Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
\ A Portugál KP élesen bírálja az új törvényeket A kormánynak le kell mondania A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága dokumentumot hagyott jóvá, amelyben részletesen elemzi az utóbbi hónapok belpolitikai, gazdasági és társadalmi fejleményeit, A dokumentum egyebek között megállapítja: a portugál parlamentben a Szocialista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Szociális Centrum Párt összefogásával a közelmúltban elfogadott törvénytervezetek új és veszélyes szakaszt jelentenek a portugál demokrácia számára. A nagytőke és a nagybirtokosok politikai eszközt kaptak kezükbe a dolgozók és a portugál nép ellen. „Ezek a törvények — szögezi le a nyilatkozat —, kirívóan sértik az ország alkotmányát, és olyan jogi eszköztár megteremtését szolgálják, amelynek segítségével átfogó hadműveletet akarnak indítani a forradalom vívmányai ellen.” A párt úgy véli, hogy a jelenlegi kormánypolitika elválaszthatatlanul összefügg a szabadságjogok napról napra történő tömeges megsértésével. Bizonyítékul felsorolja, hogy a mezőgazdasági miniszter döntőbírói intézkedéseket léptet életbe az agrárreform ellen; Módosul H azánk a negyedik helyet foglalja el a világranglistán. Vajon miben jár ki nekünk ez az előkelő hely? Az autóbusz- exportban! Fogalmazhatunk úgy is, a Csepel Autógyárban készülő autóbusz-fe- néjfvázak minden száz darabjából nyolcvan, külföldön nézegeti majd az utak betonszalagját. Arról, hogy a gyártási képességek kiépítése miként növelte a magyar népgazdaság lehetőségeit, sokat mond az a tény, hogy az ötödik ötéves tervben a dollárral fizető országokba több autóbuszt szállítunk, mint az azt megelőző huszonöt évben összesen! Már-már rábólintanánk a kézenfekvő következtetésre, az autóbuszgyártásban és exportban a nagyhatalmak közé számítunk, a bólogatással azonban csínján kell bánni. A tény ugyanis elandalíthat, azt sugallhatja, most már megy minden szinte magától, különösebb teendőnk •nincsen. Az ötvenezer autóbusz exportja a mostani középtávú program lényeges eleme — a szakemberek úgy mondják, a gépipar vivőterméke az autóbusz —, s természetes kötelezettség a hazai igények kielégítése is. A kivitelnek az előző ötéves tervidőszakhoz mért negyvennégy százalékos emelkedése csakis úgy érhető el, ha a gyártók figyelembe veszik a vásárlók igényeinek módosulását, azaz a korábbinál is nagyobb választékot kínálnak. Ennek ismeretében válik igazán világossá, miért kellett ún. konvertálható módon — azaz többféle hasznosításra alkalmasként — kiépíteni a Csepel Autógyár padlóvázgyártó sorait. Ezeken a bonyolult berendezéseken így nemcsak a 200-as; típuscsalád 8,5 és 18 méter hosszúság közötti alvázai készíthetők — összesen tízféle méret —, hanem lekerülhetnek onnét tehergépkocsik, kamionok, traktorok alvázai úgyszintén. T ermészetesnek tarthatjuk, hogy nemcsak a vevő, de a gyártó is biztonságot keres, azaz termelési körülményeivel, gyártmányaival igyekszik a váratlan meglepetések bekövetkeztét megelőzni. A konvertálható padlóvázgyártási eszközökhöz így kapcsolódik a fejlesztő- munka, s annak legutóbbi látványos eredménye, a 257-es és 268-as típusjelű merev alváz, aminek' egyszerűen fogalmazott legfontosabb előnye az, hogy rossz útviszonyok között is lehetővé teszi a zavartalan, kényelmes személyszállítást. Az igények ilyesfajta kiszolgálása ma már természetes, mert annyira éles a verseny a nemzetközi kereskedelemben, hogy csakis így lehet megmaradni a piacokon. Az is természetes azonban, a gyár csak egy termékcsaládra — az alvázakra — nem alapozhatja holnapját, azaz mást is kínálnia kell, de úgy, hogy az szintén igazodjon a felhasználói igények módosulásához. Emiatt társul azután a padlóvázakhoz az ötnyolc tonna mellsőtengelyterhelésű golyósoros szervokormány — amiből egyre nagyobb tételek kerülnek a KGST-együttműkö- dés nyomán baráti országokba —, a ZF-licenc alapján gyártott szinkronizált sebeségváltómű s a C— 202-es jelű gépkocsi, a nyolc fő vagy 900 kg teher — előbbi a csukott, utóbbi a nyitott változat — szállítására alkalmas Lapplander. Korántsem teljes ezzel a szigethalmi gyár, s többi gyáregységének termékválasztéka — mert az alkatrészek fölsorolhatatlanok . például —, ám a leírtak érzékeltetik, hogy több lábon állnak. Holott nem árt emlékeztetni arra, szűk évtizede már-már egy lábon sem tudott megmaradni a gyár. S pontosan azért került nagyon labilis helyzetbe, mert nem számolt a módosulásokkal, egyetlen valamire, a tehergépkocsira támaszkodott, de arra is úgy, hogy elfeledkezett a felhasználói igények változásáról. A vásárlók ugyanis egyre inkább a kis vagy a nagy teherbírású gépkocsikat keresték, Szigethaímon viszont a középméretet állították elő, egyre gazda- ságtalanabbul. K özhely, hogy felgyorsult nemcsak a termelőeszközök és technológiák, hanem a termékek erkölcsi elavulása is. A folyamat tény, még akkor is, ha jogosultsága sokféle vitatható elemmel körített. Bátran kiterjeszthetjük a Csepel Autógyár példáját az ipar egészére, s leírhatjuk: ezt az erkölcsi elavulást — s a tőle elválaszthatatlan tényleges piaci értékcsökkenést — a vállalatok túlnyomó része leesve ismerte fel. Csak akkor látta be, amikor falba ütközött, amikor árui mind nehezebben találtak vevőre vagy raktárban maradtak, s csak nagy árengedményekkel lehetett túladni rajtuk. Voltak azután cégek, ahol a keserves eszmélést gyors lépések követték, s ide tartozik a Csepel Autógyár. A vállalatok nagyobb csoportja azonban az igények módosulását belátta ugyan, de meghökkentő lassúsággal tett bármit is. Az igazán nagy feladat, a termékszerkezet átalakítása helyeit trükkökkel próbálkozott. Új, kevésbé igényes vevők felkutatásával, állami támogatás megszerzésével például, s mire eljutott valahova, kiderült, közben a felhasználói igények ismét módosultak. A gyártók tekintélyes része még ma sem fedezi fel, hogy összefüggő változásokról, s nem nagy szünetekkel tarkított önálló szakaszokról van szó mind a termelőeszközök, mind a fogyasztási cikkek piacán, s terveit e szakaszosságra méretezi, alapozza. Sajnos, e téves látásmódnak súlyosak a következményei. E látásmód rovására írható például, hogy a megyében jelentős vállalatok sora nem teljesítette eddig ötéves tervének időarányos részét, adóssága van. Az autógyáriaknak nincsen. Mészáros Ottó a vállalatokat visszaadják a szabotör tulajdonosoknak, korlátozzak a tájékoztatási szabadságot és a sztrájkjogot, s így a kormány politikája bátorítja a fasiszta erők tevékenységét. „A jelenlegi körülmények között a szocialista párti kormány a kapitalisták és nagy- birtokosok számára ideális eszközt jelent érdekeik védelméhez, s előkészíti a talajt egy reakciós kormány számára” — hangsúlyozza a dokumentum. „Ezért elveszítette i minden értelmét az a támogatás, amelyet a KP parlamenti csoportja nyújtott a kormánynak a jobboldali erők támadásai idején átélt nehé, pillanatokban.” A kommunista párt véleménye szerint a jelenlegi helyzetből kivezető utat a következő lépések megvalósításával lehetne megtalálni: 1. meg kell akadályozni a nemrégiben elfogadott törvények érvénybe lépését; 2. a kormánynak le kell mondania és olyan új kormánynak kell alakulnia, amelynek feladata, hogy olyan feltételeket teremtsem, amelyek valamennyi párt számára egyenlő lehetőségeket és demokratikus szabadságjogo kát biztosítanának az új parlamenti választások esetében; 3. a parlamentet fel kell oszlatni és az alkotmányban előírt 90 napon belül új választá- solcat kell kiírni. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) nim AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára 80 fillér 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA Rendszergazda: a Kemence -Bernecet aráti Tsz Megalakult a bogyósgyiimölcs- termesztési rendszer Sokan nem tudják, hogy a hazai bogyós gyümölcsök különböző formájú exportja — nyersen, szörpként —, lényegesen több valutát hoz az országnak, mint például leghíresebb borvidékünké, Tokajé. Bár a málnát, a piros és fekete ribizlit, szamócát ma már az ország legtöb£> északi megyéjében termesztik, igazi hírük és zamatuk a Börzsöny környéki gyümölcsösöknek van. Magától értetődőnek látszik tehát, hogy egyre többet és többet kell belőlük telepíteni. A ÚJDONSÁGOK BUDAÖRSRŐL Nyolcvanmillió fejlesztésre KORSZERŰBB TERMÉKSZERKEZET AZ ISG-BEN Júliusban új termék próba- gyártásához fogtak Budaörsön, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban: az NSZK-beli Bringschulte cég visszacsapó szelepéből még az idén 31 ezer darabot készítenek. Ezek & szelepek a folyadéktovábbító és gázvezetékek fontos alkatrészek Az ISG piackutató szakemberei a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron figyeltek föl az NSZK-beli cég két termékére, a már említett visz- szacsapó és a pillangószelepre. Ezekhez hasonlót készített a budaörsi vállalat is, de gyártmányai — bár rendeltetésüknek megfeleltek — az NSZK-belieknél jóval korszerűtlenebbek voltak, több anyagot igényeltek. A két cég vezetői nemrég megállapodtam a licenc megvásárlásában, az ISG mátészalkai gyárában készülnek föl a visszacsapó szelepek, a szerelvénykovácsoló gyárban pedig a pillangószelepek előállítására. A termékszerkezet korszerűsítése műszaki fejlődést is hoz magával. Egyelőre a meglevő gépekkel gyártják az új cikket, mindösze két revolveresztergát vásároltak. Később azonban 80 millió forintot költenek majd félautomata és automata gépek vásárlására, hiszen az új termékből nagy so- rózatok külföldi értékesítésére van kilátás. A jelentős beruházás lehetővé teszi, hogy a szelepekből any- nyit készítsenek, amennyivel a tőkés export mellett a hazai megrendelők igényeit is ki tudják elégíteni, valamint szocialista piacra is jut belőle. A kooperáció keretében a Bringschulte cég is ad át magyar partnerének gyártóeszközöket, szerszámokat. A szükséges munkáslétszámról úgy gondoskodnak, hogy fokozatosan megszüntetik a kúpforgó csapok és a kon- denzedények gyártását, munkaerőt szabadítva fel. Az új termék elsősorban nőknek nyújt kereseti lehetőséget. Az idén mintegy 10 millió, jövőre azonban már csaknem 50 milllió forintot tesz majd ki a korszerű gyártmányok értéke. A megállapodás értelmében a későbbiek során az ISG továbbfejleszti a szelepeket. Cz. V. írógépek Vasadról Hazánkban két évvel ez-! előtt kezdték először a mecha- | nikus táska- és irodai írógépek gyártását Vasadon. Az Irodagép és Finommechanikai Vállalat vásárolta meg 1975-ben a svájci Hermes cégtől a li- cencet és a gépi berendezéseket. Azóta az üzem dolgozói, főként fiatal lányok és asszonyok a világpiacon is Bozsán Péter felvétele versenyképes gépek ezreit készítik. Tavaly 60 ezret szereltek össze és így az IGV 2,5 millió dolláros bevételhez jutott. Három év múlva már 5 millió dollár értékű írógép hagyja el a vasadi üzemet. A tervek szerint az elkövetkezendő években megkezdik az elektromos gépek gyártását is. valóság azonban mégis az — tudtuk meg az ország második bogyósgyümölcs-termesztési rendszerének alakuló közgyűlésén tegnap Kemencén —, hogy az ültetvényterület egyre csökken. Egyre kevesebb ugyanis a munkáskéz, a Dunakanyar környékén és az Ipoly mellékén. Se a szövetkezetek, se a kerttulajdonosok nem győzik hagyományos módon a szedést és a művelést. Gondot okoz az is, hogy a szövetkezetek nem mindig tudják megfelelő áron értékesíteni árujukat, sokszor egymás elől „lopják el” a piacot. A legnehezebb feladat mégis a bogyós gyümölcsök művelésének és szedésének gépesítése, a megfelelő fajták kikísérletezése, kipróbálása, amelyre még a legnagyobb gazdaságok sem képesek önállóan. A fejlődést akadályozó gondokról szólt a tegnap alakuló közgyűlésen Pekó Józsefr a MÉM kertészeti osztályvezetője és dr. Vigh Péter, a Gyümölcs- és Dísznövény Kutató Intézet főosztályvezetője. Mayer Antal, a termelési rendszert összefogó Kemence— Bernecebaráti Tsz elnöke már azokról a lépésekről számolhatott be, amellyel gazdaságosabbá tudják tenni a termesztést, érdekeltebbé a szövetkezeteket. Több mint egy évtizede alakítottak ki jó kapcsolatokat a kutatással foglalkozó egyetemekkel, intézetekkel, valamint a Gödöllői Gépkísérleti Intézettel. Bernecebaráttn bemutatói telepet is nyitottak, ahol a legkorszerűbb fajtákat, telepítési módokat és a gépi betakarítás módozatait vizsgálják. Elkészítették a bogyós gyümölcsűek termesztésének átfogó techno- lógiáját, kiválasztották a jó minőségű és nagy termőképességű fajtákat, meghatározták a telepítési módot, foglalkoztak a talajerő-visszapótlással és a tápanyag-gazdálkodással, növényápolással, növényvédelemmel, az értékesítéssel és a feldolgozással. Többszöri módosítás után elkészült a bázisgazdaság és a rendszerhez csatlakozó pénzügyi és jogi kapcsolatait rendező végleges szabályzat, melyet ez alkalommal nyújtottak át a tagoknak. A szövetkezet elnöke köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették úttörő munkájukat. A járás termelőszövetkezetei közül a perőcsényi Vörös Csillag, a letkési Ipolyvölgye, a kösdi Lenin, Nógrád megyéből a karancslapújtői Karancs termelőszövetkezet tagja egyelőre a rendszernek, de az ország más részeiről is több gazdaság érdeklődik iránta. így az alakuló közgyűlésen, már ott voltak a Szabolcs megyei De- mecser község termelőszövetkezetének vezetői is, akik szintén bejelentették, hogy csatlakozni kívánnak a bogyósgyü- möics-termesztési rendszerhez. Cs. A. A hét végéig tart az AGROKER-ügyebt Kevesebb pótalkatrészt igényeltek a gazdaságok, mint tavaly Végéhez közeledik a gabona betakarítása, s ezzel befejeződik az AGROKER-nél is az aratási ügyelet. Amint Polgár Józseftől, a Pest—Nógrád —Komárom megyei AGRO- KER igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az idén jóval kevesebb pótalkatrészt kellett kiadnia az ügyeleti szolgálatnak, mint tavaly. Nemcsak a gépek számához viszonyítva, hanem abszolút értékben is csökkent az ügyeleti időben — mondhatjuk úgy is, hogy sürgősen beszerzendő — pót- alkatrészek értéke. Tavaly ez a szám 2,3 millió forint volt, most várhatóan a hét végi befejezésig sem éri el az 1,8 milliót. Az igazgatóhelyettes zökkenőmentesnek nevezi az ügyelet munkáját, mely egyrészt annak köszöhető, hogy a nagyüzemi gazdaságok jól felkészültek az aratásra, másrészt pedig, hogy az AGROKER is időben rendelkezésükre bocsátotta a megrendelt új gépeket, pótalkatrészeket. Igaz, hogy az NDK- beli E—5—12-es kombájnok nem érkeztek meg időben, de az aratás kezdetén még rendelkeztek 26 szovjet betakarítógéppel, amivel pótolni tudták a hiányt. A bálázógépekből és pótkocsiból is ki tudták elégíteni az igényeket, így nem volt szükség a régi, sok hibaforrást magában hordó gépek használatára. Jól haladnak a másodvetések, s ebben sem okoz fennakadást az alkatrészellátás. Korábban sok gondot okozott, az ekevasak anyagminősége. Mióta ezt is a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készíti, nem merült fel minőségi kifogás. Az AGROKER mindent megtesz azért, hogy az őszi betakarítási és vetési munkákhoz is megfelelő gépekkel és pótalakatrészekkel lássa el megyénk mezőgazdaságát. T. Á. L. KÖZÉLET Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Piotr Ja- roszewicznek, a Lengyel Nép- köztársaság elnökének, az autóbaleset következtében elhunyt Tadeusz Kunioki lengyel könnyűipari miniszter halála alkalmából. Dr. Angelo Savini-Nicci, az Olasz Vöröskereszt elnöke, és dr. Luciana Corvini, a szervezet külügyi osztályvezetője a Magyar Vöröskereszt meghívására négynapos látogatásra hazánkba érkezett. Kedden Hantos János főtitkár tájékoztatta a vendégeket a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről. A továbbiakban megbeszéléseket folytatnak a kétoldalú kapcsolatokról és a 'nemzetközi vöröskereszt-mozgalom aktuális kérdéseiről-