Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
1977. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Sokrétűbben, tartalmasabban A közművelődési párthatározat végrehajtásának tapasztalatai Az utóbbi években a gazdaságpolitikai feladatok mellett a közművelődés tennivalói is a társadalom érdeklődésének középpontjába kerültek. A munkahelyén becsületesen dolgozó ember, a munkapadnál szorgoskodó munkás képéhez ma már egy újabb szimbólum is hozzátartozik: a kulturáltan szórakozó, tanuló, művelődő ember képe. Együttműködés brigádokkal Az 1974-ben napvilágot látott közművelődési párthatározat, s az azóta életbe lépett törvény is a tanulást, a művelődést segíti, össztársadalmi üggyé téve a tennivalókat: könyvtárak, intézmények építését éppúgy, mint a tartalmi munka színvonalának emelését vagy a szakember- képzést. Az elmúlt 3 évben, a párt- határozatok megjelenése óta, a szentendrei járásban is színesedett, gazdagodott a köz- művelődési munka, javultak a tárgyi feltételek és jó kezdeményezések, mind nagyobb tömegeket aktivizáltak. Bu- dakalászon felépült a tömegszervezeti székház, amely művelődési ház is egyúttal, Po- mázon klubkönytár, kiállító- terem létesült, s még az idén befejezik Kisorosziban a művelődési ház bővítését, Tahi- tótfalun a klubkönyvtár korszerűsítését, míg Dunabog- dányban ifjúsági pinceklubot építenek. A művelődési házakban működő klubok száma az elmúlt időszakban húszról negyvenkettőre növekedett. Különösen jelentős a kertbarát- és a nyugdíjas- klub-mozgalom, fejlődése. A munkásművelődésben született eredmények közül kiemelkedik a dunabogdányi példa, ahol a művelődési ház a szocialista brigádokkal szoros és tartalmas együttműködést honosított meg. A közös fenntartású intézményt a helybeli termelőszövetkezet és a kőbánya nemcsak anyagilag támogatja, a kapcsolat művelődési szempontból is gyümölcsöző és sokoldalú, A KB határozatára épülő, a járási pártbizottság által összeállított feladatterv azt is rögzítette, hogy növelni kell a közös fenntartású művelődési intézmények számát. Községi tanácselnökök, gazdasági vezetők feladata lett volna ennek végrehajtása, de csak Pilisszentkereszten és Dunabogdányban valósult meg, pedig a munkásművelődés kulcskérdése a munkahelyek és kulturális intézmények kapcsolata, együttműködése. Nemzetiségi gyűjtemények A nemzetiségi lakosság művelődési feltételei, biztosítottak a járás községeiben, de a tálcán kínált lehetőségeket még nem mindenütt használják ki teljesen. A művelődési házak közül egyedül a po- máziban működik nemzetiségi klub. A nemzetiségi kultúrák hagyományainak, tárgyi emlékeinek gyűjtése már jóval eredményesebb. Szép gyűjtemények vannak Pilisszentkereszten. Dunabogdánv- ban és Permázon, elhelyezésük tárolásuk azonban gondot okoz. A nemzetiségi amatőr művészeti egvüttesek munkája is iavul. Már hagyomány- nyá vált a járásban a nyelvművelő táborok megrendezése. • • A német, szlovák és magyar táborok mellett a jövőben szerb nyelvű tábort is szándékoznak nyitni. A pomázi szerb napokhoz hasonlóan pedig más nemzetiségek számára is meg kell és lehet teremteni a találkozás lehetőségét. A községi könyvtárakban a nemzetiségi könyvek száma nem mindenütt elegendő. Kevés az olvasó is. Jobb felvilágosító munkára, a nemzetiségi szövetségekkel még szorosabb kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy rendszeres olvasókká váljanak a nemzetiségi községek lakói. A nyár végi szezonban növekednek a közművelődési tennivalók. A művelődési házak feladata az is, hogy színvonalas rendezvényekkel gondoskodjanak a látogatók, az itt pihenők szellemi felfrissüléséről. Minden községben a helyi sajátosságokat tükröző rendezvénysorozatokat kellene biztosítani, azonban még nem mindenütt született erre megoldás. Visegrádon zenei esték, Pomázon szerb napok, Leányfalun művészeti napok keretében szerveznek nyári programokat. A visegrádi esték hangulatosak, de az egyre növekvő idegenfon álomnak több rendezvényt kellene tartania. Dunabogdányban az ifjúsági park felépítése megoldja majd a korábbi gondokat. Közös fenntartásban A közművelődés gondjai közt kell megemlíteni, hogy az előző évekhez képest csökkent a könyvtári olvasók száma. Ennek alapvető oka: kevés a szakképzett, függetlenített könyvtáros, a nagy fluktuáció következtében a könyvkölcsönzés több helyen gyakran szünetel. A könyvtári olvasók között megdöbbentően kevés a szövetkezeti paraszt, például Tahitótfalun a könyvtárnak egyetlen egy ilyen olvasója sincs. A közművelődési párthatározat megvalósításának helyi eredményeit tárgyalta meg legutóbbi üléseinek egyikén a járási párt-végrehajtóbizottság. Sokoldalúan elemezték a KB-határozat alapján összeállított intézkedési terv végrehajtását és a tennivalókat is meghatározták. Ezek szerint az év végéig a járás községeiben meg kell teremteni a köz- művelődési intézmények közös fenntartásának lehetőségét. A munkásművelődés fej lesztését elsősorban a szocialista brigádmozgalomra támaszkodva kell szorgalmazni, járási fórumot kell teremteni a brigádvezetőknek, propagandistáknak, a munkahelyi közművelődési felelősöknek. Fokozni kell a könyvtárak szervező munkáját, különös tekintettel a szövetkezeti parasztság körében végzendő felvilágosításra. Hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a járási hivatal, a községi tanácsok, a művelődési házak és az üzemek, termelőszövetkezetek között. K. Gy. M. Dióerdő az ártéren A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben az idén 1500 hektárról takarítottak be földiepret, borsót, mustárt és gabonát. Együd Zoltán növénytermesztési ágazatvezető és Budai Mihály központi agronómus elmondta: bár a gabonatermés nem volt a legjobb, viszont a földieper, a borsó és a mustár jól fizetett. Az aratás befejezése után azonnal hozzáláttak az időszerű talajmunkák elvégzéséhez. Elkészültek már a tárcsázással, gyűrűshengerezéssel, s ezer hektáron a vegyes műtrágyát is kiszórták. Ide vetik majd az őszi árpát, az őszi búzát és a mustárt. A határban egyébként javában tart a szántás. Az ősziek helyén kilenc traktor járja a határt. A talaj előkészítő munkálatokkal párhuzamosan megkezdték a nyári jarla burgonya felszedését. Hektáronként 200 mázsás, rendkívül jó termés ígérkezik. A Nagyvásár- telepen, odaszállítva 3,30-ért veszik át tőlük. De a 3,30- ból gyakran levonnak 3—4 százalékot, mert nem tudják jól szétválogatni. Két osztályozógéppel szortírozzák a burgonyát, de válogatóasztaluk nincs. így szinte minden szállítmánynál akad minőségi kifogás. Reméljük — mondja Együd Zoltán —, az őszi burgonyához már megérkezik a négy válogatóasztal. így az áru minősége lényegesen javulni fog. A Duna partján elterülő 20 hektárnyi árterületen a Hírek a városból és a járásból • Arellenőrzés. A városi tanács termelésellátás felügyeleti és műszaki osztálya az első félévbeh ötven árellenőrzést végzett Szentendre kereskedelmi egységeiben, a magánkereskedőknél és a kisiparosoknál. Árdrágításért két szabálysértési eljárásra került sor. A kiszabott pénzbírság hatezer és kilencezer forint volt. Kilenc magánkisiparost figyelmeztetésben részesítettek. • A zöldség- és gyümölcs- kínálat az elmúlt év hasonló időszakához képest kedvezőbb a városban. Különösen jó a Marx téri MÉK-üzlet ellátása, ahpl most is olcsóbb a zöldségféleség, mint a magánkereskedelemben és a piacon. A Dunakanyar Tsz zöldséges boltja komoly segítséget jelent a város ellátásában, mivel a piaci árakhoz képest itt is olcsóbban tud vásárolni a lakosság. • Üj gyermekorvosi körzeti rendelő alapozását kezdték meg Szentendrén. A gyermekek orvosi ellátását tovább javító harmadik rendelő a Szabadságforrás úton épül majd. napokban kezdték meg a dió telepítését. Az árvízjárta földeket másra nem tudják használni, az idén is tönkrement a kukorica. A diónak viszont nem árt, sőt, használ a víz. A legszebb dióerdők a Tisza menti mocsaras, részeken virulnak. A már kiültetett négyezer facsemete alá eddig 50 vagon szerveg és nagymennyiségű NTK-műtrágyát terítettek szét. Szentendrén immán hagyomány, hogy minden évben az alkotmánynap tiszteletére kitüntetéseket adnak át mindazoknak, akik fáradhatatlanul és lelkesen dolgoznak a város fejlődéséért és gyarapodásáért. Így volt ez most is. Az ünepségen Micskei Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke bevezetőjében elmondta: az idén Pest megye települései közül Szentendre lakossága végezte a legtöbb társadalmi munkát. így a Városért kitüntetés különösen magas rangra emelkedett. Marosvölgyi Lajos, Szent- endre város tanácsának elnöke a Városért emlékplakett négy fokozatát (melyeket Rózsa Péter szentendrei szobrászművész készített) az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront együttes döntése alapján a következőknek adta át: A „Közösségért” kitüntetést: Halasi József né, a város közéletében, társadalmi életében több mint 25 éve kifejtett kiemelkedő tevékenységéért; Kocsordi Károly, a város politikai életében, a marxista- leninista világnézet terén, valamint a középiskolás ifjúság közéleti tevékenységbe való bekapcsolódása érdekében végzett kiemelkedő munkájáért; Micskei Tivadar, a népfrontmozgalomban és a város közéletében több mint 15 éve folytatott munkájáért; Viktor Fjodorovics Bárányuk alezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának parancsnoka, a városfejlesztési feladatokhoz nyújtott hatékony segítségéért vette át. Az „Egészségügyért”: fokozatot dr. Csurgay Mihály, az egészségügy terén végzett kiemelkedő társadalmi munkájáért; Keresztes Mihályné, a város vöröskeresztes mozgalszínvonalas propagálásáért, az egészséges lokálpatriotizmus erősítése terén kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért. • A kitüntetés „Ifjúságért” fokozatát kapta Móricz István százados, aki a Kossuth Lajos Katonai Főiskola politikai nevelő tanáraként hatékonyan segítette az iskolai úttörő- és • KXSZ-szervezetek tevékeny- ségét; valamint Réti Lajos, a . vízi úttörőtábor létrehozása és tartalmas . működése érdekében, s az ifjúság nevelésében kifejtett tevékenységéért. Rejtély a tudósoknak ErődítményfaSat tártak fel Szentendrén 1960-ban vízvezetékárok ásása közben találtak egy régi falmaradványt. Akkor a csövek lefektetését sürgősen be kellett fejezni, így csupán vázlatot készítettek, s nem kutattak tovább. Másfél évtized után Az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, Erdélyi István utazott egy évvel később a helyszínre, s a vázlat alapján ásatásba kezdett. Hogy mit talált, azt ma már nem tudjuk, mert a munkálatokról nem készített dokumentációt. Majd másfél évtizedig feledésbe is merült a fal, míg 1974-ben a Liget utcai patika építésénél fel nem bukkant újra. — Ekkor a Ferenczy Múzeum ásatni kezdett — tájékoztatott bennünket dr. Tet- tamanti Sarolta régész —, s egy észak-dél irányú 3,4 méter széles, 3 méter magas, jó megtartású falat tártunk fel. Arra következtettünk, hogy a plébánia épülete alatt húzódik tovább és a szabadtéri mozi kertjében újból elcsíphetjük. A műemléki albizottság révén kapcsolatba léptünk a városi tanáccsal, s kértük, engedélyezzék az ásatást a mozi udvarán. Mivel jövőre ezen a területen az általános iskola bővítését tervezik, az idén nyáron rendelkezésünkre bocsátották a kertet és a költségek fedezésére 15 ezer forintot kaptunk. Megkezdtük a A rejtélyes fal plébániatemplomot és az eddig még meg nem talált püspöki udvarházat kerítette körül. A feltételezett járószinten történt ásatás viszont számos római edénytöredéket hozott a felszínre. Felmerült a gyanú, hogy talán a rómaiak építették. De ennek is ellentmond sok minden. Először is a habarcs. A rómaiak erősen kavicsos kötőanyagot használtak, itt pedig kavicsnak nyoma sincs. A Bükkös-pataktól északra pedig, legalábbis az eddigi ismeretek szerint, nem volt olyan római objektum, amely erődítményfalat igényelt volna. Itt csupán öt-hat negyedik századi, késő római, ókeresztény sírt tártak fel. Az ókori Szentendrén csak se- j gédcsapat-tábor volt. s az a pataktól délre, a Móricz Z«ig- mond Gimnázium mögötti Castrum területén húzódott. Jelentősebb volt? — Mikor tudják meg, mi az igazság? — Eddig hat tudományos bizottságtól, középkori és római szakértőktől kértünk segítséget. A hetedik sajnos, már nem tud segíteni, mert a falat vissza kellett temetni. Konzerválására sok pénz kellene, s ez még nem áll rendelkezésünkre. — Milyen tudományos jelentősége van az erődítmény- fal felbukkanásának? — Ha valóban középkori a fal, akkor arra kell gondolnunk. hogy sokkal jelentősebb város volt Szentendre a középkorban, mint ahogy eddig tudtuk. nek aztan en lettem az elnöke. — Mi volt akkoriban a iiő- lanács feladata? — Az asszonyok nagy része háztartásbeli voty. Jómagam is csak 1964-ben kezdtem dolgozni. A beivódott szokások sora, a kevés munkalehetőség alakította ki ezt az állapotot. Sürgetővé vált egy olyan fórum megteremtése, ahol többször összejöhetünk, megismerhettük egymás problémáit, s a politikai tájékoztatásra, az ideológiai , képzésre is mód nyílt. — Ma már egészen másfél- adatokkal kell megbirkóznunk. Segítjük az iskolákat, az óvodákat. Figyelemmel kísérjük a nők munkahelyi körülményeit. Szorgalmazzuk a nők közéleti aktivitását, to- . v.íbbtanulásra buzdítjuk őket — Ha jól tudom, ön a népfront alelnöke, s egyben nőpolitikái felelős. — Igen. De másokkal is foglalkozom. A cigánylakosság helyzetének és életkörülményeinek megiavítására ale- kRott koordináló bizottság elnöke vagyok. A városi ta-_ náccsal, gyámüggyel, vöröskereszttel karöltve arra törekszünk, hogy minél többen vállaljanak munkát, a gyermekek iskolába járjanak. elfogadhatóak legyenek a lakásviszonyaik. Már eddig is na-’ gyón szép eredményeket értünk el. Sokuknak van szép, maguk építette összkomfortos családi háza, új bútorokkal. háztartási gépekkel felszerelve. Minden iskolaköteles gyermek rendesen jár iskolába. Természetesen, mindez még nem elég. A Városért emlékplakettel együtt Halasi Józsefné megkapta az Országos Béketanács kitüntető oklevelét is. — Hogy jut mindenre ideje7 — Amit az ember szeret csinálni, arra időt is tud szakítani. — Mit szól a családja? — Nálunk a közért vaiő tevékenykedés. az emberekkel való törődés családi vonás. A férjem sosem veszekedett, sőt. ő masa is segített. — Ha még egyszer elölről kezdené...? — Ugyaníev csinálnám. Űgv vé’em. az ember lesfan+o«ahb feladata a világon a többiek segítése. Az oldalt írta: Ferenczl Annamária Foto: Bozsán Péter feltárást, s rá is találtunk a fal 'olytatására. A középkorra jellemző — Mikor épült a fal, és mi '.élt szolgált? — Tudományos dilemma flott állunk./ A fal rendkívül nasszív, hatalmas, legömbö- yített patakkövekből készült. Kötőanyaga erősen homokos nalter. Ez az építési mód a középkorra jellemző. De mire tellett ilyen erős, ilyen széles :al Szentendrén? Ugyanis a /árosmagot csak a szabad ki- *ályi városok keríthették körül. Szentendre pedig sohasem volt szabad királyi város. Városi rangra is csak a XVI. »zázad elején emelkedett. Mégis, a fal helyzete arra en- ?ed következetetni. hogy a mában és az egészségügy területén 1945. óta kifejtett kiemelkedő tevékenységéért kapta meg. A „Művelődésügyért” jelvénnyel tüntették ki: Bálint Ildikót, a Hazafias Népfront városi bizottságában végzett kiemelkedő művelődéspolitikai tevékenységéért, az olvasóképzőművésztábor szervezéséért, a művelődési központ képzőművészeti szakkörének művészeti vezetéséért; dr. Majláth Imrét, a város múltjának és jelenbeli értékeinek I Halasi József né, a Városgazdálkodási Vállalat személyzeti vezetője több mint 25 évi közéleti aktivitása jutalmául a Városért—közösségért kitüntetésben részesült Amikor munkahelyén felkerestem, szabadkozott. Öróla nem keli írni, ő mindig csak azt tette, amit világéletében szeretett, az emberekkel törődött. Majd mosolyogva széttárta a kezét: hát kérdezzen — mondta. — Hogyan kezdődött? — Amikor az MNDSZ megalakult, úgy éreztem, a nőmozgalomban a helyem, s amikor a fiam iskolás lett, akkor a szülői munkaközösségben tevékenykedtem. Valószínűleg meg voltak elégedve a munkámmal, mert 1963- ban tanácstagnak jelöltek, s ugyanakkor a vb-be is beválasztottak. A tanácstagságnak nagyon örültem, de a vb-től egy picit megijedtem. — Miért? — Ez még nagyobb felelősséggel jár, hiszen a testületi döntések az egész városra kihatnak. De a férjem, sőt. a fiam is buzdított, így elvállaltam. Majd 1964-ben megbízást kaptam a városi nőtaVárosért — közösségért
