két műszakban, gazdaságosan. Az utóbbi kijelentés alátámasztására álljon Itt az elmúlt évi adat:, 460 vagon keverekta- karmányt értékesítettek 30 millió forint értékben. Arról már volt szó, hogy ma ötször annyi laboratóriumi torzsái-aíd szállítanak, mint. 197 5-ben. A takarmányterr.ie- lés is meghétszereződött. A termelés Ilyen felfutása mellett szinte hihetetlen, hogy a pótlólagos, beruházási költség mindössze az eredetinek „iz százaléka s az intézetben csak kétszer annyian dolgoznak, mint az induláskor. Persze, nem történt csoda, csak az üzem- és munkaszervezés korszerű elveit ültették át a gyakorlatba. Ennek köszönhető, hogy bár az intézet költség- vetési szerv lévén, nyereséget nem tervezhet, hatékonyan gazdálkodik. Hét évvel ézelőtt a 12 és fél milliós költségvetésből 8 millió forint volt az állami támogatás, a mai, 43 millió forintos költségvetésből mindössze 1 és fél millió. Az intézetben tudományos kutatást is folytatnak. Az alkalmazott kutatásokat az intézet igényei pit fiija hatá rozzák meg, cé’juK. hogy hazánk is elérje a több évtizedes hagyományokkal rendelkező országok szakterületének színvonalát. 3 hogy ez menynyire fontos, azt jellemzi, hogy a biológiai kutatásokhoz, a gyógyszer-ellenőrzésekhez szükséges állafcmermyiségnek ötven százalékát tudja szállítani az intézet. Tanulás A kutatók, a dolgozók helyzete felemás. A korszerű, jól felszerelt intézetben megfelelőek a tárgyi feltételek, a szakmai ismeretek elsajátítása azonban cseppet sem köny- nyű. A szükséges információkat a külföldi irodalomból, a tanulmányutakon, önképzéssel lehet megszerezni. Az intézetben tizenhét dip'omás szakember dolgozik, agrárvegyész- és gépészmérnökök, állatorvosok, biológusok, közgazdászok. A szakember-utánpótlásban nagy segítség az Agrártudományi Egyetem közelsége. Szakembereket is képeznek, innét kerülnek ki a laboratóriumi kisállattenyésztő szakmunkások. Ami a felszerelést, a műszaki színvonalat illeti, hasonló a helyzet: az eszközök többségét tőkésimportból kell beszerezniük. s ez néha hosszadalmas. Az intézet az Orszá*- gos Közegészségügyi Intézet felügyeletével az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozik, s az egészségügyi tárra viseli a terheket is. Pedig a többi ágazatba is jut a LATI termékeiből, állataiból. Az intézet leheiőságei is bővülnének, ha a fenntartásában mások is osztoznának. Terveik között szerepel, ’ioey fejlesztési alapjukból felújítják az áilatházat, bevezetik a steril ivóvizet és finomabb levegőszűrést dolgoznak ki. G. A gyermekek örömére A nemrégiben átadott kastélyparki óvodát már birtokukba vették a gödöllői gyerekek. Képünkön Bazsik Éva óvónő segít a kicsinyeknek beilleszkedni az új környezetbe. IplT yv' .:■»,* i ^ W Íí'árí ' I A túrái új játszótéren hinták, mászókák várják a község gyermekeit. Barcza Zsolt és Takács Pál felvételei Brigádok a gimnáziumért Ha valaki szomjas, kinyitja a vízcsapot, és alátart egy poharat. Olyan természetes dolog ez ma már, akár a villany vagy az autóközlekedés. S hogy milyen kellemetlen, ha az ilyen természetes dolgot nélkülözni vagyunk kénytelenek, azt csak azok tudják, akik sokszor próbálták. Mint a Török Ignác Gimnázium és Övónői Szakközépiskola dolgozói és diákjai. Saját vízszolgáltatási rendszerünk már régen elavult és a Dunakanyar Regionális Vízművek szocialista brigádjainak önzetlen segítsége ellenére az utóbbi években egyre többször fölmondta a szolgálatot. Nem folyt a víz néha napokig. Ezért örülünk, hogy a nyáron iskolánk végre városi vi- ,zet kapott, éppen a vízművek szocialista brigádjainak és vezetőségének újabb társadalmi segítségével. A munka gyors kivitelezésében a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat is közreműködött, a földmunkák elvégzésében géppel és kézierővel segítettek soron, kívül az iskola megrendelését részesítették előnyben. A szocialista brigádok dolgozói ismét szép példáját adták gyermekszeretetüknek a nevelés ügye iránti tiszteletüknek s a tanév küszöbén újabb figyelmeztetés ez nekünk is: a társadalom még jobb tanulást vár tőlünk. Köszönetét mondunk Ritecz György főmérnöknek, a Török Ignác brigád tagjainak: Nagy István brigádvezetőnek, Dóra Lajos, Mihalecz József és Hegedűs Gábor szerelőknek, iskolánk régi barátainak, köszönjük a Városgazdálkodási Vállalat megértő támogatását, Káló Mihály gépvezető bravúros teljesítményét, a nehéz, dombos terepen végzett gyors és jó munkát. Tóth Gabriella iskola KISZ-titkár Közművelődés a járásban, /. Egy érem több oldala A legfontosabb láncszemek Lapunk hasábjain rendszeresen beszámolunk a különféle közművelődési eseményekről, kiállításokról, tanácskozásokról, kezdeményezésekről, bemutatjuk a járás művelődési intézményeit, népművészeit, kultúrmunkásait, az együtteseket, klubokat. Nem lesz talán haszontalan az sem, ha ezúttal a közművelődés járási helyzetét, összefüggéseiben tekintjük át, s végigzon- gorázunk e sokrétű, összetett feladathalmaz egyes elemein, hol szorít a cipő, miben sikerült előrelépni az elmúlt időszakban. Vizsgálódásunk segíti a járási hivatal nemrégiben elkészült elemzése is. az adatok és az értékelés java része ebből származik. Szervezők és támogatók A közművelődési munka eszmei irányitásában fontos szerepet tölt be a járási párt- bizottság és a járási hivatal. Intézkedési terveikben középtávon is meghatározták a legfontosabb teendőket. Két év alatt a községekben megalakultak a közművelődési bizottságok. A járás üzemeiben, szövetkezeteiben is kidolgozták a közművelődési munka zsinórmértékéül szolgáló feladatterveket, s a helyi tanácsok testületi ülései rendszeresen naDirendre tűzik ezt a témát Az,, intézmények működési feltételeit javítja, s a jövőben mindinkább érezteti hatását, hogy a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek, az eddigieknél is több támogatást nyújtanak a könyvtáraknak és a művelődési házaknak, az idén először létrehozták a járási közművelődési alapot is. Erősödött a társadalmi szervezetek aktivitása és a gazdasági vezetők változó szemlélete is segíti a munkát. Mind fontos Ha a járás egész közművelődésére tekintünk, sokféle, de összefüggő tevékenységet kell szemre vételeznünk. Fontos kérdés, hogy milyen a könyvtárak és a művelődési házak helyzete. Akár külön elemzést is megérdemelne a filmszínházak ügye. A múzeumok, a TIT felvilágosító tevékenysége éppen úgy izgalmas téma, mint a közművelődés és az általános iskolák viszonya, a néphagyományok gyűjtése és ápolása, a közművelődési intézmények mostanában kibontakozó közös fenntartása, a művészek, népművészek támogatása. Külön nagy fejezet a munkásművelődés és a felnőttek oktatása, s az sem mellékes, hogy milyen elismerést kapnak, hogyan érzik magukat a járásban a népművelők. A felsorolás maga is il- losztrália: egy dolog több. egymással összefonódó oldalairól van szó s a közművelődésről megközelítően is pontosat mondani csak akkor tudunk, ha legalább e területek fő jellemzőit összegezzük. Kevés a könyv A tanácsi könyvtárak munkája tartalmas, s ezt ha szerény mértékben is, az olvasók számának emelkedése is tükrözi; 1974-ben 9 ezer 900, tavaly 10 ezer 500 olvasót számláltak a könyvtárak. Emelkedett ugyan, de kis mértékben a munkásolvasók száma, viszont kevesebb kötetet kölcsönöztek. mint korábban. Néhány, a könyvtár — a péce- li, a kistarcsai és a domonyi — elmaradt a többiektől, de a járási eredményeken is akad még javítanivaló; az egy főre jutó kötetek száma mindössze 1,7. A könyvtárak többsége mostoha feltételek között működik, s jó néhányat továbbfejleszteni, bővíteni sem lehet. A könyvtárak alkalmazottai egyre inkább felfedezik a könyvtárak kölcsönzésen kívüli lehetőségeit; író-olvasó találkozókat szerveznek. előadásokat. vetélkedőket tartanak, klubokat m "ködtetnek. A közművelődési munka elhanyagolt ága a mozi. a film. Az aszódi, kistarcsai és veres- egvházi filmklubokon kívül csak néhány igényesebb szakember végez tudatos munkát, de többségében nem aknázzák ki a tudatformálásban, az esztétikai nevelésben oly alkalmas eszköz lehetőségeit. Az egyéb közművelődési intézmények és a filmszínházak kapcsolatát is javítani lehetne, ahol kell. ' A központok A közművelődés legfontosabb láncszemei a művelődési házak. Járásunkban 21 ilyen intézmény működik; 2 központ, 21 művelődési ház és 3 klubkönyvtár. Nincsen külön helyiség Kistarcsán és Valkón. Az intézményekben százhetvennyolcan dolgoznak, munkájukat dicsérik a következő adatok is. Az idén 36 tanfolyam, 62 szakkör, 79 művészeti csoport és 60 klub működik, s a különböző kisközségek 1974 óta majdnem százzal gyarapodtak. A puszta számoknál többet mond. hogy a tevékenységi formák is gazdagodtak, a közművelődés tudományos elveinek, az új módszereknek és tartalmi követelményeknek jobban megfelelnek. Külön említést érdemel a járási agrárkor, amely régi hagyományokat elevenít fel nagy sikerrel. Egy-egy művelődési ház járási feladatokat is magára vállal-. Így alakították meg, a megyei tanács művelődési osztályának segítségével, a hé- vízgvörki hangstúdiót. Csömörön a fotólaboratóriumot. Veresegyházon audiovizuális műhely készül. Növekedett a művelődési intézmények szereoe a közösségi élet szervezésében, a községek jellegzetes arculatának kialakításában is. A rendezvények száma 1974 és 76 között megduplázódott. A tapasztalatcserék. az együttműködés gazdagodó formái is lendíthetnek a k*™c itwön. Gáti Zoltán Sizombati iecjifzet lakhatatlan Az ablak, előtt álltam, s éles fékcsikorgásra kaptam fel a fejemet. A Sza. badság téri útkereszteződésben közeledett egymás felé két autó. A veszély- érzet lassú-filmes vetítője darabokban közvetítette elém a látványt: szinte csigalassúsággal csúszott egymásnak a fehér Trabant és a piros Wartburg. A csat%inást is inkább én érezhettem robbanásnak, hiszen nem esett nagyobb baj: az egyik kocsinak az eleje gyűrődött meg, a másiknak az oldala horpadt be. A vezetők épen és egészségesen szálltak ki, leszámítva a vétlen pilótát, ő, bizony, enyhén szólva idegesnek látszott. Nem csoda, hiszen védett útvonalon haladt, s már nem tehetett semmit, hogy elkerülje a balesetet. A vétkes érthetetlenül téblábolt az összekoccant négykerekűek mellett, látszott, maga sem érti egészen, hogyan történhetett a dolog? Egyre többször fordul elő ilyesmi járás-, megye- és országszerte. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a rendőrség, az Állami Biztosító egybehangzó jelentései szerint, az első félévben, az előző év hasonló időszakához viszonyítva, 20 százalékkal növekedett a halálos és a súlyos sérüléssel járó balesetek száma. Húsz százalék! Képzeljük csak el, százból húsz, ezerből kétszáz, százezerből húszezerrel több közlekedőt fenyeget az országúti vég, mint tavaly. A hír hallatán a döbbenet, az értetlenség és a félelem szavai tolulnak az ember nyelvére. A döbbe neté, hiszen maholnap az utcára sem lehet kimozdulni, különösen hétvégeken, az értetlenségé, hiszen a gépkocsik száma egy év alatt nem emelkedhetett húszszázaléknyival, s mert ennyire keveset ér a gondosan előkészített, új KRESZ, a folyamatos fel- világosító, nevelő tevékenység, a fokozott ellenőrzés? S a félelemé, mert vajon mi lesz, ha így megy tovább? A hét végi baleseti statisztikák sorra megdön- tik a fájdalmas rekordokat! S vajon mi okozhatja az indokolatlanul nagy emelkedést? Ezt kideríteni o szakemberek dolga, de valószínű, hogy most sem jutnak más eredményre, mint eddig. A vezetők isznak, figyelmetlenek, félelőtlenek, könnyelműek, a szabályokat figyelmen kívül hagyják, vagánykodnak, az utak rosszak, sok a gyakorlat lan közlekedő. Akár így, akár úgy, tarthatatlan a helyzet. Egy év alatt csak a szerkesztőségi szoba ablakából 5—6 súlyos baleset szemtanúi lehettünk, s ezt még az sem magyarázza, hogy a Szabadság tér különösen veszélyes kereszteződés. Hiszen éppen ott kellene több figyelemmel, nagyobb körültekintéssel vezetni vagy átkelni a zebrán! Minden hét végén felhívják az autósok figyelmét, a sztráda sem versenypálya, tartsák meg a szabd lyokat, a követési távolsá got, előzzenek óvatosan. S mit látunk? Egyik hét végén, Budapestre igyekez vén, elképesztően fegyelmezetlen közlekedés szemtanúja lehettem. A volán mögött ülő barátom is szidta a többieket, de legalább négy szabálytalanságot ő is elkövetett. A nagy tüleke désben, a rohanásban mindenkit elkap a gépszíj? Mert olyant, aki nem a többiekre hárítja a felelősséget, nagyítóval sem le hetne találni. Szerencsére, azt még kevesen merészelik, amit ugyanakkor tapasztaltunk: a koccanások miatt kilométer hosszan álló kocsisorok mellett, a rendőrségnek és a mentőknek fenntartott sávon többen igyekeztek előnyhöz jutni. Gondolkodni és cselekedni kell. Kezdetnek legjobb lenne ha mindenki — autós. gyalogos — önmagán kezdené+a vizsgálatot. G. Z. \
