Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

x/unap 1971. JÜLIUS 5„ KEDD Kádár János NSZK-beli látogatásának első napja Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bad Godesbergben, a Bonn közelében lévő villanegyedben, a diplomáciai testület klub­jában este díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére, aki tegnap érkezett az NSZK-ba négynapos hivatalos látogatásra. A vacsorán részvettek az MSZMP Központi Bizottsága Helmut Schmidt: első titkára kíséretének tagjai, illetve a nyu­gatnémet kormány több tagja, az NSZK poli­tikai és gazdasági életének számos vezető kép­viselője. A vacsorán Helmut Schmidt és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Megerősítjük szándékunkat a kapcsolatok további fejlesztésére Első titkár úr! Miniszter urak! Hölgyeim és uraim! Őszinte örömömre szolgál, ho.gy ma este vendégünkként üdvözölhetem önt, első titkár úr, és kíséretét, és szeretném még egyszer szívélyesen kö­szöntem önöket, a Német Szövetségi Köztársaságban. Első titkár úr, bár ön első alkalommal jár nálunk, még­sem ismeretlen a számunkra. Mi, németek úgy látjuk, hogy történelmünk szorosan kap­csolódik a magyar történelem­hez, úsy véljük, hoev az önök tehetséges népe nélkül nem képzelhető el Európa politi­kai és. szellemi arculata. Ezért kísérjük érdeklődéssé a mai Magyarország fejlődését. Ez a fejlődés húsz e'z+^ndő óta szorosan összefonódik az ön revével. Nálunk rokonszenv övezi az. ön politikáiénak fr- -kereit. azt a politikát, amélv a lehető legnagyobb összhang­ra törekszik az ország állam­polgáraival. Megértjük azf a tiszteletet, amellyel önt Ma- gvarországon mindenütt öve­zik. A Német Szövetségi Köz­társaságban tett látogatása le­hetővé teszi, hogy rávilágít­sunk a nyugatnémet—magvnr kapcsolatokban már elért eredményekre és megerősít­sük szándékunkat e kapcso­latok átfogó további fejlesz­tésére. Földraizi értelemben a Ma­gyar Népköztársaság nem szomszédos az NSZK-val. de a két közép-európai állam közti viszonyt a jó szomszéd­ság jellemzi. Ez egyebek közt kifejezésre jut az állampolgá­raink közti örvendetesen nagy számú találkozóban, a keres­kedelmi és gazdasági együtt­működés volumenében csak­úgy, mint az utóbbi években folyamatosan elmélyült poli­tikai véleménycserében. Ezért örömömre szolgál, hogy az 1975-ös helsinki találkozá­sunk nyomán most újból együtt lehetek önnel. Államaink között — azon túl, ami egymástól elválaszt bennünket, nevezetesen, hogy különböző társadalmi rend­szerhez, szövetségi és gazda­sági rendszerhez tartoznak — gyakorlati együttműködés ala­kult ki. Visszatekintve mindez egyszerűbben hangzik, mint ahogy az a gyakorlatban meg­nyilvánult. Azt, hogy mit te­hetünk, meghatározza, hogv mennyire vagyunk hajlandók tekintettel lenni a másik fél tőlünk eltérő álláspontjára és mennyire él bennünk a szán­dék, hogy a másik félét ne állítsuk szükségtelenül prob­léma elé, ne akarjuk olyas­mire rákényszeríteni, ami nem várható el tőle. Ügy vélem, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közöt­ti kapcsolatokban nagy lé­péssel jutottunk előbbre a gyakorlati együttműködés út­ján. Ez természetesen nem je­lenti azt. hogy nincs lehetőség a továbbhaladásra. K országaink közti apcsolatokat ille- hogy ezen a téren örvendetes mér- rült áthidalni a és társadalmi kü- 1 fakadó nehézsé- nyuaatnémet—ma­re 1963 óta több ősére növekedett, évben összvolu- íe a 2,7 milliárd ma.rK.at. az utóbbi években az 1970 óta felgyülemlett nyu­gatnémet kiviteli többlet is je- entős mértékben csökkent. Reméljük, hogv tovább halad­nak a magas szintű, lehetn- eg lei erven ütött kereskedel­mi csereforgalom útján. Az ipari ervöttműVöáZ«? te rön iicfvaríiVW coVoldcdé BBviitfmölrödés feil^dött ki nyugatnémet és magyar vál­lalatok között. A kooperációs tervek számát tekintve Ma­gyarország a nyugatnémet vál­lalatokkal való együttműkö­dés terén a szocialista orszá­gok élén áll. E vonatkozás­ban üdvözöljük, hogy kis- és középvállalataink is intenzí­ven részt vesznek az együtt­működésben. A kis lépések megtételéhez szükséges elha­tározottság jelentős mérték­ben hozzájárult gazdasági együttműködésünk differen­ciált és szilárd struktúrájának kialakításához. Ez nem utol­sósorban annak nyomán vált lehetővé, hogy az önök or­szága az ehhez szükséges szer­vezési és gazdasági-volitikai feltételeket megteremtette. Az. önök látogatásához kö­tődik. első titkár úr, a nyugat­német—magyar kulturális megállapodás aláírása is, amelynek a kétoldalú kultu­rális kapcsolatok további ki­építése alapjául kell szolgál­nia. Népeink szellemi és kultu­rális téren jelentősét alkot­tak, kezdettől fogva együtt­működtek egymással és tanul­tak egymástól. Szerződéses keretek nélkül, a kölcsönös ér­dekek és vonzalmak alapján — már eddig is sok pozitívu­mot könyvelhetünk el a kul­turális csere területén. Az önök nagykövete a közelmúlt­ban Duisburgban például rendkívül sikeres magyar he­teket nyitott meg. Remélem, hogy ez ösztönzőleg hat majd hasonló rendezvények meg­tartására mindkét országban, mivel úgy vélem, hogy éppen a városok és községek szint­jén lehet ily módon sokkal jobban megismerni egymást. Jómagam szívügyemnek tar­tom, hogy az eddigieknél job­ban, az idegenforgalmi kon­taktusokon túlmenően fejlesz- szűk az ifjúsági cserét. Meg kell vizsgálnunk, hogyan le­het ezt a legjobban megvaló­sítani és milyen konkrét meg­állapodást köthetnénk ezen ci téren Első titkár úr, biztos vagyok abban, hogy mindkettőnk meg­ítélése szerint a nyugatnémet —magyar kapcsolatok helyes irányban fejlődnek és hogy ezt a fejlődést valamennyi terüle­ten tovább kívánjuk folytatni. Kétoldalú kapcsolataink to­vábbi kiépítését egyben hozzá­járulásnak tekintjük az össz­európai keretek között megva­lósuló együttműködés fejlődé­séhez. Ezen túlmenően államaink érdekei sok tekintetben párhu­zamosak a nemzetközi problé­mák megoldását illetően, ami alkalmat ad arra, hogy ebben a vonatkozásban is fokozzuk együttműködésünket. Példaként említem az európai biztonság és együttműködés folytatására irányuló politikát, azokat a fáradozásokat, amelyek euró­pai és világméretű keretek kö­zött a fegyverzet ellenőrzésére és a leszerelésre irányulnak, valamint azoknak a problémák­nak az áthidalását, amelyek az ipari és a fejlődő országok közötti viszonyból fakadnak. Az önök országa jelentős kezdeményezéseket tett az enyhülési politikát illetően és Magyarország továbbra is aktí­van érdekelt e politika folyta­tásában. Ebben az irányban teljes az egyetértés közöttünk. Ezekben a napokban 35 résztvevő ország Belgrádban készíti elő az első európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezletet követő találkozót, amelyre ősszel, ugyancsak Belgrádban kerül sor. A belg­rádi találkozótól azt várjuk, hogy konstruktív szellemben folytassa a Helsinkiben aláírt záróokmány megvalósításának folyamatát, kritikus, de tárgy­szerű mérlegét vonja meg an­nak, hogy eddig mit értünk el, és utat mutasson, hogyan lehet a továbbiakban jobban megva­lósítani a záróokmányban fog­laltakat. Ha sikerre akarjuk vinni az enyhülési politikát, akkor ez­zel párhuzamosan teljes súly- lyal arra kell törekednünk, hogy a fegyverkezési verseny keretek közé szoruljon. Kor­mányom a jövőben is síkra- száll a konkrét és kiegyensú­lyozott lépések mellett, ame­lyek alkalmasak a katonai konfrontáció veszélyének ha­tékony csökkentésére. Vonat­kozik ez mind a bécsi tárgya­lásokra, mind a genfi leszere­lési értekezletre, de az ENSZ- közgyűlés jövőre sorra kerülő, a leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakára is. Igen nagy figyelemmel kísérjük az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között folyó tárgyalá­sokat a nukleáris-stratégiai fegyverek korlátozásáról. Nagyságától és katonai erejé­től függetlenül valamennyi résztvevő államnak egyenlő érdeke fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politikát ne veszé­lyeztesse az a tény, hogy a le­szerelés terén nem következik be előrelépés. a politikusokkal, a szakszerve­zetek és a gazdasági élet képvi­selőivel folytatandó megbeszé­lései jelentős ösztönzést adnak majd az államaink és népeink közötti kapcsolatok további fej­lődéséhez. Ezt a fejlődést az eddigiekhez hasonlóan tovább­ra is népeink egymás iránti kölcsönös, baráti tiszteletének és a gyakorlati együttműködés­re való készségnek kell megha­tároznia. Az eddigieknél erőteljeseb­ben kell érvényesülnie annak a meggyőződésnek, hogy a köl­csönösen fontosnak tartott nemzetközi feladatokat csak közös fáradozások útján lehet megoldani. Első titkár úr, az a szándé­kunk, hogy megbeszéléseink befejeztével közös közleményt írunk alá. Ezzel hangsúlyozni szeretnénk, hogy milyen jelen­tőséget tulajdonítunk az álla­maink közti kapcsolatoknak a nemzetközi együttműködés szempontjából is, egész Euró­pában. Kormányomnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy erősítse kapcsolatait az önök országával, amelynek politiká­ját a realitások iránti érzék ha­tározza meg. Ezzel senkinek sem kívánunk kárt okozni, sok­kal inkább hasznára válna mindenkinek, akit a jóakarat jellemez. Arra kérem a jelenlevőket emeljék velem együtt poharu­kat. — Az ön egészségére, első titkár úr, és a magyar nép boldog jövőjére, — a németek és a magyarok közti barátságra, — az államaink közti jó és gi/ümölcsöző kapcsolatokra Európa szívében. Kádár János: Együttműködésünk a nemzetközi enyhülés térhódítását is szolgálja sunk, hogy ezzel egyaránt szolgáljuk népeink érdekeit és a nemzetközi enyhülés tér­hódítását. Gazdasági, kereskedelmi kap' csolataink alakulását összes­ségében szintén kedvezőnek tartjuk. A Német Szövetségi Köztársaság az egyik legfonto­sabb külgazdasági partnerünk, s ez minden jel szerint így lesz a jövőben is, különösen, ha si­kerül elérni, hogy gazdasági kapcsolataink a jelenleginél kiegyensúlyozottabbak legye­nek. Változatlanul a kereske­delem a gazdasági együttmű­ködés fő hordozója, de emel­lett egyre nő a termelési koo­perációk és a harmadik piacon való együttműködés szerepe. Megbeszéléseink arról tanús­kodnak, hogy a hosszú távú gazdasági együttműködésre irá­nyuló törekvéseinket a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya és gazdasági körei egyetértéssel fogadják, és konk­rét lépésekre kerül sor az együttműködés akadályainak felszámolása érdekében. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a kulturális és tudomá­nyos, turisztikai és spartkap- csolataink fejlesztésének is. Külügyminisztereink e na­pokban írják alá a két ország első kulturális egyezményét. Üdvözöljük, hogy évente több százezer turista utazik egymás országába, s köztük megfelelő arányt képviselnek az ideláto­gató magyar turisták is. Amikor jogos elégedettséggel nyugtázzuk, hogy a két ország együttműködésében számos te­rületen kölcsönösen előnyös formát alakítottunk ki, nem feledkezhetünk meg arról, hogy még számos lehetőség vár ki­aknázásra. Mostani találkozónk alkalmat nyújt arra, hogy meg­vizsgáljuk ezeket a lehetősége­ket, és felvázoljuk kétoldalú kapcsolataink jövőjét. Tisztelt kancellár úri Hölgyeim és uraim! A Magyar Népköztársaság következetesen síkraszáll az enyhülési folyamat erősítéséért, a békés egymás mellett élés ki­bontakoztatásáért. A magyar nép hőn óhajtja a tartós bé­két, az elmúlt harminckét év sem törölhette ki emlékezeté­ből a háború okozta szörnyű pusztítását, a háború és a fa­sizmus hatszázezer magyar ál­dozatának emlékét. A Magyar Népköztársaság CSAK RÖVIDEN... LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke vasárnap táviratban üdvözölte James Carter ameri­kai elnököt az Egyesült Álla­mok nemzeti ünnepe alkalmá­ból. CARTER amerikai elnök az Egyesült Államok nemzeti ün­nepe alkalmából poszthumusan a Szabadság Érdemrendet ado­mányozta az 1968 áprilisában meggyilkolt Martin Luther Kingnek. A kitüntetés indok­lása nemzedéke lelkiismereté­nek nevezi a polgárjogi har­cost. AZ SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa megvitatta an­nak a szovjet küldöttségnek a beszámolóját, amely Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1977. június 21—23. között Varsóban meg­tartott XXXI. ülésszakán. A KGST XXXI. ülésszakán részt vett szovjet küldöttség tevé­kenységét, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa elfogad­ta. HÉTFŐN DÉLELŐTT Edward dereknek, a LEMP KB első titkárának vezetésével lengyel párt- és állami küldöttség ér­kezett Prágába, a CSKP KB, a csehszlovák köztársasági elnök és a csehszlovák kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra. A TÖRÖK KÉPVISELÖHÁZ — miként várható volt — va­sárnap megvonta a bizalmat Büllent Ecevit kisebbségi kor­mányától. A Köztársasági Nép­párt kormányprogramja ellen 229-en, mellette 217-en szavaz­tak. A 450 tagú képviselőház három tagja tartózkodott a vé­leménynyilvánítástól. ZINAIDA KRUGLOVA, a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségének elnöke üdvözölte hétfőn Moszkvában, a Barátság Házában azokat a küldöttsé­geket, amelyek az orenburgi gázvezeték építésében résztvevő országok közvéleményét képvi­selik a július 5—16. között megrendezésre kerülő Népek Barátsága fesztiválon. ZULFIKAR ALI BHUTTO pakisztáni miniszterelnök va­sárnap este Islamabadban tar­tott sajtókonferenciáján meg­állapította, hogy a kilenc el­lenzéki pártot tömörítő Pa­kisztáni Nemzeti Szövetség akadályozza a négy hónapja tartó belpolitikai válság meg­oldására irányuló erőfeszíté­seket. A Pakisztáni Nemzeti Szövetség a szombaton történt kompromisszumos megállapo­dást követően újabb tízpon­tos követelést terjesztett elő. ADOLFO SUAREZ minisz­terelnök hétfőn délután meg­alakította az új spanyol kor­mányt. A kormány listáját hi­vatalosan csak késő este tet­ték közzé. k Örömmel üdvözölnénk, ha bővülne az együttműködés a kelet- és nyugat-európai ipari államok között, az észak és dél közti kapcsolatok újrarendezé­se érdekében. Az ipari és a fejlődő országok növekedése közti különbség — minden ed­digi fáradozás ellenére — nem csökkent, inkább növe­kedett. Ez mély aggodalommal töüt el bennünket —, mondot­ta Helmut Schmidt, majd hoz­záfűzte, hogy helyeslő érdek­lődéssel kíséri azt a szovjet javaslatot, amely szerint az olajexportáló országokat von­ják be az energiakérdésekkel kapcsolatos össz-európai ta­nácskozásba. Azok az államok, amelyek olyan mértékben függenek a külkereskedelemtől, mint a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, a többieknél jobban tudják, hogy valamennyiünket egyfor­mán érintenek a gazdasági és politikai világjelenségek, ame­lyek a világgazdasági egyen­lőtlenségekből fakadnak. A nemzetközi gazdasági együttműködéssel foglalkozó párizsi konferencia részered­ményeket hozott. A párbeszéd folytatódik, a Német Szövet­ségi Köztársaság kész ehhez hozzájárulni. Ám olyan világ­méretű problémáról van szó, amelyet csak valamennyi or­szág közös erőfeszítésével le­het megoldani. Ezért hívtuk meg Londonba a Szovjetuniót és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának többi tagál­lamát, vegyenek részt ebben a párbeszédben. Végezetül szeretném kifejez­ni azt a reményemet, hogy az ön latolgatása az NSZK-ban, verseny összeegyeztethetetlen a tartós békével. Meg kell ta­lálni a módiát — anélkül, hogy ez bármely ország bizton­ságát hátrányosan érintené — a fegyverkezési verseny megállí­tásának, Közép-Európában pe­dig a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésének. Jól tudiuk. hogy az ilyen problé­mák nem oldhatók meg egy csapásra, de a világ egyetlen bonyolult problémája sem old­ható meg az erőfeszítések meg­sokszorozása nélkül A magyar népet nyugtala­nítják a békét veszélyeztető fe­szültséggócok. A Magyar Nép. köztársaság képviselői ezért a jövőben is azon fáradoznak, hogy megoldódjanak az embe­riség létét fenyegető feszültsé­gek, a társadalmi haladást akadályozó problémák, rende­ződjenek a konfliktusok, akár a Közel-Keletről legyen szó, akár az afrikai földrészről, vagy a világ más térségeiről. Támogatunk minden állás­pontot, amely a béke megszi­lárdítása irányába hat. Közvé­leményünk — ugyanúgy, mint a békeszerető emberek általá­ban — egyetértéssel fogadta és nagyra értékeli a Német Szö­vetségi Köztársaság Kormá­nyának törekvéseit a szocia­lista országokkal' való kapcsolatok normalizálására. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya állást foglal az államok kölcsönös kapcsola­tait vezérlő elvek maradéktalan alkalmazása, s az enyhülési fo­lyamat erősítése mellett. Me­legen üdvözlöm kancellár úr közelmúltban többször nyilvá­nosan elhangzott kijelentését, hogy a szövetségi kormány célja a fennálló feszültségek megszüntetése és valamennyi, a békét veszélyeztető súrlódási felület csökkentése. Tisztelt kancellár űri Hölgyeim és uraim! ön volt szíves említeni, hogy ma több mint egyórás meg­beszélést folytattunk. Engedje meg, hogy én is aláhúzzam énnél: a megbeszélésnek szí­vélyes; " jó’ légkörét,' tárgyila­gos nyílt szellemét, amit kö­szönök önnek. Várakozással tekintek holnapi megbeszélé­sünk, s a Német Szövetségi Köztársaság más vezetőivel való eszmecsere elé. Bízom benne, hogy találkozásunk né­peink javára válik, előmozdít­ja kapcsolatainkat. E gondolatok jegyében eme­lem poharam Helmut Schmidt kancellár- úr, a jelenlevők egészségére, a Német Szövet­ségi Köztársaság népének jólé­tére, országaink kapcsolatai­nak további fejlődésére, a bé­kére. törekvései teljes mértékben egybeesnek az európai bizton, sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának ajánlá­saival-A Záróokmány' végre­hajtásának eddigi tapasztalatai biztatóak. Az eredmények át­tekintésére, a további tenniva­lók megjelölésére jó lehetősé­get nyújt a belgrádi találkozó. Azon vagyunk, hogy ez a talál­kozó a kölcsönös bizalom erősí­tését, az enyhülés megszilár­dítását és ennek megfelelően a záróokmány maradéktalan végrehajtásának meggyorsítá­sát eredményezze. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a politikai enyhülést ka­tonai enyhülés kövesse. Felfo­gásunk szerint a fegyverkezési Tiszteit Kancellár un Hölgyeim és uraim! Engedje meg, kancellár úr, hogy mindenekelőtt őszinte köszöriétet mondjak' a meghí­vásért, a szívélyes fogadtatá­sért, a hozzám intézett szava­kért, és különösen azért, amit népünkről, a magyar nép­ről és országaink kapcsolatai­ról mondott. Megbízatásomnak teszek eleget, amikor tolmácsolom önöknek, a szövetségi kor­mány vezetőinek a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának és kormányának üd­vözletét és jókívánságait. Fe­lelősen kijelenthetem, hogy közvéleményünk, a magyar nép helyesli találkozásunkat, egyetért kapcsolataink fejlesz­tésével. Először járok a Német Szö­vetségi Köztársaságban, de önnel, tisztelt kancellár úr, már volt alkalmam találkozni Helsinkiben, az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet zárószakaszán. Ennek a találkozónak jó emlékeit őr­zöm. Olyan történelmi jelen­tőségű eseményen voltunk mindketten jelen, amely hosszú távú programot adott az euró­pai országok kormányainak kapcsolataik alakítására, prob­lémáik rendezésére. A helsinki csúcstalálkozón a záróokmány aláírásával egyértelműen a béke és a biztonság, a népek együttműködésének erősítése mellett foglaltunk állást. A Magyar Népköztársaság Is a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolatai — öröm­mel mondhatom ezt — rende­zettek, jók, huzamosabb ideje gyümölcsözően fejlődnek. Az együttműködés számos, köl­csönösen előnyös formáját alakítottuk ki a gazdaság, a kultúra területén. Sok aka­dályt küzdöttünk le, amíg idáig eljutottunk, de a türel­mes, szívós fáradozás meg­hozta gyümölcsét. A mi ese­tünkben is bebizonyosodott, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége, az ellentétes szövetségi rendszerhez tarto­zás nem gátja a kölcsönösen előnyös kapcsolatoknak. A Magyar Népköztársaság a jö­vőben is kész minden tőle tel­hetőt megtenni az együttmű­ködés fejlesztéséért. Megelé­gedésünkre szolgál, hogy ez irányú erőfeszítéseink talál­koznak a Német Szövetségi Köztársaság kormányának el­képzeléseivel. Meggyőződé-

Next

/
Thumbnails
Contents