Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-14 / 191. szám
1977. AUGUSZTUS 14., VASÄRNAP 5 Önmaguk és a közösség javára Őshazája az Andok Az első magyar csincsillafarm Mókusfajta hordja a legdrágább bundát nu** !& : 'WfW Szathmári Erzsébet telepvezető bemutatja csincsilláit.- Geleta Pál felvétele Leginkább abból mérhető le pártalapszervezeteink munkája, hogy a kollektíva tagjai mennyit vesznek vállukra a közös feladatok terheiből. E munka fontosságáról, s egyben pártmegbízatásukról beszélgetünk a Pestvidéki Gépgyár három dolgozójával. Segítség a fiataloknak Forstner Ferenc negyvenhét éves műszaki ellenőr beszédes, ám mégis megfontolt ember. Érezni, társai között is foganatja van szavainak. Tíz éve dolgozik az üzemben, alapszervezetében pártcso- portbizalmi, megbízatása: a fiatalok segítése a munkássá válás nehéz útján. — Ha munkába áll valaki, figyelünk rá. Kezdetben sejt- jük-érezzük, később pontosan tudjuk, milyen munkássá, egyáltalán milyen emberré válik egy-egy fiatal — mondja. — A család szerepe meghatározó, ám az egyik gyerek hirtelen haragú, a másik türelmes, nyugodtabb ... Először meg kell tanulniuk hivatásukként tisztelni a munkát, ami legtöbbször nem könnyű feladat. A legelső dolog a fiatalok megismerése, tartja Forstner Ferenc, hiszen enélkül egy középkorú ember nehezen találhat utat gondolatvilágukhoz, nehezen szólhat a nyelvükön. Érteni a világ dolgait — Feladatomnak tartom felelősségérzetük formálását is —• fűzi tovább a szavakat. — Társadalmi tulajdon. Gyakran használjuk e kifejezést. Gondoljon csak bele! Főként importárukkal dolgozunk. Egy- egy selejt olykor milliós károkat okozhat. Azt hiszen, sikerül szót értenem a gyerekekkel. Többségük később is megkeres, ha problémája van. Sokan magánéletük gondjait is megbeszélik velem .. Kardos F erenc -műszerész csoportvezető 1965 óta dolgozik a gyárban, harmincöt éves, vezetőségi tag és egyben szemináriumvezető is alapszervezetében. Látszik, otthon van e témában. Elmondja: a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános tagozatára nyolcán, a speciális tagozatra öten járnak, kiegészítőn pedig egy dolgozó tanul. Az alapszervezet további hét tagja középiskolában gyaraoítja ismereteit vagy szemináriumon. Ilyen évünk nemigen volt korábban — teszi hozzá magyarázatképpen —, hiszen valamennyien tanulunk. Ma már minden dolgozó érteni akarja a világ dolgait, s ehhez sok esetben magas szintű politikai ismeretek szükségesek. Szeretnénk a pártonkívüli munkások tudatformálását is segíteni, ezért lehetővé tettük, hogy bekapcsolódhassanak a szemináriumok munkájába. A pártépítést segítik Szatmári Lajos, a Pestvidéki Gépgyár pártbizottságának titkára egészíti ki a mondottakat: — A párthatározatoknak megfelelően azon munkálkodunk, hogy a gyári kommunisták, érdeklődésüknek és megbízatásuknak megfelelően bővítsék tudásukat. At. üzemben dolgozó mintegy 400 kommunista majd mindegyike tanul. Különösen az alapszervezeti vezetők politikai ismereteinek elmélyítését tartjuk fontos feladatunknak. Róth János műszerész fiatal, huszonhét éves, s 1972 óta dolgozik a főváros melléki gyárban. Pártcsoportbizalmi és munkásőr. Közösségére leginkább a fiatal kor jellemző. — Nagy feladat hárul ránk, a párttagságra alkalmas fiatalok kiválasztásában és megismerésében — mondja. — Az idén januárban vettünk fel például egy ifjabb munkást a több mint 70 tagú alapszervezetbe, akinek én voltam az ajánlója. Egy helyen lakunk, együtt járunk be dolgozni. Sohasem okozott akkora gondot a megyei kereskedelemnek a szabadságolás, mint ezen a nyáron. Tízesével lehet számlálni azokat az üzleteket, amelyeket átmenetileg be kell zárni. Különösen kedvezőtlen a helyzet Budapest közvetlen környékén, az agglomerációs településeken. Budaörsön például egyedül a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat négy üzletének redőnyei vannak lehúzva. A bajok gyökere örsi Ferenc, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója szerint a kereskedelem munkaerőgondjainak gyökerei a felszabadulást követő évekre nyúlnak vissza. Az ország gazdasági életének helyreállítása során kevés figyelmet szenteltek— szentelhettek a kereskedelemnek. 1945 és 1954 között nem képeztek kereskedelmi szakmunkásokat. A szocialista Magyarország első kereskedői 1957-ben végeztek. Azóta folyamatos az oktatás, de a pályakezdők arányát időnként meghaladja a nyugdíjba vonulók száma. Gondot okoz a korszerűtlen bolthálózat is. A felszabadulás előtt a főváros környékén nem voltak nagy üzletek, a kereskedők naponta vittek árut Pestre, s hozták onnan a szükséges iparcikkeket. Raktárra, legalábbis nagyobb raktárra nem volt szükség. A kereskedelmi hálózat mindinkább elavult, a szociális létesítmények hiánya miatt sokan megváltak a szakmától. S mert a kereskedelmi munka — bár nagyon szép, nagyon változatos — igen nehéz, ehNagyon sokat beszélgettünk. Társam először a munkásőrségről kérdezett, s , hamarosan úgy határozott: belép a testület tagjai közé. — Az a véleményem: sokszor nem az a legfontosabb a tagfelvételnél, hogy egy fiatal munkás minden politikai kérdést értsem, s magabiztosan eligazodjon a világ dolgai között. Az viszont követelmény, hogy legyen igénye e kérdések megértésére. Pontosan a pártszervezet az, amely egy-egy becsületes, megfelelő világnézetű munkást hozzásegíthet ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez ... ★ Három kommunista, másmás pártmegbízatásokkal. Munkájuk, egyéniségük közös vonása, hogy amit vállaltak, azt becsülettel teljesítik, önmaguk és a közösség javára cselekszenek, s ezzel a kollektíva ügyét szolgálják. V. F. hez képest mintha csökkent volna megbecsülése. — Elvétve egy-egy jórendű gyerek — mondja Ágoston Mihályné, a Nyugat-Pest megyei ÉKV munkaügyi előadója. — Aki rosszul tanul áz iskolában, az többnyire kevésbé érdeklődő, nehezebben teremt kapcsolatot a vásárlókkal — teszi hozzá — s ezektől a gyerekektől kívánjuk vevőként, hogy gyorsan kiszolgáljanak, hibátlanul számoljanak, s az árucikkekkel kapcsolatos mindenféle felvilágosítást megadjanak. A PIK-nek legsúlyosabb gondja a gázcseretelepekkel, illetve üzemeltetésükkel van. Előírás ugyanis, hogy csak olyan személy árusíthat gázt, aki elvégezte a várpalotai egyhetes bentlakásos tanfolyamot. (Négyévenként ismételten jelentkezni kell rá.) Spirál módjára Szigethalmon, a 171-es iparcikküzletben tanulóval együtt heten dolgoznak. Csupa nő. Ha jön az áru, nekik is segíteniük kell a lerakásban, mert nemegyszer egy szál gépkocsivezető hozza a 200 literes bojlerokat, tűzhelyeket, fürdőkádakat, mosógépeket. És nemcsak a kocsiról kell leszedni a nehéz dobozokat, hanem hátra cipelni az udvar végébe, ahol pincébe vagy padlásra kerül. Ezek az asszonyok minden elismerést megérdemelnek áldozatos munkájukért, s azért, hogy repedező falak, aládúcolt mennyezet alatt is a vásárlók rendelkezésére állnak. De vajon szükség van-e ilyen áldozatokra? — Átmenetileg sajnos igen — mondja az igazgató. — Három éve megvan a pénzünk az új üzlet fölépítéséhez, de nem találunk rá kivitelezőt... Viszont az ilyen munkakörülmények s az elfogadhatatlan szociális helyzet következményeként a meglevő dolgozók egy része is odébb áll. A tapasztalatok szerint éppen a jobbak mennek el. (Budakeszin a 112-es élelmiszerüzletet nyugdíjas üzletvezető irányítja, Szigetszentmiklóson és Halásztelken egy-egy üzletet rövidített nyitvatartási idővel tudnak csak üzemeltetni létszámhiány miatt. Az iparcikk - szaküzletek helyzete sem rózsás: Szentendrén a bevásárlóközpontban már-már bezárták az üzletet, egy hónapon keresztül 10 eladó hiányzott, végül a vezető is megbetegedett. Most rövidített nyitvatartási időben árusítanak.) — A fluktuáció mind nagyobb, évente 10 százalékkal emelkedik — mondja Somogyi Ferenc, a Nyugat-Pest megyei ÉKV kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Tavaly 460- an léptek ki. (A vállalat átlagos állományi létszáma 1400.) Ennek persze az is oka, hogy mind nagyobb a megterhelés. Ez idáig egy sem volt belőle Magyarországon, néhány napja négyszáz csincsilla érkezett Frankfurt am Mainből Budapestre, az ácsai Vörös Október Tsz soroksári üzemegységébe. Mindenesetre valamennyi gereznája csupán négy bundára elég, az is csak akkor, ha nem túlságosan teltkarcsú hölgyekre szabják. Egyetlen csincsillagerezna kidolgozatlan állapotban is száz- hatvan nyugatnémet márkát ér, ez a világpiaci ára, tehát a szabás-varrást, és a tisztes kereskedelmi hasznot hozzászámítva, egy bunda ára hozzávetőleg 20—24 ezer márka. Ebből következik, hogy bár most már van csincsilla az országban, belőle készült bunda alighanem egy sincs és bizoAz életszínvonal növekedésével a forgalom emelkedik, a létszám ugyanakkor csökken, egy-egy eladóra mind több munka vár. Megállítani a fluktuációt — Meg lehet állítani ezt a folyamatot? — Nehezen. Sajnos dolgozóink számára vonzóbb a fővárosi kereskedelem, amely az elmúlt évek során — még a mienknél is nagyobb munkaerőgondjai lévén — jelentős központi támogatást kapott bérfejlesztésre, aminek következtében a fővárosi élelmiszerkereskedelemben az alapfizetések 10—12 százalékkal magasabbak, mint vidéken. Ehhez járult két évvel ezelőtt a munkahelyi pótlék, amit évente egy összegben kapnak a kereskedők, s amely ugyancsak nem kis összeg, 5000 forint. Emiatt azután még azokon a Pest körpyéki településeken is van létszámhiányunk, ahol tulajdonképpen jó néhány kereskedő él. A huszonnégy települést ellátó élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 265 üzletéből májusban huszonkettőt volt kénytelen a szabadságok, betegségek és létszámhiány miatt átmenetileg zárva tartani. Czibor Valéria A Szentendrei út alatt a közelmúltban tárták fel £t régi rómaiak vízvezetékrendszerét, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az építés alatt levő 11-es számú fő közlekedési út fővárosi nyomvonala teljesen megfelel a kétezer évvel ezelőtti útvonalvezetésnek. Most már teljesen kirajzolódott az is, hogy a Szentendrei út Budapest határától — szakaszosan — egy- egy sával „megtoldva” érkezik a fővárosba. A munkálatokról dr. Nagy Ervin, a fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának helyettes vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. A Szentendrei út a Pók utcáig már elkészült; megszépült a római-parti HÉV-állomás és új gyalogos-aluljáró létesült, amely korszerű kapcsolatot ad az állomás és a lakóterület, illetve a kemping és a fürdő között. A munkások most az Aquincumtól a Flórián térig terjedő szakaszon az új útpályát és a különböző közlekedési létesítményeket építik — mondta a főigazgató-helyettes. Á Szentendrei út a római- parti HÉV-állomástól 2 X 3 sávval folytatódik az óbudai lakótelepig, majd innen a Flórián térig 2X4 sávos lesz. nyos, belátható időn belül nem is lesz. Ez a világ legdrágább szőrméje. Tenyészállattechnológiával Október végéig újabb csincsillaszállítmányok érkeznek a Vörös Október Tsz címére, úgyhogy végül is még az idén kétezer lesz ebből a nemes állatból — egyelőre. Ugyanis nősténye évente négyszer fial és erre a jelentős szaporodási képességére alapozva az a tsz terve, hogy 1979. december 31- ig tízezer darabra növeli a törzsállományt. így azután előzetes számítások szerint évi 33 ezer 500 darabot eladva, hamarosan megtérül a 114 millió forintos beruházás, amit persze a szövetkezet bankhitelből fedezett. Partnerétől, Európa egyik nyugatnémet csincsillatenyésztő cégétől darabonként 960 márkával vett meg 1020 állatkát; a vételárban azonban benne van a tartási és tenyésztési technológia licence, valamint az első kétezer részére küldött ketrecek is. Ezek még nem készülnek nálunk, később azonban már igen. További beruházás a csincsillatelep épületeinek megépítése. Ez idő szerint még csak egy készült el az alapállományt képező kétezer részére. Ebből az állományból 980 és annak szaporulata a külhoni cég tulajdona — tíz éven át. Tehát esztendőnként csökAz útszélesítéshez igénybe veszik a Körvasút sor alatti területet, új nyomvonalra helyezik a HÉV-vágány okát, s új állomást, illetve vasúti hidat építenek a Körvasút sor északi oldalán. A vasúti töltést már áttörték, a hidat ideiglenesen még az idén elkészítik. A Zsófia utcánál korszerű jelzőlámpás csomópont épül, a Keled utcánál megszűnik a vasúti kereszteződés és az átjárás. A Köles utcánál gyalogos aluljárórendszert létesítenek, amelyen a Kaszás dűlői forgalmat kapcsolják majd rá a Szentendrei útra. Nagy ütemben épül a két hídból álló Mozaik utcai felüljáró, amelynek egyik hídján már megindult a forgalom. A felüljáróra mindkét irányból „fölterelték” a kocsikat, hogy meg tudják építeni a másik háromsávos hidat. Augusztus végén adják át a Mozaik utcai felüljáró és a Miklós tér közötti útpályát, az év végén pedig az ezzel párhuzamos másik útszakaszt nyitják meg. Ezután fognak hozzá a HÉV új nyomvonalának építéséhez a Mozaik utca és a Pók utca közötti területen. ken a vendégségben nálunk levő csincsillák aránya, hogy végül 1987-ben már valameny- nyi csincsilla a tsz-é legyen. Persze a drága jószágot jól és egészséges körülmények között kell tartani, sőt egészségére is vigyázni kell. Ezért a tsz csincsillaüzemágának vezetője, dr. Kéri Miklós főállatorvos és Szathmári Erzsébet telepvezető, aki Hódmezővásárhelyen állattenyésztési főiskolát végzett, többször is hosszabb időt töltött a frankfurti cég csincsillafarmján. Szénát falatozik A csincsilláról tudni kell, hogy nem nyúl és nem patkány, hanem mókusfajta és növényevő. Alumíniumrácsos kis ketrecük apró vályújában ott a megfelelő szénakeverék, abból falatoznak. Minden negyedik ketrecben ketten simulnak egymáshoz. Átmenetileg házastársak, egy idő múlva a hímet azonban átteszik a következő ketreckébe a második, majd a harmadik és a negyedik nejéhez. Nyolchónapos korában a csincsilla ivarérett, de dús, selymes, lágy szőrméje csak tizenhat hónapos korában alkalmas a földolgozásra. Őshazája ennek az értékes jószágnak Dél-Amerika, ahol valamikor az Amazonas széles forrásvidékén, az Andok lejtőinek erdeiben fák odvaiban, földi üregekben élt évezredeken át a mai Bolívia és Peru térségében. Ma már feltehetően egyetlen egy sem található ott. A konkvisztádoroknak megtetszett a szőrméje, utódaik is vadásztak rá, kíméletlenül pusztították, mert prémjét nagy pénzért értékesíthették Európában. A múlt század derekán jóformán eltüntették ősi élőhelyéről. 1882-ben mindössze 11 darabot sikerült elevenen befogni és átmenteni Európába, ahol azután a szőrméjét nagyra becsülő dámák kedvéért, de mert üzletnek sem volt rossz, tenyésztésébe fogtak. Ma összesen nyolcszázezer darab csincsillát tartanak számon. Tengerentúlon, az USA- ban és Brazíliában, kontinensünkön pedig Nyugat-Német- országban és Görögországban számos farmon tenyésztik. Ha a tervek beválnak, 1980-ban Európa legnagyobb csincsillatenyészete Magyarországon lesz, a Vörös Október Tsz-é. Sötét, szőke, bézsszínű A csincsillabundáról még annyit, hogy a gereznákat rajta haránt helyezik sorba. Egy sor világos, a másik sötéte'ob színű. Az ócsai tsz törzstenyészetében háromféle színű állatkák vannak. Többségük a sötétszőrű változat, a többiek nagy része bézsszínű, sok pedig szőke. Ez volt eredetileg szőrméjük színe őshonukban. Mostantól azonban már sok magyar csincsilla is szőke lesz, de a sötétek is a Pest megyei tsz tagjainak jövedelmeznek. Szokoly Endre A Vízügyi Építő Vállalat (Budapest I., Márvány u. 1/c. Tel.: 154-095) FELVÉTELRE KERES: SZENTENDREI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGÉRE (Szentendre, Patak u. 2.) éjjeliőröket (lehet nyugdíjas is), kőműveseket, ácsokat, vasbetonszerelőket, segédmunkásokat és kubikosokat. BUDAÖRSI VERTIKÁLIS FÖÉPITÉSVEZETÖSÉGÉRE (Budaörs, Kállai Éva u. 32.) , nehézgépkezelőket, karbantartó szerelőket, betonozókat, vasbetonszerelőket, gépkocsivezetőket, lakatosokat, hegesztőket, építőgépszerelőket, kőműveseket, ácsokat, valamint kubikosokat és betanított munkásokat. VECSÉSI KÖZPONTI GÉPJAVÍTÓ ÜZEMÉBE (Vecsés, Dózsa György u.) esztergályosokat, lakatosokat, hegesztőket, darukezelőket, könnyű- és nehézgépkezelőket, betanított és segédmunkásokat. Lehúzott redőnyök Miért kevés a kereskedő az agglomerációs gyűrűben? Közelebb kerül a Dunakanyar Augusztus végén átadják a Szentendrei út egy szakaszát
