Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
Kétmillió forintos költséggel Felújítják az utat Gyomron, a III. negyedévben kezdi meg a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat a Széchenyi utca felújítását, a Táncsics Mihály utcától kezdődően, a TÜZÉP-telepig. A kétmillió forintba kerülő munkát a IV. negyedév végére fejezik be a vállalat dolgozói. ÁRAMSZÜNET A DEMASZ monori kirendeltségének tájékoztatása szerint ma, július 6-án, továbbá 7-én és 8-án áramszünet lesz Monoron, a Kossuth Lajos úton, a Munkásőr utcától az Ady útig, az Arany János és Acsádi utcában, a Kossuth Lajos úttól a Liliom utcáig, valamint a Lehel, Bajza és Vörösmarty utcában, reggel 7-től 16 óráig. Július 13-én, 0-től 15 óráig, a Dózsa György, Petőfi, Móricz Zsigrnond út és a vásártér által határolt területen, valamint a környékén lesz áramszünet. Alagúthemenccs gépsor Száznegyven mázsa kenyér Kevés a szakmunkás Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat járásunkban működő üzemei eléggé korszerűtlenek, már nem felelnek meg a követelményeknek. A monori kenyérgyár a múlt hónap- 1 an, 20-án abbahagyta a termelést: megkezdték az üzem rekonstrukcióját. A vállalat tmk-brigádja hozzáfogott az alagútkemencés gépsor beszerelés éhez, a munkálatok előreláthatólag három hónapig tartanak. Addig a veesési, gyömrői és pilisi üzem látja el a járási székhelyet kenyérrel, péksüteménnyel. Az ellátás ez idáig korántsem volt zavartalan. Pelyvás Lászlónak, a gyömrői sütőipari kirendeltség vezetőjének is megszaporodtak a gondjai ezekben a hetekben. A gyömrői, maglód! és sülysá- pi üzemükben naponta 140 mázsa kenyér és 60 ezer darab Épül az ivóvízhálózat A Pest megyei Víz- és Csatornázási Vállalat dolgozói építik Üllőn az ivóvízhálózatot. Iíajári Sándor és Éva Gergely a tolózárat szereli. Ifj. Fekete József felvétele' péksütemény készül. Sajnos, a szüksége^ munkáskezek hiánya megnehezíti a termelést. Hiába kaptak segítséget Monorröl, még mindig nehezen boldogulnak. Jelenleg hetven dolgozójuk közül nyolc rendelkezik sütőipari szakmunkás-bizonyítvánnyal, a többiek betanított, illetve segédmunkások. Sokat várnak a július 1-én bevezetett, 40 százalékos éjszakai műszakpótléktól, amelynek következtében, a sütőipari dolgozók bére jelentősen megemelkedik. — A sok nehézség ellenére, igyekszünk a problémákkal megküzdeni — mondja Pelyvás László —, az ellátás zavartalanságát a nyári Hónapokban is biztosítani, mert a kenyér iránti kereslet ezekben a hónapokiban sem csökken, csupán a süteményekből kisebb az igény a szokásosnál. A gyömrői kirendeltség Ecser, Maglód, Gyömrö, Péteri, Men- de, Sülysáp és Űri mindennapi ellátásáról gondoskodik. A vállalat ebben az ötéves tervben új, korszerű, minden igényt kielégítő kenyérgyár építését tervezte. Időközben megváltozott az új létesítmény megépítésének kezdete. Néhány héttel ezelőtt levelet kapott a községi tanács a vállalat vezetőitől, amelyben értesítik őket, hogy az új kenyérgyár építését csak a következő tervidőszakban kezdik meg. A 46 millió forintba kerülő új gyár szünteti meg csak véglegesen a ma még meglévő gondokat. Időközben sok panasz merült fel a járási székhelyen a kenyérellátással kapcsolatban. Olvasóink szóvá tették, hogy főleg a reggeli órákban hosz- szú sorok állnak a boltokban, kenyérre várva. A monori üzem átépítése, illetve korszerűsítése, minél előbbi átadása, ezért is sürgető feladat. Gér József A nap kulturális programja MOZIK Monor: Szeress engem, Lityi Nyáregyháza: Dr. Mladen. Vc- csés: Lucky Lady. MŰVELŐDÉSI IIÁZ Mendén, 17-től 21 óráig: könyvtári óráit, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. XIX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1977. JÜLIUS 6., SZERDA A termelőszövetkezet segítségével Fejlődnek, korszerűsödnek a veesési iskolák Az anyagot is ők adták A veesési négy általános iskola megfelelő központi épületek híján, csaknem húsz, egymástól némelyik több száz méterre levő épületben végzi oktató-nevelő tevékenységét. Ám ezek a szétszórt épületek sem jók, többségükben szükségtantermek. Karbantartásuk tetemes összegeket felemésztene, ha lenne, de gyakran még az évi egyszeri meszelésre is nehezen futja a szűkös költség- vetési keretből. És mégis, az oktatási intézmények évről évre fejlődnek, korszerűsödnek. Miből? Társadalmi összefogás, segítség révén. Spengler Györgyné, az 1. számú iskola igazgatója felsorolja azt a sok segítséget, amelyet a Ferihegy Tsz adott és ad jelenleg is. Dolgozói beszerelték a központi fűtést, a kazánokat, a kazánok kéményét pedig nemcsak felépítették, de még az anyagot is ők adtálk hozzá. A két főépület udvarán, hogy ne kelljen a gyerekeknek sárban járniuk, betonteret készített a szövetkezet. A napközi otthont bekerítették, az iskola könyvtárába polcokat szereltek, a sportudvar betonoszlopait lerakták, a tornateremben mellékhelyiséget készítettek. Az iskola napközi otthona a múlt tanévben életveszélyessé vált, ezért szeptemberben oda már nem lehet gyerekeket engedni. A tanács helyiséget adott, a régi napközi konyha épületét, de át kell alakítani. Őszig azt is átalakítják. Dobrovitz József, a termelőszövetkezet elnöke személyesen kísérte el Tóth István építészmérnököt, a szövetkezet műszaki vezetőjét, hogy a helyszínen tárgyalják meg a teendőket. Az építkezés elkezdődött. Mindent a szövetkezet ad: A térvényt az emberért hozzák Közérzetünket annyi dolog befolyásolja, hogy lehetetlenség lenne mindet felsorolnunk. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák életünket. Lehet miattuk berzenkednünk, de jogszabályok nélkül egyetlen szervezett társadalom sem létezhet. Általában nem is a jogszabályok ellen szól valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jog- alkalmazás körülményeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Nem véletlen Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nem. A társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bürokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a munkakedvet. Nem véletlen ez, s nem külön program alapján mérettetik meg időnként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a hatósági eljárásokban, az ügyintézéssel alakítják kapcsolataikat az emberekkel. Persze, az ügyintézés során az állampolgárok segítséget is kapnak jogi ismereteik gyarapításához. Szükség van rá, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a s-'.akembsrek titm tudnak mindig lépést tai tani a paragrafusáradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbbször vezetési, szervezési módszerekkel jobban meg lehetne oldani a problémákat. A rendeletek között nehéz eligazodnunk. A nehéz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de akadályozza az állampolgárokat is abban, hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal, tehát kötelességeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott, valami nagy szabálytalanságot követett el, azért kérte a tanács megjelenését. Amikor az irodában magyarra fordították a felszólítást, akkor tudta csak meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. Rugalmasság A minisztériumok programjukban állandóan hangsúlyozzák: a jogszabályoknak közérthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügyminisztérium — Grétsy László nyelvész szerkesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott, de a jogi nyelv körüli viták alig mérsék. lődtek. A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügyintézést. Például a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragrafusról. Nemegyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s az építési terület előkészítése késik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel. Természetesen, kár lenne az adminisztrációt feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gazdasági élet. De meg kell különböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre, a feleslegesen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a törvényesség rovására. De sok esetben a paragrafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet hatásosságát. A törvények, a rendelkezések szelleme magába foglalja a szocializmus humanitását, s azt az elvet, hogy minden az embert szolgálja. A szabályok lehetőséget adnak, hogy a jogalkalmazók figyelembe vegyék döntésükben az ügyfelek érdekeit, személyi körülményeit. Azonban gyakran elmarad a méltányosság lehetőségének kihasználása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint többet mérlegelni, és személyre szólóan dönteni. Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocializmus körülményei között azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók mindig és mindenkor hű meg. hallói legyenek a törvényeknek. Ami ebben a megfogalmazásban azt jelenti: a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésnek megfelelően alkalmaznák. A jogpolitika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, legalábbis neon szabad annak lennie. Amikor hivatalokban. irodákban egy-egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a politikát valósítják meg. Felelősség A rugalmasabb feladatmegoldás egyszerűsíti az ügyintézést. Alapvető politikai érdekeink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség. A túlzott adminisztráció egyik sar- kalatps hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. A XI. pártkongresszus határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az állami és társadalmi élet minden területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem Véletlenül hangsúlyozza a kongresszus határozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg. hogy munkájuk helyenként ta- pasztalható bürokratizmusa, nehézsége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szánjanak határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel.” II. M. szak- és segédmunkásokat, valamint anyagot, több százezer forint értékben. — Egyébként — mondja Spengler Györgyné —, bármilyen ügyben megyünk a tsz elnökéhez, mindig nyitva találjuk az ajtatját, Horváth Boldizsár párttitkár pedig egészen otthonosan mozog nálunk, mivel minden rendezvényünkön jelen van. Amióta elkészült a termelő- szövetkezet művelődési terme, az iskola összes rendezvényét és összejövetelét.abban tartja. Szoros kapcsolat alakult ki a tsz pártszervezete és az iskola kommunistái között is, együtt tartják a szabad pártnapokat és rendezvényeikre kölcsönösen meghívják egymást. — Ugyancsak nagyon jó a KISZ- és az úttörőszervezet kapcsolata. Egyebek között a tsz KISZ-alapszervezete az úttörőmozgalom fennállásának 30. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretében színes és igen tartalmas műsorral lepte meg diákjainkat, úttörőinknek egy dobot is ajándékozott. A mieink, viszonzásként, a KISZ fennállásának 20. évfordulóján szerepeltek, de ők gondoskodnak a termelőszövetkezet ünnepségeinek műsoráról is. — Az már szinte természetesnek számít ebben az iskolában, hogy a diákok segítik az őszi betakarítást, amint az is, hogy a szövetkezet az egyik épületből a másikba fuvarozza szükség esetén a tanszereket, bútorokat — mondja Speng- lerné. — Azért ez a mostani nagy munka mégis váratlanul ért. Szinte el sem akarom hinni, hogy megszűnik a gond, amelyik olyan sok álmatlan éjszakát okozott nekünk: gyerekeink őszre mégis szépen átalakított napköziben kezdhetik meg a tanévet. Ma reggel is megnéztem, vajon dolgoznak-e? Dolgoztak. K. Gy. Osztályozómérkőzés Amegyebvjnokságba jutásért Király feltette a koronát Monoron, a sportpályán zúgtak a kereplők, trombiták: szép számú szurkolósereg biztatta játékosait, hiszen mindkét csapatnak — Kartal kizárása folytán — volt még esélye a feljutásra. A ceglédbercelieknek szurkoltak a monoriak is, mert, ha Vecsés és Bércéi felkerül, a ceglédi vonalon olyan egészséges rivalizálás alakulhat ki, mint a múltban, amikor vonalbainokság volt és egy- egy rangadót gyakran 1500— 2Ö00 ember nézett meg. Ez a helyosztó, feljutást eldöntő mérkőzés sportszerű keretek között zajlott le. Vasas játékvezető jól és határozottan bíráskodott, a közönség is sportszerűen biztatta kedvenceit. A berceliek irányították a játékot, kulturáltabban futballoztak, egységesebb volt a csapatjátékuk, idegességükben azonban sok gólhelyzetet kihagytak. Különösen Senkei játszott gyámoltalanul: legalább öt gólhelyzetet elügyetlenkedett. Ismét bebizonyosodott, hogy egy gyors, gólképes szélsőjátékos eldöntheti a mérkőzést: Királyt nem tudták a tápiósá- giak tartani, olykor ellenállhatatlan volt. Első gólját okosan átemelte a kimozduló kapuson, a második előtt elvi- harzott a balszélen, átjátszotta a keresztező középhátvédet, és nagy gólt ragasztott a felső sarokba: a tápióságiak sokáig nem tértek magukhoz. Dicséret illeti őket, hogy azért lelkesen küzdöttek, nem adták fel még 2;0-nál sem, s az utolsó percekben szép fejesgóllal szépítettek. A 2:l-es végeredmény a Ceglédbercel feljutását jelenti. Gratulálunk a szomszéd járás bajnokának, hogy másodszori nekifutás után, munkája gyümölcse beérett. Ebben a csapatban van fantázia, s akad egy-két jó kulcsjátékos. Az is érthető, hogy a nagy tét miatt sok pontatlanság, hiba csúszott játékába, de végül is teljesen megérdemelten lépett egy osztállyal előbbre. Jól küzdött a teljes csapat, de tagjai közül is kitűnt Király és Puskás, az utóbbi azért, mert bravúrokat hajtott végre a kapuban. A monoriaknak végül is teljesült a vágyuk: ismét találkozhat a két nagy múltú egyesület labdarúgócsapata. Hörömpő Jenő KÉZILABDA Gyömrőiek Velencén A Gyömrői SE kézilabdázói a hét végén, pénteken, szombaton és vasárnap, hagyomá, nyos villámtomán vesznek részt Velencén. A tornát a fővárosi IV. kerületi sportfelügyelőség rendezi. NEM LEPNEK ELŐBBRE Az üllői iíisikere Megyénkben is befejeződtek az osztályozó mérkőzések. A kilenc járási labdarúgóbajnok három csoportban küzdött a megyei bajnokságba való jutásért. Járásunk bajnoka, a Veesési KSK, Gödöllőn először a Gödi TK-val és Pilisszántóval mérte össze erejét. Az előbbi csapattal l:l-es döntetlent ért el, de a tizenegyes rúgásokban alulmaradt. Pilisszántó csapatát legyőzte 1:0-ra, ezért a feljutás kérdése a Pilisszántó—Göd találkozón dőlt el, melyen a gödiek kiütéses, 5:0 arányú győzelmet arattak, s megszerezték a csoportelsőséget. A vecsésiek tehát a második helyen végeztek csoportjukban, s nem kerültek feljebb. Annál dicséretesebb az üllői ifjúsági labdarúgók szereplése az osztályozó mérkőzésen: mindkét ellenfelüket legyőzték, következésképp az I977/78-as bajnokságban a megyei osztályban szerepelhetnek. G. i i t I
