Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

Elhunyt a Dankowszky-házaspár Július 2-án nagy veszteség érte Cegléd város két intéz­ményét, a Várkonyi István Általános Iskolát és a 203. szá­mú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézetet: Dan- kowszky Sándorné általános iskolai igazgató és Dankowsz- ky Sándor tanár közúti bal­eset során életét vesztette. Mindketten Békés megyé­ből jöttek Ceglédre. Dankowszky Sándorné 1958- ban, alsótagozatos szakfel­ügyelő minőségben került Ceg­lédre. Az oktatásügy tapasz­talt munkásaként, biztos kéz­zel irányított, fáradhatatlan szervező volt, 1962-től a fel­épült Várkonyi István Álta­lános Iskola vezetésével bíz­ták meg. Igazgatói tevékeny­ségét a példáls rendszeretet, a magasfokú humánum és nagy szakmai műveltség jellemez­te. 1966-tól 1975-ig az MSZMP városi bizottságának, 1967- től a városi tanács végrehaj­tó bizottságának volt tagja, 1976-ban a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatá­val tüntették ki. Dankowszky Sándor 1959- ben kezdte tanári tevékeny­ségét Cegléden. Tanítványai, munkatársai rövid idő után megszerették derűs, őszinte egyéniségét. Fáradhatatlan tenniakarás jellemezte. Jelen­tős munkát fejtett ki az ifjú­sági mozgalomban, valamint az ifjúságvédelemért a rend­őrségen. Fotó- és filmszak­kört vezetett, élen járt a hon­védelmi nevelő munkában. Cegléd Város Tanácsa és a 203. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet saját halott­jainak tekinti őket. Temeté­sükről később intézkednek. A PEST NEGYE! HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CEGL XXI. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1977. JÜLIUS 6., SZERDA Fontos a szakmai továbbképzés Színvonalas gyógyító munka a járásban Laboratórium Kocséron A mind teljesebb egészség- ügyi hálózat egyik legionto- sabb feladata, hogy szükség esetén a nagyvárosoktól távol, községekben, tanyákon élő emberek is gyors, szakszerű orvosi ellátásbari részesülje­nek. Köztudott, hogy Dél-Pest megye településeit éppúgy ki­terjedt tanyavilág övezi, mint az Alföld más városait, fal- vait. Emiatt már évekkel ez­előtt megkülönböztetett figyel­met fordítottak a ceglédi já­rásban is a minél szélesebb körű orvosi hálózat megszer­vezésére. Eredményeként ma már valamennyi köz­ségben modern körzeti or­vosi rendelő várja a köze­lebbi és távolabbi kör­nyékről érkező betegeket. Hogyan dolgoznak az őket gyógyító orvosok, milyenek a községi rendelőkben munká­juk feltételei? — erre a kér­désre adott választ dr. Holló Kapott gól nélkül az osztályozol! Ökölvívók barátságos mérkőzése Labdarúgásban egy csapat szeieptesei döntően befolyá­solhatja a kapus teljesítmé­nye. Ez beigazolódott most is, hiSZian az Iné ill-as bajnoa- sagoan. a Ceglédi VBE, csak­nem a legtőoo gólt kapta va­lamennyi résztvevő között, most pedig az NB Ill-ban ma­radásáért Kiírt osztáiyozón — egyszer sem tudták, bevenni kapujukat, 230 percen ke­resztül. Épben nagy része volt a visszatért kapusnak, Rétfal­vinak, aki vállalta, hogy az osztályozó mérkőzésekre új­ra rendelkezésre áll. S nem­csak az volt a nyereség, hogy ő állt a kapuban, s remekül védett, hanem az is, hogy a védők is jóval magabiztosab­ban játszottak, mint a bajno­ki mérkőzések legtöbbjén. Ebből a sorból az első össze­csapáson Halmi, a másodi­kon Lendvai emelkedett ki, de nem követett el különö­sebb hibát Zsemlye és Bozsó sem. Sőt: a bennmaradást biz­tosító gólt a Törökszentmik- lós ellen szabadrúgásból Zsemlye szerezte. A CVSE másik erőssége a középpálya volt, Cseh mind­kétszer szellemi vezére volt a gárdának, s a kezdeti ide­geskedés után Naggyör és Da­rányi is egyre jobban bele­lendült. A csatársorban Liptai teljesítménye kívánkozik az élre, a Jászberény ellen mind­két ceglédi gólt ő szerezte, Varga ügyesen került hely­zetbe, de a lövésekkel nem volt szerencséje, míg Kovács néhány lendületes elfutásáért dicsérhető. A felsoroltakon kí­vül csereként még Vass ka­pott játéklehetőséget. Az NB Ill-ban maradás ki­harcolása elsősorban a csapat diadala. Bejött, amit az edző, Halmi Lajos csak remélt, hogy mindenki mindent bele­ad, s egyként küzd a pályán. Ha a játék hagyott is némi kívánnivalót maga után, az akarás nem! A Szolnokon le­játszott találkozók legkriti­kusabb pontja a Törökszent- miklós elleni 0:0-ás végered­mény után a hosszabbítás volt, hiszen a Vasasnak hét, míg a Ceglédnek csak három nap állt rendelkezésére a pihenés­re. Szerencsére bebizonyo­sodott, hogy ettől sem kell tartani, sőt, éppen a hosszab­bításban harcolt ki meggyő­ző fölényt a CVSE, s tulaj­donképpen ekkor szolgált rá a győzelemre. Jól használták ki tehát a fiúk az utolsó he­teket. az edző irányításával az utóbbi két hónapban főleg az osztályozóra való felké­szülés volt a cél. A bennmaradásban óriási szerepet vállalt az a négy­ötszáz szurkoló is, akik mind­két mérkőzésre elkísérték a csapatot, s nemcsak jelen voltak, hanem a buzdításban sem volt hiány. Legjobb a jóból tanulni, s a játékosoknak ebből a sikerből le kell vonni a hasznos ta­pasztalatokat. A bajnoki mér­kőzéseken is legalább ekkora akaraterőt kell felvonultat­ni, a pályán és a magánélet­ben egyaránt. Most vala­mennyien bebizonyították, ké­pesek erre, aminek az 1977— 78 évi bajnokságban — a meg­növekedett követelményeknek, s a feladatnak megfelelően — alapvetően jelentkeznie kell. És akkor, a még meg­erősödött mezőnyben sem, még egyszer nem fordulhat elő, hogy a ceglédiek csupán egy csapatot tudnak megelőzni a húszas csoportban. JÁRÁSI ÖSSZEVONT KÉZILABDA-BAJNOKSÁG A Karatetétien—Üllő férfi­mérkőzés kivételével befeje­ződött a bajnokság tavaszi idénye. A nőik között a Nagy­kőrösi Kinizsi óriási fölénnyel vezet, míg a férfiaknál első Abonyra még meleg pillana­tok várnak az őszi folytatás­ban. Férfiak: Hernád—Üllő 24:20, Albertirsa—Üllő 25:23. Leg­jobb dobó: Tóth (10), Abony —Hernád 18:18. Ld.: Bóta (7). A hernádiak 18:13-ról egyenlítettek. A tavaszi vég­eredmény: 1. Abony 13, 2. Al- bertirsa 10, 3. Karatetétien 8, 4. Üllő 4, 5. Hernád 3 pont­tal. Nők: Alsónémedi—Ceglédi Mezőgazdasági DSK 13:7. Ld.: Oláh (4). A bajnokság állása: 1. Nagykőrösi Kinizsi 16 2. Űri 10, 3. Ceglédi Mezőgaz­dasági DSK 6, 4. Alsónémedi 4, 5. Gyál 2 ponttal. 1' -jj.it.mi ■'"'l un un Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak a kedves roko­noknak, Jó szomszédoknak, jó is­merősöknek, akik szeretett jó édesanyánk, nagymamánk özv. Dávid Sándorné sz. Gyura Karoiin temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Dávid Sándor és családja, Dávid György és családja. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága, jó, fe­lejthetetlen édesanyánk, nagyma­ma, dédmama özv. Garamvölgyi Józsefné temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban együttéreztek és sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszöne­tét mondunk kezelőorvosának. A gyászoló család nevében: Tóth Lajos és felesége. Ildikó, a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője. — A járás valamennyi köz­ségének orvosi rendelője kel­lően felkészült a járóbetegek gyógyítására, sőt a községek­ben élő körzeti orvosok sok esetben kedvezőbb körülmé­nyek között láthatják el fele­lősségteljes munkájukat, mint a városban dolgozó társaik. Valamennyi állás ' betöltött Cegléd környékén, a járás­ban összesen 21 körzeti és egy gyermekkörzeti orvos tevé­kenykedik. Valamennyien ta­pasztalattal bíró, jól felké­szült szakemberek. Többségük fiatal, járásszerte elismerés­sel szólnak munkájukról. — Ezeket az orvosokat munkájuk a községekhez kö­ti. Hogyan gondoskodnak szakmai továbbképzésükről, mely nélkül aligha tudnának lépést tartani hivatásuk, a gyógyítás tudományának fej­lődésével? — Mint említettem, többsé­gük fiatal, s bár megfelelő szakmai gyakorlatuk van, to­vábbképzésük természetesen elengedhetetlen. Kiváló lehe­tőséget kínál erre a ceglédi városi kórház, mely nemcsak a gyógyításnak, de a szakmai ismeretek terjesztésének ts fontos bázisa. ötévenként kéthónapos köte­lező gyakorlaton vesznek itt részt körzeti orvosaink, s ha­vonta rendezünk nékik ugyan­itt szakmai napokat is. Ezek­re szívesen jönnek el vala­mennyien, hiszen jól tudják: feladatukat csak a legkorsze­rűbb eljárások, ismeretek bir­tokában láthatják el mara­déktalanul. — Ám nemcsak helyben adódik alkalom arra, hogy a községek orvosai elmélyítsék tudásukat. Az Orvostovább­képző Intézet minden eszten­dőben megküldi az egészség- ügyi osztálynak képzési tervét, melyet eljuttatnak a járás or­vosaihoz is. Ez alapján ki-ki megjelöli, melyik tanfolyam hallgatója kíván lenni. A té­mák sokrétűek, szó esik az előadásokon a fertőző betegsé­gekről, és gyógyításokról épp­úgy, mint a baleseti sebészet­ről. vagy a legkorszerűbb diagnosztikai módszerekről. A stúdiumokon szerzett ismere­tek nagyszerű segítséget ad­nak valamennyi orvosnak a napi gyógyító munkához. — S minthogy a legtöbb he­lyen több körzeti orvos dolgo­zik, a tanfolyamok idejére megoldott a helyettesítés go'ndja is — jegyzi meg a fő­orvosnő. de ahol csak egy or­vos van. mint például Kocsó- ron vagy Nyársapáton, ott is találunk erre megoldást. A to­vábbképzést rendkívül fontos feladatnak tekintjük, s minden lehetőt megte­szünk, hogy orvosaink él­hessenek a kínálkozó le­hetőségekkel. — A kellő szakmai felké­szültség elengedhetetlen, ám nem nélkülözhetők a gyógyí­tást megkönnyítő diagnoszti­kai és egyéb műszerek sem. Van-ezekből elegendő? — Rendelőinkben megtalál­hatók azok a legfontosabb, or­vosi munkát könnyítő beren­dezések, melyet orvosaink szinte nap mint nap használ­nak. Nemrégiben nagyobb ösz- ezeget kaptunk a megyei ta­nácstól a rendelők felszerelé­sének bővítésére, gyarapításá­ra, s minthogy az utóbbi idő­ben sajnos nőtt a szív- és ér­megbetegedések aránya, indo­koltnak láttuk, hogy rende­lőknek hordozható EKG-ké- szülékeket vásároljunk. Ter­vezzük, hogy oszcillométere- keit, otoszkópokat és más kor­szerű mflszereket is beszer­zőnk, melyek használata ho­vatovább nélkülözhetetlen. Az orvosok egyébként maguk is sokat tesznek azért, hogy mind kedvezőbb feltételeket teremtsenek munkájukhoz. Kocséron például a köz­ségi tanács segítségével ki3 laboratóriumot sze­reltek fel, ahol a leg­fontosabb vizsgálatok eredményei értékelhetők, örömmel mondhatom, hogy a járás körzeti orvosainak szak­mai ambíciója nem egy helyi feladat megoldásában jelent nagy segítséget. — Milyen a körzeti ápoló­nők helyzete? — Valamennyi körzetben képzett ápmlónők dolgoznak orvosaink mellett, s miután az 5 feladatuk egyebek között az elvonókúráról hazaérő alkoho­listák utógondozása is, igyek­szünk munkájukhoz egyre több segítséget nyújtani. E teendők ellátásához a megyei ideggondozó Intézet pszicho­lógusától kapnak rendszeresen kellő tudnivalókat. Ezenkívül havonta rendezünk az ápoló­nőknek is előadásokat, melye­ken szakorvosok tartanak tá­jékoztatókat különféle témák­ban. — Figyelemmel kísérik-e a községekben dolgozó körzeti orvosok életkörülményeinek alakulását? — Természetesen. Vala­mennyi orvos kényelmes la­kást kapott a községi taná­csoktól. Nem hiányzik szükség esetén a segítség sem, s ha kell, felújítják, renoválják a lakásokat. Csemőben például nemrégiben bővítették az egyik orvoslakást. Goncfot jelent viszont, mint a főorvosnő elmondta, hogy a községi tanácsok által nyújtott fenntartási költségek igen ala­csonyak. Az ezekre vonatkozó minisztériumi rendeletek mintegy másfél évtizeddel ez­előtt jelenek meg, s négy-öt­száz forint átalány kiutalását teszik lehetővé. Ebből kell fe­dezniük az orvosoknak a ren­delők takarítását, fűtését, vil­lanyszámláját. Ez természete­sen igen kevés, az orvosok gyakran ma­guk pótolják a hiányzó összeget. Van ugyan mód arra, hogy az elvégzett munka vagy fűtő­anyag számláját elküldjék a községi tanácsoknak, ám azok a számlák kifizetése elől el­zárkóznak. Visszatérő gond ez például Abonyban vagy Csemőben. Remélhető azon­ban, hogy a következő idő­szakban ezek megoldódnak, s a községi tanácsok többet vál­lalnak magukra e tekintetben is, az orvosi gyógyító munka anyagi feltételeinek javításá­ból. Khim Antal Zsákokban a gabona Folyamatosan ellenőrzik a beérkező alapanyagok minősé­gét a Kátai úti takarmánykeverő üzemben. A képen: mintát vesznek a gabonából az őrlés előtt. Apáti-Tóth Sándor felvétele Bedolgozók Egyre többen jelentkeznek Varroda a termelőszövetkezetben A kocséri Űj Elet Termelő- szövetkezet az előző években, ipartelepén korszerű varrodát nyitott meg, munkát és kere­seti lehetőséget adva azoknak az asszonyoknak és leányok­nak is, akik családi körülmé­nyeik, a gyermeknevelés, be­tegség és egyéb okok miatt nem tudnak gyárban vagy vállalat­nál dolgozni. Mint Bojtos László, a varro­da vezetője, kérdésünkre el­mondta, együttműködést épí­tett ki a szövetkezet egy nagy budapesti szövetkezeti varro­dával. Nagyrészt ez az üzem látja el a kocsériakat anyag­gal és munkával, s főleg gyer­mekruhákat varrnak, zömmel exportra. A kocséri varrodá­ból bedolgozóknak is adnak ki varmivalót. Nagykörösről szintén sokan bekapcsolódtak a munkába, és hogy ne kell­jen Kocsérra járniuk, a Patay utcában munkakiadó és át­vevő helyet alakítottak ki. Ve­zetője Ábrahám Ferencné, aki jól ismeri a szakmát, s a hét­fői és csütörtöki napokon ta­lálkozik a bedolgozókkal. El­mondta, hogy egyre többen vannak a körösiek, közöttük külterületiek is, akiknek ne­hézkes volna a városba rend­szeresen munkába járniuk. Beszélgettünk bedolgozók­kal is, elmondták, hogy jól keresnek, s otthoni teendőiket ellátva, biztosítják maguknak a nyugdíjjogosultságot. K. JAVULÁS A FELHOZATALBAN Bő a választék a piacon A paprika és a paradicsom még drága Kedden és pénteken, de­rengő hajnalok hajnalán, lát­ványos karaván húz el a régi Pesti úton, a főváros felé, s egy-egy autófalka Nagykőrös irányába. A járművek tetején jól lekötözött teli ládák, cso­magtartóik kasokkal, kosa­rakkal telve, s gyakran a hát­só ülés helye is. Felvásárlók viszik a zöldséget, gyümöl­csöt, hogy értékesítsék más piacokon. Mi marad akkor a ceglé­dieknek? Félniük nem kell, mert választékban nincs hiány, s ahogy viszik, ide is hozzák, gyakran más vidékről. For­Cegléd a hazai lapokban Bél Mátyás Pest megyéről című, most megjelent köteté­nek 79. oldalán találjuk a vá­ros leírását, Cegléd nevének különböző variációit. Legérde­kesebb a „székelyt” jelentő Si­culus szó változata: Szekléd, Csekléd. (Ettől függetlenül, a Cigié vesszőből való eredezte- tés az elfogadott.) A Magyar Mezőgazdaság jú­nius 15-i számában a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz által nyitott gazdabolt áruvá­lasztékáról írt. Az Eseménynaptár 3. szá­mában a ceglédi városi-járási, az SZMT körzeti és az albert- irsai könyvtárak hatásos pro­pagandatevékenységéről olvas­hatunk tájékoztatást. Az Ifjúsági Magazin júniusi számában Jánossi Katalin ceg­lédi fiatal írását olvashatjuk, a példakép megválasztásáról és az eszménykép kialakításáról. A Magyar Hírlap június 23-i számában a Ceglédi Cipőipari Szövetkezet példamutató kez­deményezéséről olvashatunk, arról, hogy fájós lábú vásár­lóknak is mérték után készí­tenek cipőket. A Magyar Nemzet június 23-i számában, az orvosi ellá­tás javulásáról írva, a ceglédi új kórházi osztályok szervezé­sét említik meg. A Hajdú-Bihari Napló jú­nius 14-i számából arról kap­tunk hírt, hogy a debreceni művelődési központ a nyár fo­lyamán kirándulásokat szer­vez, Cegléd felkeresésével, az ország különböző vidékeire. M. T. gandó az áru, forgandó, mint a szerencse. A mostani, hét eleji piacon a feltűnő az volt, hogy a hi­vatásos árusok, szinte min­den gyümölcsöt, zöldségfé­lét olcsóbban adtak, mint a kiskertesek: náluk 18:—22 fo­rint volt a meggy kilója, míg a kiskertesek 24—26 forintot kértek a semmivel sem szeb­bért. Nyári almát az előbbiek G—0 forintért mértek, a piac végében ugyanazt 5—12 fo­rintért kínálták. Az ősziba­rack a piac elején 14—16 fo­rintba került kilónként, a kis­kertesek közül többen 20—24 forintra tartották az árát. A választékos gyümölcskí­nálaton túl, volt elegendő új- burgonya, 5—8 forintos áron, volt választék kel- és édes ká­posztából. Még mindig drága a zöldpaprika és a paradi­csom. A paprikát több helyen darabszámra árusítják, a szép paradicsomért 30—36 forin­tot kértek. Uborkát 6—10 fo­rintért lehetett kapni. Egybe­vetve az utóbbi évek július eleji tapasztalataival, válasz­tékban, mennyiségben, minő­ségben sok javulás tapasztal­ható a ceglédi piaci felhoza­talban. E. Zöldül a zeller Egyhektárnyi területen zel­ler terem a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságaiban. A ki­ültetésben a tsz segített a ta­goknak, akik a termés értéke­sítésében a MÉK felvásárló­telepére számíthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents