Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

4 mitcrrr 4/ßx W Ksimai) 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Fanti jubileum Tudományokról múltban és jövőben Regényes ismeretterjesztés — Sci-fi antológiák Az ifjúsági irodalom új ter­mésében számos olyan kötet akad — a Móra Ferenc Könyv­kiadó gondozásában —, amely nemcsak szórakozást nyújt a fiatal olvasóknak, hanem ér­tékes ismeretekkel gazdagít­ja okét. Ezúttal az irodalom, a nyelvtudomány, s a műsza­ki-természettudományi isme­retek köréből (ha ez utóbbi­val illethetjük a tudományos­fantasztikus irodalmat; s sci- fit) kapunk egy csokorra- valót. Nemcsak a csillagokban Napjainkban, amikor az em­ber már a Holdon is járt és a távoli csillagok valósággal emberközelségbe kerültek, ak­kor tálán kevésbé látszik ér­dekesnek egy kétszáz év előt­ti csillagász élete. Pedig, hogy ma ott tartunk, ahol tartunk, az az olyan életeknek is kö­szönhető, mint amilyen Saj- novics Jánosé volt. A budai csillagvizsgáló elavult műsze­reivel sok ezer megfigyelést hajtott végre az 1700-as évek második felében. Szorgalmas csillagász volt, akit mestere — Hell Milcsa — éppen ezért is vitt el észak-norvégiai ku­tatón tra, hogy ott megfigyel- jék^ a Venus-bolygó elvonu­lását a Nap korongja előtt.' S bármily furcsa: ez az út tet­te, hogy a mai kor embere Sajnovics nevének hallatára elsősorban már nem a csilla­gászra. hanem a nyelvészre gondol. Hogy miért és miként? — ezt igen olvasmányos kötet­ben nyújtotta át a fiatalok­nak Csupor Tibor Csillag és ősi szó című életrajzi regé­nye. Nyomon követhetjük eb­ből, hogy az észalti tájon mi­ként kezdett foglalkozni Saj­novics a lapp nyelv tanulmá­nyozásával, s miként szüle­tett meg — sok támadás elle­nére is — műve, a finnugor —magyar nyelvhasovlítás első jelentős kísérlete. Mai szóval: a hobbyból így vált — termé­szetesen. kitartó, nehéz és ala­pos fölkészültséggel — tudo­mányos életmű. A kötet érde­kességét és hasznosságát szá­mos illusztráció, fényképfel­vétel növeli. A nyelv forradalmára A nyelv, magyar anyanyel­vűnk szeretete és művelése kapcsolja össze a másik most megjelent kötet szereplőjé­nek életét az előzővel, egyéb­ként kortársával. Az Így élt sorozat Kazinczy Ferenc éle­tét adja közre, Z. Szabó Lász­ló írásaként. A sorozat jól- ismert, adatgazdag, valóság­hűen hiteles, mégis sok színes epizóddal olvasmányos mód­ján mutatja be azt, akinek mai, korszerű magyar nyel­vünket nagymértékben kö­szönhetjük. Bemutatja a har­cos nyelvújítót, nyelvtudóst, de ezen túlmenően teljes em­beri képet rajzol az íróról és nem kevésbé kora haladó szel­lemű, forradalmár egyénisé­géről, a bátor közéleti sze­mélyiségről. Végiglapozva a kötetet, meg­tekintve a sok-sok képet, el­gondolkodhatunk mi is az Ütra bocsátó fejezet gondo­latain, hogy ha Kazinczy kö­tetei bizony ritkán is kerül­nek mai olvasó kezébe, de ne­vét mégis jogosan, helyesen viseli országos mozgalom, a szép magyar beszédé. Jó úton követi ebben is, mint élete minden magatartásának pél­dáját szem előtt tartva a mai fiatalság. Hitét, elszántságát, szenvedélyét, lobogását állít­ja példaképként ez a kötet, mely az Ady centenáriumi év­ben különösen időszerűen idé­zi róla Ady Endre szavait: „... tudják-e, ki volt önma­gának, Magyarországnak, s a nemzetközi humanizmus­nak és kultúrának ez a Ka­zinczy? ... Könyörtelen újí­tó, nemzetét ostorozó euró­pai szellem, szociális forra­dalmár. .. Olyan nagy, szo­morú magyar ember, hogy összeszorul a szívünk, ha rá­gondolunk. ..” A távlatok irodalma A fanti szó nemigen hono­sodott meg nyelvünkben, de amit jelent — fantasztikus tu­dományos irodalmat — annál inkább. Az elmúlt esztendők­Miközben a regények, vers­kötetek tömege jelenik meg az irodalmi kiadóknál, az Akadémiai Könyvkiadó az el­mélyültebben érdeklődő, s a szakmai olvasók kezébe az iro­dalmi jelenségeket elemző, értelmező, történetüket kuta­tó és feltáró kiadványok so­rát adja. Ezek között is elő­kelő hely illeti meg a Régi magyar költők tárát. A XVII. századi költészetünk kincsei­nek hozzáférhetővé tételét im­már nyolc kötet szolgálta — egyebek közt Bocskay és Bá- thori Gábor korának, az uni­táriusoknak, a szombatosok­nak, Bethlen Gábor korának egyházi és világi, szerelmi, la­kodalmas versei —, s most megjelent a kilencedik is. A két Rákóczi György korának költészete E kötet alcíme: A két Rá­kóczi György korának költé­szete (1630—1660). Varga Im­re rendezte sajtó alá. A szá­zadközép! Erdély gazdag köl­tői termése a kor történeté­nek, s történelmi fordulatá­nak, az első György alatti békés kornak, s a második György uralmával kezdődő török és tatár betöréseknek, és ezek következtében a pusztu­lásnak, romlásnak, nyomorú­ságnak és gyűlölködésnek be­szédes lenyomata. „Iszonyú hazánk romlása” — e szavakkal kezdődik az egyik, az ilyefalvi veszedelem­ről szóló ének 1658-ból. S jel­lemző címében is emez: „Ta­tárok rabsagaban esteknek keserves enekek’’. A küzdelmes, keserves élet­ről valló, a történelmi ihleté­sű énekek mellett nem kevés­bé érdekesek azok, amelyek a mindennapi élet futására, ben megtett nagy pályafutá­sát figyelemreméltó kis ta­nulmányban mutatja be és elemzi Kuczka Péter, a Koz­mosz Fantasztikus Könyvek szerkesztője, a legújabb kötet utószavában. E kötet az öt­venedik címet viseli, s e cím arra utal, hogy a sorozatban immár a félszázadik lát nap­világot Ez egyben az olvasók érdeklődésének, a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom, a sci-fi népszerűségének is mu­tatója. A jubileumi kötetet nem egyetlen szerző „kapta”, hanem az olvasónak mintegy csokorként, a világ sci-fi-iro- dalmából nyújtanak át válo­gatott antológiát. Ez egyben képet ad a mai témák és stí­lusirányzatok sokféleségéről is. Lényegében ezt a hivatást tölti be a Oalaktika is, a két- havonként megjelenő tudomá­nyos-fantasztikus > antológia (vagy folyóiratnak is nevez­hetjük), amelyet ugyancsak a Kozmosz Könyvek szerkesz­tősége gondoz. Most jelent meg a 25. szám, amelyben e sajá­tos irodalom szovjet művelői­vel ismerkedhet meg az olva­só. S az izgalmas elábrándo- zások közben egy tanulmányt is lapozhatunk Dmitrij Bilen­kin tollából, arról, hogy a fan­tasztikus irodalom esetenként hogyan tölt be tudományos impulzust. S alighanem iga­za van, amikor ezt írja: „A tudomány és az irodalom prognosztikai szerepének nö­vekedése nem múló fellob- banás. és nem az intellektuális divatnak tett engedmény, ha­nem objektív igény. Mint aho­gyan kétségtelen az igény azok iránt a művek iránt, amelyek az új valóságot tükrözik, a tu­dományos-technikai forrada­lom szolgálatában állnak, és művészi eszközökkel kutat­LAPOZ­GATÓ ják a távlatokat, amelyek fe­lett korunk embere elgondol­kodik." Robot pajtások — Mindkét antológia (a kö­tet és a folyóirat) — noha az ifjúsági kiadó gondozása — íelnőttolvasók kezébe is épp­úgy való. Sőt, nem bizonyos, hogy kevsebben olvassák, mint a fiatalok. A legiíjabbakra regénye­sebb, némiképpen közérthe­tőbb formában gondoltak, a Delfin-könyvek sorozatban. Ebben jelent meg Lester Del Rey regénye (Arokszállásy Zoltán fordításában. Ábrahám Rafael rajzaival) A szöke­vény robot címmel. A robotgépek, robotembe­rek mindig kedvenc témái voltak a jövőbe néző iroda­lomnak, kalandregényeknek is már évtizedekkel ezelőtt. Most újabb és újabb formá­ban mindig visszatérnek ezek a néha kissé mesés gépeze­tek. A mai műszaki-technikai ismereteken felnövő gyerekek azonban bizonyára már ter­mészetesebben is fogadják eze­két a sajátos szerkezeteket, melyekről a most kezükbe adott könnyed olvasmány is szól. Olyan korba viszi őket, amikor a robotok nem szá­mítanak majd csodának, ha­nem a hétköznapi élet vele­járói lesznek, az emberek min­dennapi segítőtársai, a gyere­kek pajtásai. Talán nem is olyan hihetetlen történet, ha jól belegondolunk napjaink­ban, a kompúterek immár csakugyan hétköznapi jelen­létében. Lehet, hogy nincs is olyan "messze egymástól fan­tasztikum és valóság?... L. Kiállításról kiállításra Pest megyeiek Nógrddban Deim Pál: Lakótelepi tájékozódási plasztika Amikor az értékek cseréjé- ről, hazánk kulturális életének belső körforgalmáról beszé­lünk, akkor örömmel tapasztal­juk, hogy a kiállított és kiál­lítandó halászati eszközökben, tűzzománcokban három or­szágrész, Pest, Bács-Kiskun és Nógrád megye találkozik. Most nyáron és ősszel, ezúttal Balassagyarmaton, Bánkon, Szécsényben. Dunai halászat , A Palóc Múzeumban az ál­landó Madách- és MikSzáth- anyag fogadja az érkezőt. Számba vehetjük, hogy Ma­dách halhatatlan remekművét Londontól Moszkváig hány európai városban mutatták be az elmúlt száz év alatt, s meghatódva figyeljük Mik­száth kisfiának falovacskáját, játéknyulát, báránykáját, me­lyeket gyermeke halála után a nagy író „gondozott”. Tovább lépve megállapíthatjuk: Nóg­rád megye népművészetének múzeumi összeállítása itt jól sikerült, sok rokon vonást tar­Szovjet regény, vers, elbeszélés Ujraolvasdsra ismerkedésre Klasszikusok sorozatban — Azerbajdzsán ablak Régi versek — mai vita Irodalmi dokumentumok tevékenységeire, az esztendő szakaira utalnak — különös­képp a kalendáriumi versek. A század költészetének leg­kevésbé feltárt három évti­zedét fogja át a vaskos kötet, amely jórészt nyomtatásban először megjelenő verseket foglal magában, és gazdag jegyzetanyaggal kísérve több, eddig ismeretlen egykori köl­tő életét, s pályáját ismerteti. A strukturalizmusról Az Opus-Irodalomelméleti Tanulmányok az Akadémiai ki­adónak egy új, most induló so­rozata. Mint megtudjuk, e so­rozatban olyan irodalomel­méleti tanulmányokat kíván­nak közzétenni, melyek az MTA Irodalomelméleti Mun­kabizottságának céljait szol­gálva, s szervezésére szület­tek. S mindjárt a most meg­jelent első két kötet az utób­bi évek legnagyobb figyelmet kiváltó szakmai, irodalomel­méleti vitájának a struktura­lizmus-vitának az anyagát közli Szerdahelyi István elő­szavával. Több mint harminc tanulmány, hozzászólás, vita­cikk kapott helyet a két kö­tetben. Természetesen ez a kötet döntően a szakmabelieknek, s e körön belül is a kérdés­kör iránt érdeklődőknek szól, nekik nyújt anyagot. De a vi­ta ilyetén égvben olvasható kiadása távolabbi haszonnal is jár. jó áttekintést nyújt egy széles körben — a nyelvészet­ből kiindulva az irodalom, általánosabban a művészet értelmezésében, az esztétiká­ban, s a filozófiában is — el­terjedt, s időközben elmélet­té, sőt, elméletekké vált mód­szerről. N.F. Az immár klasszikusnak számító szovjet irodalom és mai szovjet írók, költők műveit vehetjük ismét kézbe, kapjuk ízléses, újabb ki­adásban, illetve ismerkedhetünk a napjaink­ban alkotókkal az Európa Könyvkiadó újdon­ságai között. A Golgota Nemcsak a klasszikus szovjet irodalom, ha­nem a világirodalom nagy alkotásai közé tar­tozik Alekszej Tolsztoj Golgota című regény­trilógiája. Most a Szovjet Irodalom Könyvtá­ra sorozatban (tizennegyedik kiadásként!) hagyta el a nyomdát Lányi Sarolta érzékle­tes,, nagy művészi erejű fordításában. Akik olvasták is újból átélhetik, a fiatalabbaknak pedig bizonyára hasonlóan kedves és megrá­zó élményű olvasmánnyá válik ez a nagysod­rású történelmi regény, amelynek főhőseiben a fél évszázad előtti orosz értelmiség sorsa tükröződik. A vérben, szenvedésben születő új, szebb világ prózai hőskölteménye ez a re­gény, amely méltón jelenik meg most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának esztendejében. J eszeny in-életmű Irodalmi érdekességnek is számít Szergej Jeszenyin válogatott műveinek kiadása. Élet­művének kis hányadát jelentő prózai mun­káit ugyanis most első ízben kapja a magyar olvasó, úgyszintén önéletrajzi vonatkozású írásaiból és leveleiből is számos lényegeset. Tulajdonképpen Jeszenyinnel a magyar ol­vasóközönség már viszonylag korán — a hú­szas években — némiképpen ismerkedett egy­két elszórt közlésből, mégis az a furcsaság adódott, hogy a felszabadulás után alig ta­lálkozhattunk költészetével. Jóformán csak az 1955-ös Versek című bővebb válogatást kö­vetően vált szélesebb körben Ismertté nálunk. Népszerűsége azonban hamar kialakult, s így szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot a korai szovjet költészet e sajátos egyéniségé­nek válogatott' műveiből összeállított kötet. Lírai életműve, versei gondolati összetarto­zásuknak megfelelően, az életmű egy-egy korszakának teljesebb bemutatásaként követ­keznek a kötetben, majd drámái, tanulmá­nyai, Cilikéi, önéletrajzi írásai és levelei ad­nak átfogó képet a válogatásnak. A magyar költészet barátja Meghatottsággal lapozgathatjuk azt a füzetet, amely egy másik költő, az ötvenévesek, há­borúsnak mondott nemzedékéhez tartozó Ju- rij Levitanszkij verseit tartalmazza. Miért e meghatottság? Mert e deresedő hajú férfi — aki annak idején szovjet tisztként hazánk felszabadításáért is harcolt — munkásságá­nak tekintélyes részét a magyar irodalom, költészet orosz tolmácsolásának, kiváló mű­fordításának áldozta. Ügy tarthatjuk számon, mint a magyar költészet egyik legjobb tolmá- csolóját a Szovjetunióban. Ám a magyar köl­tőket oly érzékenyen fordító, Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc és mások költé­szetét oly híven megértő művész maga is költő, méghozzá sokoldalú, fanyarkásan szel­lemes. Ám saját költészete jórészt háttérben maradt műfordításai mellett, s jóformán csak 1970-ben megjelent verseskötete után fedez­ték föl igazán. Pedig érdemes olvasni, érde­mes ismerkedni vele. Ezt bizonyítja ez a kis kötet, melynek verseit válogatta, a fordítót most eredeti verseiből magyarra fordította Rab Zsuzsa, és baráti hangú, utószóban is bemutatja a melegszívű költőtársat. A tüzek országából Még ismeretlenebb számunkra az az iro­dalom. amelyből a Modern Könyvtár sorozat­ban kapunk ízelítőt, Repülő csészealj címmel. Ebben mai szovjet azerbajdzsán elbeszélők írásait olvashatjuk. A tüzek országából érke­zett kedves vendégekként ajánlja ezeket az írásokat a magyar olvasókhoz intézett utósza­vában Szejfulla Aszadullajev, aki rövid átte­kintést is ad a modern azerbajdzsán szép­próza fejlődéséről. A válogatás (Hüszejn Abbasszade és Zahemszky László munkája) azt igyekezett elérni, hogy a kötetben szerep­lő 15 író elbeszélései némiképpen átfogó ké­pet nyújtsanak egyrészt az azerbajdzsán élet­ről, jellemző vonásairól, szokásairól, másrészt mai — az I960—70-es évek — prózairodal­mának törekvéseiről, jellegzetességeiről. A háború utáni azerbajdzsán széppróza legki­válóbb képviselői szólalnak meg, s e sokrétű munkásság megismerése valóban több, mint pusztán érdekes találkozás egy kevéssé is­mert néppel és irodalmával. — S talmaz a mi Galga menténk­kel. Időleges kiállításként ven­dégeskedik itt a dunai halá­szatról szerkesztett néprajzi anyag, mely Bajáról érkezett. A balassagyarmati Művelő­dési Központban létesült a Horváth Endre Galéria, mely­nek képzőművészeti anyaga figyelemre méltó. Két kiemel­kedő festménye Kokas Ignác „Szent György a sárkánnyal vívott csata után” és a Rác­kevén festő Patay László mú- iteremrészlete. A Horváth Endre Galéria mellett Hincz- és Csoháriy- grafikákat, Kő Pál Mikszáth- és Borbás Tibor Szabó Lőrinc- portréját vonultatja fel; ér­dekes Szkok Iván falba zárt és madarakkal oldódó Kőmí­ves Kelemenné-megoldása a vászonra felvitt vastag ha­barcsfelülettel. A gyűjtemény értékei között tarthatjuk szá­mon továbbá Réti Zoltán, Já- nossy Ferenc műveit is, akik nógrádi tájat és bázeli karne­vált idéznek; közeli és távoli eseményeket. Érdekes tanulsággal szolgál egy másik látogatás is. Szlovák nemzetiségi múzeum Bánkon Koháry János hajdani zsel­lér portáján létesült ez az új muzeális intézmény 1971-ben. Elöl a tiszta szoba, melyet szabad tűzhelyes konyha és kamra követ — szerkezeti osz­tása megegyezik a kiskőrösi Peíő/i-szülőház alaprajzával, ízlésesen berendezett bútorok, ünnepi ruhák, tárgyi emlékek között lépünk a vendégkönyv­höz, amely felsorolja számunk­ra a törökbálinti, dunakeszi, püspökhatvani, gödöllői, duna- harasztt, gödi, szokolyai, vá­ci, maglódi, nagykőrösi látoga­tókat és a Dunavarsányból ér­kezett ötven általános iskolást, akik valamennyien megtekin­tették a bánki menyecske dí­szes öltözetét, az itt használt menyasszonyi koszorúkat, a hímzett párnákat és térítőkét. A vendégkönyv adattára azt jelzi, hogy az emberek élete ma már nem „fér el egy ki­csiny völgyben”, ahogy Illyés írta. Az autós áramlás is köz- művelődésünk része, és megle­pő, hogy milyen sok Pest me­gyei gépkocsival rendelkező család keresi fel a szomszédos Nógrádot, nagyon helyesen kötve össze a turisztikát, fürdést és a muzeális látniva­lókat. Tűzzománcok Szécsényben A kecskeméti zománcmű- vészeti alkotótelep hamaro­san bemutatkozik a szécsényi Helytörténeti Múzeumban, ahol többek között a szentend­rei Jávor Piroska és Deim Pál, a ceglédi születésű Dohnál Ti­bor tűzzománcaival és vas­kompozícióival találkozhatunk. Különösen érdekes kísérlet Deim Pál tájékozódási plaszti­kája, mellyel oldani kívánja a lakótelepi monotóniát, esz­tétikummal kívánja könnyíte­ni a közlekedést. A képzőmű­vészet e játékos eleme nem le­becsülendő hivatást teljesít, hiszen különösen a gyerekek számára jelent színes, kedves társat. Losonci Miklós \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents