Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
A PEST MÉGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Fiatalok a Galgavidéke ÁFÉSZ-ban Aktívabban, felelősségteljesen A Galgavidéke ÁFÉSZ a Járás tizenhat községében tevékenykedik. Részlegeiben a nyclcszáznegyven dolgozó közül háromszázhatvanan harminc éven aluliak, az ipari ágazatban 80, az igazgatásban 60 százalék a fiatalok aránya. A tagság soraiban is növekszik a számuk, a tavaly belépettek kétharmada KISZ-kor- osztályú. Nem mindegy tehát, hogy miként gondoskodnak a szövetkezetben az ifjabbakról az idősebbek, s maguk a pályakezdők, vagy pályájuk elején állók. Hiszen az ügyes-bajos dolgokat intézni, a KlSZ-alap- szervezeteken kívül — a túrái alapszerv 31, az aszódi 17' tagot számlál — saját érdek- védelmi szervük is hivatott, ifjúsági bizottság elnevezéssel. Persze a működés fogalmába a részleges aktivitás is belefér, s ma még inkább ez a helyzet; a bizottsági tagok egyharma- da nem érzi feladatainak súlyát. Pedig az öntevékenységgel nincs baj a szövetkezetben, az ifjúsági parlamenten kétszázan vettek részt, s a hozzászólók éretten, felelősségük tudatában adták elő észrevételeiket, javaslataikat. Tervszerű törődés Hasznosnak bizonyult az előzetes felmérés is; a szövetkezet gazdasági és politikai vezetősége kérdőíveket bocsátott ki. Értékelésük derített fényt például arra, hogy javítani kell a tájékoztatást. Ezt segíti az azóta megjelent szövetkezeti híradó. Az ifjúsági törvény és a párthatározatok szellemének megfelelően tervszerűen foglalkoznak a fiatalokkal. A szövetkezetben öt évre szóló ifjúságpolitikai, középtávú intézkedési tervet állítottak öszsze, s évenként ellenőrzik: hogyan valósították meg a célkitűzéseket, milyen korrekciókra van szükség? Az irányelvekben társadalmi-, gazdaság- és szociálpolitikai feladatokat határoztak meg. Művelődnek Hiányosságok mutatkoznak a fiatalok politikai tájékozottságában, érdeklődésében. Szaporították tehát a szövetkezetben az ilyen kérdésekkel foglalkozó fórumokat. A pártoktatásba öt, a szakszervezeti továbbképzésbe ötvenöt fiatal kapcsolódott be. Szakmai, politikai vetélkedőket szerveztek, s a szövetkezet fiatalsága az országos versenyekre is eljutott. A munkavédelmi-, a művelődési vetélkedők a könyvről — könyvért irodalmi műsor, a művészeti pályázatokon való aktív részvétel, a Bihari Klára írónővel való találkozó, mind-mind a politikai, világnézeti fejlődést szolgálták. Ez volt a céljuk a túrái pártbizottsággal közösen szervezett külpolitikai előadásoknak is: az arab világ és a kínai politika került terítékre. A kulturális rendezvények egyre népszerűbbek, a szövetkezet egész tagsága, s így a fiatalok körében is. Az elmúlt évben 320 dolgozó vett részt a szakszervezet által szervezett színházlátogatásokon, s a községben rendezett közművelődési programokra is a szövetkezet adott belépőjegyeket. Meghirdették a SZÖVOSZ, a KISZ Központi Bizottsága és a KPVDSZ kezdeményezte Alkotó ifjúság pályázatot, amelyre tíz munka érkezett be. Az Edzett ifjúságért mozgalom nagyot lendített a szövetkezeti sporttevékenységen is, gyakran rendeznek házi versenyeket, s szaporodnak a vendégmeghívások, illetve a vendégségek is. A szövetkezet anyagi támogatása ezekhez a hasznos elfoglaltságokhoz is nélkülözhetetlen. A Vörös Meteor sportegyesületnek százezer forint jutott, s a szövetkezet szakmunkásai segédkeztek a pálya felújításában is. A szövetkezeti KlSZ-alapszerve- zetek öitezer forintnyi támogatást élveznek, s ha kérik, szállítójárműveket is kaphatnak. A szövetkezet a fiatalok utazásához is segítséget nyújt, tavaly hatan kaptak összesen tizenötezer forintot. Kell a támogatás Varga László, a szövetkezet elnöke, aki mindezt a járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén részletesen ismertette, elmondta azt is, hogy meghatározták a legfontosabb, jövőbeni ifjúság- politikai feladatokat is. Tervezik, hogy az őszi küldöttgyűlésen felfrissítik az ifjúsági bizottságot. Tovább kívánják növelni a fiatal dolgozók számát. Szeptemberben az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumban diákszövetkezetet szevez- nek, s az ÁFÉSZ-ben dolgozó fiatalok szabad idejének tartalmasabb eltöltését segítendő, létrehozzák az ifjúsági klubot. Tovább erősítik a fiatalok munkaverseny-mozgal- mát, újabb ifjúsági szocialista brigádokat szerveznek. G. Z. — A GÖDÖLLŐI városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a város lakosságát, hogy a vízkorlátozást teljes mértékben feloldotta. Szedik az uborkát Gergely Tiborné és lányai szedik az uborkát a bag—héviz- györki Petőfi Termelőszövetkezet földjén, Aszód határában. A zöldséget a Nagykőrösi Konzervgyárba szállítják. Barcza Zsolt felvétele JUBILEUMI ELŐKÉSZÜLETEK Jé munkával ünnepe! a járás PÁLYÁZAT, VITAKÖRÖK, NAGYGYŰLÉSEK Másfél hónap választ el a közelgő ünneptől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójától. A járásban már eddig is széles körű mozgalom bontakozott ki november 7. méltó megünneplésére, a vállalatok, üzemek és szövetkezetek sorra csatlakoztak a csepeliek és hartaiak felhívásához, s amint féléves termelési eredményeik tanúsítják, a munkaverseny nagyban hozzájárul gazdasági sikereinkhez. A járás kommunistái, dolgozói a jubileumot ezután is a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális feladatok teljesítésével, a magyar—szovjet barátság jegyében ünnepük. A kulturális, művészeti, politikai rendezvényeken megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, ismertetik a Szovjetunió 60 év alatt elért eredményeit. A politikai vitakörökben a szocialista fejlődésről, a nemzetköziségről lesz szó. A járás dolgozói vándorkiállításon ismerkedhetnek meg Pest megye testvérmegyéjének, Omszknak, életével. A járási pártbizottság, az ikladi Ipari Műszergyárban, ünnepi ülésen emlékezik meg az évfordulóról. A járás fiatal képzőművészeinek pályázatot hirdetnek, s a magyar—szovjet baráti társasági tagcsoportok is kiveszik részüket az évforduló megünnepléséből. November 6-án és 7-én já- rásszerte nagygyűléseket rendeznek, megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Az ipari, mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben és az intézményekben is megemlékezéseket tartanak, s értékelik a szocialista brigádok jubileumi munkaverseny-vál- lalásainak teljesítését. Jegyzet Új módi Járásunk településein egyre ritkábban hangzik fel az ismert műdal: lakodalom van a mi utcánkban. S bár ma sem ritka a hetedhét határra szóló esküvő, mind többen választják az egyszerűbb, olcsóbb és kevesebb fáradsággal járó vendéglői lakodalmat. A minap Pécelen is plakátok jelentek meg, a Pé- cel—Isaszeg ÁFÉSZ adja tudtul, hogy vendéglátó egységeikben vállalják különböző rendezvények lebonyolítását. A rendezvények alatt az esküvőket, lagzikat is érteni kell, meri egyre népszerűbb az ÁFÉSZ-esek kezdeményezése. Az örömszülők, a fiatal házasulandók vallják: jobb, kényelmesebb ez így, nem kell napokon keresztül főzni, nem kell vándorszakácsokat hívni, a takarítástól is megmenekülnek az otthoniak. Elvégzi a munkát helyettük a vendéglők személyzete. S a megrendelők általában elégedettek. Ilyen alkalmakkor, ki tudja, miért, jobb ízű az étel, előzéke- nyebb a kiszolgálás, pedig a munka több, egész este, éjszakába nyúlóan kell serénykedniük a felszolgálóknak. S a haszon se több. Sőt! A szövetkezet saját dolgozóinak, a tagoknak, kedvezményt is nyújt, ezzel is segítve a család- alapítást. A. I. Lesz telefon a Kazinczy lakótelepen Az elmúlt hónapban Kell a nyilvános telefon címmel cikk jelent meg lapunkban a Kazinczy lakótelepen élők telefongondjairól. Dicséretes gyorsasággal válaszolt erre az írásra Neer József, a Buda- pest-Vidéki Postaigazgatóság postaforgalmi helyettese. Hozzánk küldött levelében arról tájékoztatott, hogy korábban hálózathiány miatt nem volt mód a jogos igény kielégítésére. A közeljövőben azonban egy előfizetői állomás felszabadul, így lehetőség lesz a lakótelepen nyilvános- telefon-állomás felszerelésére. A gyors válasz megnyugtató, de igazi örömet csak az okoz majd a lakótelepieknek, ha már használhatják is az új, nyilvános telefonállomást. G. M. KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS A vecsésieké lett a kupa Nyolc csapat, mintegy száz játékos nevezett be a Galga- mácsán alkotmányunk ünnepe tiszteletére, a Galgamácsai SE tömegsportbizottsága által szervezett Alkotmány Kupa kispályás labdarúgó-bajnokságba. Eleink masinái kmezőgazdaság gépesítésének hőskora rasztgazda által készített ötletes és jól bevált szerszámok, tízeket a gödöllői helytörténeti szobában szemlélhetik meg az érdeklődők. A kézi kukoricamorzsoló friss kukorica morzsolásához készült, mert az akkor készült hajtásos morzsolok csak a száraz csövekkel birkóztak meg, a nedveset szétzúzták. Csala András szerint 12 holdas egyéni gazdaságban használták, ahol sok volt a sermagukon. Egyszerű házi eszközöket, kezdetleges gépeket fabrikáltak, s nem egyikkel szép eredményeket értek el. Csak a maguk erejére támaszkodhattak, segítséget, szaktanácsokat senkitől sem kaptak. Az 1935—40-es évekből megmaradt néhány olyan eszköz mutatóba, amit az egyéni parasztgazdák készítettek. Ilyenek a Csala András — most 76 éves, Gödöllőn lakik —patés és a baromfi. A morzso- lót kézzel működtették, de volt egy hajtásos, ácsbakra szerelhető változata is. A talajporhanyító kézi szögeshengert 1935-ben Gödöllőn, a központi major melletti ge- rénháti dűlőn használták. A kötött, agyagos talajba ültetett facsemeték a talajfelszínen kialakult kéreg miatt nem fejlődhettek. A kérget törték fel a szögeshengerrel. A kézi akácmagpergető gépet 1939—40-ben használták a csemetekertben. Egy tengelyezett léces dobból, hajtókarból és burkolatból állt, rostával is készült. A puszta kézzel végzett cséplés tízszeresét produkálta. ★ A parasztság életre valósága, leleményessége sok gazdálkodási nehézséget elhárított annak idején, miként arról a Gödöllő és vidéke hasábjain már dr. Kovács András is beszámolt. Alkotó kedve, tehetsége azonban igazán csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban bontakozhat s bontakozik is ki, egyre inkább. Györkös István * Részlet a gödöllői Gépkísérle- ti Intézet című krónikából, amely díjat nyert a gödöllői krónikaírók tavalyi pályázatán. Veresegyház, Erdőkertes, Váckisújfalu, a Vácegresi ME- DOSZ, egy szovjet csapat, az összefogás SE, az SE öregfiúk és a Tsz. Agronómia csapatát két csoportra osztották, s előbb a csoportelsőségért folyt a harc a két játékvezető, a kitűnően bíráskodó Nagy Dániel és Oláh Károly vezetésével. A játékot mintegy kétszáz néző élvezte és szurkolta végig, dicséret illeti a fő szervezőket, Kecskés Szabolcs és Borna István sportvezetőket. A két csoportgyőztes, Veresegyház és Erdőkertes játszott egymás ellen a döntőben, s a hosszabbításban végül a ' veresiek bizonyultak ügyesebbnek. A 3. helyért az SE Öregfiúk csapata biztosan fektette kétvállra a Tsz Agronómia csapatát. NYERT A FRADI FTC—Vácszentlászló 3—I, (3—0). Vácszentlászló 2000 néző, vezette: Halász. FTC: Zsiborás (Hajdú) Martos (Vági), Rab, (Giron), Bálint, Major, Takács, Nyilasi, (Magyar), Ebedli, Pusztai, Szo- kolai, Pogány. Vácszentlászló: Nagy, (Gedeon) Konkoly, Balogh M., K. Fodor, Balogh Z. Vas, (Balogh T.), Maim (Kreisz), Mészáros (Lakatos), Rab, Pasa, (Sallai, Kovács), Zsigri, (Bényi). A nagyszámú nézőközönség előtt kitűnő mérkőzést vívott az FTC és helyi csapat. Az első félidőben a Ferencváros fölénye meggyőző volt és csak a szerencse mentette meg a vác- szentlászlóiakat a további góloktól. A második félidőben kiegyensúlyozott lett a mérkőzés és Rab László révén a becsületgólt is megszerezte a hazai csapat. A vácszentlászlói gárda lelkesedéssel küzdött, becsülettel helytállt. Az FTC góljait Szokolai (2) és Takács szerezte. Az idősebbek már hozzászoktak, a fiatalok pedig nem is láttak mást: kombájnok, ekék, tárcsák, kultivátorok, bálázók, mezőgazdasági gépek egyre szaporodó serege segíti az ember, korábban oly nehéz földművelő munkáját. Gondoljunk csak az aratásra, negyven évvel ezelőtt milyen megrökönyödést váltott volna ki a gépek hatalmas méretű felvonulása. Nincs persze ebben semmi csodálatos; az ember egyre újabb és újabb gépeket szerkeszt, tökéletesíti technikáját, s ma már mindinkább csak az eszét, a tudását használja a földeken, mintsem a puszta két kezét. Nem árt azonban néha megállni a nagy rohanásban, s visszatekinteni, honnan indultunk, hogyan kezdtük. ★ A hazai nagybirtokok gépesítése a XIX. század második felében, majd a XX. század elején, jórészt import útján indult meg, lassú léptekkel. A múlt század ötvenes éveiben például külföldi cséplőgépet próbáltak ki a gödöllői Sina-uradalomban. Az 1910-es években vesz új lendületet a gépesítés; megjelennek a benzines és nyersolajmotoros talajművelő eszközök, majd a húszas években egyre több traktor bukkan fel hazánkban, először külföldi, majd hazai gyártmányok is. A gödöllői koronauradalom központi majorjában nyersolajmotoros, szöges, vaskerekű traktorok dolgoztak már az első világháború előtt, de önjáró gőzgépeket is alkalmaztak szántásra, cséplésre. Az uradalmak gépesítése ily módon egyre inkább fellendült, de a kisparaszti gazdaságok messze elmaradtak ettől. A húszas évektől ugyan tudunk járgányos cséplőgépekről, a gazdák ezeket két vagy négy lóval hajtatták, s felhasználták szecskavágásra, darálásra is, de számuk elenyésző volt. Gödöllőn Csald András és Pálinkás István vettek először egy mosoni gyártmányú, járgányos, négylovas cséplőgépet. Ez a masina egy nap alatt hatvan keresztet — egy jókora kazlat — levert úgy. hogy semmit sem hagyott benne. A gépet megosztva raktározták, a járgányt Pálinkásék, a cséplőrészt Csa- láék, hogy csak együtt használhassák. Az ő példájuk nyomán csakhamar többen is vásároltak ilyen gépeket: Ná- násiék, Pintérék, Tóték, Páncélék, Matuzék, Tamásék, s mások. A kisebb járgányokat ők is darálásra, szecskázó sra használták, mint például Tamás István a magáét. A gazdákat persze nagyon szorította gazdasági kényszer, s ha a drága gépekhez nem is juthattak hozzá, saját leleményükkel igyekeztek segíteni
