Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

fl 1977. JÚLIUS 5., KEDD Ötszáz lóerő - £$ry traktorban Megkezdődtek az 500 lóerős Rába mezőgazdasági erőgép üzemi próbái. A Kisalföld ke­leti részén — Bábolna határá­ban — vizsgázó traktor ha­zánkban az első olyan mező- gazdasági erőgép, amelyet 500 lóerős Diesel-motor hajt. A kísérleti példány még a ta­vasszal készült el a győri Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyárban. Százötven partnergazdaság A tejgyűrű és a Boscoop Szaktanácsot, tápot adnak, gépet javítanak A tejgyűrű nem egyéb, mint azoknak a tehenészeti telepek­nek összehangolt tevékenysé­ge, melyek minél több és jobb minőségű tejjel igyekeznek el­látni a fővárost és a környe­ző településeket. Egységes Eredményes együttműködés NDK-be/i és lengyel tudósokkal Hétfőn Pécsett megkezdő­dött a fül-orr-gégegyógyászok 1977. évi kongresszusa. Az Or­vostudományi Egyetemein reiv dezett találkozón a hazaiakon kívül tíz ország orvosai is képviseltetik magukat, köz­tük a tudományág több nem­zetközi hírű művelője. ! A kongresszus fő témája '■ a hallószerv és a központi 1 idegrendszer kapcsolata; ennek nagy szerepe van a kü- ' lönböző fülbántaLmak kezelé­sénél, gyógyításánál. Az orvo­sok foglalkoznak továbbá a fül ideggyógyászati vonatko­zásaival, a fül mikroszkópos sebészetével és a mindin­kább önálló szakterületté váló gyermekfülészettel is. A négy szekcióban kétszáznál több előadás hangzik el, s szót kap­nak a meghívott külföldi ven­dégek is. A kongresszus alkalmából külföldi orvosokat fogadott tiszteletbeli tagjává a Magyar F ü 1 - Orr - G égeor vosok Egyesü­lete. Dr Harold Jakobi pro­fesszor, a haliéi egyetem és dr. Jan Sekula, a Krakkói Or­vosi Akadémia klinika igazga­tója kimagasló eredményeket ért él a tudományág területén, s mindketten sokat tettek a magyar—NDK, illetve a ma­gyar—lengyel szakmai kapcso­latok erősítéséért. Az NDK- beli és a lengyel professzoro­kat dr. Surján László, a Fül- Orr-Gégeorvosok Egyesületé­nek elnöke köszöntötte, s át­adta a tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet. A tudományos ülés részt­vevői számára gyógyászati eszközökből nyílt kiállítás, amelyen magyar, osztrák és dán vállalatok mutatják be termékeiket. JEGYZET Nemcsak a béren múlik A VASÚT — csakúgy, mint a népgazdaság többi nagy­üzeme — küszködik a maga gondjaival. De ha rangsorol­ni kellene ezeket a gondokat, alighanem habozás nélkül a munkaerőhiányt tennék az el­ső helyre. Akkor is, ha ma már régen túl vannak annak felismeré­sén, hogy csodára nem szá­míthatnak, hogy a munkaerő- források vidéken is kiapad­tak. Az egyetlen helyes dolog, amit tehetnek, hogy a megle­vőt igyekeznek megtartani, és okosan gazdálkodni vele. A munkaerő megtartása azonban már régen nemcsak és nem elsősorban bérkérdés. Hiszen a legszűkebb kereszt­metszetet jelentő kocsirende­ző, váltókezelő, pályamunkás réteg nem keres keveset. Pontosabban: havi jövedel­mük jócskán meghaladja a népgazdasági átlagot. Ám nem a keresett munkakörökhöz tartozik — a többi között — azért is, mert a hiányzók he­lyett is a jelenlevők dolgoz­nak. Túlóráznak, sokszor a kimerülés határáig. Ami ter­mészetesen nem növeli a vas­út vonzóerejét. De mi az, ami növelhetné? Az állami és a szakszervezeti vezetők egyöntetű véleménye szerint a szociális ellátás fej­lesztése, az élet- és munkakö­rülmények javítása az egye­düli eszköz. Megvalósításai­hoz milliárd forintokra, ma­gasabb színvonalú szociális tarvekre van szükség. milliArdokról van szó A negyedik ötéves tervben 2,4, a mostani tervidőszakban 3,6 milliárd forintot irányoz­tak elő szociális, egészségügyi, kulturális célokra. És ezen­felül 12 milliárdot költenek a munkavédelem, a munka közvetlen körülményeinek tö­kéletesítésére, a balesetek megelőzésére. Számtalan ki- sebb-nagyobb, jelentős és ke­vésbé jelentős létesítmény épül: üzemi étkezők, öltö­zők. fürdők, munkásszállók. Az eddigi tapasztalatok te­hát arra vallanak, hogy a szociális terv fejezetei lénye­gében ütemesen valóra vál­nak. A vasút vezetői a tavalyi beruházási tevékenységet po­zitívan értékelték, a korábbi­nál jobbnak minősítették. Csupán a ferencvárosi 400 személyes munkásszálló, a nagy kapacitású konyha és étterem, valamint három me­legítőkonyha befejezési határ­idejének betartása bizonyta­lan a Budapestre általában jellemző kivitelező kapacitás szűk volta miatt. EGÉSZÉBEN tehát bátran mondható, hogy a nagyszabá­sú program megvalósulásá­val lényegesen javul a vas­utasok helyzete. Ami bizonyá­ra érezteti majd kedvező ha­tását a létszám alakulásában is. L. M. módszer kialakításán fárado­zik budaörsi székhelyén a Boscoop is, mely önálló, közös vállalkozás, s egyben iparszerű tejter­melési rendszergazda. Alig két éve alakult meg a vállalkozás, tizenhat termelő- szövetkezet összefogása révén. A tervek, az elképzelések és a valóság összhangját itt sem volt könnyű megteremteni. A megalakulás évében hiányoz­tak az anyagi és tárgyi felté­telei annak, hogy az érdeklő­dő termelőüzemeknek szakta­nácson túl egyebet is nyújtsa­nak. A tanács bármilyen hasz­nos vagy helyes, semmiképp sem lehet elégséges. Csak a ta­valyi év során nyílt lehetőség arra, hogy termékekkel: kü­lönböző indító-, nevelő- és tej- Dótló tápokkal is hozzájárulja­nak az egységes tartási mód alkalmazásához, az eredmé­nyesebb tejnyeréshez. Ma már 150 partnergazda­sága van a Boscoopnak, melyek dönthetnek: akarnak-e a közös vállalkozás tagjai len­ni, vagy keretszerződéses kap­csolat révén igénylik a külön­féle szolgáltatásokat. Ilyenek például a fejőgépek műszaki szervizszolgálata, a takar­mányvizsgáló laboratóriumok munkáia, vagy az új tartás­technológiái módszer, a korai elválasztás átvétele és alkal­mazása. mely utóbbival érté­kes állati eredetű fehérjét le­het növényi eredetű fehérjé­vel helyettesíteni. A keretszer­ződéses viszonyon belül, kü- lön-külön többlépcsős szolgál­tatási szerződéseket kötnek az igényeknek megfelelően: így nem kerül kényszerpályára a tejtermelő gazdaság s idővel az ágazati integráció is kiteljese­dik: magyarán: a takarmány megtermesztésétől a tej elő­állításáig fokozatosan kialakul -a munkamozzanatok összhang­ja. Mindezek mellett fokoza­tosan bővítik a szakta­nácsadó hálózatot, Diákok szünidei munkája Az ISG-ben tanítják is a fiatalokat A nyári szünet nem mindig csak a pihenés időszaka. A diá­kok szívesen vállalnak gyá­rakban, üzemekben kisegítő­munkát, sokan közülük ilyen­kor ismerkednek leendő szak­májukkal, s közben összeszed­nek egy kis zsebpénzt is a nyaraláshoz. — Nem is olyan kicsit — mondja Ágoston Erzsébet, a Budapesti Közgazdasági Szak- középiskola tanulója. — Már tavaly is az ISG tmk_műhe- lyének irodájában dolgoztam. A munkám összefügg a kö­zépiskolában tanultakkal. Statisztikai felmérésekben se­gítek, gépelek, ismerkedem a tervezői munka alapelemeivel. Nagyon sokat tanulok, s köz­ben meg is szerettem az üzemi munkát, tavaly is két hónapig dolgoztam itt Júliusban két­hetes balatoni építőtáborba megyek, de utána visszajövök, augusztus közepéig. Ha nem tanulok tovább, feltétlenül itt szeretnék dolgozni. — Én a választott szakmám­hoz szerzek előgyakorlatot — veszi át a szót Fábián László. — Szeptembertől esztergályos­tanuló leszek az érdi 220-as Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben. Az első napokon csak kisegítőmunkát végeztem, fo­kozatosan szoktam hozzá a gé­pekhez. Most mór önállóan el tudom őket indítani, sőt egy­szerűbb munkadarabokkal is megpróbálkoztam. Németh István esztergályos nagyon sok jó fogást mutatott. Szeretem ezt a gyárait, a tmk-műheilyt. Az iskola elvégzése után ideiö­vök esztergályosnak. Papp Gábor és Balázs Tibor a raktárban dolgozik. — Mintha a gyár szívében lennénk — mesél Papp Gábor — szinte minden alkatrésszel meg­ismerkedtünk. Hő- és saválló hengerfejeket, dugattyúkat itt láttam először. A szerelőcsarnoktól a gará­zsig mindenütt eltöltöttünk már egy kis időt. — Az új ismeretek sokat se­gítenek tanulmányainkban — kapcsolódik a beszélgetésbe Ba­lázs Tibor. Mindketten a buda­pesti 13-as Szakmunkásképző Intézetben kezdjük el az évet szeptemberben. Etyekről já­runk be autóbusszal minden­nap. Augusztusban együtt me­gyünk nyaralni a keresett pénzből, a Velencei-tó mellé. Nyári gyakorlatra jövőre is ide szeretnénk jönni. Az üzem lég­köre családias, többször meg­dicsértek már a jó munkáért. A budaörsi ISG-ben folyó szünidei munka hagyományai­ról, jelentőségéről Peri And­rás munkaügyi szervezési fő­osztályvezetőt kérdeztünk — A vállalatvezetés döntése alapján iskolai engedéllyel al­kalmazunk nyári munkára diá­kokat. Igyekszünk őket minél hamarabb bekapcsolni a pro­duktív munkába. Emellett szellemi-fizikai adottságaiknak megfelelő kisegítő munkát is végeztetünk velük. Mátészal­kai, gyöngyösi, maglódi gyá­rainkat is beszámítva, az idén 140 diákot foglalkoztatunk. Célunk, ho?y megismer­hessük, megszerettessük velük a munkalehetőségeket, annak reményében, hogy ké­sőbb, tanulmányaik befejezté­vel visszatérnek hozzánk. Több éves gyakorlat alapján mondhatom, hogy utánpótlá­sunk jelentős részét ezek a fia­talok alkotják, amit annak kö­szönhetünk, hogy dolgozóink figyelemmel, szeretettel oktat­ják, nevelik szünidei tanítvá­nyaikat. P. Z, mely a megalapozott tervekre támaszkodó tartási-takarmá- nyozási-tejnyerési módszere­ket széles körben ismerteti, népszerűsíti. Kedvezően emel­kedik a társuláshoz tartozó te­henészeti telepeken az egy te­hénre jutó értékesített tej mennyisége; s nem lebecsü­lendő tényező, hogy mindezt a takarmányozási költségek csökkentésével párhuzamosan érték el a tejtermelő üzemek. Az üzemektől kapott visz- szajelzések teszik teljessé az információsrendszer mun­káját: a vállalat figyelőszolgá­lata kartotékrendszerben dol­gozza fel az érdeklődésre szá­mot tartó témakörökön belül a hazai és a külföldi szakirodal­mat. Be. J. Felvevőiroda A közelmúltban nyitották meg Szentendrén a Pest megyei Fémipari Vállalat 4-es számú szolgáltató és javító gyáregysé­gének felvevőirodáját. Képünkön: Faragó Istvánná és Lukács Györgyné munkafelvevő. Augusztusban rendezik meg a III. anyanyelvi konferenciát Budapesten augusztus 8. és 13. között megrendezik a III. anyanyelvi konferenciát — közölte hétfőn a Magyarok Világszövetségénél tartott saj­tótájékoztatón dr. Lőrincze Lajos, az anyanyelvi konfe­rencia védnökségének ügyve­zető elnöke. A küszöbönálló III. anya­nyelvi konferencia központi té­mája: a magyar nyelv és kul­túra megőrzésének helyzete, lehetőségei és perspektívái idegen nyelvű környezetben. A konferenciák sorozata — amint a sajtótájékoztatón el­hangzott — nemcsak esemé­nyeket jelent, hanem egy-egy fontos (tapasztalatösszegző, | feladatmegszabó) állomást is a tőlünk kisugárzó, országhatá­rokon átívelő magyar anya­nyelvi mozgalomban. A nyelv­vel és a kultúrával együtt a magyarságtudat ápolása a fő célja, küldetése ennek a moz­galomnak. A világ sok-sok részén élő magyarokat végül is összefűzi a magyarsághoz tartozás tudata, a közös anya­nyelv. De azt sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a tőkés államokban szétszórtan élő magyarság egyre inkább elveszíti, az újabb nemzedék esetleg eddig meg sem tanul­ta a magyar nyelvet, de igé­nye van arra, hogy a magyar­sághoz valló kapcsolatát ápolja, részeSie legyen kultúránknak, meg beszélője is nyelvünknek. A konferencia védnöksége azon fáradozik, hogy segítsé­get nyújtson a külországok­ban működő magyar klubok­nak, szervezeteknek, intéz­ményeknek az ott élő magyar­ság összefogásához. Igyekez­nek — kint szervezéssel, ide­haza a tartalom miegfonmál'iásá- val, módszertani tanácsokkal — olyan programokat biztosí­tani különösen a fiataloknak, amely szórakoztatja is, neveli is őket, érdekes^ fontos, hasznos ismereteket ad nekik a ma­gyarság múltjáról, jelenéről. Otthonteremtő kutatók Lakótelep az intézet maliéit Herceghalom, Állattenyészté­si Kutató Intézet. Udezöld park közepén áll a modern épület, szomszédságában lakó­házakat alapoznak. Változik a táj: új telep nő ki a földből. Keserű János, a herceghal­mi Állattenyésztési Ku'tató In­tézet főigazgatója biztató ter­vekről beszélt. Faház a kicsiknek — Intézetünk 1972 tavaszán költözött véglegesen Herceg­halomra. Számunkra az lenne az ideális, ha mindenki itt helyben lakhatna. S mivel sze­retnénk stabilizálni a munka­erőt, a magunk módján igyek­szünk lépni: 1980-ig akarnánk tető alá hozni hatvan laíkást, ha minden jól megy, harmin­cat már a jövő év végén sike­rül átadni. Elsősorban fiatal dolgozóinkra gondoltunk, ami­kor hozzáfogtunk az építke­zéshez. A leendő beköltözők negyvenezer forint intézeti tá­mogatást kapnak, a fűtést az intézet központi kazánhazáról csatlakoztatjuk az otthonok­hoz. Modern, városias település lesz itt... Av főigazgatónak azonban nemcsak örömet, hanem némi fejtörést is okoz a terv megva­lósítása. A lakók javarészt 30 éven aluliak lesznek, akik ter­mészetesen egy vagy két gyer­meket nevelnek. Óvodáról is gondoskodniuk kell. Nemrégi­ben, az ifjúsági parlamenten az egyik felszólaló ötletes ja­vaslattal állt elő. Ha faházat vennének erre a célra, minden bizonnyal kisebb anyagi ráfor­dítással sikerülne a gyermek- intézményt megnyitni, mintha téglából építkeznének. A ja­vaslat olyannyira találkozott a jelenlevők egyetértésével, hogy azonnyomban felajánlott min­denki két társadalmi miunka­napot az óvoda mielőbbi meg­nyitása érdekében. A jelenlegi elképzelések szerint negyven kisgyermekről gondoskodnak majd. De vajon mikor? A főigazgató bizakodó: — Az Erdérttől kívánunk fa­házat vásárolni. Nagyon sze­retnénk, ha még ebben az év­ben megnyithatnánk.., Felajánlások és eredmények Az intézet alapszervezeti KISZ-titkára, Varga Zsolt, elégedetten hallgatta Keserű János szavait. A fiatal üzem­mérnök — a most készülő épület egyik leendő lakója — ugyanis kollégáival együtt na­gyon várja már a beköltözés és az óvoda megnyitásának idő­pontját. Érthető, hiszen egyál­talán nem ir.gylésreméltó a helyzete. A gödöllői járásban, Veresegyházon él családjával — felesége kétéves kislányával tartózkodik otthon gyermek- gondozási szabadságon — ő pedig reggelente háromnegyed hatkor vonatra száll, s indul munkahelyére. A Nyugati pá­lyaudvarról az intézet autóbu­szával érkezik Herceghalomra. Mindennap csaknem öt órát tölt utazással, este fél nyolcnál előbb ritkán ér haza. — A lakásokat házi kivitele­zésben építjük — mondta Var­ga Zsolt. — Remélem, hogy egy év múlva már költözhe­tünk ... Az intézetben egyébként eredményesen tevékenykedik a KISZ-szervezet. Nemrégiben megkapták kutatást segítő te­vékenységükért o KISZ KB di­csérő oklevelét. Hagyomány már. hogy az Alkotó Ifjúság pályázaton a herceghalmi fia­talok a legjobbak között sze­repelnek, tudományos mun­káikkal. Két évvel ezelőtt pél­dául a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület különdíját kapta meg Bogdán Edit — Antal András — Paschke Hennig ta­nulmánya, amely nélkülözhe­tetlen útmutató állattenyész­tőknek biometriai és populáció­genetikai számítási módszerek alkalmazásához. Tudni kell, hogy ebben a témában még nem jelent meg ilyen mű, így külön örvendetes tény: a Me­zőgazdasági Könyvkiadó még ebben az évben kiadja tanul­mányúikat. De feltétlenül szól­nunk kell egy harmadik díjról is, amelyet az Alkotó Ifjúság tavalyi pályázatán nyert el két fiatal kutató, űr. Sik Endréné és dr. Eöry Ajándok: Számitó­gépes programkönyvtár az ál­lattenyésztési kutatás céljaira, az R—10-es számítógépre. Ezt a témát is első ízben a herceg­halmi fiatalok dolgozták fel. Jó KISZ-munka Ám a KISZ Központi Bizott­ságának elismerését nemcsak tudományos munkájukkal vív­ták ki. Eredményesen tény­kedik a KISZ-aktivisták köre: ezen a fórumon közösen vi­tatják meg az aktuális politi­kai témákat a kísérleti gazda­ság fiataljaival. Büszkék arra is, hogy a helyi általános Is­kola Kossuth Lajos úttörő- csapatának munkáját is támo­gatják: több ezer forint érté­kű könyvet vásároltak a gye­rekeknek, s tavaly három gépi katedrát adtak át számukra az audiovizuális oktatáshoz. Mindezen túlmenően igye­keznek tartalmas szabadidő- programokat összeállítani. Az intézeti fiatalok műveiből ren­deztek már fotókiállítást és grafikai bemutatót: házi tárla­ton mutatták be az alkotá sokat. Elképzeléseik szerint minden esztendőben mégis, merkednek egy-egy baráti szo­cialista ország életével: leg­utóbb a Német Demokratikus Köztársaság került sorra. S a legújabb tervük: filmklubot hoznak létre, de nemcsak az intézetieknek. A vetítéseket megtekinthetik a helybeli f tálolt is. Elhatározott céljuk az, hogy minden KISZ-tagnak az egyé­ni vállalás során testreszabott feladatot adjanak: így a szá­monkérés is egyértelmű lehet. Ennek tudható be, hogy tavaly az egyéni beszélgetéseket kö vetően sor került egy kizárás ra is. — Aki nem veszi komolyan az egyéni feladatvállalást annak nincs helye közöttünk Ha nem így tennénk, mindic egy helyben topognánk ... — indokolta a döntést Vargí Zsolt. Eredményeik bizonyítják: ji úton járnak. Falus Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents