Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

A várostól nyolc kilométerre Nyári körséta Csörögön Ahogy leszáll az ember a vonátról, dél körül, meleg és csönd van. Kihalt az utca, nem látni egyetlen lelket sem. Megindulok a Kossuth utcá­ban. Nyugalmat árasztó, ár­nyas gesztenyesor az út két oldalán. Négy házzal odébb bolt, ajtaja becsukva. Szem­ben vele a bisztró. A felira­tot már messziről látni lehet. Odamegyek de az is zárva van, az ajtón kis tábla, rajta kézírással: Otthon vagyok". Ez a célszerűség biztos azt jelenti, hogy aki szeretne meginni egy kávét vagy valami hűsítőt eb­ben a rekkenő melegben, az menjen a vezető lakására. Van másik tábla is az ajtón. Hol­nap, szerdán, 25-én napos liba érkezik, 1 darab 40 forint. Meglepődöm, hogyan kerül a bisztró árucikkei közé a liba? Csak egy következtetésre jut­hatok, eladni falun csak így lehet, az ott élőknek pedig az a fontos, hogy helyben meg- vehessék az italt, hűsítőt, meg a kislibát. 1926-ot írtak 1926-ot írtak, az akkori forint, a korona, rohamo­san romlani kezdett. Az ösz- szegyűjtött pénzt valamibe be kellett fektetni. Ezt a vásár­lási kedvet felismerte egy bank, és a Szód határában le­vő szőlőt felparcellázta. Hir­dették, itt lesz az írók-művé- szek telepe, nyaraló, a stran­don nyolcvanfokos meleg víz­zel. A telkek hetven százalé­kát megvették, mégpedig úgy, hogy nem is látták, ök a tel­ket, mások pedig egyetlen ne­ves írót vagy művészt sem. A meleg víz is csak legenda ma­radt. Az idősebbek állítják, hogy fúrtak itt valamikor és találtak hőforrásokat, olajat, de a kutakat lefojtották. Er­ről azonban senki nem tud pontos és megnyugtató választ adni. Az ott élők csak egyet állítanak, a telep mellett levő lápos rész télen sem szokott befagyni, és ha nagy hideg van, a víz gőzölög... Mégis messze Ott álltam az utca végén, a vác—gödöllői műúttól száz méterre. Az autók egymást érik, hangosan bőgnek, ahogy elrohannak a település mellett. A távolban látszik a város. Itt mindjárt elöl a Földváry tér magas épületei, a háttérben pedig sárgás füsttel övezi a horizontot a DCM három ké­ménye. A vonat talán tíz per­cig jött, úgy érzi az ember, csak ide a szomszédba ment, és mégis messze került. Az itt lakók Vácra járnak dol­gozni, vonattal vagy kerékpár­ral. Végre feltűnik az utca vé­gében egy kis piros robogó, asszony vezeti. Oldalán nagy postástáska. Minden háznál megáll, bedobja az újságot. Eck Károlyné már évek óta postás. Először gyalog járt, de sok idő ment pocsékba. Ezt a robogót ő vette. Nehezen tanulta meg vezetni, de ma már nem is lenne meg nél­küle. Csak az a baj, hogy a posta Sződön van, és onnan kell hozni az újságot meg a levelet, ha esik, ha fúj. Ki­lencvenöt napilapot kézbesít, és a leveleket. Jó lenne egy fiókposta Most nem lehet táv­iratot, pénzt feladni, csak Sző­dön vagy Vácott. A külvilág­gal is csak egyetlen telefon köti össze a települést, a régi kis bolt falára felakasztott bá­dogdobozban lapuló, segélyké­rő. Ezt azonban csak akkor használhatják, ha orvost, men­tőt vagy a tűzoltókat kell hívni. Végigjártam a települést széliében, hosszában. Legjob­ban a lakóházak leptek meg. Talál itt az ember szokványo­sat, újat is, magas tetővel, alápincézve, garázzsal, nyara­lót fából és kőből, meg apró kis házat, melyen az első pil­lanatban észre lehet venni, hogy szakember keze nem érintette. Ügy csinálták csak maguk, ahogy a házépítés mes­terségét ellesték azoknál az építkezéseknél, ahol segéd­munkásként dolgoznak. Győri László, a tanács építési elő­adója azt mondja, vegyes be­építésű a terület, ami annyit jelent, hogy lehet ide építeni családi házat is, nyaralót is. Persze a szemnek furcsa ez az összevisszaság, de ezen már nem lehet változtatni. Csak maguk A lakosság száma 680 körül mozog. Eléggé vegyes összeté­telű. Növekedése a hetvenes évek kezdetén indult meg. Nem a természetes szaporo­dás, hanem a betelepülők miatt. Mert még 7—8 évvel ezelőtt is a telkek négyszögö­le négy forint volt. . Ezerért már házhelyet lehetett venni. Akik elindultak a hatvanas években Szabolcsból, Nógrád- ból, először a városban lak­tak albérletben. Az összeku- porgatott pénzükből aztán tel­ket vettek és építkeztek, ök maguk, sokszor engedély nél­kül. Albérlők paradicsomának is nevezték Csörögöt a sződiek. A cigányok sem kivételek, most is lakik itt legalább 18 —20 család, sok-sok gyerekkel. Külterület — belterület Szód községi tanácshoz tar­tozik közigazgatásilag a telep. A távolság eléggé nagy. Arra gondolni sem lehet, hogy majd egyszer összeépül a két falu. Nagy Sándor vb-titkár szerint 1969-ben került Szód község­hez csatoltan belterületbe. Ek­kor 40 család élt ott kint. Ere­detileg visszafejlesztésre volt ítélve, mivel nincs megfelelő út, villany. Az elmúlt évek sok mindenre rácáfoltak. Ke­resett üdülőhely lett, 1970-től nagyon sok hétvégi ház nőtt ki a földből. Egyre többen épí­tenek családi házat is, még­hozzá nem is akármilyet. A fejlődés megváltozott üteme Napjainkban sok sízó esik társadalmunk néhány, megle­hetősen sok embert érintő visszásságáról, például a bor­ravalóról, s még kártékonyabb rokonáról, a csúszópénzről. A figyelem egyik oka nyilván­valóan az, hogy ezek az eddig is meglevő gondok egyre ag­gasztóbbak, másfelől mind többen háborodnak fel halla­tokon. Sokan megunták már a becsületes ember dilemmáját: vagy adnak borravalót saját meggyőződésük ellenére és megkapják azt, ami amúgy is jár nekik, vagy nem, és akikor bosszúság az osztályrészük. Vagy ítéletnapig várnak be­csületesen egy-agy hiánycikk­re, például villanybojlerre, ka­zánra és így tovább, vagy megtudják a kvótát, csúsztat­ják a csúszópénzt, s be is tud­ják szerezni, amire szükségük van. Sajnos, a közelmúltban Vá­cott is találkoztunk két ha­sonló bűncselekménnyel. Szo­morúak mégsem vagyunk, hi­szen a két leleplezett eset nem azt jelenti, hogy nálunk több lenne az ilyesmi, hanem azt, hogy mint másutt, itt is egyre erélyesebben lépnek fel elle­nük. Mindenki emlékszik a váci vasbolt vezetőinek tízei­méire. Különböző machiná­ciókkal, sikkasztással, kölcsö­megkívánta a tanácstól, hogy elkészíttessék a telep össze­vont rendezési tervét. Kiss Sámuelné harminchat évet dolgozott a bisztróval szembeni kis boltban. Ez volt az egyetlen hely, ahol kenye­ret, petróleumot lehetett kap­ni, de most a nyár elején be­zárt. A boltos nyugdíjba ment. Nem volt rossz a forgalom sem, havonta 310 ezer forin­tért adtak el árut. Most, hogy megnyílt a korszerű ABC, nincs rá szükség. Ez a régi jó lenne zöldségesnek, mert itt sem terem meg minden, de nincs vállalkozó. Az új élelmiszerboltot társa­dalmi munkával építették. A tanács adta a területet, a Vác és Vidéke ÁFÉSZ az anyagot, a lakosság meg a termelőszö­vetkezet felépítette. Tetszetős, bármelyik városi lakótelep megirigyelhetné. Még egy terem A főtér mellett találom meg az iskolát. Ugyanolyan, mint bármelyik régi lakóház. Nem csoda, mert abból lett átala­kítva. A tanács csak később épített hozzá még egy tanter­met. Alsó tagozatosok járnak ide, két osztályba. Az első a harmadikkal, a második a ne­gyedikkel van együtt. Negy­vennégyen vannak összesen. A felsősöket a busz Sződre viszi mindennap. A fejlődés új gondokat ho­zott a lakóknak és a tanács­nak. Még mindig sok az olyan utca, ahol nincs villany. Eb­ben az évben megcsinálják a vezetéket a Lenin úton, a Vö­rösmarty, a Puskin, az Alkot­mány és a Hársfa utcában. Több mint egy kilométeres új szakaszt építenek félmillió fo­rintért. De még mindig ma­rad olyan ház, ahol petróleum- lámpával világítanak. Bitume­nes sátrat is építettek, saj­nos, nagyon keveset. Há ilyen ütemmel haladnak, akkor öt­ven év múlva sem végeznek az egyetlen főúttal. Így nem lehet tudni, mikor fordul meg majd a telep közepén, a főté­ren az iskolásokat vivő autó­busz? Kő-Szabó Imre nős csúszópénzekkel károsítot­ták a társadalmi tulajdont. Most a váci járási ügyészség egy másik hasonló ügyben emelt vádat, s folytat nyomo­zást. Az ügyiratok látszólag nem különösebben jelentős bűncse­lekményekről szólnak. R adó András göd-felsöi lakost vá­dolják azzal, hogy mint a váci Naszály áruház osztályveze­tője, felárral, csúszópénzért árulta a manapság elóg nehe­zen beszerezhető villanybojle­reket. Csak néhány eset lát­szik bizonyítottnak, amikor a vevő csak 300—500 forintos csúszópénzért juthatott a boj_ lerhez. A munka nélkül, mondhatnánk úgy is, a bűnös úton szerzett jövedelem nem nagy, mindössze 2 ezer 500 fo­rint. Szeptemberben, amikor a járásbíróság tárgyalja az ügyet, ezt figyelembe véve hoz ítéletet a tanács Radó András sorsáról, aki 1973-tól felfüg­gesztéséig volt a Naszály vas­áru osztályának vezetője. Nem valószínű, hogy amíg az egyik vásárló csak csúszó­pénz ellenében, addig a másik szokványosán jutott volna ezekhez a hiánycikklistán sze­replő árukhoz. Akiket hasonló kár ért, a járási ügyészségen tehetnek feljelentést. Cs. A. Szeptemberben tárgyalják Bojler csúszópénzért XXI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 2., KEDD Az évforduló tiszteletére Újabb felajánlások, munkaverseny-vál lalások Vác város dolgozói is csat­lakoztak ahhoz az ünnepi munkaversenyhez, amelyet a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak a tiszteletére. A vállala­tok és a szövetkezetek még az év elején munkásgyűléseken, termelési tanácskozásokon, összevont brigádértekezlete­ken megismerték a gazdasági célkitűzéseket és megtették f ela j ánlásaiíkat. Űjabb felajánlások, munka- verseny-vállalások is szület­tek. A szocialista brigádok vállalásaiban olyan feladatok­kal és kezdeményezésekkel találkozhatunk, amelyek kö­vetésre érdemesek. A Híradástechnikai Anya­gok Gyára és a Váci Kötöttárugyár szocialista brigádjai védnökséget vál­laltak a kiemelt termékek gyártása fölött. A Dunamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat szocialista szerződést kö­tött a kistarcsai kórház ivó- vízhálózatának korábbi meg­építésére. A Váci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat kol­lektívái vállalták, hogy a la­kosság zavartalan ellátása ér­dekében a leltározást nem a nyitvatartási napokon, hanem munkaidőn kívül végzik. Figyelemre méltó az is, hogy a legtöbb gyár szocialis­ta brigádjainak vállalásában egy, vagy több újítás szere­pel. A város szocialista bri­gádjai az első félévben 323 újítási javaslatot nyújtottak be s ebből 93 már bevezetés­re került. Említésre méltó a város 712 szocialista brigádjá­nak társadalmi munkatel­jesítése is. A 69. évforduló tiszteletére tett társadalmi vállalások időarányosan teljesültek. Kiemelkedő eredményt hozott márciusban az egységesen megszervezett kommunista műszak, amely nemcsak poli­tikai szempontból volt jelen­tős, de azért is, mert félmillió forintot biztosított a Pokol­szigeti úttörőtábor megépíté­séhez. Az MSZMP Vác Városi Bi­zottságának Gazdaságpolitikai Osztálya értékelte a január— június havi eredményeket, s megvizsgálta, hogy a jubileum jegyében folyó munkaver- seny-mozgalom a város gaz­dasági egységeinek termelési eredményeit hogyan és milyen módon segítette. A Magyar Hajó- és Daru- gyár Váci Gyáregységében valamennyi brigád 100 száza­lékon felül teljesített fiz első félévben. A többlettermelés, a taka­rékosság és az újítások 21 millió 649 ezer forint többletet hozott az első félévben. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában 223 ezer forint volt a megtakarítás az újítások eredményeként. Az Egyesült Izzó Váci Gyárában a szocia­lista brigádok munkafelaján­lásukat 105,5 százalékra telje­sítették. A Taurus Gumigyárban anyagtakarékosság és selejt- csökkentés területén értek el jelentős eredményeket. A présüzem brigádjai leértékelt mezőgazdasági padlóból 5000 darab lépésgátlót készítettek. A Fo£te-gyárban az egyes mu­tatók bázisszintű teljesítése is a munkaversenynek, a gyári dolgozók töretlen munkaked­vének volt köszönhető. A Váci Kötöttárugyárban 89,7 százalékról 99,1 százalék­ra, a Hazai Fésűsfonó Váci Gyárában 80-ról 82 százalék­ra, a Finompamutfonóban 84,7 százalékról 86,7 százalékra s a Bélésszövőgyárban 78-ról 89 százalékra növelték az első osztályú termékek részará­nyát. A BVM Szentendrei Gyárának Váci Telepe első féléves termelési tervét 100,8 százalékra teljesítette. A verseriymozgalom a város többi üzemében, tanácsi válla­latainál, ktsz-eiben is nagy lendülettel folyik, és szép eredményeket hozott. Papp Rezső Huszonhárom újítás Az Egyesült Izzó teljesítette féléves exporttervét Az Egyesült Izzó váci gyá­rában február 24-én a négyes fénycsőgyártósor is elkezdte a munkát. A határidő ugyan május 15. volt, az üzembe he­lyezésre mégis hamarabb sor került, mert a 60. évforduló, a vasasszakszervezet centená­riuma és a gyár fennállásá­nak 20 éves évfordulója tisz­teletére hamarabb elkészültek a munkával a szerelők. Ez is egy példa arra — tudtuk meg Szalui Lajostól, a gyár fődisz­pécserétől és a munkaver- seny-bizottság elnökétől —, hogy mennyire komolyan ve­szik az üzemben dolgozó szo­cialista brigádok a munka­versenyt. A vállalat számára is hasznosak az ilyen kezde­ményezések, hiszen például a korábbi üzembe helye­zés eredményeként 1 mil­lió 100 ezer forint értékű import alapanyag vált fe­leslegessé. Ribizlit válogatnak A dunakeszi hűtőházban naponta mintegy 40 mázsa ribiz­li válogatását: végzik el szárlehúzó gépen. Képünkön: Ruszó József brigádja munka közben. Ifj. Fekete József felvétele A váci gyár féléves tervét 105,5 százalékra teljesítette. Hasonlóan jól állnak az ex­porttal, ami azért is fontos, mert például legfőbb termé­kük, a fénycső 60 százaléka kerül külföldi piacra, többnyi­re tőkésországokba. A meg­rendelők, úgy látszik, a fény­csövek minőségével is elége­dettek, hiszen a 6 millió fény­cső közül csupán 9 ezer ellen volt minőségi kifogás. Anyag- és energiatakaré­kossági tervüket szintén tel­jesítették. Az eredményekhez azzal is hozzájárultak dolgo­zóik, hogy fél év alatt 23 újítást készítettek, s 9-et már be is vezettek. Ezekből eddig 471 ezer forint megtakarítás származott. A szocialista brigádok új kezdeményezése a balesetvé­delmi őrség. Ilyen módon si­került elérni, hogy a balesetek száma a felére csökkent, s a kiesett munkaórák száma is megfogyatkozott. K. Sz. I. jr a NYÁRI VÁSÁR augusztus I-iőI 13-ig. DIVATOS FÉRFI,,NŐI ÉS GYERMEK NYÁRI RUHÁK, FÜRDŐRUHÁK, PULÓVEREK, SZANDÁLOK 30—40 %-os árengedménnyel kaphatók a váci Dunakanyar Áruházában és váci ruházati boltjaiban: Vác, Széchenyi u. 36., Március 15. tér 17. és 21. * V i Á 1

Next

/
Thumbnails
Contents