Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM Ara 80 fillér 1977. AUGUSZTUS 24., SZERDA Közbeszól M ármint az élet, sok mindenbe, így a tanácsok terveibe szintén. Mert megtörténik, pontos, alapos a program, figyelembe vettek mindent, amit csak lehetett, de... de például a nagy forgalom, a szélsőséges időjárás miatt váratlanul tönkremegy egy híd. Mint a Berda pataké, Aszódon. A patakocska nem nagy, ám a tanács szerencsétlenségére medrében úgy szalad, hogy a Kondorosi teret is keresztezi, márpedig itt élénk a forgalom, nem lehet megszabni, csak a gyalogos lépjen, a kerékpáros hajtson a hídra, a többiek menjenek, amerre tudnak. Másfelé ugyanis nem tudnak. így került megrendült állapotba a híd, javítása elodázhatatlan, de ésszerűen összeköthető a 3. számú fő közlekedési út jelzőlámpáinak itteni kiépítésével. Vállalkozó lenne, más már nem hiányzik, mindössze az a potom félmillió forint, amibe a munka kerül. Azt, mekkora összeg ez a félmillió, érzékelteti, a közös tanácsú nagyközségnek erre az esztendőre összesen másfél millió forintja van utak, hidak karbantartására, korszerűsítésére. Sűrű eset az ilyen vagy hasonló? Ha nem is mindennapos, de a ritkák közé aligha tartozik. Az élet tényleg közbeszól, mégpedig sürgetően, olykor azonnali megoldást követelve. Nincs tekintettel arra, vajon a tanács mit, miként tervezett, van-e — legtöbbször nincs — tartalékja, férjuramhoz hasonlóan du- gipénze, amit nagy szorult- sáeában elővehet, így segítve ki magát a bajból. Mivel az égető feladatok hegye majdnem minden tanácsnál magas, a tartalékok képletesek vagy még azok sem, egy-egy közbeszólás nagy gondot okoz. Ilyenkor az utolsó szalmaszál ad reménységet, a hivatalosan pótelőirányzatnak nevezett kérelem, a megyeközponti pénzalapokból adott forint. V an másfajta eset, példa is, nehogy úgy vélje az olvasó, csak egy híd roggyanhat meg. Tehet kárt az eső, a szél is, mint a Pest megyei Tanács VB Járási Hivatala épületében. A nem túl tetszetős ház elfogadható munkahelyet adott a hivatal apparátusának mindaddig, míg egy napon néhány szobában hívatlan látogatást tett a víz. Kiderült, a tető és a végfal szigetelése tönkrement, ezért a beázás, amíg javítás nincs, addig az érintett helyiségekben dolgozni csak nagy nehezen vagy sehogy sem lehet. Szaladtak vállalkozó után, összekapartak 420 ezer forintot, ám az örömöt lehűtötte a tárgyilagos költségvetés: a munka 710 ezer forint fejében csinálható meg. A hiányzó 290 ezret a járási hivatal képtelen előteremteni, egy forrás van, a megye központi költségvetési tartaléka. Amiből nagyon egyszerűen arra lehet következtetni, valahol mégiscsak kell rejlenie tartaléknak, mert máskülönben keserves dolgok történhetnének, mondandónk mégsem ez — mivel természetesnek vesz- szük, szerény mérvéi tartalékoknak mindenképpen létezniük kell, pontosan az élet diktálta váratlan kötelezettségek miatt —, hanem töprengés azon, vajon ésszerűen, tervszerűen gaz. dálkodnak-e a tanácsok karbantartási, felújítási pénzforrásaikkal? Évek óta visszatérő gond ugyanis, hogy esztendő végén meglehetősen magas a felújítási célokra szolgáló keretek pénzmaradványa, azaz a rendelkezésre álló forintok egy részét nem költik el. Az ilyesfajta, nagyon is idézőjelek közé kívánkozó „takarékosság” a lakosságot rövidíti meg, mert hiszen legtöbbször a kommunális ellátásban fontos szerepet játszó épületek, eszközök karbantartásáról, felújításáról van szó. Pontosabban ezeknek késedelmes végrehajtásáról, ami bosszúsággal jár. T úlzás lenne persze számon kérni akár az aszódi, akár a váci esetnél, miért nem látták, tervezték meg előre a bekövetkezett eseményeket. Váratlanul sok minden megtörténhet, bár igaz, nagy tervszerűséggel, hosszú távú előre teKintéssel a legtöbb váratlan esemény — mármint az ilyesfajta — megelőzhető. A gond ott van, hogy o tanácsok túlnyomó része még nem tudta kialakítani e nagy tervszerűség és előre tekintés feltételeit, mert a gazdálkodás ilyesfajta finomabb részleteinek gyakorlásához idő kell, s a tanácsok önállósága ebben is, másban is, évtizedes sincsen. Türelmetlenség, igazságtalanság jogos bélyegét kaphatnánk tehát, ha úgy fogalmaznánk, miért esetleges, némileg kapkodó, kissé tervszerűtlen a tanácsok felújítási tevékenysége, amikor . másmilyennek illenék lennie. Ügy helyes, ha azt a kérdést feszegetjük, miként formálható tökéletesebbre a felújítási, karbantartási, korszerűsítési munka? Napjainkban — több részre oszló intézkedések, így a megyei út- felügyelet hálózatának kialakítása nyomán — a korábbihoz mérten sokkal tervszerűbb az út- és híd- kezelési pénzkeretek fel- használása. A megmaradt forintok összege kisebb, mint volt bármelyik megelőző esztendőben, azaz szervezettebb a kivitelezés előkészítése és lebonyolítása. Igen, a megoldások leg- fontosabbja ez, a hosszabb távú tervezés, s a sorra kerülő teendők végrehajtásának jó megszervezése. Ami ma még különösen az állami tulajdonban levő lakóházaknál s a közintézmények épületeinek rendszeres, tervszerű karbantartásánál hiányzik. Ha fokozatosan is, de kialakulnak a felújítási munkák folyamatosságának keretei, azaz sok tekintetben csökken a váratlan közbeszólás lehetősége. Az élet akkor is teremt majd azonnali megoldást követelő eseteket, ma még azonban a váratlanság oka sűrűn a feladatok rossz csoportosítása. A tanácsok kezelte vagyontárgyak állománya gyors iramban gyarapodik a megyében, ugyanilyen iramban nő meg tehát a karbantartás és felújítás terv- szerűségének jelentősége. Mészáros Ottó Leszerelési vita Eenfben A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén megbeszélést folytattak a vegyi fegyverek betiltásáról, valamint az új típusú tömegpusztító fegyverek tilalmáról. A lengyel delegáció vezetője felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a szocialista országok már 1972-ben kezdeményezték a vegyi fegyverek tilalmát és erre vonatkozóan konvenciótervezetet nyújtottak be. Az átfogó jellegű leszerelési program kidolgozásáról folyó vitában felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, hazánk képviselője. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy a bizottság a tavaszi ülésszak kezdetén határozza meg annak a munkacsoportnak feladatát és programját, amely az átfogó leszerelési kérdéseket foglalja össze. A szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválon Nagygyűlés a Kirov-művekben „Közös eszménk, a Nagy Október lenini szelleme nem ismeri a tér és idő korlátáit'' A gazdag munkásmozgalmi hagyományairól ismert le- ningrádi Kirov-múvekbe, a fennállásának tavaly 175. évfordulóját ünnepelt egykori Putyilov-gyárba látogatott kedden délelőtt dr. Maröthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a 11. szovjet— magyar ifjúsági barátságfesztiválon részt vevő magyar küldöttség vezetője. Maróthy László és a magyar küldöttség kíséretében levő tagjai, köztük Marjai József nagykövet, a nagyüzem pártós szakmai vezetőinek társaságában a K—700-as óriás- traktorokat gyártó üzemcsarnokot tekintette meg, majd jelen volt a szovjet—magyar „barátsági acélöntésnél”. Tizenkét órakor kezdődött a forró hangulatú szovjet— magyar barátsági nagygyűlés amelyen Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára is részt vett. Alekszandr Fomin, üzemi Komszomol-titkár nyitotta meg a nagygyűlést. Ivan Pro- kofjev; a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a gyár dolgozója, Kádár János és a vállalat kollektívája közötti taTANKONYVFINIS Szeptemberre mind elkészül Szeptember ötödikéig még sok a teendő, hogy a pedagógusok és diákok munkaeszközei hiánytalanul az iskolákba kerüljenek. Elsőként a Dabasi Nyomdában érdeklődtünk: — Négymillió általános és középiskolai tankönyv, egymillió egyetemi és főiskolai jegyzet; ennyit kell nyomtatnunk a tanévkezdésig — sorolja Földes György, a nyomda igazgatója. — A Móra Könyvkiadó részére is készítünk segédkönyveket, például a diákkönyvtár köteteit, melyek a középiskolai irodalomórák kellékei. Arany Buda halála, Madách Az ember tragédiája, Vörösmarty Csongor és Tünde, Illés Kárpáti rapszódia. A példányszámunk harminc- és hetvenezer között változik. Az óvodásoknak mi nyomtattuk a képeskönyvek némelyikét, például a Kék kenguru-t, a Pincérfrakk utcai cicák-at, és a Nyulacska címűt. — Nemcsak a diákok látják majd hasznát az újranyomtatott akadémiai kiadványnak, A magyar helyesírás szabályai című kötetnek, mely 120 ezer példányban készült el. — Nyomdánk sajátossága, hogy a legkisebbtől a legna- gyobbig szinte minden példányszám előállítására alkalmas. Talán ez a magyarázata, hogy a legtöbbféle tankönyvet nálunk nyomtatják. Ezernyolcszáz különböző egyetemi és főiskolai jegyzetet, 165- féle általános és középiskolai tankönyvet gyártunk. — A munka dandárján túl vagyunk, már csak hatféle tankönyvet kell elkészítenünk a tanévkezdésig, a többi 159-et már átadtuk a Tan- könyvkiadónak. A nyomdák közötti munkaversenyben tavaly másodikok lettünk a tankönyvnyomtatásban, s reméljük, idén sem maradunk le. Szeptember elsejéig — ha csak rajtunk múlik — minden tankönyv az iskolákba kerül. A Tankönyvkiadó a most kezdődő tanévben 1128 különböző tankönyvet, munkafüzetet hoz forgalomba — összesen 23 millió példányban. Ezek többségét raktáraiból szállítja, mert a korábbi években már „előrenyomtattak” 630- félét, s idén 18 nyomdától 490 fajta új nyomtatású tankönyvet vesznek át. Ezek közül is csak néhány az újdonság, a reformtankönyvek a következő tanévben kerülnek a polcokra. Ősszel először vehetik kézbe a diákok a szak- munkáskéDző iskolák első- osztályos közismereti tantárgyainak új köteteit (a történelmi és az irodalmi olvasókönyv a Dabasi Nyomdában készült), az általános iskolák ötödikes és nyolcadikos ideiglenes számtankönyvert és néhány kisegítő iskolai tankönyvet. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Pest megyei üzleteiben hárommillió forint értékű tankönyvet árusítanak, valamint ötszázezer forint ára egyetemi jegyzetet Gödöllőn. A boltokban most van a hajrá: a tankönyvek több mint háromnegyede a raktárakban áll — ezek többnyire iskolai tornatermek —, s javában zajlik a csomagolás, a könyvek szétküldése. Az árusítás szeptember elejéig az iskolákban történik, a tanév kezdete után pedig a kijelölt üzletekben: városonként egy-egy Művelt Nép Könyvesboltban. Hasonló a helyzet a falusi iskolákat ellátó nyolc Pest megyei ÁFÉSZ-könyvesbolt- ban is: már küldik, csomagolják az iskolák számára a tankönyveket; ezeket a pedagógusoktól vásárolhatják majd meg a diákok az első tanítási napokon. V. G. P. lálkozókat elevenítette fel beszédében. Gonda Péter csepeli esztergályos a Vörös Csepel 30 ezres kollektívájának üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek. Emlékeztetett rá, hogy a szerszámgépgyár Béke brigádjától indult el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és immár nemzetközi méretűvé vált jubileumi munkaver- seny-mozgalom. Elmondta, hogy a gyár* kollektívája 60 százalékban teljesítette szocialista kötelezettségvállalását és egynapos túlmunkát ajánlott fel a határidőre történő maradéktalan teljesítés érdekében. Beszéde végén a Kirov- gyár dolgozóinak átadta a csepeliek ajándékát, egy bronj öntőszobrot. Dr. Maróthy László beszéde Ezt követően dr. Maróthy László mondott beszédet. Bevezetőben a Kirov-gyár történelmi szerepéről szólt, majd így folytatta: „A Kirov-gyár a történelmi magyar—szovjet barátság egyik legjelesebb szimbóluma számunkra. 1957. márciusában, a magyarországi ellen- forradalom leverése utáni nehéz időkben, Kádár János elvtárs itt jelentette be, hogy a Szovjetunió internacionalista segítségével megvédtük a munkás hatalmat és visszavonhatatlanul felépítjük a szocialista társadalmat. 1974-ben szintén itt mondta el Kádár elvtárs, hogy „... a magyar munkásosztály, egész népünk derűlátó , légkörben, kiteljesedő szocialista viszonyok között ünnepelheti felszabadulásának 30. évfordulóját.” Most, Kádár elvtárs első látogatása után húsz évvel, a magyar ifjúság, az ifjúkommunisták küldöttei jöttek el önökhöz, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva felkészüljünk a kommunizmus építésének megkezdésére. Ez is azt mutatja, hogy közös eszménk, a Nagy Október lenini szelleme, nem ismeri a tfr és az idő korlátáit, él és hat nemzedékek életén át az emberiség javára.” A KISZ KB első titkárának beszéde után Alekszandr Szemjonov, a barátságöntés szovjet brigádjának tagja emléköntecset adott át Maróthy Lászlónak és Borisz Pasztu- hovnak, Alekszandr Fomin, a Komszomol üzemi bizottságának titkára pedig a szovjet— magyar barátság eltéphetet- len szálait szimbolizáló acélfonatot nyújtott át a magyar küldöttség vezetőjének. A szovjet—magyar barátsági nagygyűlést a DlVSZ-indu- ió hangjaival ért véget. A szolidaritás jegyében A nap folyamán a magyar delegáció tagjai ellátogattak a Leningrad közelében levő Raz- livba, Lenin egykori, 1917. nyári illegális tartózkodási helyére. Ugyancsak kedden kétszázkétszáz magyar és szovjet fiatal részvételével társadalmi munkaakció kezdődött a Moszkvai Győzelem Parkban készülő olimpiai komplexum építésén. A munka megkezdése előtti gyűlésen részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára. A társadalmi munka ellenértékét a XI. VIT-alap javára ajánlották fel. Kedd este több ezer magyar és szovjet fiatal töltötte meg a Kirov Kultúrpalota nagytermét a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál szolidaritási nagygyűlésen. „Az ifjúság az antiimperia- lista szolidaritásért, a békéért és a haladásért” címmel megtartott forró hangulatú tömegdemonstráción Borbély 1 Gábor, a KISZ KB titkára és A földgázellátás irányítói Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vecsési diszpécserközpontjából irányítják Budapest gázellátását. Itt csatlakozik a fővárosi vezeték az országos hálózathoz. A fontos munka lényege, hogy a főváros igényének megfelelően „vesznek el” földgázt a gerincvezetékekből. Az irányító központban dolgozó diszpécserek csúcsfogyasztású napokon csaknem 10 millió köbméter földgázzal gazdálkodnak. Vlagyimir Grigorjev, a Komszomol KB titkára mondott beszédet. A szolidaritási gyűlésen felszólalt Irene Komanderu, a leningrádi Tanárképző Főiskola kubai' hallgatója. Ezután Alekszandr Kapusztyin, az Elektroszila Iparművek esztergályosa olvasta fel a szolidaritási nagygyűlés részvevőinek azt a levelet, amelyet a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál küldöttei intéztek a KISZ és a Komszomol, a két ország ifjúsága nevében a XI. VIT nemzeti előkészítő bizottsága elnökéhez, Fidei Castróhoz. A levél egyebek között hangsúlyozza: „A proletár nemzetköziség eszméihez hűen, a Nagy Október szellemében országaink ifjúsága tovább erősíti a világ haladó ifjúságának barátságát és együttműködését, harcol a kommunizmus eszméjének győzelméért.” A szolidaritási nagygyűlés politikai dalesttel ért véget. KISZ- és MSZBT- kitüntetések Marjai József, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete kedden este Le- ningrádban fogadást adott a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál alkalmából. A fogadáson dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára vezetésével jelen voltak a magyar és a szovjet küldöttség tagjai és díszvendégei, valamint a leningrádi terület és a város párt- és állami vezetői. Maróthy László a KISZ Barátság Érdemérem kitüntetést nyújtotta át egyebek között Borisz Pasztuhovnak és Va- szilij Vinogradovnak, a Szocialista Munka Hősének, 1917- es veteránnak. Az MSZ3T aranykoszorús jelvényét öten kapták meg. A kitüntetetteket Marjai József nagykövet köszöntötte. (Kiküldött munkatársunknak a leningrádi magyar klubról szóló írását a 3. oldalon közöljük.)
