Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
1917. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT n '1 i p ■> Barátjuk a magasság Mit éreznek azok a magas- i Ságokban, akik napjaik egy- f harmadát a földtől eltávolod- i va töltik, lévén ez a munká- i juk? Robusztus gépek magasban függő, irányítófülkéjé- ből vezérelnek acélmonstru- mokat, ott csüngnek-kapasz- ködnak fenn, s közben fürge kezekkel szerelnek, s tízemeletnyire a földtől olyan biztonsággal mozognak a korlátok nélküli tetőn, akár bár- melyikőnk lenn az utcán. Mi feszültséget érzünk, amikor munkájukat figyeljük. Ök nem éreznek ilyesmit, nekik barátjuk a magasság. Ha mozog a macska Olyan hangtalanul mozognak, nehéz betonelemeket vonszolva, a daruk a Dunakeszi Házgyárban, hogy az ember valamiféle belső ösztöntől vezérelve megfordulván, máris egy házfallal találja szemben magáti Pedig bizton állítja: fél perccel előbb még semmi sem volt ott. A daru- kezelő furcsa tekintettel, figyeli, azt gondolja: vajon miféle szerzet lehet az ott alant, aki ennyire járatlan az effajta, gyári dolgokban. Még szerencse, hogy ő figyel. — Csak tíz percre — mondja Kosztolnik János, a masina kezelője, miután lekászálódik. Harmincéves, négy éve csinálja ezt a munkát, korábban a felsőpetényi agyagbányában dolgozott mozdonyvezetőkén^. ‘ — Mire kell figyelnie ott fenn? — kérdezem. — Elsősorban az emberekre. Hosszában könnyebben eligazodik az ember, de amikor keresztbe- mozog a macska, jobban kell összpontosítani. — A macska a haladó mű (ez a hivatalos elnevezése) az a szerkezet, amely segítségével kereszt irányban mdzgat- hatora...dara,,v£&éze .akasztott súlyt. Sokan- r. .dolgoznak lenn, csupán az én brigádom- ‘ban húszán. — Magasból tán a munka is jobban áttekinthető? — Feltétlenül, s nekem ez éppen szerencsés, mert én vagyok a brigádvezető. Teljesítményben dolgozunk, napi 33—34 elemet is elkészítünk. Bonyolult. dolog a házgyári munka összefüggnek, fogaskerekekként kapcsolódnak egymáshoz a munkafolyamatok. Részletezzem? __Talán a főbb dolgokat. — Először is egy sablont, keretet készítünk, s abba vasszerkezetet építünk, be a későbbi betonnak. Ez az öntő- padra kerül, ahol betöltik az alapbetont, lapvibrátorral tömörítik, kevernek rá felületi részt. Ezután rátesszük a vonszolósorra, á sablonbontó szétbontja a formát, felbillentjük a bülenőpadon, a másik daru pedig kiszakítja. Nem sokkal később takarítják, leolajozzák, s viszik a tartalék- helyre. A darus, szinte minden részfolyamatnál ott van, minthogy nebéz terhek mozgatásáról van szó. — Tudják, mennyire várják ezeket az épületelemeket a vállalatok, a majdan elkészülő lakásokba költözők? __ Hogyne. Persze, nem mo ndom, hogy mindenki felelősséget is érez. Ez nem volna igaz. Évente 4200 lakás elemeit készítjük el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállaltuk, hogy ezt kétszázzal túlteljesítjük. Pedig higgye el. amúgy is feszített a munkatempónk. ■ Vasbika emeli az oszlopot Hej, de bajban volnék, ha ezt a riportot ott akarnám elkészíteni. aho! Szabó Ferenc és Sereg József dolgozik. A feszítőoszlop, melyen a vezeték a következő oszlopig, országrészről országrészre szállítja az energiát, hatvan méternyire magasodik fölém, s a két fiatalember éppen ott a csúcson szerel. Istenuccse, nem áll szándékomban, meg nem is merném megsérteni a bátor ifjú munkásokat, de a társak mondták itt lenn a földön, amikor lejöttek, ők is megerősítették, úgy hívják őket: oszlópmászők. — Hogyan jutnak fel a magasba? — Ahogyan le — nevet a mezőkövesdi Sereg József. Huszonnyolc éves, családos., gyereke van. — Ha vannak kengyelek, azokon, ha nincsenek, az oszlop vasszerkezetének rácsozatán. Sokszor nem is ez a neheze. Vándorélet a miénk. Az Országos Villamostávvezeték Vállalat, ha befejez egy szerelést, más munkára irányítja át csoportunkat. A fél országot bejártuk már. — Nincs veszélyérzetük? — Nem is tudom... Az biztos, hogy nem félünk — mondja a huszonhat éves Szabó Ferenc. — Nézze, akadnak idősebb munkások, akik úgy szorítják a vasat ott fenn, hogy szinte belapul. Mi ketten megszoktuk már. Ha az ember el meri engedni a vas vázat, akkor nincs semmi baj. — Hogyan lesz valaki oszló pmászó ? — Elhatározás kérdése — szólal meg Sereg József. — Tettünk egy vizsgát a vállalatnál, persze, az alkalmasság is fontos. Azt félévenként .újra meg újra vizsgálják. — Persze, nem mindig dolgozunk a magasban — egészíti ki még kisvártatva. — A szerelés lenn a földön kezdődik. Ezután jön a vasbika — így nevezik a beemelő szerkezetet —, amelynek segítségével végleges helyére kerül az oszlop. Ezután folytatódik a magasban a munka. — Mindig együtt dolgoznak? — Igen, mert elég jól megszoktuk egymást. Barátok vagyunk. Tervek a friss falak kíizt :ÚE.8I t C Könnyűnek, törékenynek tűnik az épülő ház betonpanelekből összerakott, csupasz váza. Itt, a majdani bejáratnál még bizonytalankodva lép be az ember, de lám, lépcsősor vezet fel az emeletre. A gödöllői lakótelep tízemeletes házából már négy szint elkészült. A magasból éppen hatalmas betonpanel ereszkedik alá egy óriásdaru segítségével, Tucatnyi ember várja, lesi, segíti, hogy helyére kerüljön. Ternai András brigádvezető-helyettes intézkedik, hogy minden rendben menjen. — Azt mondják, szép a szakmájuk? — Azt hiszem, ez nem vág a maga témájához. A mi munkánk szépségét nem a magasság okozza. Kezdetben talán érez áz ember bizonytalanságot a negyedik, hatodik vagy éppen a tizedik emeleten, de néhány hónap múltán olyan, mintha a földön dolgozna. Legfeljebb jobban kell figyelnie, hogy hová lép... Viszont ezekre a lakásokra százak várnak. Több gyermekes családok. idősebb és fiatalabb emberek. El tudja képzelni, hányszor látunk az építkezés végéhez közeledve férfiakat, nőket, kisgyerekeket, akik —bár még meg sem száradt a,vakolat —, eljönnek, s a még friss falak között megkezdik a ter- vezgetést. — Tehát a felelősség miatt szép a munkájuk? — Talán ez a legpontosabb megfogalmazás. Nap mint nap érezzük, hogy szükség van a munkánkra. Ez hihetetlenül jó dolog. ★ Mit éreznek a magasságban? Többnyire ugyanazt, mint más munkások lenn a földön. Különleges, szokatlanul bátor emberek lennének? Aligha. Számukra mindaz megszokott, amit mi innen lentről látunk, amit bátorságnak, szokatlan teljesítménynek vagy szépségnek tartunk. V. F. összekötő'múl! Pest megye az Árpád-korban BESZÉLGETÉS GYÖRFFY GYÖRGY TÖRTÉNÉSSZEL Ha a XX. század által alig érintett berkekbe jutunk, és régi századokból megmaradt köveken kapaszkodik a cipőnk, vagy ha éppen réges-régi épületeket látunk; szinte mindig eszünkbe jut: őseink közül kik élhettek ezen a tájon és hogyan? Kíváncsiságunk nem csupán a mesére vágyó felnőtt érdeklődése, hanem valóságos szükséglet, mert múltunk ismerete nélkül nem érthetjük meg napjaink jelenségeinek összefüggéseit, és bizonytalan tekintettel keressük a jövőt is. Leányfalu egyik csöndes nyaralójának teraszán nemcsak a Szentendrei-sziget gazdag emlékei, hanem _egy történész ik inspirálja az emlékezést. Házigazdám, Győrffy György, az Árpád-kori magyarság történetét kutatja. S mint őseinknek, neki is nyári szállást ad ez a gyönyörű vidék, s mint őseinknek, Győrffy Györgynek sem csupán pihenőhely a nyári szállás, hanem az elmélyült munkához alkalmat adó nyugalomsziget is. István király műve 0 őszre várhatjuk legújabb munkájának megjelenését, István király és müve címmel. Ez az alkotás időben csak első királyunk uralkodását öleli fel? — Nem. Könyvemben foglalkozom , a honfoglalástól kezdve azokkal a körülményekkel, amelyek között István király elődei uralkodtak. Nagyobb hangsúlyt kap Géza fejedelem, hiszen az ő állam- és egyházszervező munkája idején István, mint gyermek, már tapasztalatokat szerzett. István uralkodásának első két évtizedét az ' államszervezés hatalmas alkotása tölti ki. Ezen belül foglalkozom a koronázás utáni központosító harcokkal, Koppány, Ajtony és Gyula legyőzésével, részletesen tárgyalom az egyház és a vármegye szervezet kiépítését. A következő részben kitérek István európai távlatú politikájára, a Jeruzsálembe vezető nyugat—keleti út megnyitására, amely a jelentős gazdasági fejlődést is lehetővé tette. E részben, mély István haláláig, 1038-ig terjed, kitérek a pénzforgalomra, az adózásra, ugyanakkor ebben a részben foglalkozom a kor irodalmi és művészeti emlékeivel is, végül István szentté avatásával. Megpróbálom megragadni, hógy uralkódésávsjl '’ídnitéííó változások következtek be Magyarország társadalmi és gazdasági életében. Néhány vonatkozásban eljutok a tatárjárásig, mert az okleveles emlékek a XIII. században gyarapodnak, és egy sor korábbi intézményről ezekből szerezhetnek tudomást. • Kérhetem-e, hogy ezen a hatalmas íven belül beszélgessünk az Árpád-kori Pest megyéről? — Jogos kérés, hiszen Pest megye története több sajátos mozzanatot is tartalmaz. Min. denekelőtt azt, hogy ez a terület a két fő fejedelem, Árpád és Kurszán szálláshelye volt. A keleti uralkodók példáját követve, fejedelmeink egy-egy folyó partján Vándoroltak, kézben tartva az átkelőhelyeket, amelyek használatáért a kereskedőktől tized- vámokat szedtek. Árpád nyári szállása a Csepel-szigeten volt, téli udvarhelyét pedig Pécs közvetlen közelében választotta meg. Vezértársának, Kurszánnak a téli szállása volt budán, Aquincum területén, és nyárra elvonult a Csallóközre, ahol egy víznév még ma is őrzi ennek emlékét. , Megyer vagy tarján • Általánosan úgy vált ismertté, hogy itt az ország közepét a megyer-törzs. Árpád törzse foglalta el. Tudom, hogy erről a megállapításról hosszas vita folyt a történészek között. Mi erről a véleménye? — Más véleményen vagyok. Egyrészt semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Árpád a me- gyer-törzsnek a vezére volt. Ugyanakkor van egy figyelemre méltó körülmény: Pest megye térségében számos Megyer helynév található. Márpedig megfigyelték a kutatók, hogy ahol egy törzs neve található, ott nem lakhatott maga a törzs. Ez egyszerű logikai következéssel is bizonyítható: a magyar emberek egy köztük fekvő magyar falut nem nevezhettek magyarnak, mert ott mindenki magyar volt. Magyar környezetben cseh, német vagy besenyő telepeket neveztünk el népnevükön, a megkülönböztetés érdekében. Pontosan ez vonatkozik a törzsekre is: megyer törzsbeli környezetben idegen falvakat nevezünk Tarján, Kér, Kürt néven. Éppen Békásmegyer, Káposztásmegyer, Pócsmegyer neve igazolja, hogy Pest megyében nem a megyer törzs telepedett le. Megfigyelhető, hogy ebben a térségben a Tarján törzs nevét sem találjuk meg sehol sem. • Ebből következtethető csupán, hogy megyénk területén a Tarján-törzs telepedett meg? — Nagy valószínűséggel valóban a tarjánok települése volt megyénk. De nem csak a nevekből következtethetünk. Abból is, hogy a hét törzs közül a tarján, volt a középső: nyék, megyer, kürtgyarmat — tarján —, jenő, kér, keszi. Nagyon valószínű, hogy Árpád, mint a hadak vezére, a középső helyet foglalta el. Ezt az elgondolást támogatja az is, hogy a tarján név a tárkán méltóságnévből származik. Ez a méltóságnév a kazár állam- szervezetben — amelyből az etelközi magyarok kiváltak — a fővezérnek a címe volt. A tarjánok felett akár két fejedelem is uralkodhatott: Árpád, mint hadvezér, a tényleges hatalmat tartotta kézben, aki mellett Kurszán, mint kündü, a szakrális főkirály volt, de csekélyebb hatalommal rendelkezett. Kendek a végeken • Kurszán. Amikor ezt. a « raevt* használják,, miniig Kupd * 'Vezérte káli gőndofnuntt. Honnan Származik ez a kettősség? — Kond, ez a név téves olvasásból ered. Anonymus a krónikájában úgy írja: Cundu, ezt olvasták Kondnak, Kondó- nak. Ma már tudjuk, hogy ez kündünek olvasandó, és ez azonos azzal a kende méltósággal, amelyet Etelközben a magyarok szakrális főfejedelme viselt. • Ezek szerint a honfoglaló magyarok — korszerűtlen kifejezéssel — adminisztratív vezére Kurszán volt? — Nem. Árpád és Kurszán között mellérendeltségi viszony volt. S nem sokáig. Az esemény, amely bekövetkezett, Pest megye történetében is . módosulást hozott. Kurszán 904-ben a Lajta közelében bajor követekkel tárgyalt, és egy lakomán megölték. Így Árpád vette kezébe az egész fejedelemséget, majd Kurszán nemzetségének az utódai, a Kartal nembeliek csak a megye szélterületein tarthattak meg birtokokat, amilyen Kartal, Sülysáp és Érd környéke. Ugyanakkor Óbuda, amely eladdig Kurszán fő szálláshelye volt, teljesen Árpád kezébe került, és őt már ott is temették el a Fehéregyházi hegyoldalban. Érdekes az is, hogy Árpádkori történetünk kutatói felfigyeltek arra, hogy az ország szélterületein, a gyepükön, kende nevű népelemek jelentek meg. Nyilván, Árpád a kündühöz, vagy kendéhez hű fegyvereseket, az akkori gyakorlatnak megfelelően, ide telepítette. Megyeszékhely: Visegrád • Beszélgetés közben sok- szór említettük már Pest megyét. Ebben nekem a megye szó használata okoz gondot, hiszen sem Árpád, sem Géza fejedelemsége alatt nem voltak megyék. — Léteztek korábbi uralmi keretek, részben nemzetségi területek, és Géza alatt kisvárkerületek. Ezek felhasználásával István király létesítette a vármegye szervezetet. • Hogyan alakult a rendezés után megyénk területe? — A Vteszprémi Püspökség 1009. évi határmegállapító leveléből kiderül, hogy ekkor Visegrád volt a megyeszékhelyünk, a terület akkor is kiterjeszkedett a Duna mindkét partjára. Fontosabb települések voltak a királyi udvarhelyek és kápolnáié, ilyen volt ekkor Pesten, Szentendrén, Taksonyban, Cinkotán és Pi- lisszentkereszt helyén. A későbbi Pest megyére nagyon jellemző Pest és pilis megye kettőssége a XII. század végétől. Pilis, mint királyi erdőuradalom, fokozatosan kezdett önállóvá válni, és a XIII. század végén, a XIV. század elején fokozatosan várispánság- gá, vármegyévé alakult. Érdekes az is, hogy a Pest megyei várispán tisztét az alnádor töltötte be, aki itt, az ország közepén bírói funkciót látott el. Gazdaság és társadalom • Hogyan alakult az Árpád- korban a gazdasági szerkezet? — E tekintetben Pes.t megye nem mutat sajátos jegyeket, ugyanúgy fejlődött, mint az ország többi része. Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a honfoglaló magyarság nem valami kóborló vándornépség volt. Eélnomád szervezetben éltek,, tehát az állattenyésztés mellett számottevő földművelést is folytattak. Igaz, olyan módon, hogy tavasszal felszántották a földet, aztán kihajtották a jószágot legelni, nyáron visszatértek, és learatták a termést, majd újra a legelőkre vonultak. Esetleg, például kölesből, másodvetés is volt. A nőket szinte teljesen lekötötte a falun belüli munka. Az udvarhoz tartozó gazdasági szervezetet tudjuk leginkább rekonstruálni, ebből kiderül, hogy a királyok az egyes falvakat egy-egy szolgáltatásra jelölték ki. Voltak szántó-vető falvak, kovács- mesterséget, ács- és egyéb kőműves munkát végző falvak. A foglalkozásokat máig is őrzik még nevükben ezek a települések: Szántód, Nagykovácsi, Ács és sorolhatnánk tovább. A vármegye területén belül háromféle birtok alakult ki: várbirtok, a királyi udvarházak uradalma és a magánbirtok. Megyénk területén a legnagyobb birtokosok a korabeli időben a Kurszán-Kar- tal nemzetségből származó családok voltak, például a po- mázi Czikó-család, ennek a nevét őrzi még a Nagycsikó- vár hegy is Pomáz mögött, említhetjük a sülyi Etele-csa- ládot, a Tétény. és az Akos- nemzetséget, utóbbiak Alag mellett birtokoltak. • A kézművessé:, az ipar fejlődésére kedvező hatást gyakoroltak a külországokból betelepített hospesek. Ezekből szép számmal a mai Pest megye területére kerültek. — Igen. Ilyen vendégeket főként István király hívott be, és valóban nagy hatással voltak az új gazdasági-technika meghonosítására, sőt a kereskedelemre is. Ezeknek a csoportoknak a településeit ma is jelzik a helységnevek: több Németi a németekét, Tóti, Tótfalu, például Tahitótfalu a Dráván túli szlavónokét jelzi. Számba jönnek még a bolgár telepesek és a besenyők, de a kunokkal együtt jöttek jászok is. Ha már a nem magyarokról esett szó, feltétlenül említeni kell Pest megye ösz- szetételének vonzatúban a már a honfoglalás. előtt is itt élő népeket. A hegyvidékeken és a hegylábaknál a szláv lakosság élt, ők az avarok telepítő politikája révén kerültek ide. A hét magyar törzshöz csatlakoztak a kabarok, közéjük kell számítani azokat a káliszokat, akiknek emlékét Budakalász neve őrzi. Létezik-e táji tudat? • Meglehetősen sokfajta összetételt mutat már ez a nem teljes felsorolás is. Kísért a kissé történelmietlen hasonlat: a mai Pest megyében is igen magas — az itt élő nemzetiségeket nem számítva — a bevándorlók, a más megyéből érkezettek száma. Es sok évszázados történelmi ugrással fogalmazódik benne — ki tudja, hányadszor újra — a kérdés: van-e sajátos Peit megyeiség, van-e erős megyei, táji tudat? ’ — Nem tartom valószínűnek, hogy a középkorban kialakulhatott egy olyan tudat a köznépben, hogy a nép magát Pest megyeinek mondta volna. A kis- és köznemesség az 1230-as évektől létrehozta a nemesi vármegyét, ettől kezdve ők tudatosan vallották magukat a vármegyéhez tartozónak. Valószínűtlen, hogy ez erősen meghonosödoít volna a jobbágyság tudatában. Nem alakulhatott ki olyan táji tudat sem, mint a somogyiak és a bihariak körében. Ennek az az oka, hogy megyénk nem volt egységes territórium (állandó és stabil egység földrajzilag, jogilag és néprajzilag), ráadásul ma is nagyon változatos. S hogy a Pest megyei, táji tudat kevéssé alakult ki, abban óriási szerepet játszik Budapest különböző vonatkozású szívó hatása. Kevéssé alakult ki megyénkben a táji tudat — fogalmazta Győrffy György, s beszélgetésünk során egyetlen egyszer sem tévesztett: mindig birtokos szerkezettel említette Pest megyét. Pedig személyesen „mindössze csak” tizenöt év köti a mi szűkebb hazánkhoz, azóta tölti a nyarakat Leányfalun. És mi is, valószínűleg mások is, tudunk sorolni olyan falucsoportokat Pest megyében, ahol nagyon erősen érezhető — az emberek lakóhelyi szeretetén, áldozatkészségén és öntevékenységén — a lakóhelyhez tartozás jegyei, a vidék népi kultúrájának ápolása. Ez az az alap, amelyre épülhet a földrajzilag szűkebb és tágabb hazaszeretet. Az a magyarságérzés és öntudat, amely nem választ el más népektől, hanem éppen hidat teremt nemzeti öntudat és internacionalizmus között. Kriszt György Erdei fürdő, nyílt a Lcpence-patak völgyében — Visegrád szomszédságában. A tervek szerint a strand fedett uszodával is gazdagodik majd. Németh Ferenc felyétele
