Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

""‘i'Iíradó Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 19D. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 25.. CSÜTÖRTÖK ——"" ---­Jo bb termés a tavalyinál Nagy forgalom a ZÖLDÉRT-ben Lengyel gép - magya? nyárfa A fővárosba is küldenek A ZÖLDÉRT Rákóczi úti telepén javában tart a gyü­mölcs- és zöldségfelvásárlás| és -értékesítés időszaka. Er- i ről kértünk tájékoztatást Bi­tó Istvánná telepvezetőtől. •— Akad munkánk bőven — ' mondotta. Az idei termés majd mindenből jobb a tavalyinál. Egy éve, ilyenkor, papriká­ból hiány volt, most bőséges a beszállí­tás. Legtöbbet a Mészáros János Építőanyagot szállítanak A TUZEP-telepen sokan vásárolnak építkezési anyagokat. Az időjárás kedvez az építtetőknek. Kőházi Kiss Ambrus, Her- czeg József és Mészáros Dezső 1400 db tetőcserepet rak fel a lovaskocsira, hogy az egyik Abonyi utcai építkezés minél előbb befejeződhessen. varga írén teivéteie Gazdag élet A művelődés szolgálatában Nagykőrös közművelődésé­nek kiemelkedő munkása Pa- tay Károly, aki évtizedek óta a művelődési központ gazda­sági ügyeit intézi, most vo­nul nyugalomba. Ismerik Mindenki ismeri. Régi kö­rösi családból származik. Ap­ja, Patay József, a művészi pályát választotta, színész lett, s a magyar színészet hős­korában az ország számos he­lyén színiigazgatóként tevé­kenykedett. Édesanyja ismert színésznő volt, s ma is tiszte­let és megbecsülés veszi kö­rül. A nyugdíjba vonuló Patay Károlyt Szivárvány utcai, szép virágos lakásán kerestem fel, ahol feleségével lakik, aki a nagykőrösi fodrászszövetke­zet nőifodrász-részlegének ala­pító tagja. A beszélgetés során lassan kibontakozott előttem Patay Károly érdekes életútja. Er­délyben, Brassó városában született, 1915-ben, ahol ak­kor szülei vendégszerepeitek. A középiskolát Debrecenben és Nagykőrösön végezte, mert jórészben itt nevelkedett nagy­szüleinél. Színpadon Elvégezte a faipari szakis­kolát is, de a szíve a színé­szet felé vonzotta, és 1937- ben sikeres színészi vizsgát tett, az Országos Színészegye­sület vizsgabizottsága előtt. Azután édesapja színtársula­tában vállalt szerepet. A tár­sulat az ország számos he­lyén megfordult. Legjobban a komikus idős ember szereoe- ket kedvelte. Boldogan ját­szotta például a János vitéz­ben a francia királyt, s a Leg­kisebbik Horváth, ' lányban Dorner bácsit. A háború ve-, tett véget a társulat szerep­léseinek. Patay Károly a ha­difogságból 1947-b°n került ha­za Nagykőrösre, és a város szolgálatába lépett. Elvégez­te a közigazgatási tanfolya­mot. maid a iavadalmi hiva­tal vezetője lett. Közben szívvel-lélekkel segítette a helyi műkedvelő előadások rendezését, s édesanyjával megalapította a helyi Petőfi színjátszó csoportot, mely sok szép előadással gyönyörköd­tette a lakosságot. Szervező Később a népművelési cso­port vezetésével bízták meg, és 1957-ben a művelődési köz­pont gazdasági ügyintézőjévé választották, s azóta Kis Ist­ván igazgatóval kimagasló munkát végez a művelődési központ fejlesztésében. Köz­ben kapcsolatot épített ki az IBUSZ-szal, s nagyon sok tár­sasutazást és kirándulást szer­vezett. Szülőföldjét gyakran meg­látogatja, s több utazást tett a baráti országokban. Beszél­getésünk végén elmondta, hogy nyugalomba vonulása után is szeretettel segíti a mű­velődési központ munkáját. Patay Károly nyugdíjba vonulása alkalmából megkap­ta a kiváló dolgozó kitünte­tést. Kopa László Tsz-től kapunk, amely sok uborkát s szilvát is hozott, és 105 vagon burgonya szállítá­sát jelentette be. — Az Arany János Tsz a paradicsom mellett vörös- és fehér káposztát hoz, és a hét j végére körtét ígért. A nyárs- I apáti Haladás Tsz-szel na- ' gyobb mennyiségű alma és sárgarépa szállítására van szerződésünk. — Nagy súlyt helyezünk a helyi és környékbeli boltok gyümölcs- és zöldségellátásá­ra, amit az ÁFÉSZ-szel kar­öltve, legnagyobb részben kö­rösi termelésből tudunk biz­tosítani. — Csomagolóbrigádunk nem­csak a Nagykőrös és környé­ke boltjai részére csomagol­ja a burgonyát, vöröshagy­mát és a káposztát, hanem Budapestre, és a Balaton mellékére is sokat kül­dünk. Beszéltünk Huszár Dénes- nével, a ZÖLDÉRT-telep Le­nin szocialista brigádjának ve­zetőjével is, aki 20 éve dolgo­zik a vállalatnál, s elmondot­ta, hogy a zöldségcsomagolás jó keresetet nyújt a dolgozók­nak, brigádjuk két éve ala­kult, s munkájukkal már el­nyerték az ezüstkoszorút. Szó­ró Lászlónétól és Katona Lász- lónétöl megtudtuk, hogy rá­érő idejükben zöldpaprikát szeletelnek a konzervgyár­nak. K.L. * Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi ki- rendeltségétől kapott értesülés szerint augusztus 25-én és 26- án, reggel 7 órától délután 15 óráig az Akácfa, Szabadszállá­si, Kórház, Sarkantyú, Galgó- ci K., Zátony és az Aching A., valamint a Tormás utca végén áramszünet lesz. Augusztus 29-én reggel 7 órától délután 14 óráig pedig a Kárpát utcában, a Földvári utcától a Dózsa György utcáig, a Honvéd, a Bástya, Labanc, Szilva, Biczó G. utca végén, a Tázerdei, Körösi Csorna, Tö­rök L, Kőrisfa utcában, a Dó­zsa Gy. utca végén, a Ceglédi úton a Ménesi úttól a Szultán utcáig, valamint a Ménesi és a Balaton utcákban lesz áram­szünet. A NEFAG fűrészcsarfoká- ban lengyel gyártmányú gat- terrel 4 méteres nyárfarönkö­ket fűrészelnek, melyekből pa­letta készül. A igépet Pólyák Ferenc kezeli. Egy műszak alatt 80 köbméter fát vág fel a gép. Varga Irén felvétele Társadalmi munkában Utcát építettek a lakók Mindenki jól járt A városon keresztülhaladó Kőrösér s az elapadt és meg­szüntetett régi ártézi kút mel­letti Csap utcát, tíz esztendő­vel ezelőtt lezárták, és terüle­tét a strandfürdőhöz csatol­ták. Az év elején a környékbeli lakosok, László Zoltán gép­kocsivezetővel és Nyikos Jó­zsef anyagbeszerzővel az élü- köny, kérvényt adtak be a ta­nácshoz, hogy a Dózsa György és a Ceglédi utat összekötő, nagyon szükséges kis utcát újra nyissák meg. A kérelmet a tanács telje­sítette, és vállalkozót kere­sett az utcamegnyitás végre­hajtására. Az egyik vállalat 22 ezer forintért el is fogadta a munkát, de munkaerő hiá­nyában eddig nem tudta vég­rehajtani. Ezért a kérvénye­zők az alkotmány ünnepének tiszteletére, társadalmi mun­kában vállalták az utca meg­nyitását. Nem felejtették el Nyugdíjasok a konzervgyárban Kirándulásokat szerveznek A Nagykőrösi Konzervgyár­ban minden nyáron dolgoznak nyugdíjasok, akik sok éven keresztül a gyár megbecsült dolgozói voltak. Szvitek Te­réz, a konzerv hármas üzem­csemegeuborka fűszerezését végzi. — Hogyan emlékszik visz- sza arra az időre, mielőtt nyugdíjba ment? — Több mint tíz éve, 1966- ban mentem nyugdíjba a kon­zerv egyes üzemből. Az akko­ri körülmények nem voltak ilyen jók, mint a maiak. Azóta az üzemeket bővítették, új gépsorokat, új berendezéseket vásároltak, s szociális létesítmények egész sorát adták át. 1951-ben meghalt a férjem, így egyedül neveltem fel hat gyermekemet. A gyártól kü­lönböző segélyek, juttatások és kedvezmények formájában igen sok támogatást kaptam. Négyszer lettem kiváló dolgo­zó és számtalan oklevél is megbecsülésem tükrözi. . — Az egyes üzemből ment nyugdíjba, mégis évről évre a savanyítóba tér vissza. Va­jon miért? — Mikor nyugdíjasként visszajöttem, az egyes üzem­ben nem volt elég munka, így a hármasba helyeztek. Igen jó kollektívába kerültem, s fizi­kailag is könnyű munkát bíztak rám. Ezért évről évre a Müller-műszakba kérem ma­gam. Az üzem fiatalokból álló szocialista brigádja gyakran felkeres, s ez nekem nagyon jólesik, hisz nem felejtenek el. s a kapcsolatom sem szakad meg az üzemmel. Süveg Mihályné tavaly ment nyugdíjba. Öt is az uborkavo­nal mellett találtam, szintén fűszerezett. Megkértem, me­séljen, hogyan telnek napjai? 1/ ocsér község minden bi- -*-*■ zonnyal kun eredetű. Egy 1448. május 22-i feljegyzés ar­ról tanúskodik, hogy a pusz­tai területen határjárást tartott az akkori kunkapitány. A köz­ség mai neve nem régi keletű. Először Kochy, majd Kotsér és csak a XIX. századtól kezd­ve emlegetik Kocsér néven a települést. A Zagyva vidékén letelepü­lő jászok birtokolták ezt a területet. főként legelőnek használva. Mintegy kétszáz éven keresztül pusztaként szerepel az iratokban a mai település területe. A jászapátiak birtokából 500 ezer rénusi forintért váltották ki önmagukat a kocsér-pusz- taiak. Benépesülése azonban csak a XIX. század vége felé következett be. Korábbi lakói 1785 óta pusztagazdát is vá­lasztottak. Később elhatároz­ták hogy az egyre jobban be­népesülő településnek iskolát kell építeni, s első tanítónak megválasztották Dósa Istvánt. 1858-ban. A község Pest-Pi- lis-Solt-Kiskun vármegye köte­lékébe került, s ezután 1877 augusztus 12-én. az akkori pusz- tabázban vagy talán az isko­lában megválasztották az első MULT ES JELEN Lendületes fejlődés ADATOK KOCSÉR TÖRTÉNETÉHEZ elöljáróságot. Ettől a naptól legtöbb változást hozó idősza- kezdve számít önálló község- ka. nek. Megkezdték a belterületi Első lépésként 1944. decem- építkezéseket, a közintézmé- bérében vagy 1945 januárjá- nyek építését. Iskolákat, ban Zoller József létrehozta a templomot, községházát, tani- Nemzeti Bizottságot. Javult a tói, orvosi lakásokat építet- község kommunális ellátottsá- tek. A fejlődés legnagyobb ga: 1946-ban ártézi vizet, gátlója a háború volt. 1947-ben villanyt kapott a A Tanácsköztársaság mártí- község. Tovább épültek az in- rokat is követelt Kocsértól. Az intézmények. Már 1954 óta ellenforradalmi rendszer ideje napközi otthonos óvodája van alatt pedig nyomorba került a a községnek. 1960-ban pedig nép. könyvtárt is kapott. Tovább A második világháború ide- lehetne sorolni, hogy mennyi jén, 1944. október 24—25-én a épülettel, létesítménnyel lett a község lakóinak Szalkszent- község gazdagabb azóta, mártonba kellett volna mene- Gazdasági egységei, az Üj külnie, de a nagykőrösi nagy- Élet és a Petőfi tsz-ek elis- erdőben húzódtak meg a fáj- mérésekben részesülnek. így a dalommal és kétségbeeséssel borpincészet borait érmekkel, teli emberek. A szovjet csa- oklevelekkel jutalmazták, a patok 1944. november 1-én a Petőfi Tsz. 1975-ben elnyerte a déli órákban felszabadították a kiváló törzstenyészet jelvé- községet. a másnapra már a nyékét, s tehenészete a tejter- határ is szabad lett Megkez- melésben első a megyében dődött a község történetének Borzák Tibor — Én 1976-ban a konzerv ötös üzemből mentem nyug­díjba, mint a Steinmetz szo­cialista brigád vezetője. Nehe­zen tudtam megszokni, hogy reggel hat órakor már nekem nem fúj a gyár. A vállalat vezetősége azonban segített, hogy ne szakadjon meg kapcsolatunk a gyárral. Sok meglepetést tartogattak számunkra. Kirándulásokat szerveztek, melynek keretében bejárhattuk az ország sok cso­dálatos vidékét. Nyugdíjas­találkozókon ismét együtt le­hetünk volt munkatársaink­kal, főnökeinkkel, ahol ne­künk is ugyanúgy beszámol­tak a gyár elért termelési eredményeiről, gondjairól, céljairól, mint az aktív dol­gozóknak. Nagyon jólesett, hogy számítanak ránk, vissza­várnak bennünket, s kérik, hogy sok éves tapasztalatain­kat adjuk át a fiataloknak. Itt az üzemben mindig köny- nyű munkát végzek. Külön öröm számomra a fiatalok jó­kedve. Lendületük lelkesítő, így gyorsan telik el a nyolc óra. Természetesen a kereset is jól jön. Gyarmati Klára László Zoltán és Nyikos Jó­zsef vezetésével az egyik kora reggel 25—30-an hozzáfogtak a munkához, s a tanács által adott anyagból délre felépítet­ték a 100 méter hosszú kerí­tést, elegyengették a terepet. Megnyitották az utcát és meg­köszönték a tanácsnak, hogy közérdekű kérelmüket teljesí­tették. Avatás Ünneplő ruhás nők, fér­fiak állnak a sarkig tárt ajtó előtt. Akiknek még nem volt alkalma körül­nézni a bejáratot elzáró széles nemzetiszín szalag mögött, kíváncsian várják az olló csattanását. A töb­biek, a megrendelők, beru­házók, építők, berendezők — akik minden szöget is­mernek odabent — érthető izgalommal készülnek ugyanerre a pillanatra. Nemcsak azért, mert ér­dekli őket az első látogatók véleménye. Munkájuk ér véget, hogy új feladatok megoldásába kezdhessenek, ha a földre hull az imént sebtében felkötözött szalag. Érthető hát az ünnepé­lyesség ... Tízmillió forint... Egy év alatt a második óvoda... Háromszázezer forint érté­kű társadalmi munka ... Lakótelepi gondok ... Már csak néhány sző, s elhangzik a legfontosabb mondat: az óvodát ezennel átadom — amikor három kis legény elvesztve türel­mét, s mit sem törődve az ünnepélyességgel, kórusban kiabálni kezd: Kész az óvo­da! Kész az óvoda. Nem jönnek közel. Nem akarják zavarni a felnőtte­ket. Ott ugrándoznak a szemközti ház előtt, az eső áztatta pázsiton. Hangjuk egy pillanatra mégis el­nyomja az ünnepi beszédet, s a komoly felnőttek elmo­solyodnak. Felenged a fe­szültség, s az olló csattaná- sa már csak ráadásnak tűnik. A három kislegény már felavatta az óvodát. Zajosan, hívatlanul, ám mindenképpen boldogan, igazi örömmel. F. P. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Városi kispályás bajnokság A városi KISZ-es kispályás labdarúgó-bajnokság mezőnyé­be utólag még 3 csapatot be­vettek, akik egy külön cso­portot alkottak. A találkozóra az Ifjúsági és a Kinizsi-sport- telepi kézilabdapályákon ke­rült sor. A csoportgyőztesek jutottak a döntőbe. A TRA- KIS kibekkelte a végső győ­zelemre esélyes Konzervgyár B (volt labdarúgókból álló) csapatát. 1. csoport: NEFAG—ÁFÉSZ­Toldi pedagógusok 4—0, Épí­tőipari Szövetkezet—NEFAG 2—1, ÁFÉSZ-Toldi—Mészáros Tsz B 3—0 (feladva). A cso­port végeredménye: 1. f'pítőip. SzöV. 3 3--------10-2 6 2. NEFAG 3 2—19-24 3. ÁFÉSZ-Toldi 3 1-24-92 4. Mészáros Tsz B 3--------3 0-10 — 5. Konzervgyár törölve 224. Szakmunk. törölve 2. csoport: TRAKIS—Ceglédi Építő Váll. 5—0, Posta-Tanács —Mészáros Tsz A 3—3, TRA­KIS—Konzervgyár B 1—0, Ceglédi Építő Váll.—Posta-Ta­nács 2—2, Konzervgyár B— Mészáros Tsz A 4—0. 1. TRAKIS 4 4--------9-0 8 2. Konzervgyár B 4 3 — 1 22- 3 6 3. Mészáros Tsz A 4 1 1 2 10- 8 3 4. Posta-Tanács 4 — 2 2 5-10 2 5. Ceglédi Építő 4 — 1 3 4-29 ' DÉMÁSZ—Irodagéptechnika 1—1, Pest m. Csőm—ITV 1—1. 1. DEMASZ 2 1 1-3-2 3 2. pest m. Csőm. 2 1—1 2-3 i 3. Irodagéptechnika 2 — 11 2-2 1 Az utóbbi csoportban dön­tetlen utáni büntetőrúgások­kal akarták megelőzni az esetleges holtversenyt. Csütörtök KÉZILABDA Kinizsi-sporttelep, 16.30: Nagykőrösi Kinizsi—Alföldi Olajbányász (Szolnok) barát­ságos férfimérkőzés. LABDARÚGÁS Kinizsi-sporttelep, 16 órától: barátságos mérkőzések a Nk. Kinizsi ifi, a Nk. Kinizsi II. csapatai között. 3. csoport: Városgazdálkodás —TRAKIS Ifjúsági Klub 3—0 1. Városgazdáik. 3 3---------7-1 t 2. T RAKIS líj. Klub 3 2 — 15-4 3. Konzervgvár n. t. 3 1 — 2 3-6 ? 4. Gépjavító Szöv. 3--------3 3-7 ­5. l-es Volán törölve Egészségügv törölve 4. (új) csoport: DÉMÁSZ— Pest megyei Csomagoló 2—1, Moziműsor Egy romantikus angol nő. Színes, magyarul beszélő an­gol—francia film. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott.) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Ne féljetek a szerelemtől. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 óra. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak. ]ó isme­rősöknek. volt munkatársaknak, akik szeretett tériem, édesapánk. Farkas István temetésén megje­lentek. részvétnyilvánításukkal mélységes fáldalmunkon enyhíte­ni igyekeztek. A gyászoló család. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents