Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-12 / 189. szám
1977. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Az építőipar — emberközelből (1.) Két óra a csellengésé Építőipar. A szó hallatán van, aki lemondóan legyint, másnak ökölbe szorul a keze. Sok mindent el lehet mondani az iparágról, csupán egyet nem, azt, hogy jó híre lenne. Szidják a lapok, szapulják az új lakások tulajdonosai, sőt a lakásra várók is, miközben az iparág nevéhez sajátos szókapcsolatként elmarasztaló kifejezések párosulnak. Lógás, határidőcsúszás, nem záródó ablakok és púposodó parketták. Féldecik éhgyomorra Pedig a nagy számok törvényszerűségei alapján az építőiparban is kell, hogy dolgozzanak tisztességes, megbízható emberek. Vannak ilyenek, nem is kevesen, s most már csupán egyetlen kérdés marad hátra: vajon a lógósok, a lelkiismeretlen kontárok, az építkezésről építkezésre vándorló bűneit menynyire képesek ellensúlyozni a többiek, a tisztességesek. Kistarcsán, a község szélén épülő 580 ágyas kórház környékén reggel háromnegyed hét táján kezd pezsegni az élet. A kapun sorra begördülnek a közeli települések munkásszállásairól érkező autóbuszok, s rakományuk beözönlik az öltözőkbe. Lekerülnek a munkásokról az utcai ruhák és a malteros, mészfoltos overálokba bújnak, a szandálok, félcipők helyére pedig félretaposott sarkú, csámpás bakancsok kerülnek. Kezdődik a műszak. A különleges munkahelyhez sajátos munkabeosztás párosul, hiszen a műszak reggel hattól este ötig, olykor fél hatig tart. Az igazat megvallva — s ők maguk is büszkék erre — a kórházépítés vezetői különleges helyzetben vannak. A fontos beruházást a megye legkülönbözőbb területein működő vállalatok és szövetkezetek által küldött szakemberek segítik; határidőcsúszásról, lemaradásról tehát már csak ezért sem lehet szó, mivel rajtuk a világ szeme. Fluktuáció dolgában is irigylésre méltó a helyzetük. Olykor hetek múlnak el anélkül, hogy akár egyetlen ember is kilépne tőlük, márpedig ez a vállalat többi építésvezetőségénél ismeretlen dolognak számít. Fontos tehát az, hogy reggelente milyen hangulatban kezdik az emberek a munkát. Fontos, mert ez többnyire előre meghatározza a nap sikerét, vagy kudarcait. És a hangulat általában kitűnő. Reggel hatkor kelnek a beto- nozók, ácsok és kőművesek, s napjukat többnyire azzal kezdik, hogy éhgyomorra bedobnak féldeci pálinkát. A második felesre akkor kerül Sor, ha a busz öt vagy tíz percet késik. Újságos, vagy reggeliző pavilon nemigen akad a buszmegállók környékén, talponálló viszont annál több. Hét óra előtt pár perccel megérkeznek az emberek az építkezésre úgy, hogy a többségük gyomrában már ott lötyög az egy, vagy két féldeci. Tudják ezt valameny- nyien, és tudja az építésvezető is. A kérdésre, vajon meg merné-e reszkírozni azt, hogy egy reggel több száz szondával felfegyverkezve ki- álljon az építkezés kerítésén nyitott kapuhoz és végigfuru- lyáztassa az egész társaságot, nem szívesen válaszol. Azt mondja, embereinek szükségük van a „célzóvízre”, enél- kül talán nem is menne úgy a munka. Meg aztán mi értelme volna annak, hogy a műszakba érkezők háromnegyedét hazazavarják italozás miatt, hiszen úgy sem történik baj. Az italról beszélni amúgy is időfecsérlés, felesleges rongyrázás, ennélfogva reggelente — szonda nélkül — csupán arra ügyelnek, hogy a munkába érkezőkben ne legyen szembetűnően nagy a nyomás. S ha a ,gőz” csak akkora, mint tegnap, vagy tegnapelőtt reggel volt, az nem számít. Az normális. Az elfogadott. Akiknek átjáróház Egerszalóky Csaba, a kórház főépítésvezetője: — Az építőipar presztízsének hiánya az iparág jellegéből fakad. Az építkezéseket sokan átjáróháznak tekintik. Az első sértő szó után veszik a munkakönyvüket és továbbállnak jobb fizetés és kevesebb munka reményében. És mert a szakember mindenütt kell, számításaik gyakran beválnak. A fegyelmiket kiváltó okok között az ital és a csellengés vezet, csak sokadikként következik a technológiai fegyelem megsértése és a lopás. Számításaink szerint nyolc munkaórából mindössze hatot töltenek embereink munkával, a többit a csellengés, a géphiba és egy sereg más állásidő tök ti ki. Az építőipar kifejezetten az a terület, ahol rendkívül nehéz és vesződséges munka az emberek nevelése. Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy a pedagógiai és politikai munkára oly kevés idő jut. Kétségbe vonható igazság ugyan az a gyakorlat, hogy jó esetben hozzá sem kezdenek az emberek neveléséhez, formálásához. Minek? — mondják — hiszen egy-két napon belül úgyis szedi a sátorfáját és továbbáll. Megesik az is, hogy nem magányos vándormadarak módjára kelnek útra az emberek, hanem a közösségi szellem felsőbbrendűségének sajátos értelmezése folytán csapatostul. Előfordult már olyan eset is — igaz, nem Kistarcsán —, hogy a munka elosztásánál hátrányos helyzetbe került brigádvezető sértettségében kilépett a vállalattól, magával vive az‘ embereit is. Vannak persze másfajta brigádok is, amelyek nem ka- landorkodva kerülnek az egyik vállalattól a másikhoz, hanem azért, mert előző munkahelyüket felszámolták. Példa rá a PÁÉV Kistarcsán dol- gazó Ady Endre szocialista brigádja, amely Aszódról, a Töváll feloszlása után hurcol- kodott át és csatlakozott a Pest megyei Állami Építőipari Vállalathoz. A brigád tagjai — tizennyolcán — ácsok. Munkájuk szerint egy egy négyzetkilométeres terület távoli sarkaiban dolgoznak három csoportban. A brigád öt éve alakult, jelenlegi felállásában három éve dolgoznak együtt. Keresztúri János brigádvezető: — A legnehezebb dolgunk azokkal van, akik a mező- gazdaságból jöttek az építkezésre szerencsét próbálni. A brigád törzse évek óta együtt dolgozik. Az új emberek nevelésére mi sem szívesen vállalkozunk. Ha valakin látom, hogy ittas, igyekszem olyan munkát adni neki, hogy se magában, se társaiban, se az épületben ne tehessen kárt. Hogy hol kezdődik az ittasság? Nehéz megmondani. Van, aki két féldecitől tántorog, azt sem tudja, hol van, másnak a hat sem árt meg. A brigád mindazonáltal szerencsés helyzetben van. A nagy ivók, a híres vagányok, ha lassan is, de kihullottak közülük. Az állványrengetegben és a munkaterületen elszórtan dolgozó embereket oly nehéz szemmeltartani. Elég fél óra, amíg a művezető bent adminisztrál az irodában, hogy kiugorjanak a közeli kocsmába egy sörre, fröccsre, pálinkára. Meghatározó kisebbség ? Csak az okosok a tudói annak, hogy a stiklikből, a lopva felhörpintett, sörökből a csellengéssej, ^lföllßtt ,<js, veszendőbe ment órákból, az apróbb szabálytalanságokból hány derül ki. A legtöbb minden bizonnyal örökre titok marad, hiszen az embe ri kapcsolatok egy sajátos bölcsessége érlete ki a „ha te nem szólsz, én is hallgatok” gyakorlatát. Az építőipar helyzetéről több felmérés is készült megyénkben a legutóbbi időben. Ezek egyikéből világosan kitűnik: az iparágban dolgozók kétharmada tisztességes, becsületes munkás, s csupán 30 százalékot tesz ki a fegyelmezetlenek csoportja. Az arányok szembetűnőek, a közvélemény mégis erre a 30 százalékra alapozza ítéletét, s tör pálcát az építőipar fölött. A zsebre dugott kézzel sé táló munkások, az árnyékban hűsölő fiatalemberek és a malteros ruhában pultot támasztok láttán mégsem a kétharmad, a becsületesek csoportja jut eszünkbe. Berkó Pál A Minisztertanács napirendjén Tervszerűen fejlődik a petrolkémiai ipar \ KŐOLAJTERMÉKEKET lgozza fel vegyianyagokki a petrolkémiai ipar, amelynek központi fejlesztési programját 1973-ban hagyta jóvá a Minisztertanács, s azóta is évente megtárgyalja, ellenőrzi végrehajtását. A hazai vegyiparnak ez a legfiatalabb ága, amely fontos vegyipari, műanyagipari alapanyagokat, vegyiszálakat, műanyagokat készít és szállít a népgazdaság valamennyi ágazatának. Az V. ötéves tervben kereken 20 milliárd forint értékű beruházás segíti a hazai petrolkémia gyorsütemű fejlesztését. A most a kormány elé terjesztett jelentés a fejlesztési program alapján létrehozott és üzembe helyezett létesítmények 1976-os termeléséről, az egyes beruházások munkálatairól és a műanyagfeldolgozás helyzetéről adott számot. A központi fejlesztési program alapvető létesítménye, a Tiszai Vegyi Kombinátban felépített olefinmű tavaly 202 500 tonna etilént és ennek megfelelő ikerterméket állított elő, mégpedig a korábbinál gazdaságosabban, mert jelentősen csökkentette a fajlagos villamosenergia- és benzinfelhasználást. A gyáregység minden tekintetben teljesítette a magyar—szovjet olefinegyezmény szerint vállalt kötelezettségeit, s ezen túlmenően az oléfinmű — amelynek építése 40 millió dollárba került — tavaly 29,6 millió dollár értékű etilént, propilént szállított tőkésexportra. Az idén 210 ezer tonna etilént, 110 ezer tonna propilént és egyéb műanyagalapanyagot készítenek Le- ninvárosban. A korszerű petrolkémiai termelésben néhány olefintermék keletkezik egymással párhuzamosan, s ezekből 35=r-4a féle. közbenső anyagod lehét előállítani, amelyek még 250—300 féle műanyag, vegyiszál adalékanyag gyártását teszik lehetővé. A szocialista országokkal kialakított hosszú lejáratú egyezmények szerint itthon csak az etilén és a propilén egy részét dolgozzuk fel, s ezekből csupán kétféle közbenső termék és három késztermék gyártására rendezkedünk be, de olyan nagy mennyiségre, hogy a szocialista együttműködés alapján elegendő árut szállíthassunk a többi petrolkémiai nyersanyag és termék importjának ellentételezésére. A TERVSZERŰ hazai olefinfeldolgozásnak megfelelően múlt év januárjában kezdődött meg a Tiszai Vegyi Kombinát évi 40 ezer tonna kapacitású polipropilén gyárának építése s az év végén már sor került a technológiai berendezések szerelésére is. Az idén a két nagy generálkivitelező építőipari vállalat 197 millió Uborka az üvegekbe A különböző társadalmi rendszerű országokban dolgozó szakszervezetek egyre szélesedő együttműködésének jegyében a Vasutasok Szak- szervezetének meghívására hétfő? hazánkba érkezett a Finn Vasutas Szakszervezet küldöttsége: Unto Keijonnen, a delegáció veze ője, a vasutas szakszervezet elnöke, Manna Raittilla tisztségviselő és Eino Haapal osztályvezető. A vendégek az elmúlt napokban megtekintették Budapestet, jártak Kiskunlachí- zín és ellátogattak a MÁV budakeszi szanatóriumába. Csütörtökön Koszorús Ferenc, i Vasutas Szakszervezet főtitkára és Gölöncsér Dánielmé, i ??3'iszervez3‘ek Pest megyei Tanácsának titká’a kí- '■ére‘Ave1 *> Uunrkes-i Jár- ’* ‘ogattak. nevében Bökő Károly üzemigazgató köszöntötte a látogatókat, s röviden vázolta az üzem múltját, jelenét és szólt a most folyó nagyszabású rekonstrukcióról. Bősz József, a vállalati szakszervezeti bizottság titkáré a szakszervezet munkájáról, az érdekképviseleti szervek és a gazdasági vezetés kapcsolatáról tájékoztatta a vendégeket. A hallottakról a küldöttség tagjai a délelőtti üzemlátogatás során szerezhettek személyes élményeket és tapasztalatokat. Megismerkedtek a műhelyek munkájával, megtekintették az üzem bölcső- i déjét, óvodáját, a munkásszál- lót, s a jórészt társadalmi munkában épült sportpályát. Délután a művelődési házat mutatta be Szőnyi Lajos igazgató. Július közepén kezdődött, és augusztus végéig tart az uborkaszezon Dunakeszin, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban. A feldolgozott uborka belföldre, részint hazai fogyasztókhoz, részint az NDK-ba és tőkés piacokra kerül, egy- és ötliteres üvegekben. A két hónap alatt az 1. számú gyáregységben 75 vagon nyers uborkát dolgoznak fel. Bozsán Péter felvétele forint értékű munkát végez el, hogy újabb munkaterületet adjon a technológiai berendezésék szerelőinek. A hazai etilén feldolgozására évi 150 ezer tonna kapacitású új pvc-gyár épül a Borsodi Vegyi Kombinát ipartelepén, de tavaly sok nehézség — munkaerőgondok, szállítási problémák stb. — akadályozta a beruházást, s nem sikerült teljesíteni az előirányzatokat. Ezért az idén tavasszal a beruházó és a kivitelező vállalatok a munka meggyorsítására együttműködési szerződést kötöttek, hogy 1978. első negyedévének végére lehetővé tegyék a legfontosabb technológiai üzemek próbatermelésének megkezdését, s így 1978-ban megvalósuljon az előirányzott termelési program: elkészüljön az első 50 ezer tonna pvc-por. A szocialista gazdasági integráció alapján bővítették a Magyar Viscosagyárban a ve- gyiszálgyártást. A KÖZPONTI FEJLESZTÉSI PROGRAM szerint a népgazdaság műanyag-felhasználása 1980-ig 420 ezer tonnára növekedik. Tavaly 243 ezer tonna műanyagot használt fel az ország, 12 százalékkal többet, mint 1975-ben. Ennek megfelelően bővült tavaly a műanyagfeldolgozás, amelynek lendületesebb fejlődését a tervidőszakban 7 milliárd forint értékű fejlesztéssel alapozzák meg. A múlt évben a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat pótolta előző évi beruházási lemaradását, és üzembe helyezte a kemény pvc gyártásához szükséges kalandert. A tervnek megfelelően készítik elő a Borsodi Vegyi Kombinát műanyagfeldolgozó beruházásait. Gyors ütemben bővül a Tiszai Vegyi Kombinát poliole- fin feldolgozó kapacitása is, amely most már elérte az évi 40 ezer tonnát. Az előterjesztésből tehát kitűnt, hogy a központi fejlesztési programból az V. ötéves tervre meghatározott előirányzatok időarányos részét eredményesen teljesítették a múlt évben, s így a hazai vegyiparnak ez a legfiatalabb termelési ága már jelentősen hozzájárult a népgazdaság devizamérlegének javításához is. Sas Béla Szabályozták a tanácsi és egyéb kitüntetéseket DÖNTÉS SZÜLETETT a gas szintű állami kitüntetéMinisztertanács ülésén a kitüntetések alapításának és adományozásának továbbfejlesztéséről. Egységesen szabályozták a többi között a tanácsi kitüntetések és egyéb elismerések rendszerét. A rendezésre annál is inkább szükség volt, mivel jelenleg több mint 120 kitüntetést alapító szabályzat van hatályban. Az egységesítéssel a helyi jellegű elismerések is, beilleszkednek majd az állami kitüntetések rendszerébe. A települések gazdasági, társadalmi fejlesztésében^ a helyi közéletben kiemelkedő teljesítményt nyújtó állampolgároknak juttatják például a „A városért”, „A községért”, a „Pro űrbe”, a „Pro arte”, vagy a „Miskolc városért”, a „Pécs városért” elnevezésű kitüntetéseket. A Minisztertanács indokoltnak találta: továbbra is alapíthassanak a lakosság áldozatkészségét elismerő jutalmakat a fővárosi, a megyei városi, a városi vagy nagyközségi és a községi tanácsok. Ugyanakkor meghatározta a kitüntetésekkel adható pénz, vagy tárgyjutalom együttes értékét. KÜLÖNBÖZŐ VAROSAINK híressé vált szülöttjeiről elnevezett díj vagy emlékplakett csaknem minden nagyvárosban található. Eddig ezeket a városi, vagy a megyei tanács, illetőleg szakigazgatási szervei alapították, adományozták. A főleg értelmiségiek, művészek közéleti tevékenységét elismerő díjak alapítására ezentúl csak a fővárosi és a megyei tanácsok jogosultak, míg az adományozás joga megilleti a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságait is. Mivel hasonlítanak a magas szintű állami kitüntetésekhez, szükség van elnevezésük módosítására is. Ezért a továbbiakban a díj nevében feltüntetik a helység, illetve a megye nevét is. A társadalmi munka magasabb szintű elismerését szolgálja a kormány ez év februári határozatában alapított ..Kiváló társadalmi munkáért” elnevezésű érem. A lakóhelyük szépítésében, gyarapításában élenjárókat elismerésben részesíthetik a tanácsok is. Az eddigi gyakorlat most egyszerűbbé válik; a kitüntetés alapítója a jövőben a megyei tanács, adományozói pedig az alsóbb szintű tanácsok végrehajtó bizottságai. A HELYI ÄLLAMIGAZ- GATÄSBAN tevékenykedők kiemelkedő teljesítményét masekkel ismerik el — állapította meg a Minisztertanács —, ezért a jövőben a tanácsok ilyen jellegű kitüntetéseket nem alapíthatnak. •* A BELÜGYMINISZTER előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és módosította az „önkéntes rendőri szolgálatért” kitüntető jelvény alapításáról szóló 1048/1970 (XI. 11.) számú határozatát. Eddig a kitüntető jelvényt csak azok az önkéntes rendőrök kaphatták meg, akik 10, illetve 15 évig folyamatosan társadalmi munkában eltöltött szolgálati idővel rendelkeztek. Az önkéntes rendőri intézmény 1975. július 27-én múlt 20 éves. Tavaly mintegy ezer olyan önkéntes rendőr volt, aki több mint 20 éves folyamatos szolgálatot teljesített már. Több ezren pedig meghaladták az ötéves folyamatos szolgálatot, viszont a hatályos jogszabály — az 5., illetve a 20. évre — kitüntető jelvény adományozását nem tette lehetővé. A módosított minisztertanácsi határozat már előírja, hogy ezentúl az önkéntes rendőr ötévi folyamatos, majd ezt követően minden további ötévi társadalmi tevékenység után e kitüntetésben részesüljön. A belügyi szervek munkáját szerte az országban mintegy 47 ezer önkéntes rendőr segíti. Kiemelkedő munkát végeznek a bűncselekmények, a jogszabálysértések okainak megszüntetésében, megelőzésében, az állampolgárok törvénytiszteletre, fegyelemre való nevelésében, a közrend és közbiztonság fenntartásában. PÉLDAMUTATÓ ÁLDOZATKÉSZSÉGRŐL tesznek tanúbizonyságot közrendvédelmi, közbiztonsági tevékenységük során, az elemi csapások, árvíz és egyéb természeti katasztrófák alkalmával kötelezettségeik teljesítésével. Az önkéntes társadalmi tevékenység a belügyi munka segítésében olyan politikai állásfoglalás és részvállalás az állam- és közbiztonság szilárdításában. amely méltó alapot nyújt, a Minisztertanács által alapított kitüntető jelvény adományozására és viselésére. A kitüntető jelvény alapítását módosító minisztertanácsi határozat megalkotása a bűnügyi munka önkéntes segítőinek újabb magas szintű elismerése. Győry Margit Finn szakszervezeti kiifdöttség Dunakeszin
