Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

I XXL ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1977. JÜL1US 6., SZERDA Remek a fermés Nyújtott mOszakfsan, új módszerrel Export — főként Nyugatra Néhány órás ékszíjak1 Elegendő a tartalék alkatrész Pest megye északi része az ország hidegebb zónájába esik, ezért ott többnyire a legkésőbb kezdik s a legké­sőbb fejezik be az aratást. Ez persze, nem jelenti azt, hogy kevésbé szervezetten készülnek fel a gabona-beta­karításra. Mint a gödi Duramenti Termelőszövetkezet fcagronó- musa, Katona István elmond­ta, az anyagbeszerzők már té­len azon igyekeznek, hogy minden fontos alkatrészből beszerezzék a szükséges mennyiséget. Tavaly a gazda­ságok egymást is ki tudták segíteni alkalomadtán. Az idén szintén megfelelő meny- nyiségű alkatrész található a raktárakban. Ha nem gondos­kodtak volna jó előre után­pótlásról, az aratás kellős kö­zepén jöhetnének zavarba. Egyébként valamennyi te­hetősebb tsz-nek jelentős a raktárkészlete. Azon azonban érdemes el­gondolkoznunk, hogy ilyen A heten már arainak módon amiből az egyik helyen sóit van, az máshol hiányzik. A félreértések elkerülése vé­gett tegyük hozzá: a szövet­kezetek nem tehetnek róla, hogy ilyen raktárkészletre kényszerülnek, ha folyamatos, biztonságos lenne az ellátás, nem Mernék magukat költség­be. Az Alagi Állami Gazdaság­ban 1695 hektár az aratnivaló. Ha nem fordul esősre az idő­járás, a héten a gabonatáblá­kon megindulnak a kombáj­nok. Korszerű gépeikhez min­den szükséges alkatrészt be­szereztek. , Nyolc E—5 12-es gépük közül öt másodszor, har­madszor arat, de három vadonatúj, most vág neki először a tábláknak. örülnek, hogy időben megér­keztek a kombájnok, annak azonban már nem, hogy út közben a vagonfosztogatók el­tüntették a szerszámokat és elvittek néhány kiegészítő al­katrészt. Járásszerte ismerik a lengyel eszperantóinkkal találkoztak Holnap délután: előadás a művelődési központban A Vác Dunakanyar eszpe­rantó csoport gazdag prog­rammal készült a nyárra. ■'Egyik csoportjuk nemrég ér- ikezett haza Bydgoszczból, de most újabb lengyel vonatko­zású rendezvényük lesz: jú- llius 7-én, holnap délután 5 órakor Cecília Jarosinszka, a budapesti Lengyel Kultúra helyettes vezetője tart elő­adást hazájáról a váci műve­lődési központban. Az elő­adásra nemcsak eszperantis- tákat várnak, hiszen az el­hangzottakat magyarul is tolmácsolják. Üjabb magyar—lengyel ta­lálkozóra szintén sor kerül. A klub tagjai közül tizenné­gyen eszperantó nemzetközi táborban veszimeik részt. Irta és fényképezte: Grósz Sándor A nagybörzsönyi pávakör a bydgoszczi napok alkalmá­ból megrendezett folkiórfeszti válón. Iíúsz év, harminc év, hatvan év Az igazgató hármas jubileuma Arany pecsétgyűrű a tantestülettől Harminc évvel ezelőtt egy fiatal tanár lépte át Vácott az Ifjúság téri közgazdasági tech­nikum küszöbét: akkor kezd­te a pedagóguspályát. Tanított és tanult. A közgaz­daságtanban, a politikai gaz­daságtanban lépést tartott a fejlődéssel, jól egybekovácso- lódó tantesületi kollektíva tagjaként. Váci munkálkodásának tize­dik évében a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya kinevezte az iskola igazgató­jának: nagyobb feladatkör, újabb gondok, problémák. A szűk tér korlátái közé szorí­tott iskolaépületben is lehető­séget talált a fejlesztésre: a lépcsőház egy részéből gépszo­bát alakítottak ki, az aulának egy része dobogot, felszerelést kapott, s alkalmassá vált ün­nepélyekre, előadásokra. Két évvel ezelőtt megürese­dett a szomszédos Palmiro Togliatti utca elején az általá­nos iskola. Az igazgató vitá­zott, érvelt, s az épületet meg­kapta a közgazdasági szakkö­zépiskola. Megkezdték a tan­termek átalakítását, az udvar rendezését, csinosítását. ★ Harminc éve az iskolában, húsz éve az igazgatói székben. A két évfordulóhoz egy harma­dik is csatlakozott: dr. Molnár Mihály igazgató most töltötte be 60. életévét. A tantestület a múlt hét végén, a tanévzáró értekezleten köszöntötte. Hámori Jenő, a tantestület doyenje tolmácsolta a tanár­társak jókívánságait. A tantestület arany pecsét­gyűrűvel lepte meg dr. Mol­nár Mihályt, akit a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tálya újabb három évre meg­erősített igazgatói tisztségé­ben. Papp Rezső gazdaság öt Claas dominátor kombájnját. Bár az NSZK-tól vásárolták őket, mégis min­den alkatrész kapható hozzá­juk. Az állami gazdaság olyan SZK—4-es kombájnokkal is rendelkezik, amelyek még munkaképesek, még- sincs rájuk szükség, el szeretnék adni őket. Aki szüleiben van a gépeknek, akár holnap megvehetné vala­mennyit. Zsékely Zsombor .főmérnök arra a visszatérő gondra hív­ta fel a figyelmet, hogy az NDK-beli kombájnokhoz ere­deti ékszíjat nem lehet kap­ni, a hazai, például Füspök- hatvanban gyártott ékszíjak viszont néhány órás üzemelés után elszakadnak. Ugyancsak hiánycikk a 25 voltos izzó. A fóti Béke Termelőszövet­kezetben, mint Verebélyi Ottó főmérnöktől megtudtuk, jú­nius 20-án tartották meg a gépszemlét, minden gépük készen áll a munkára. Repcét már eddig is arat­tak, de a gabonabetakarí­tást a héten kezdik el. Hat SZK—4-es és ugyanany- nyi SZK—5-ös végzi majd a munkát. Mindegyikhez ele­gendő az alkatrész, de a szov­jet kombájnokhoz se lehet jó minőségű ékszíjat kapni. Ezerötszáz hektár a betakarí­tásra váró gabona, úgy vélik, nem lesz gond az aratással. Cs. A. MA: DISZNÖJÁTÉK Ma, július 6-án, este hét­órai kezdettel, Czakó Gábor Disznójáték című komédiáját adja elő a Dunaújvárosi Be­mutatószínpad a váci Madách Imre Művelődési Központ kertjében. — Anyóról, a derék mala­cokat szülő göbéről nem be­szélve, végeredményben há­rom disznó, illetőleg sertés, a szereplője ennek a játéknak, amelyet, ha akarunk, komo­lyan is vehetünk, de ez nem feltétlenül szükséges — nyilat­kozta a szerző. A darab verseit Zászlós Le­vente, a muzsikát Selmeczi György szerezte. Rendező és díszlettervező: lglódi István. Válogatás, osztályozás a futószalagon — Űjra gazdag éve van a guruló gyümölcsöknek, a mál­nának és a piros ribizlinek, ilyen remek termés 1973-ban és 1975-ben volt — mondta Szabó József, a Dunakeszi Hű­tőház igazgatója. — Tervtúltel- jes'ítés várható. Június 20-án kezdődött a csúcsforgalom, volt már olyan éjszaka, hogy 11 vagon málna és 2 vagon ri­bizli érkezett. Hat átvevőhelyet létesítettünk, éjjel, nappal, bármikor átvesszük a termést. A gyárban dolgozó alkalmi munkásokat is bevontuk a nyúj­tott műszakba. Kis zökkenő, hogy központi utasításra, 20 vagon húst adtunk ki és 10 va­gon mennyiséget kell tárolnunk, ütközik a hús- és a málnalá- rclás. — Űj módszert vezettünk be. A bogyóstermékek átvétele után, a gyümölcsfagyaszt.ás kö­vetkezett, majd kétkilós cso­magokba csomagoltuk a fa­gyasztott mennyiséget. Régeb­ben a fagyasztás • után karton­ban tároltuk, s bizonyos idő múltán került sor a feldolgo­zásra. Az új módszerrel időt és felesleges munkát takarí­tunk meg. Exportnak eddig 20 vagon szamóca és 10 va­gon málna vár kiszállításra. Exportjaink nagy része Nyu­gatra megy, új vásárlónk Ku­wait és Japán. — Az öthetes, megfeszített munka csak a dolgozók összefo­gásával vihető sikerre. Irta és fényképezte: Solymosi László Készáru — exportra A Bécsi Magyar Hit mondó közlése Aranyláz a tizennyolcadik század végén Figyelemre méltó megfigyelések Érdekes váci vonatkozású hírt közölt egy meg nem ne­vezett levélíró jóvoltából, a Bécsi Magyar Hírmondó című újság 1792-ben: „Ha királyi Város nem le­het Vátz (így ír hozzánk eggy érdemes Űr): lehet Bánya Város. Mert mintegy másfél óra járásnyira esik hozzá, éj­szak és napkelet között Nagy­szál, vagy Naszál hegye, mellyet csak a’ nyár’ vége fe­lé kezűének ásni; s’ kevés idő alatt olly gazdag arany-erek­re találtak benne, hogy midőn visgálták válna Selmetz-bá- nyán azon ásvány darabokat (stuffákat), mellyeket mutató­képpen küldöttek volt innen oda: nem akartak hitelt adni a’ dolog’ valóságának, azt ál­lítván, hogy tsak nem lehetet­len, mindjárt eleinte oly gaz­dag ásványokra találni. Azért is hét Bányászt, vagy úgy nevezett Hévért küldöttek, kik végére járnának a’ dolog­nak. Ezek eljöttek, s’ vissza se ménének többé; hanem ott maradtak munkában. Már a’ múltt Október’ közepe felé, öt vagy hat ölnyi mélységet ás­tak a’ hegytetőn; azután mintegy húsz ölnyivel alább a’ hegy oldalát kezdték ásni, az említett mélység ellenében. Az ásató Urak’ Társasága, többre megy már nyoltzvan- nál, kik nagy részént Selme- cziek." A Börzsöny hegységi ércese- dések komplex vizsgálatával jelenleg dr. Nagy Béla, a Ma­gyar Állami Földtani Intézet tudományos munkatársa fog­lalkozik, ebből a témából ír­ja kandidátusi értekezését. Kutatásaiban nemcsak a Nagybörzsöny 'és Szokolya környéki ércelőfordulások fe­lől tájékozódik (a régi idők­ben jelentős bányászkodás folyt mindkét helyen), hanem nagy figyelmet fordít a Na-' szály kutatására is. Megkértük dr. Nagy Bélát, mondja el, véleménye szerint mi a földtani magyarázata a majd’ kétszáz év előtti váci aranyláznak, és vajon a kez­deti nagy lelkesedés után miért hagyhatták abba a ku­tatást? — A Naszály fő tömege triász korú dachsteini mész­kőből és dolomitból áll. E képződmények repedéseiben, elsődleges kiválásként, hidro­termális ásványok (pirít, ba­rit, kalcit stb.) keletkeztek. A repedéskitöltések vastagsága néhány centimétertől fél méterig változik. — A piritben, járulékosan, majd minden esetben talál­ható némi nemesfémtartalom. Ez az ásvány, felszíni hatá­sokra (levegő, talajvíz) liino- nittá (oxidos vasérccé) alakul át. E folyamat során a pirit- ban elsődlegesen nyomelem­ként jelenlevő arany és ezüst a limohitban feldúsulhat. Kü­lönösen erős lehet ez a dúsu- lás az úgynevezett cementá- ciós zónában, az elsődleges árványkiválás és a már oxi­dált ásványtársulás határán. A cementációs zóna vastagsá­gát az évi talajvízszint-válto- zás mértéke szabja meg. — A hírben említett hevé­rek minden valószínűség sze­rint egy ilyen zónát tárhattak fel. A talált érc mennyisége nem lehetett nagy és gazdasági szempontból már akkor nem jöhetett számításba, de a tu­domány számára azok a megfigyelések ma is fi eveiem- r*mé!tóak. Hála József Semmelweis születése napján Idén másodízben emlékez­tek meg együtt Semmelweis Ignác, a halhatatlan orvos­tudós születésnapjáról a váci és járásbeli orvosok, ápoló­nők, védőnők, asszisztensek, az egészségügy dolgozói. Ezen a napon, hagyományosan, azo­kat a kollégáikat is köszön­tik, akik hosszú éveket, évti­zedeket töltöttek el egy-egy munkahelyen, szolgálva az em­berek egészségét. A Madách Imre Művelődési Központ színháztermében, az orvosi eskü szavainak felidé­zése után, dr. Korona Árpád főorvos, a Szőnyi Tibor Kór­ház igazgatóhelyettese emlé­kezett a nagy szülészorvos­ra, akit elhivatottsága, el­szántsága, jelleme ma is mél­tán avat példaképévé a hazai egészségügy valamennyi dol­gozójának. Dr. Kollár Lajos kórház- igazgató és dr. Kampós Kata­lin járási-városi főorvos ad­ta át Az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést a szobi rendelőintézet most nyuga­lomba vonuló főorvosának, dr. Bádi Lászlónak és dr. Cso­rna János nak, Püspökha tvan körzeti orvosának. A törzsgárdatagok között köszöntötték dr. Tóbiás Ist­ván belgyógyász főorvost és Molnár Sándornét, Mária nő­vért, akik 40 éve, dr. Bádi Lászlót, aki 35 éve szolgálja az egészségügyet. Harminc­évi munkájáért tüntették ki Gomabai Mihálynét, dr. Ko­vács Gézát, Oláh Imrénét, a Szőnyi Tibor Kórház és In­tézményei dolgozóit, vala­mint Antal Béláné dunakeszi körzeti ápolónőt. Negyedszá­zada szülésznő Szigeti Bálint- né. gyermekgondozónő Csiz­mát Lászlóné, orvos dr. Reich Zsuzsanna, ápolónő Kollár Dezsöné. Rajtuk kívül szép szám­mal kaptak kitüntetést 20, 15, 10 és 5 éves, kórházakban, szülőotthonokban, orvosi kör­zetekben eltöltött szolgálati idejükért. Ünnepi műsorral köszöntöt­te a kitüntetetteket a Vox Hu- mana-kórus. B. H.

Next

/
Thumbnails
Contents