Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

t I PEST MEGYEI HIDE AP na M0M09®Viníiüí"i ■pQ /S VÁCI MAPLÖ SSHBLIIBm—JJJíjMWmmmhiiiimiim A nyár bizonyított Hasznos aratási szomszédolás Tettekkel adtak példát Pozvanka, Einladung Dalos ajkúak engesztelése Itthon és külföldön egyaránt kereset- I tek a váci Kötött­árugyár termékei. Az üzem tartós és szemre is tetszetős ruházati cikkeit új bemutatóteremben vonultatja fel a vásárlók és az üzletemberek előtt. Halmágyi Péter felvétele Szállítható lakás Új konténercsalád Vácott Olcsóbb a hagyományos is Társadalmi munkával Óvoda, iskola, ifjúsági ház Anyagi és erkölcsi tőke ságpolitikai cselekvési prog­ramja részletesen foglalkozik a szociális és kommunális be­ruházások időben és jó mi­nőségben történő befejezésé­vel. — A járásban az alapszer­vezetekben dolgozó pártta­gokkal együtt fogtak össze a szocialista brigádok, a szülői munkaközösségek tagjai, és a bejáró dolgozók is — mond­ta Cselényi Dezső, a járási pártbizottság első titkára. Rendkívül nagy a politikai je­lentősége annak, hogy a szo­cialista együttműködési szer­ződésekben vállalt kötelezett­ségeiknek eddig maradékta­lanul eleget tettek a terve­zők, a beruházók, a fő- és al­vállalkozók. Azok az új lé­tesítmények, amelyeket au­gusztus 20-a, majd novem­ber 7-e tiszteletére, és a tan­évkezdésre adunk át, mind a társadalmi összefogás erejét, jelzik. És ez biztos alapot jelent a további fejlesztési elképzeléseink megvalósítá­sához. Vereszki János — Honnan ez a különbség, a megnövekedett aktivitás? A tanácstagok megkeres­ték a lakosokat, tájékoztat­ták őket a feladatokról, s kérték, hogy segítsenek. Meg kell nézni Üllőn az iskolát, Üriban és Vasadon az épülő óvodát, Vecsésen az óvodát és a Kun Béla téri iskolát, Pi­lisen az ifjúsági házat és a gázcseretelepet, Monoron a rendelőintézetet, szinte nincs a járásban olyan beruházás, ahol ne dolgoznának társa­dalmi munkások. Higgye el, ez a lendület, összefogás ter­mészetes, és mivel látják, hogy van értelme munkájuknak, jövőre még könnyebben le­het mozgósítani. Igaz, a mo- nori Ady úti iskola négy, a pilisi 2. számú iskola két tan­terme például nem készült volna el a lakosság összefo­gása nélkül, mert nem volt rá pénz, de nem az anyagiak az igazán fontosak itt, hanem a társadalmi munka erkölcsi jelentősége. Az MSZMP monori járási bizottságának ez évi gazda­Az öregember csak nézte a munkálkodókat. Szigorú, de mégis fátyolos szemmel must- rálgatta, hogyan forgatják a 'csákányt, hogyan lendítik a lapátot, elég ügyesen terí­tik-e szét a földet. Más ráérő embert nem lát­tam, így tőle próbáltam kér­dezősködni. — Hát maga, nem dolgo­zik? — mondtam ügyetle­nül. — Dolgoznék én, ha . bír­nék, ne féljen. — Kell ám itt a hozzáértő, szemmel vizsgáztató irányító is — próbáltam engesztelni. — Ennél a munkánál nemcsak az erő fontos. — Nem hát! Ha csupa gö­dör a terep, az első eső után pocsolyává változik a park. — Az Erdei elvtársat nem látta? — Láttam én, itt van vala­hol, de merre...? Nézze csak, fordult hirtelen —, ott megy. A tanácselnök nem gya­logolt — futott. Izzadtan, tor­nacipőben, sortban és sapká- 'ban. — Jó napot! — köszönt vissza anélkül, hogy megállt volna — várjon ...', vagy jöj­jön inkább, odébb kell tolni egy nagy ládát. Az üllői új, 16 tantermes is­kola a monori járás idei leg­jelentősebb beruházásai kö­zé tartozik, sőt, azok között, amelyek még ebben az évben befejeződnek, kétségtelenül a legrangosabb. Nemcsak azért, mert sokba, negyvenmillióba kerül, hanem, mert ebből majdnem 3 millió forint • az elvégzett társadalmi munka értéke, és az alapozástól az oktatási szárny tegnapi át­adásáig alig 8 hónap telt el. Jókora nyilvántartó lapot igazgatunk az asztalon Ko­zák Sándornéval, a monori járási hivatal elnökével, hogy mindketten jól lássuk a kü­lönböző rovatokban szereplő adatokat. — A járás ötödik ötéves tervének készítői összesen 53 millió forint értékű társadalmi munkával számoltak, egy-egy évre általában 10 és fél mil­lió forintot terveztek. Tavaly nem sikerült elérnünk, az idén, a legutóbbi adatok sze­rint, eddig 12 millió 144 ezer forint értékű munkát végez­tek a járás lakói. költsége gyorsabban megté­rült, mint hitték. Jó volt, hogy a ceglédi óriás gabonasilók és a malmok, raktárak előkészít­ve fogadták a termést. Hasznos i/olt a már bevált szokás: az, hogy az előbb végzett terme­lőszövetkezetek gépet és gép­kezelőt adtak kölcsön a ne- , hezebben boldogulónak. A szomszédolás során még a megyehatárt is átlépték a lom­hán vonuló gépőriások. Csemőben még arattak, ami­kor a November 7. Termelő- szövetkezet felhívással fordult a szocialista brigádokhoz: ki-ki dolgozzon tíz órát Csemöért. A felhíváshoz napok alatt csatlakoztak a kombájnosok, traktorosok is. Iskola, könyv­tár épül a faluban. Másutt ju­talompihenés jár azoknak, akik sokat dolgoztak; indulnak a termelőszövetkezeti országjáró autóbuszok. Történetek szólnak az építőtáboros fiatalokról, a közép- és főiskolás lányokról, fiúkról, akik nemes példáját adták a tenniakarásnak. Ered­ményeik, melyek az országot gyarapítják, helyettük beszél­nek. Cegléden és a járás sütő­üzemeiben már kipróbálták az új búzából készült lisztet. Jó­ízű, ropogós héjú kenyér sül belőle, illik a terített asztal­ra. Amikor megszegjük, gon­doljunk azokra, akiknek fá- radságos munkája benne van. ' E. Ez a nyár megint azt bizo- íyítja, hogy napjainkban köz- igy a mezőgazdasági munka, ía az ország kenyeréről van ízó, mindenki összefog. Hiva- alokban, otthon, sőt még üdü- őhelyeken is mindennapi té- na volt az aratás menetét be­folyásoló időjárás, a gép- és ilkatrészellátás. A járásban lem is egy olyan ember volt, iki a nyári szabadsága egy ré­szét áldozta arra, hogy szülő-, ialujába utazva segítsen az íratásban. Nevetve mondták: ihogy a gólyát, fecskét ta­passzal, úgy húzza őket haza a szívük; viszket a tenyerük ga­bonaéréskor, legyenek bár esztergapad, vagy más gépso­rok mellett. A család ezt meg­érti, a feleség csomagol. Ara­tás után pár napra, ha futja még a szabadságból elmennek Cserkeszőlőre, Hajdúszoboszló­ra. Használ, erőt ad a meleg gyógyvíz. A gazdag termés járásszerte most is növelte a gazdák fele­lősségét. A legtöbb termelőszö­vetkezetben a viharok, jégve­rések ellenére is eredményes volt az aratás. A költő, Juhász Gyula szavait kölcsönözve, valóban dús kalásszal jött a sárguló nyár. A termés jobb a tavalyinál. Köszönhető ez a jó szervezésnek, a gondos előkészítésnek, annak, hogy többen éltek a kedvezményes kombájnvásárlással, amelynek lői járás viszonozza a vendég- 1 látást; megnivtUK a puspoa- 1 hatvaniakat. 1 Ok is, a többiek is készü­lődnek: az iskolától a művelő­dési házig vonulnak a menet- táncverseny résztvevői, hogy a község apraja-nagyja, s a vendégeit is megítélhessék: híven, értőn és sajátjukként őrzik a hagyományokat, a hosszú együttélésé, a minden­napi és az ünnepi szokások szlovák, sváb és magyar egy­velegét. Mert községeinkben, az idő­sebbek ajkán él még a nem­zetiségi nyelv, él a dal, a tánc, , s közönséget vonz bármilyen színpad köré. Mert a sajátos kultúra nemhogy elválaszt; összeköt, s példázza; mi ezt, ti azt, ők meg amazt értik, tudják. S így szerveződnek a közös dolgok. Nem véletlen, hogy ma, az alkotmány ünnepén csendül a sok nyelvű kórus: a közös élet új, s immár természetes békéje huszonnyolc éve, a friss, nyomdaszagú lapokon fogalmazódott meg először; az alkotmányban. Együtt szelnek hát az új lisztből sütött ropo­gós kenyérből az esti aratóbá­lon. Áradjon szét életadó ere­je a dalos ajkakon, a táncos lábakban, búzakalász-koszorús körtáncban, kardalban. Gáti Zoltán vákul, szlovák népdalt ma­gyarul, s ha már együtt éne­kelünk, táncoljunk is hozzá, saját kedvünkre, mások gyö­nyörűségére. Haragszanak rám, mert ígé­retemet, hogy írok róluk, mindeddig nem álltam. Adós­ságot törlesztők hát, mint ahogy félig-meddig adósságot törleszt a mai nemzetiségi ta­lálkozó is, amit Csömörön tar­tanak. Meghívóján olvashat­juk: pozvánka, Einladung. A csömöri kóruson kívül az ikladi fúvószenekar, a kere­pest, a csömöri, az ikladi és a vendég püspökhatvani népi együttes is fellép a délutáni gálaműsorban. Vankó István mondja, a főszervező: — A járási művelődési osz­tály anyagilag is támogatja a járás nemzetiségi együtteseit. A mostani találkozó szervesen illeszkedik a Pest megyei nemzetiségi rendezvények so­rozatába, s különben sem gyökértelen ötlet. Két évvel ezelőtt a Galga menti nép- művészeti seregszemlén, Püs­pökhatvanban a váci és a gödöllői járás közös nemzeti­ségi találkozóját rendezték meg, akkor a helybelieken kí­vül Csővárról, Galgagyörkröl, Nagy tárcsáról, Csömörről és lkladról is voltak ott szlovák és sváb népi együttesek, éne­kesek, táncosok. Most a gödöl­Haragszamak rám a csömö- v ri asszonyok. A magyarság- g ban, szlovákságban, munká- k ban és hagyományokban ko- s. nők, sokszoknyás asszonyok, n Akikkel először a szövetkezet közgyűlésén találkoztam; pa- r tyolat terítékbe bugyodálva n hozták a fehér asztalra az ott- sí hon sütött, ünnepre szánt, a csodafinom süteményeket. ti Akik két évvel ezelőtt pá- 1; vakörbe gyülekeztek, s két- V hónapi közös éneklés után si- ji kert sikerre halmozva von- c zották a többieket a szlovák ii dalárdába. Akik hosszú-hosz- p szú évek után elevenítik fel v ősi szokásaikat, a színpompás e lagzit fúzószenekarral, öröm- fi fával, szlovák ruhákkal ékes n menyasszonyi babával. Akik magyarnak érezvén magukat, t szlovákok, s szlováknak érez- j ve magukat, magyarok, mint / ahogy nemzetközi a nyárfa i pihebóbitája is, amit felkap a r szél, s szerteszór a dimbes- r dombos határba, gyökeret g ereszteni, új fává terebélye- e sedni. r Akik drága pénzért vásárol- I ják vissza régen eladott, gyö- £ nyörűszép ruháikat, mert rá- s döbbentek, milyen értékek r vesznek, ha hagyják: anyáik, } nagyanyáik öröksége. Az asz- 1 szonyok, akik lányaikat győz- 1 ködik: gyertek, énekeljünk t együtt, magyar népdalt szlo- 1 Fél év eredményei Megkezdik a lakótelep építését Városiasodik Nagykőrös egészségügyi, s ugyanannyit a e kulturális ágazatban. Befeje­ződtek például a zeneiskola 1 belső karbantartási munkála- ; tai, s megkezdődött a Kalocsa j óvoda és a Rákóczi általános i iskola gázfűtésének tervezése. 1 Korszerűsítették a balatonaka- ; li úttörőtábort is. A város 1977. első félévi \ pénzügyi gazdálkodása összes- j ségéberi megfelelt a terveknek, i állapította meg a napokban a ( városi tanács végrehajtó bi- j zottsága, s tegyük hozzá — ez­zel újabb nagy lépést tett a j nagy cél, a modern Nagykő- i rös megteremtése felé. Farkas Péter A város a fejlesztési alap-'' ból az első félévben több mint 21 millió forintot, az egész év­re tervezett összeg 36 százalé­kát használtak fel, zömében a kommunális ágazatban. Nagykőrös költségvetési ki­adásai ugyanakkor fél év alatt meghaladták a 36 millió forin­tot. Az intézmények fenntartá­sa mellett jelentős összeg ju­tott e keretből az utak és hi­dak korszerűsítésére, például az Örkényi úton, valamint a parkok fenntartására, a közvi­lágítás javítására, a város tisz­taságára. Mintegy 12 millió forintot használtak fel szociális és Nagykőrös fejlődését szíve­sebben jellemezzük a tervidő­szakok adataival, mint néhány hét vagy hónap, a nagy válto­zásokból keveset tükröző ese­ményeivel. Mégsem érdektelen legalább félévenként számba venni, hogy mennyit változott a város arca, mennyi pénz ju­tott a kulturális, egészségügyi és szociális intézmények fenn­tartására, fejlesztésére, építé­sére. A város fejlesztési, pénzügyi alapjának terhére az első fél­évben 44 lakás készült el a Lő- rincpap utcában, s az ugyan­ebben az épületben lévő továb­bi 22 lakás átadására is sor kerülhet szeptemberben. A Ceglédi út másik oldalán, a Zsemberi Gyula utcában épülő 28 lakásos ház blokkszerelési munkái is befejeződtek. Elké­szült a Kárász utcai száz apró­ságot befogadó, könnyűszerke­zetes óvoda is. Alapvetően változtatja meg majd Nagykőrös városképét a Kossuth Lajos utcai 480 laká­sos lakótelep. Az elmúlt fél évben jelentősen közelebb ju­tott a várás a lakótelep építé­sének megkezdéséhez, hiszen befejeződött a kisajátítási eljá­rás, sőt a szanálás is, s az épí­tési munkaterületet a kivite­lező Bács megyei Építőipari Vállalat június 29-én jegyző­könyvileg átvette. A nem célcsoportos beruhá­zások is hozzájárultak Nagy­kőrös városiasabb arculatának kialakulásához. Több mint két­ezer folyóméter járda épült, mintegy 5 kilométer hosszúsá­gú elektromos hálózat szerelé­sén dolgoznak a szakemberek, a tormási kertvárosban és a Bántós-Bánom területén. El­készült a Cifrakert mellett a 900 négyzetméter pályafelületű KRESZ-park, melynek építé­séhez mintegy 400 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá a város la­kói, üzemei) intézményei. Elkészült a víztorony és a Törteli úti vízműkutakat össze­kötő nyomóvezeték. Megkez­dődött a hatmunkahelyes szak­orvosi rendelőintézet építése is s a vállalkozó a kocséri Ü. Élet Termelőszövetkezet kéz­hez kapta az Arany János ál­talános iskola bővítésénél kivitelezési terveit. A termékváltás minden üzemben gonddal jár, így volt ez a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci üzemegységében is. A hajók, motorkerékpár-ol­dalkocsik után teljesen új technológiájú terméket kezd­tek gyártani, a konténert. Vácott először 20 láb (6 mé­ter 6 cm) nagyságú készült és ma is ebből gyártják a legtöbbet. Speciális típusaik is vannak, de újabbak terve­zésén is fáradoznak. Erről tá­jékoztatott Bácskai Gábor, a gyár főkonstruktőre. Ismerkedjünk meg ezekkel a korszerű típusokkal, ame­lyek egyre jobban értékesít­hetők a nemzetközi és a hazai piacon. .Nagy sorozatban gyártják az úgynevezett „open top” nyitott tetejű konténert. Mivel ezeket felülről nehéz megrakni, ömlesztett áru szál­lítására használják. Már 1976-ban pacra dobták, az idei megrendelés 300 darab. Tavaly tavasszal a BNV-n mutatták be a lakókonténer­családot. Ez több darabból áll. Az egyik a lakószoba, a másikba zuhanyozót, egész­ségügyi részt szereltek, a harmadikban pedig a konyha található, étkezővel. Az ele­mek egymásra helyezhetők, egész kis várost is lehet be­lőlük építeni. Használják fel­vonulási épületnek, hétvégi háznak is. Ebben az évben 200 darabot készítenek hazai megrendelőknek.' Az elmúlt hónapokban ad­ták át az első hőszigetelt kon­ténert kipróbálásra a Húsipari Vállalat győri telepének. Az eddigi tapasztalatok kedve­zőek és a piaci igények sze­rint gyártják ezt a típust is. Világviszonylatban megnö­vekedett az olyan szállítótar­tályok iránti kereslet, ame­lyek képesek különböző mi­nőségű, halmazállapotú anya­gokat a gyártótól bármilyen közlekedési eszközzel a fel­használóig szállítani. Még csak a rajzasztalon van az ömlesztett áruk, például gabonafélék szállítására alkal­mas konténer. Ezt belül réte­gelt farostlemezzel bélelik, a nyitható ajtók a tetejére ke­rültek. Már most dolgoznak a tervezők a mindkét oldalán ajtóval felszerelt változatát}, ez bármelyik állomáson ugyanúgy kirakható, mint a most használt vasúti kocsik többsége. Készülnek a gyárt­mányfejlesztési osztályon a „fiat” konténerek tervei. Ez fele olyan magas, mint az alaptípus, nyitott dobozra ha­sonlít. Húsz tonna teherbírá­sú és lapos hengerelt vasáruk szállítására alkalmas. Ha a gyár a megszerzett piacokat nem akarja elveszí­teni, s a vetélytársakkal is állni akarja a versenyt, a ha­gyományos típusokat is kor­szerűbben, olcsóbban kell elő­állítania. így született meg a 20 láb magas konténer köny- nyített szerkezetű változata. Súlya 10 százalékkal csök­kent, de állóképessége meg­nőtt, mert több nagy szilárd­ságú acélidomot építenek be­le és új hegesztési eljárást alkalmaznak. Hasonló korsze­rűsítési eljárásokon most is törik a fejüket a tervezők. Hagyományaiknak megfe­lelően "alumíniumból is készí­tenek konténereket. Ebből ál­lítják össze az öttonnás MÄV- konténereket, s a különleges követelményeknek is megfe­lelő fajtákat, például tej vagy PVC-alapanyag szállítá­sához. Kő-Szabó Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents