Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

1977. AUGUSZTUS 23., KEDD sUttm av Tíz siló a Ferencvárosban Fémtartályba kerül a búza Készülődnek a cirok gazdái Tíz ezüstösen csillogó, több mint tíz .méter magas alumí­nium siló vonja magára a fi­gyelmet a ferencvárosi malom udvarán. A villanyszerelők még dolgoznak rajta; az alsó szállító alagútban egy új transzformátort szerelnek, mert a malomé nem bírná ezt a nagy terhelést. — A tröszt 3,2 milliárd fo­rintot fordít az ötödik ötéves tervben raktárak építésére, ami mintegy 720 ezer tonna gabona biztonságos tárolását teszi lehetővé. Vasbetonból, fémből, vagy könnyűszerkeze­tes építési móddal készülnek ezek a tárolók — magyarázza Karsay István, a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat igazga­tóhelyettese. — A fenti ösz- szegből 150—200 millió forint értékben készülnek korszerű magtárak Pest megyében. Az idei betakarítás kezdetére há­rom készült el a mi vállala­tunknál; a 10 ezer tonnás fe­rencvárosi gabonasiló, az 5 ezer tonnás ácsai magtár, me­lyet a Vörös Október Tsz-szel közösen építettünk és az ócsoi malomnál most adták át a 15Ü vagonos, könnyűszerkezetes magtár technológiai berende­zéseit. Az országban az első Nagy János kereskedelmi osztályvezető a kivitelezőket is jól ismeri. — Természetesen — mondja —, hiszen Magyarországon ez az első ilyen nagy befogadó­képességű és szinte mindent tudó gabonasiló. A palástot a PRADO spanyol, a technoló­giát az UNIGRAIN dáh cég szállította. Az alapozást a gö­döllői KKMV, a technológiai szerelést a lajosmizsei Agro- szer végezte. Fokozatosan kezdjük meg a terhelést, há­rom ütemben, ütemenként 3300 tonna búzát hordunk fel a tartályokba. A garatra egyszerre négy hátsó, vagy két oldalbiilenös kocsi állhat rá, s szinte azon­nal fordulhat, hiszen 25—30 tonna gabona fér a garatba. Az alsó kihúzató felvonó viszi a magot a tisztítóba, a felső hordja a kamrákba. Tetszés szerint állítható; melyik kam­rát akarja tölteni. Egy gomb­nyomás az egész művelet. Ezenkívül ugyanez a szállító- szalag képes arra is, hogy a kamrák között mozgassa az árut, s a minőségi követelmé­nyeknek megfelelően keverje. Szakaszonként hőérzékelőt építettek be, s ha netán túl­melegedne a gabona, levegőbe- fúvással szellőztetni lehet, de szükség esetén ez a berendezés szárít is. — Eddig mindössze 2500 ton­na tárolóterünk volt — veszi át a szót Berki Lajosné, a ma­lom kereskedelmi vezetője —, ami nem egészen 10 napi őr­lésre elegendő. Az új raktár másfél hónapra elegendő bú­zát tárol. Minőségi ellenőreink most mentek ki a bértárolók­ba, hogy megvizsgálják a ga­bona minőségét és ennek meg­felelően ütemezzük a beszállí­tást. Korábban nagy gondot ©kozott a szállítás ütemezése, mert rossz helyen volt a mag­tár garatja. Mellette adtuk ki a lisztet, meg a korpát. Ha va­laki nem a meghatározott idő­ben érkezett, sorba kellett áll­nia. Ez a gond most megszű­nik, gyorsan és könnyen lerak­hatják terményüket a Pest megyei gazdaságok. Jönnek az őszi magok Karsay István még hozzáte­szi; — Jelenleg 38 800 tonna kalászos gabonánk van bértá­rolóban. Elsősorban ezeket a magtárakat szeretnénk kiürí­teni, hiszen nemspkára jön a kukorica, napraforgó, cirok, meg a többi őszi mag. Az első feltöltési szakasz természete­sen nem old meg minden gon­dot, még akkor sem, ha hozzá­vesszük, hogy e malom 17 ezer tonnát őröl meg havonta, s hatezret használunk fel a ke- verékfakarmányok előállításá­hoz. A saját raktáraink is túl­terheltek, mert onnét is át kell hozni legalább annyit, hogy a forgatást, kezelést meg tudják ildani. Bács Barnát, az ócsai Hybár Szemesciroktermesztési Rend­szer igazgatóját a kísérleti parcelláknál találtuk. Teljes készenlét — Most, ebben a forróság­ban látszik igazán, mennyit tűr a cirok. Nézzék meg, a kör-* nyéken kezd sodródni a kuko­rica levele, a cirok meg olyan zöld, mintha öntöznénk. Tizen­kilenc kisparcellán végzünk összehasonlító kísérleteket, s a legmegfelelőbbnek bizonyuló 4—5 fajtát ajánljuk majd a taggazdaságoknak, hogy folya­matossá tegyék a betakarítást. Visszamentünk a raktárhoz, melynek alig egy hónapja ad­ták át a technológiai berende­zéseit. Hatalmas Bábolna-típu- sú szárító áll az épület előtt, mellette pedig dübörgő gépek egyengetik a terepet. — Tizenöt tonna a szárító óránkénti kapacitása — mutat a berendezésre. — Ez elég ah­hoz, hogy a saját szövetkeze­tünkben és a környék tsz- eiben termett cirkot, sőt egyéb terményeit is kiszárítsuk. A gabonán próbáltuk ki, s egy­ben elvégezték a szerelők a szükséges kisebb javításokat is. A cirok betakarítását már teljes készenlétben várja. A raktárát Partos Miklós raktárvezető mutatta be. — A szárítóból egy csigasor hordja át a magot a raktárba. Több zsilipes rendszer, tetszés szerint lehet feltölteni. Még ebben a hónapban elkészülnek a palánkok, melyek lehetővé teszik a leválasztást, így akár többféle, vagy különböző mi­nőségű magot is tárolhatunk benne. A kitárolásra egy 10 centi átmérőjű csiga szolgál majd. Surányi Ferenc főagronómus a tereprendezésre hívta fel a figyelmünket. ■ — Ide 6 darab, majdnem 9 köbméter űrtartalmú tartály kerül. A raktárban felállítunk egy takarmánykeverőt, s ide szivattyúzzuk át a baromfitá­pot. A tartályokból hordjuk el naponta egy takarmánykiosztó kocsival a közelben levő száz­ezer csirke élelmét. Csigasor szállít ♦ Az ócsai malom udvarán két hatalmas, ponyvákkal letakart gabonahalom várja az érkezőt. Az egyik már megroggyant, a másik még csak az egyik szé­lén horpadozik. — Először a szabad téren tá­rolt búzát őrölj ük — magyaráz­za Grádics Antal malomveze­tő. Míg fel nem épült a 150 vagonos tároló, mindent így raktároztunk, s büszke vagyos arra, hogy a romlás egyetlen évben sem haladta meg az öt mázsát, De nézzük meg az új magtárt. Az aratás előtt adták át a technológiai berendezé­seit. Sokat könnyít a munkán­kon, hiszen egy csigasorral egyenesen a malom garatjára viszi fel a magot. A háború előtt ezen a környéken csak rozsot termeltek. Most csak búzát. Pillanatnyilag 165 va­gonnyit tettünk be a magtár­ba, de a szabadtéri tárolóval együtt az átvételünk megha­ladja a 280 vagont. Egyetlen baja van ennek a magtárnak; kicsi a garatja. Javasoltam is, hogy építsenek hozzá a ferenc­városihoz hasonlót, melybe közvetlenül lebillenthetik a tsz-kocsik a szemet. Manapság már szinte nem is kapunk zsá­kos búzát, minden szövetkezet ömlesztve hozza. Különben na­gyon jól bevált a technológia, megkönnyíti a molnárok mun­káját. Kell is, hiszen két mű­szakban; délután és éjszaka két vagon búzát őriünk. Épp most vittek el egy fuvar lisz­tet Inárcsra, száz zsákkal. T. A. L. Becsülettel helytállni Új munkásőrök a budai járásban Nagy a sürgés-forgás a Munkásőrség Budai Járási Pa­rancsnokságán. Egyik szobá­ban az orvos vizsgálja a most beöltöző előképzősöket, a má­sikban a járási pártbizottság munkatársai beszélgetnek ve­lük, a harmadikban kérdőíve­ket töltenek ki, s az utolsó ál­lomáson, a raktárban meg­kapják az egyenruhát. Tudták, mit vállalnak Vonák István egységpa­rancsnokot nem könnyű meg­találni; hol itt, hol ott tűnik fel, személyesen ellenőrzi, hogy minden rendben, az ere­deti tervnek megfelelően ‘men­jen, minél kevesebb időt ra­boljanak el az új munkás­őröktől az „adminisztratív for­maságok”. — A mai felszerelés egyfaj­ta előkészítő munka végét és egy másik kezdetét jelenti — magyarázza. — Az alegységek és a területükön működő párt- szervezetek maguk határoz­zák meg, kit, mikor szerelnek le, vagy vagy helyeznek tar­talékállományba. Mi csak azt határozzuk meg — s ezt is a pártszervezettel közösen —, hogy hol, milyen alegységek legyenek. Azt hiszem, ez ter- mész%es is, hiszen ők isme­rik a náluk dolgozó embere­ket, s csak így érhetjük el, hogy minden munkásőr szív- vel-lélekkel végezze önként vállalt pártfeladatát. A most felszerelő előképzősöket is ma­guk választották ki. Régi munkásőrök beszélgettek el a jelentkezőkkel és részletesen ismertették velük, mi lesz a feladatuk, milyen elfoglaltsá­got jelent a kiképzés és a szol­gálat. Ma reggel tehát már va­lamennyien tökéletesen tisz­tában voltak azzal, mit vállal­nak, de azért mi is tartottunk nekik egy rövid tájékoztatót Cziránka Mária mindössze tizennyolc éves, a Törökbálin­Az új egyenruhát próbálja Ernő és Horváth Sándor. a raktárban Cziránka Mária, Katona Bozsán Péter (elvétele Gyáli szabálysértések Lopások és kifogások Gyálon évről évre kevesebb a szabálysértés, de a bolti lo­pásoké emelkedik, mondja Veress Pétemé, a nagyközsé­gi tanács igazgatási csoport- vezetője. 1975-ben az első félévben 164, 1976-ban 140, az idei első hat hónapban 127 szabálysértési ügyet tárgyal­tak, tehát minden munkanap­ra jut egy tárgyalás. A daba- si járásban — a lakosság lé- lekszámához viszonyítva — mint mindig, most is Gyálon követik el a legtöbb szabály- sértést. A feljelentések száma az egész országban csökken, de az országos átlag is azt mutat­ja, amit a gyáli: a társadalmi tulajdon elleni vétségek sza­porodnak. Gyálon korábban több volt a mezőrendészeti szabálysértés, a vásárlók meg­károsításáról is több jelentés érkezett. A szabálysértések ez utóbbi fajtájával mostanában nem találkoztak a községben, de Veress Péternének az a vé­leménye, hogy ez asak azért van így, mert az emberek ke­vésbé figyelnek oda arra, hogy jól számoltak-e a boltban vagy sem. A pultok előtt is, a pénz­tárnál is, különösen csúcsfor­galmi időben rendszeres a sorbanállás, mindenki siet, a btökkot — ha meg is kapják — meg sem nézik. Otthon nagyobb szégyen A gyáli lakosok bolti lopá­sai közül csak minden tizedik történik helyben. Nemcsak azért, mert a munkaképes la­kosság nyolcvan százaléka a fővárosban dolgozik, hanem azért is, mert helyben lopni nagyobb szégyen. Azért na­gyobb, mert ha a gyáli boltok valamelyikében lopáson érnek egy helybeli lakost, annak a híre gyorsan elterjed, már a boltban is akadnak szemta­núk, akik látják, amint a szarkát, tapintatosan bár, de bekísérik a hivatali helyiség­be. A bolti tolvajok többsége a főváros, leginkább Pestimre boltjait fosztogatja. Előnyben részesítik a Skála Áruházat, de sok más áruházban, alkalmi boltban is fogtak már gyáli tolvajt. Az áruházakban kar­digánt, nadrágot, ruhát lop­nak, sokan úgy, hogy a pró­bafülkében az új holmit fel- veszik'O saját ruhájuk alá. A Corso * cipőboltban történt, hogy egy gyáli lakos felhúzta az új cipőt és a régit hátra­hagyva ki akart sétálni ben­ne. Szalámi és színes televízió Mit lopnak, kik lopnak az élelmiszerboltokban? A múlt­koriban egy nő, akinek nem ez volt az első szabálysértési ügye, díszdobozos tokaji aszút dugott a táskájába, de az egyik bolti eladó meglátta.. A nő az­zal próbált védekezni, hogy a bor nem is az övé, egy kis­lány küldi általa egy fiúnak. Kérték, hogy nevezze meg azit a kislányt, mire azt felelte, hogy nincs ideje arra, hogy ezzel foglalkozzon, inkább büntessék meg. Meg is bün­tették. Egy férfi, aki a Csepel Vas- és Fémműveknél dolgozik, szintén furcsa kifogással ho­zakodott elő. Egy üveg italt akart eltulajdonítani; amikor elkapták, azzal védekezett, hogy azért tette, mert a kocs­mában hét óráig nem szolgál­ják ki szeszes itallal. Az ügy botránnyá fajult, mert a tol­vaj el akart menekülni, a rendőrség fogta el az utcán. Az esetet fűszerezi, hogy a férfinak autója van... A következő lopás a helyi ABC-ben történt. Elegánsan öltözködő, jól kereső, szép házban lakó hölgyről van szó, senki nem hinné el róla, hogy tolvaj. A boltban egyik nap úgy látták, hogy mintha el­emeit volna valamit. De úgy gondolták: nem, az lehetetlen, egy ilyen elegáns nő csak nem lop!? Azért később is szem­mel tartották. Amikor tetten érték, húskonzervet tett a táskájába. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy idegileg na­gyon kivan, és őt előzőleg egy pesti boltban becsapták száz forinttal, ezt akarta itt „be­hozni”. És végül még egy ügy a sóik közül: egy férfi csizmába tűrt, bö nadrágban ment „vá­sárolni” a boltba; amikor le­bukott, a nadrágja szárában téliszalámit és három csomag húst találtak. Nagy szüksége lehetett arra, hogy lopással szerezzen élelmiszert, mert a lakásában esténként színesben nézi a televíziót... Nincs mentség A szabálysértési hatóság a bolti szarkák anyagi körül­ményeit is vizsgálja. Veress Péterné azt mondja, hogy ha valaki egy darab kenyeret lopna, a bolt talán föl se je­lentené. Mindössze egy eset­ben fordult elő olyan lopás, amikor azt lehetett mondani, hogy az illetőt valóban a szükség vitte rá a lopásra; öreg kisnyugdíjasról volt szó. De a tolvajok általában olyan körülmények között élő emberek, akiknek az esetében, ha lehetne is, akkor sincs mentség a lopásra. A felelős­ségre vonáskor van, aki szé­pen beismeri's tettét és nem is próbál mentséget keresni. Van, aki nagyon szégyenli, sír, azt mondja: elkövettem, bün­tessenek meg, máskor nem fog előfordulni. Az asszonyok kö­zül sokan mondják: nem szá­mít, büntessenek, meg, csak a férjem meg ne tudja. És ak­kor a dolog már rendben is van? II. E. ti Állami Gazdaság gyümölcs termesztő szakmunkása. Ho­gyan ért meg benne az elha­tározás, hogy munkásőr le­gyen? — Már az iskolában is sze­rettem sportolni és lövészver­senyekre is jártam — vála­szolja. — A moziban láttam egy filmet a munkásőrökről és valahogy úgy éreztem, hogy közel áÚ hozzám ez a testület. Az állami gazdaságban is van egy alegység, Balogh Gyula bácsi a parancsnoka. Beszél­getni kezdtünk a munkájukról, a lövészetekről, szolgálatok­ról, hogy csináltuk mi az is kólában, hogy megy náluk, s egyre inkább megkedveltem a munkásőröket. Mert azon túl, hogy a munkában is na­gyon jól megállják a helyüket, becsületes, tettrekész embe­reknek ismertem meg őket. Mikor beadtam a jelentkezési lapomat, megígérték, hogy mindenben segítenek. így ta­lán könnyebben túlesek a kez­deti nehézségeken. Kafonaévek után Katona Ernő 46 éves, a PVCSV építésvezetője. Tíz évig katonatiszt volt, számá­ra nem jelent újdonságot a kiképzés. A közelmúltban vál­toztatott munkahelyet. A pos­tától hozta magával a jelent­kezési lapját. — A postánál építésvezető voltam. A beosztottaim között sok munkásőr dolgozott, s na­gyon megszerettem őket, mert becsületes, szótartó emberek voltak. Amit elvállaltak, min­dig teljesítették. Magam is munkásszállók gyermeke va­gyok, s kétkezi munkásként kezdtem a pályafutásomat. Most is közéjük tartozónak ér­zem magam. Még az előző munkahelyemen jelentkeztem munkásőrnek, s a PVCSV-nél is kitartottam az elhatározá­som mellett. Most már csak a barátság köt a posta munkás­őreihez, de még mindig gyak­ran visszajárok hozzájuk. Ügy érzem, megfiatalodom köztük. A jelenlegi munkahelyemen, az építésvezetőségen én leszek az első munkásőr, de remé­leim, hogy már jövőre többen követni fogják a példámat. Meggyőződésem, hogy ahol több munkásőr dolgozik együtt, felszabadultabbak az emberek, jobb a munkaihelyi légkör is. Mit várok a szolgá­lattól? Üj ismereteket és ta­lán én is át tudok valamit ad­ni társaimnak a tízéves hon­védségi tapasztalatomból. Horváth Sándor 25 éves fia­talember, a monori MEZŐGÉP II. számú gyárának tmk-gép­lakatosa. t — A műhelyben egyetlen munkásőr dolgozik; Fejes Fe­ri, az egységparancsnok-he­lyettes — mondja. — Miután egyesültünk a monori gyárrá], elég sokan kiléptek a válla­lattól, s valahogy megrom­lott a légkör. Sokat beszél­gettünk erről, a politikáról, no meg természetesen, a mun­kásőrségről is. 1973-ban sze­reltem le a honvédségtől, ér­dekelt a téma. Nagyrészt e be­szélgetéseknek köszönhetem, hogy jelentkeztem a munkás­őrségbe,. kértem a párttag­felvételemet és beiratkoztam a marxizmus—leninizmus esti egyetemre is. Fiatal házas, mindössze két éve nős. Mit szól a felesége az elhatározásához? — Természetesen, vele is megbeszéltem a dolgot; he­lyesli az elhatározásomat. Azo­nos politikai elveket vallunk, s hasonló a véleményünk szin­te minden kérdésben. Biztos vagyok benne, hogy a továb­biakban is támogatni fog. hogy becsülettel el tudjam vé­gezni a rám bízott feladato­kat. Nem is olyan könnyű Csupán három ember véle­ményét kérdeztük meg, de azt hiszem, valamennyiük nevé­ben beszéltek. Még többet ten­ni a társadalmi haladásért, a munkahelyi légkör kedvezőbb alakításáért. Így sommázva csupán néhány szó az egész. De becsü'e+tel megvalósítani nem is olyan könnyű fél­adat. .. T. Ágoston László A Kavicsbánya Vállalat értesíti a vállalatokat és szövetkezeteket, hogy ócsai üzeméből korlátlan mennyiségben ÉRTÉKESÍT bányakavicsot, O/5-ös, mosott homokot és 0/3-as falazóhomokot A megrendelt tételeket a munka helyszínére szállítja. A megrendeléseket az alábbi címre kérjük küldeni: 1369 Budapest, Molnár u. 53. Magánvásárlók közvetlenül az ócsai bányaüzemünkben fizethetik be és vásárolhatják meg a kavicsot Helye: 5-ös főút, 28-as kilométerkő. Pénztári órák: szombat kivételével mindennap 8-tól 14 óráig. Érdeklődni lehet a Budapest, 127-643-as, és az Ócsa, 62-es telefonszámon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents