Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a környezetvédelem, ezen belül a természetvédelem hatéko­nyabbá tétele és jobb koordi­nálása érdekében — módosít­va a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvény­erejű rendeletet — létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. A szervezeti intézkedés 1977. október 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott és mentett fel. Vé­gül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. V" Évente 24 millió fonna mezőgazdasági áru Elosztás helyett kereskedelem Pest megye sem mentes a tárolási gondoktól A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban tegnap Hammer József mi­niszterhelyettes sajtótájékoz­tatót tartott, amelyen a mező- gazdaság és az élelmiszeripar kereskedelmi kérdéseivel, a té­makörhöz kapcsolódó eddigi eredményekkel és gondokkal foglalkozott. Felhívta a figyel­met arra, hogy jelentékeny mennyiségű, évente mintegy 24 millió tonna árut forgalmaz a mezőgazdaság s az ehhez szükséges feldolgozó- és tá­rolókapacitás, az eszköz- és raktárigény szükségszerű ve­lejárói az előállító és a for­galmazó szervek zökkenő- mentes együttműködésének. Táplálkozási szokásaink vál­tozóban vannak: miközben nő a fehérjefo­gyasztás, csökken a szén- hidrátiartalmú élelmicik­kek iránti kereslet. Ugyanakkor a turizmus, a gép­kocsi-közlekedés és sok egyéb összetevő állítja újabb és újabb feladatok elé a kereskedelmet napjainkban. Bár a mezőgaz­daság országos viszonylatban megtermeli mindazt — körül­belül négyezerféle élelmezési cikket —, amire a lakosság ellátásában szükség van, a korszerűbb fejlesztési eszkö­zök alkalmazását, felhaszná­lását a továbbiakban is szor­galmazni kell, mind a terme­lés, mind a feldolgozás, mind az értékesítés folyamatában. A bőség zavarával küzdünk — mondta a miniszterhelyet­tes, a zöldség- és gyümölcsfor­galmazás nehézségeit taglal­va. Időben kell jeleznie igé­nyeit, egyeztetnie lehetősé­geit ellőállítónak, feldolgozó­nak, forgalmazónak egyaránt ahhoz, hogy munkájuk össze­hangoltabb, szervezettebb le­gyen a jelenleginél: Pest me­gyében is tapasztalható volt ez év tavaszán, nyár elején egy­fajta, indokolatlan káposzta- dömping. Az ilyen készletfel­halmozást, s az ezzel járó tá­rolási, értékesítési nehézsége­ket segít kiküszöbölni a me­gyei operatív bizottságok mun­kája. E munkaterület termé­szetéből adódóan kizárja az adminisztratív intézkedési mó­dot, s helyette igényli a ru­galmas organizációt. A forgal­mazás során pedig a maradi elosztás szem­pontjai helyett a sokkal maibb: kereskedés néző­szögét ajánlja. Még az idén megjelenik a hazai közfogyasztásban az ultrapasztörizált tej, s várha­tó az iskolákban a tej árusítás kibővítése, helyenként tejau­tomaták felállítása is. Mivel csak a „jó bornak nem kell cégér”, a minél több tejfo­gyasztás helyes propagandá­ja mellett a miniszterhelyet­tes felhívta a figyelmet arra is, hogy a reklám szerepe nem hanyagolható el az élelmi­szeripar más területein sem. Mindamellett persze, hogy az áru minősége és külleme már önmagában is lehet jó rek­lám — hangsúlyozta. Nem vagyunk eléggé piac­érzékenyek — állapította meg. — A szerződéskötéseknél sok­szor túlbiztosításokból nehéz­kesség, rugalmatlanság adó­dik, ami gátolja a jó együtt­működést. A szállító- és táro­lókapacitásokról szólva kiemel­te, hogy e területen még ne­hézségekkel jár a feladatok pontos elhatárolása, s alkal­manként, helyzetenként kell megtalálni a legmegfelelőbb megoldást. Pest megye agrár- szakemberei és a kapcsolódó iparágak, kereskedelmi szer­vek érintettjei ugyancsak egyetérthetnek ezzel a megál­lapítással, mivel megyénkben csakúgy, mint országszerte, élő és naponta megújuló feladata megtermelt termények átadá­sa, átvétele, tárolása, elszállí­tása. Egyik nagyüzemünkben a granulált zöldtakarmány hó­napokig várt elszállításra, má. sutt az újburgonya tárolása okozott gondot, a tavaszi és nyári káposztahegyek forga­lomba .hozatala pedig szinte tájjellegű, speciá­lisan Pest megyei gond. „A vevő az értékesítés kocká­zatát ritkán vállalja” — álla­pította meg a miniszterhelyet­tes. A konjunktúrának mindig az előállító a szenvedő ala­nya; a kiegyenlített termelési- feldolgozási-forgalmazási fo­lyamat azonban sokat segít­het a napi feladatok jól ösz- szehangolt, együttes megol­dásában. Be. I. MŰSZAKI KONYVNAPOK Országos vidéki megnyitó a váci HAGY-ban Október 7—31. között ren­dezik meg az idei műszaki könyvnapokat — jelentették be pénteken a Zeneművészek Klubjában megrendezett saj­tótájékoztatón. Amint Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülő- I sének főtitkára elmondta, j mind nagyobb az érdeklődés a műszaki könyvek iránt. A | tavalyi műszaki könyvnapokon | 20,4 millió forint-értékű könyv — csaknem 4 millió forinttal több mint az azt megelőző évben — talált gazdára. Az idei műszaki könyvnapok — a sorban ez már a 16. alka­lom — alapvető célja, hogy rendezvényeivel, a könyvna­pi műszaki újdonságokkal se­gítsen ébren tartani, illetve fokozni az érdeklődést a mű­szaki tudományok iránt. Az országos megnyitóra október 7- én Budapesten, a KGMTI Rá­kóczi úti kiállítótermében ke­rül sor. Ugyanezen a napon Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában is, ünne­pélyes keretek között nyitják meg a műszaki könyvnapok vidéki eseménysorozatát. Fischer Herbert, a Műszaki, Könyvkiadó irodalmi vezető­je arról tájékoztatta az újság­írókat, hogy a műszaki könyv­napokra 53 könyvújdonság je­lenik meg. A vásárlókat az üzletekben 24,6 millió forint értékű könyv, 473 ezer pél­dány várja. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat is rendez or. szágszerte a gyárakban, üze­mekben, vállalatoknál műsza­ki könyvbemutatókat és szak­könyvvásárokat. Egyebek közt az Ajkai Timföldgyárban és Alumíniumkohóban, a TVK- ban, a Mecseki Szénbányák Vállalatnál. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! sjr •m LYá£l w* XXI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ara 80 fillér 1977. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Versenyben a KODAK-kal, AGFÁ-val A színes RC és társai Bár napjainkban százezrek által kedvelt hobby itthon és világszerte a fotózás, valljuk meg, azért még messze va­gyunk attól, hogy közszükség­leti cikknek nevezhessük a fotótermékeket. Tudják ezt Vácott, a világhírnévre szert tett Fortéban is, s ez a tény meghatározója lett műszaki fejlesztési, piackutatási és exportbővítési elképzeléseik­nek. A váci gyárban nemcsak azért nem használnak fel so­ha licencet, mert drága, ha­nem azért sem, mert a kül­földről vásárolt licenc füg­gőséget, kötöttséget jelentene számukra. Egy-egy új tennék tehát több éves kutatómunka eredménye, s nem kisebb a feladatuk, mint termékeikkel versenyben maradni a világpiacot uraló KODAK, AGFA, valamint a neves angol, japán cégekkel. S ha műszaki fejlesztési munkájuk nem is nevezhető látványosnak — hiszen elsőd­legesen arra keil irányulnia, hogy a meglevő termékek fo­lyamatos kiváló minőségét biztosítsák —, az idén is si­került kikísérletezniük egy új polietilén bevonatú színes fo­tópapírt. Az RC színes papírt egyelőre a hazai közönséggel szeretnék megkedveltetni, ám már határainkon kívülre is ke­rült belőle néhány csomag­nyi. Tekintettel arra, hogy pél­dául a KODAK cég már alig készít hagyományos, fekete­fehér filmet, papírt, a Forté­nak is alapvető törekvése a színes termékek részarányá­nak növelése. Jelenleg mintegy ötven tőkésországba jut — ki- sebb-nagyobb mennyi­ségben — magyar fotóter­mék, elsősorban a meglevő üzleti kapcsolataikat szeretnék bő­víteni. Azaz nagyobb forgal­mat elérni nem kis erőfeszíté­sek árán, megszerzett piaco­kon. Iránt és Kuvaitot viszont új partnerekként üdvözölhetik az idén, sikeresnek mondják az első próbaszállításokat. A Forte termékeinek több mint a fele tőkésexportra ke­rül. Tehát ma már nem meg­hódítaniuk kell egy piacot, ha­nem, ami nehezebb, megtarta­niuk. Tavaly, amikor jelen­tős visszaesés mutatkozott a világpiacon a fotokémiai ter­mékek forgalmában is, a gyár exportbevétele a tervezettnek megfelelően alakult. Hétmil­lió dollár árbevételt értek el, s ezt 1977-ben további fél­millió dollárral akarják nö­velni. Piackutatási munkájuk épp ezért összeforr a világ­politika-világgazdaság esemé­nyeinek állandó figyelésével, hiszen rengeteg információt kell beszerezniük. A vállalat feladatai évről évre nagyobbak. Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Óvári Miklóssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására augusztus 22—26. között láto­gatást tett Finnországban. A küldöttség megbeszélésekei folytatott a Finn Kommunista Párt KB küldöttségével, ame­lyet Aarne Saarinen, a párt elnöke vezetett. A baráti, elv­társi légkörben lezajlott meg­beszélések során ismét kifeje­zésre jutott a két párt közöt­ti nézetazonosság. Az MSZMP küldöttsége pénteken este visz- szaérkezett Budapestre. A Fe­rihegyi repülőtéren a küldött­séget Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára fogad­ta. Csökkenő létszám mellett több filmet, fotópapírt kell készíteniük. Az elkövetkező négy-öt év­ben nem terveznek jelentő­sebb technológiai változtatást a fotókémiai iparban ez nem is várható —, viszont a kiszerelés (számolás, csoma­golás, belső szállítás) gépesí­tését lényeges feladatuknak tartják. Az idén 20 millió fo­rintért rendeltek meg olyan berendezéseket, amelyekkel könnyebb lesz a munka és to­vább növekszik a termelé­kenység. D. Gy. Eredményesen — a jubileumi munkaversenybesi A kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar helyzeté­ről tárgyalt tegnap a vasas­szakszervezet központi vezető­sége. Koltai Endre titkár a há­rom iparág gazdálkodását ele­mezve elmondotta, hogy a gép- ipar termelése hét hónap alatt 9,4 százalékkal, a kohászaté pedig 3,6 százalékkal emelke­dett a múlt év hasonló idő­szakához képest. A villamosenergia-iparban is javult a termelés haté­konysága és a gazdaságosság. A gazdálkodás színvonalá­nak emeléséhez nagymérték­ben hozzájárult az év elején Csepelen kezdeményezett ju­bileumi munkaverseny, amely rövid idő alatt országos mé­retűvé fejlődött. A vasasszakszervezet köz­ponti vezetőségi ülésén meg­jelent és felszólalt Biszku Bé­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagja, aki tagja a szakszervezet központi ve­zetőségének is, és Herczeg Ká­roly, a SZOT főtitkúrhelyette­Miénk a népművészet minden gazdagsága" Tájház Gaígamácsáii Régi álma vált valóra pén­teken Galgamácsa község la­kóinak, valamint a faluban élő Vankóné Dudás Juli világhírű naiv festőnek, a Galga mente népművészete hűséges őrzőjé­nek és továbbéltetőjének. A Petőfi út 10. szám alatti, év­százados parasztházban — amelyet a Pest megyei Tanács megvásárolt és rendbehozatott, megnyílt a galgamácsai táj­ház: Ebben az évszázadokon át őrzött és formált kincsek­nek — a bölcsőtől a sírig — valamint Dudás Juli festmé­nyeinek, pingált tányérjainak adtak mindenki számára be­pillantást nyújtó otthont. A tijijház hangulatos udva­rán tartott péntek délutáni megnyitón részt vett Cserven- ka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, dr. TJrbán Lajos közlekedés- és posta­ügyi államtitkár, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Barát Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint a gödöllői járás po­litikai, állami és tömegszerve­zeti vezetői. A vendégeket és a községbelieket Turcsán Já­nos, a galgamácsai tanács el­nöke üdvözölte és adott han­got annak az örömnek, hogy megnyílt a tájház. Avatóbeszédet dr. Cselőtci László akadémikus, ország- gyűlési képviselő, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ta­nára mondott. Egyebek között szólt arról, hogy a tájház lá­togatói között sokaknak isme­rőse, sőt kedves emléke a ház berendezése, amiről ugyanak­kor a fiatalok csupán elbe­szélésekből, hírből hallottak. Örömmel nyugtázta, hogy re­neszánszát éli a hímzés, a fa­zekasság, a népdal. Ismét köz­kedveltek a népmesék, a nép- művészeti hagyományok sorra beleépülnek a mai falu egyre modernebb képébe. — Megőrzünk mindent, amit érdemes, becsüljük apáink, anyáink ruháit, munkaeszkö­zeit, rájuk festett, faragott „érzését”. Mégpedig azért, mert miénk a népművészet minden gazdagsága, őrzője múltunknak, kísérője életünk­nek. A galgamácsaiak nem­csak maguknak, hanem az egész országnak építették a tájházat, és van mit látni ben­ne. A parasztfestőnő szépsé­get, bájt egyszerűséget sugal­ló művei mind beszédes nép­rajzi tanulmányok. A múzeum nem befejezett gyűjtemény, gazdagításra vár — mondotta dr. Cselőtei László, majd át­adta a tájházat Turcsán Já­nos tanácselnöknek és Aszta­los Istvánnak, az aszódi Pető­fi Múzeum igazgatójának, az­zal, hogy őrizzék, fejlesszék to­vább, hogy mindenkinek örö­me teljék benne. A megnyitón. Előtérben, balról jobbra: dr. mondok Pál, Bihari József, a Pest megyei Művelődési Központ igazgatója és Cservenlsa Ferencné. A tájházban. Vankóné Dudás JuM egyik képe előtt. Bozsán Péter felvételei A tanácselnök ezután a táj­ház létrehozásában kiemelke­dő társadalmi munkát végző Majer Jánosnak, a Pest me­gyei Tanács gödöllői járási hi­vatala műszaki osztálya veze­tőjének, Kvaka Istvánnak, a galgamácsai összefogás Tsz építésvezetőjének, valamint a tsz Rákóczi Ferenc és Ady Endre szocialista brigádjának oklevelet nyújtott át. A tájház említésre érdemes szép műsort adott a galgamá­csai énekkar és gyermektánc- csoport, valamint a Fóti Gyer­mekváros citerazenekara. U. Gy. Tartalékos rendőrtisztek avatéiinnepsége A belügyminiszter diszparancsa A Belügyminisztérium tar­talékos tisztképző iskoláján pénteken zászlóssá és tisztté avatták az idén végzett hall­gatókat, akiket a belügymi­niszter képviseletében Karasz Lajos rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes köszön­tött. A Himnusz elhangzása után ismertették a belügyminiszter díszparancsát, amelyben Ben- kei András köszöntötte az is­kola fennállásának 10. évében felavatott zászlósokat és tisz­teket, akik ezt követően foga­dalmat tettek. A fogadalomtétel után Fele­szi László határőr ezredes, az iskola parancsnoka mondott beszédet. Az ünnepség az Internació- nálé hangjaival zárult: majd utána az iskolaparancsnokság — az avatás alkalmából — fogadást adott, amelyen Karasj Lajos mondott pohárköszöntőt.

Next

/
Thumbnails
Contents