Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Heti jogi tanácsok • A gyermek elhelyezéséről, l Illetve a gyermek tartásáról. Több olvasónk keresett fel az utóbbi időben ezekkel a problémákkal. Elbeszélték, hogy az egyik szülőnek akkor jutott eszébe, hogy gyermeke van, amikor a másik tartásdí­jat követelt tőle. Nem egye­dülálló az ilyen eset, hogy va­lakinek csak a másik szülő által ellene indított perben jut eszébe, hogy a hosszabb idő óta másik szülőjénél levő gyermeknek nála való elhe­lyezését kérje. Amíg a pert nem indítják meg, az ilyen személy rendszerint nem tesz eleget tartási kötelezettségé­nek. Pedig a szülőknek kö­zös kötelessége, hogy a gyer­mek testi és erkölcsi jólétén, egészséges fejlődésén mun­kálkodjanak, és példamutató életmódjukkal alakítsák a jö­vő emberének jellemét, fej­lesszék erkölcsi tulajdonsá­gait. A nevelés akkor eredmé­nyes, ha abban — a gyermek jövőjéért való felelősség tu­datától áthatva — mindkét szülő tevékenyen részt vesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy család szétesése gyakran a gyermekek erköl­csi épségében is kárt okoz, s őket nemegyszer a züllés ve­szélyének teszi ki. Nem tud­nak felülemelkedni saját ér­zéseiken, indulataikon, és en­nek rendszerint a gyermek látja kárát. Ha a házastársak nem tudnak tovább együtt él­ni, közös érdekük, hogy olyan elhelyezésük legyen a gyer­mekeknek, amely azok egész­séges testi, értelmi és erköl­csi fejlődését a legjobban biz­tosítja. Ha a szülők ebben nem tudnak megegyezni, a bí­róság dönt és mindig a gyer­mek érdeke vezeti határozatá­nak meghozatalában. A törvény nem részletezi azt, hogy a bíróságnak milyen körülményeket kell vizsgálnia abban, hogy melyik szülőnél van biztosítva a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése. Adott eset­ben az elhelyezés kérdésében való döntésnél jelentősége le­het a gyermek nemének és korának is. Ezek előrebocsátása után nézzük azt a kérdést, amelyet több olvasónk felvetett, hogy a gyermek elhelyezésének megváltoztatását mikor lehet kérni. A családjogi törvény szerint a gyermek elhelyezé­sének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, ame­lyekre a bíróság döntését ala­pította, utóbb lényegesen megváltoztak és a gyermek fejlődése addigi környezeté­ben már nincs biztosítva. Nincs akadálya tehát annak, hogy az érdekeltek a gyermek más elhelyezése iránt újabb pert indítsanak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyer­meknek akár a szülők meg­egyezésén, akár bírói ítéleten alapuló huzamosabb elhelye­zését csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fej­lődése — különösen a körül­mények lényeges változása miatt — addigi környezetében már nincs megfelelően bizto­sítva és a másik szülőnél vagy más helyen való elhelyezését a gyermek érdeke kívánja meg. Nézzük most a tartásdíj kérdésében felvetett kérdése­ket. Egyrészt azt, hogy a sor­katonai szolgálatot teljesítő apa esetében az állam meg­előlegezi-e a tartásdíjat, és hogy a továbbtanuló nagyko­rú gyermek esetében köteles- e gyermektartásdíjat fizetni a szülő. A sorkatonai szolgálatot tel­jesítő apa esetében helye van a megítélt tartásdíj állam ál­tali ideiglenes folyósításának, ha az egyéb feltételek is fenn­állnak. (Például a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartásdíjat nyújtani.) Ilyen esetben a bí­róság által folyósítani rendelt összeget az illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási ázéfve folyósítja,' visszatérítési kötelezqttfég nélkül, segély címén. • A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásáról. Mint ismeretes, a családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a szülő saját szükséges tar­tásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyerme­kével azt, ami a közös eltar­tásukra rendelkezésükre áll. Az általános ítélkezési gya­korlat a középiskolai tanul­mányok végzésének idejére általában megállapítja a tar­tási kötelezettséget, ha a kis­korúság idejében megkezdett MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 4-TÖLi AUGUSZTUS 10-IG CEGLÉD, Szabadság 4— 7: A farmer felesége 4— 7: Délutáni előadás: Jelena öböl 8—10: Kaland a szigeten CEGLÉD, Kamara 4— 7: Szépek és bolondok 8—10: Háborúm, szerelmem GÖDÖLLŐ 4— 7: Szabálytalan szabályos 8: A briliánskirálynő bukása 9: A filatelista halála 10: Ordasok között SZENTENDRE 4— 7: Gyilkosság az Orient Expresszen 8: Ordasok között 9: A briliánskirálynő bukása 10: A filatelista halála VÁC, Madách Imre 4— 7: Délutáni előadás: Tavasz az Oderán 4— 7: Katharina Blum elvesztett tisztessége* 8—10: Péntek, a bennszülött ABONY 4— 5: Talpuk alatt fütyül a szél 6— 7: Küldetés (Balczó) 8—10: Megálló három órára BUDAÖRS 4— 7: A Scotland Yard vendége 8—10: Gyilkosság az Orient Expresszen DABAS, Kossuth 4— 5: Libera, szerelmem 6— 7: A taxi utasai 8— 9: Düh* DUNAHARASZTI 4— 5: Jeremy 6— 7: Ékezet 8— 9: Szabálytalan szabályos ®Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 7: Péntek, a bennszülött 8—10: Katharina Blum elvesztett tisztessége* DUNAKESZI, Rákóczi 4— 5: Bob herceg 6— 7: A cár és a tábornok 8— 9: Kathárina Blum elvesztett tisztessége* ÉRD 2— 4: Pókfoci 7— 10: Zorro FÓT 4— 5: Foglalkozása: riporter 6— 9: Indiánkaland Ontarióban GYÁL 4— 5: Mr. Majestyk f*— 7: Libera, szerelmem 8— 9: Pénzt, vagy életet! LEÁNYFALU, Kert 4— 5: Magamra vállalom 6— 7: Kaland a szigeten 8— 9: Játszd újra, Sam! NAGYKATA 4— 7: Lucky lady* 6—7: ELső előadás: A villámcsináló 8—10: Az inkák kincse PILISVOROSVÁR 5— 7: Robin Hood nyila 8—10: Így kezdődik a szerelem POMAZ 4— 5: A hegyi barlang titka 6— 7: Vigyázat, vadnyugat! 8— 9: Robin Hood nyila RÁCKEVE 4— 7: A magas szőke férfi visszatér 8— 9: Jeremy SZIGETSZENTMIKLÖS 4— 5: Megálló három órára 6— 7: Jeremy 8— 9: Lila ák ic középiskolai tanulmányok be­fejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának el­érése utáni időre is átnyúlik. Kérdéses azonban, és egyik ceglédi olvasónk erre kér magyarázatot, hogy a munka­képes nagykorú gyermek ta­nulmányainak folytatása ese­tén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követel­het a szőlőjétől tartást. Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. Nem köteles tartani a szülő a munkaképes nagykorú gyer­mekét, ha a továbbtanulásra alkalmatlan, és az előbb emlí­tett ok esetében, #ha ezáltal a szülő vagy kiskorú gyermeké­nek tartását veszélyeztetné. E körülményeket — feltéve, ha a szülő ezekre hivatkozik — a bíróság gondosan szokta vizsgálni. Az előbbiekben ne­gatív irányban határoztuk meg a kérdést, nézzük most a másik oldalról, mégpedig a művelődéspolitikai szempon­tokra figyelemmel. Ezek sze­rint indokolt követelmény az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, és ezt követően a szükséges további tanulmányok folyta­tása — ha azok életpályára készítenek elő —, szakképzett­ség megszerzését teszik lehe­tővé. A tanulmányoknak fo­lyamatosaknak kell lenniük, bár, ha a gyerrhek indokoltan szakítja meg a tanulmányok folytatását (pl. betegség, szü­lés stb.), az még nem jár a tartási jogosultság elvesztésé­vel. Ha azonban ez a megszakí­tás hosszabb volt, és ez alatt az idő alatt a nagykorú gyer­mek valamilyen szakmát ta- ;nulk v^gy. élftpá^yát;, válasz­tott magának, és ezt követően kezd el újból tanulni, rend szerint már nem várható el a szülőtől, hogy a továbbtanulá­sát támogassa. Kivételes eset­ben azonban ilyenkor is sor kerülhet arra — például a magasabb képzettség megszer­zését igénylő újabb életpályá­ra való felkészülés érdekében —, hogy a szülő tartási köte­lezettségét megállapítsák. © Megtéríti-e a biztosító a megrongálódott út miatt bekö­vetkezett károkat? Két olvasónk tette föl ezt a kérdést. A válasz: nem téríti meg az Állami Biztosító a közút burkolatában a gépjár­mű balesete nélkül bekövetke­zett károkat; nem téríti tehát az ún. folyamatos útrongálási károkat, amelyekre ez idő sze­rint biztosítási fedezet egyéb formában sem teremthető, de térítést nyújt a biztosító azok­ra a károkra, amelyek az út­ban, műtárgyakban, hidakban, útépítménvekben stb. a gép­jármű balesete folytán kelet­keznek (nekiütközés, robba­nás, tűz stb.) Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Autóbaleset — és ami utána következik Egy tisztviselő személyautó­ján a város főútvonalán ha­ladt. Szembejött vele egy szabálytalanul közlekedő vál­lalati kocsi, s összeütköztek. A tisztviselő életveszélyes sé­rüléseket szenvedett, hosszú hónapokig feküdt kórházban, több műtéten esett át, végül is mint teljesen munkaképtelen, rokkantállományba került. Autója teljesen tönkrement. Ilyen előzmények után az Ál­lami Biztosító ellen pert in­dított. A járásbíróság a biz­tosítót, a már kifizetett 80 ezer forinton felül, további 22 ezer forint kártérítés és havi 1800 forint járadék fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a me­gyei bíróság a járadékot 1988. december végéig ítélte csak meg, amikor is a rokkant 60. évét betölti és öregségi nyug­díjra tartliat igényt. A jog­erős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a két al­só fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. A döntés indoklása szerint a keresetveszteség (jövede­lemkiesés) megállapításánál azt a jövőbeli változást kell figyelembe venni, amelynek Időpontban meghatározott időp( való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni lehet. A nyugdíjkor­határ elérésének nem feltétlen következménye a nyugdíjazta­tás. Tévedett tehát a megyei bíróság, amikor a rokkant jára­dékigényét 60. életéve beltöl- tésének időpontjáig állapítot­ta meg. A továbbiakban rá­mutatott arra: a bíróság hi­vatalból köteles gondoskodni arról, hogy a perben a felek jogaikat helyesen gyakorolják. Azt az ügyfelet, akinek nincs jogi képviselője, a szükséges tájékoztatással kell ellátni és jogaira figyelmeztetni. Foko­zott körültekintéssel kell ki­oktatni olyan jellegű igény érvényesítése esetén, amikor a követelés a jogosult lét- fenntartását biztosító, idősza­kosan visszatérő szolgáltatás teljesítésére irányul. Az alsó fokú bíróságok tehát jogsza­bálysértést követtek el, ami­kor a rokkantat nem világo­sították fel, hogy kereseti ké­relme a le nem járt szoloálla- tásokra is előterjeszthető. A per adataiból az is megálla­pítható, hogy a rokkant gyógyfürdő, gyógyszer haszná­latára is szorul, s ezek összege előre nem számítható ki. Ezt a követelését is el kell bírálni. Milyen cserelakást kell elfogadni Egy kétszobás családi ház1 tulajdonosa felmondott bérlő­jének és cserelakást ajánlott fel, amit azonban az illető nem fogadott el. A tulajdonos a felmondás érvényességének megállapítása iránt pert indí­tott, amelyben az alsó fokú bí­róságok helyszíni szemlét tar­tottak, majd megállapították: a felajánlott lakás alapterüle­te kisebb, a mellékhelyiségek száma a jelenleginél kevesebb, ezért a keresetet elutasítot­ták. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyez­te és az első fokú bíróságot új eljárásra kötelezte. — Kormányrendelet értel­mében a felajánlott lakás al­kalmasságának vizsgálatánál figyelembe kell venni mind­két lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapo­tát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését, továbbá azt, hogy a lakásbér­leti jogviszony az egész lakás­ra, vagy csak egy részére ter­jed-e ki, valamint, hogy a bérlő egészségügyi szempont­ból nem kerül-e hátrányo­sabb helyzetbe — hangzik a Legfelsőbb Bíróság iránymu­tatóul szolgáló határozatának indoklása. Ebben az esetben a bérlő kétszobás lakásra tárthat igényt. A felajánlott cserela­kás mindössze 4,2 négyzetmé­terrel kisebb alapterületű, mint amilyen a jelenlegi la­kás: e csekély eltérés miatt a cserelakást nem lehet meg nem felelőnek minősíteni. Ez­zel szemben kétségtelen, hogy a felkínált lakás mindössze négy helyiséggel rendelkezik, míg a jelenlegi bérlemény hat helyiségből áll. A bérlő Tíz nap rendeletéiből A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének vég­rehajtásáról az 1977. évi III. törvény rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg. A Kulturális Kapcsolatok Tanácsának ugyanebben a hivatalos lap­ban jelent meg az 1027/1977. (VII. 12.) Mt. h. számú határo­zat. A belkereskedelmi ágazat­ba tartozó vállalatok, szövet­kezetek ipari üzemeiben a műszakpótlék bevezetéséről kiadott közleményt az érde­keltek a Kereskedelmi Értesí­tő 23. számából ismerhetik meg. A Kereskedelmi Értesítő 23. számában jelentek meg a bel­kereskedelmi vállalatok va­gyonvédelmi munkájának ha­tékonyabbá tételéről szóló, és a belkereskedelmi szakértők nyilvántartó jegyzékével kap­csolatos közlemények. A fegyveres erők és a fegy­veres testületek hivatásos ál­lományú tagjainak nyugdíjá- létesítéséről ról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. sz. rendelet módosításá­ról és kiegészítéséről kiadott 23/1977. (VII. 1.) MT. számú rendelet a Munkaügyi Köz­löny július 25—x 8. számában jelent meg. Ugyanitt találják meg az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak, valamint a fogysztási értékesítő és be­szerző szövetkezetek dolgozói­nak munkavégzésére vonatko­zó szabályokról kiadott 8/1977. (VI. 25.) Mü.M., és a 9/1977. (VII. I.) Mü.M. számú rende­leteket. arra hivatkozik, hogy felesé­gén kívül vele együtt lakik önálló keresettel rendelkező felnőtt fiuk, lányuk, vejük és két unokájuk. Ahol a szülők nagykorú gyermeke, azok há­zastársa és gyermekei együtt laknak, a cserelakás alkal­masságának elbírálásánál nem lehet közömbös szempont, hogy az hány helyiségből áll, és azoic mikent használhatók. Tehát meg kell állapítani, hogy a bérlő jelenlegi lakásá­ban ténylegesen mennyien laknak. Amennyiben kiderülne, hogy a leánya, veje és két unoxája csak formálisan van bejelentve, de ténylegesen nem laknak ott, aminek gya­núja fennforog, az azonos szo­baszámú, csaknem azonos alapterületű cserelakást — a szakértő véleménye alapján is — megfelelőnek lehet mi­nősíteni. Más kérdés, hogy ez esetben, a két lakás közt ér­tékkülönbözet pénzbeli téríté­se címén a bérlő milyen ösz- szegre tarthat igényt. Mindezek alapján az első fokú bíróságnak a bizonyítási eljárás lefolytatásával meg kell állapítania, hogy a bérlő miért nem tudott válaszolni arra, hogy vejének állítólag másutt is van bejelentett la­kása. Tisztázni kell, hogy a bérlemény túlzsúfoltnak te­kinthető-e, milyen a felaján­lott lakás fekvése, aminek egészségügyi szempontból je­lentősége lehet. A bentlakók számának megállapítása után lehet dönteni arról is, amire a bérlő hivatkozik, hogy a felajánlott lakás kis konyhá­ját lakószoba céljára nem le­het használni és a hiányzó kamrát nem nélkülözhetik. H. E. PEREK AZ ÖRÖKSÉGÉRT (2.) Miként változtatható meg az öröklési szerződés? EGY IDŐS HÁZASPÁR egy fiatal párral öröklési szerző­dést kötött. Ebben úgy rendel­keztek, hogy 20 katasztrális holdnyi tanyájukat haláluk után azok örököljék, s ennek ellenében addig évenként meghatározott szolgáltatáso­kat (termény, vágott állat, bor stb.) kapnak tőlük. A fiatalok a szerződésben megjelölt bir­tokot átvették. Később belép­tek egy tsz-be és az örökha­gyók ellen az öröklési szerző­dés módosításáért peri indítot­tak. A bíróság előtt azonban egyezséget kötöttek, amelyben a szolgáltatások mértékét csök­kentették. A járásbíróság ezt jogerős végzéssel helyben hagyta. Néhány évvel később az idős férfi meghalt. A fiata­lok újabb perben kérték, hogy a szolgáltatásokat ezentúl fele mennyiségben teljesíthessék. Az alsófokú bíróságok ellenté­tes ítéletei után, törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Ha az öröklési szerződést úgy kötik, hogy az örökösök visszatérő jelleggel határozott szolgáltatások teljesítésére vál­lalnak kötelezettséget, a jogo­sultak egyikének halála esetén e kötelezettségüket egyolda­lúan csak akkor csökkenthetik, ha a szerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg. Az öröklési szerződés módosítására a tartási (életjáradéki) szer­ződésekre vonatkozó rendelke­zések irányadók. A tartási szer­ződést a bíróság mindkét fél érdekednek figyelembevételé­vel módosíthatja. Érre az egyik örökhagyó halála lehetőséget adhat. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy az özvegyet a bírói egyezségben meghatározott szolgáltatásoknak számtani alapon kiszámított fele meny- nyisége illeti meg. ANNAK ELDÖNTÉSE a je­len esetben, hogy a szerződés módosítható-e, s a fiatal párt terhelő szolgáltatások meny- nyisége csökkenthető-e, mind a fiatalok, mind az özvegy sze­mélyi, vagyoni, kereseti és jö­vedelmi viszonyait érintő ösz- szes körülményeket tüzetesen fel kell deríteni. Vizsgálni leéli, hogy a birtok eddig a fiatal párnak milyen hasznot hajtott, általa, milyen anyagi előnyök­höz jutottak. Tisztázni kell, szereztek-e olyan többletjöve­delmet, ami anyagi teherbíró képességüket esetleg fokozta és őket a vállalt szolgáltatások értékét számbavehetően meg­haladó vagyoni előnyhöz jut­tatta. Végül vizsgálni kell azt is, hogy — az egyezség meg­kötésekor fennállott körülmé­nyekhez viszonyítva — a fe­lek személyi, egészségi és egyéb körülményei mennyiben vál­toztak meg, és a szolgáltatások az özvegy indokolt szükség­letét meghaladják-e? K. S. A Kavicsbánya Vállalat értesíti a vállalatokat és szövetkezeteket, hogy ácsai üzeméből korlátlan mennyiségben ÉRTÉKESÍT bányakavicsot, O/5-ös, mosott homokot és 0/3-as falazóhomokot A megrendelt tételeket a munka helyszínére szállítja. A megrendeléseket az alábbi címre kérjük küldeni: 1369 Budapest, Molnár u. 53. Magánvásárlók közvetlenül az ácsai bányaüzemünkben fizethetik be és vásárolhatják meg a kavicsot. Helye: 5-ös főút, 28-as kilométerkő. Pénztári órák: szombat kivételével mindennap 8-tól 14 óráig. Érdeklődni lehet a Budapest, 127—643-as, és az Ócsa, 62-es telefonszámon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents