Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

1977. JtLIÜS 1., PÉNTEK ~xMílap G Edzett ifjúságért Sportnap, fegyverbemutató Július 1-én, pénteken több mint kétszáz budai és szent­endrei járásbeli KlSZ-bizott- sági és -alapszervezeti titkár érkezik Sződligetre: a Ligeti Károly KISZ-iskolán július 7-ig tartó programsorozatban a következő mozgalmi év feladataira készítik fel a résztvevőket. A vezetőképző tanfolyam második napján a KlSZ-szer- vezeti felépítéséről, valamint az egyéni feladatvállalásokról tart előadást Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságá­nak titkára, majd Babáti La­jos, a KISZ Pest megyei bi­zottságának politikai munka­társa az Edzett ifjúságért moz­galom indításának tapaszta­latairól, a lebonyolítás továb­bi menetrendjéről tart tájé­koztatót a fiataloknak. Július 3-án, vasárnap sportnapot rendeznek. A tanfolyamon ta­lálkozhatnak majd a fiatalok dr. Árpási Zoltánnal, a KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkárával, aki aktuális if­júságpolitikai kérdésekről foly­tat eszmecserét a jelenlévők­kel. A budai járás ötödik öt­éves tervének aktuális politi­kai-gazdasági tennivalóiról pe­dig Krasznai Lajos, a járási pártbizottság első titkára ad tájékoztatót. A KISZ-tagok legfontosabb feladatairól szól a gyermek- és ifjúságvédelem területén dr. Hadady Tibor, a Pest megyei Főügyészség ve­zetője. Előadás hangzik majd el az 1978. augusztusában Ha­vannában megrendezendő XI. Világifjúsági Találkozóval kapcsolatos tennivalókról. A program összeállítói gon­doskodtak arról is, hogy a tanfolyam résztvevői-, hasznosan tölthessék el szabad idejüket. Ennek jegyében kerül sor ar­ra a vetélkedőre, amelyen az eddigi világifjúsági találko­zókkal kapcsolatos ismere­teikről adhatnak számot a fiatalok. Más alkalommal pe­dig a Budai járási Rend­őrkapitányság és a mun­kásőrség munkatársai lá­togatnak Sződligetre: előadás hangzik el a közbiztonság ak­tuális kérdéseiről, valamint fegyverbemutatóra is sör ke­rül. A Budakeszi önképző Kör irodalmi összeállításával lép pódiumra a fiatalok előtt. F.G. Diszpécserközpontok alkatrészei Orenburgba Új műhelyek, beköltözés előtt Félév a Telefongyár nagykátai üzemében ÖRKÉNY Az új üzem látképe Az angol B—900-as műszer segítségével a tekercsek Induktivitás­értékét állítják be. Bozsán Péter felvételei Ügy tűnik, a második ne­f fedévben is folytatódtak a éíéforigyár nagykátai gyár­egységének első ' negyedévi gondjai. Mint ismeretes, a ta­valyi november utolsó napjá­val fontos időszak zárult le a helybeliek életében, hiszen átadták egy fontos, bevált termék készítését a Mechani­kai Művek abonyi gyáregy­ségének. Azóta ott Ítészül a telefon, Nagyltátán pedig fo­kozatosan átálltak a híradás- technikai alkatrészek készí­tésére. A termékváltás 6ajno6, nem ment zökkenőmentesen. A 750 dolgozót foglalkoztató gyáregység egyszer már át­esett hasonló megpróbáltatá­son. 1970-ben ugyanilyen gon­dokkal indult a telefongyár­Visszaesőként: 3 év Bár korábban hatszor meg­büntették, s már nyolc évet töltött börtönben, mégsem ja­vult meg, és újabb bűncselek­ményeket követett el Bozsik Ferenc 33 éves nagykovácsi la­kos. Budapesten, majd Gyulán tört be etgv boltba, s pénzt, italt, táskarádiót lopott. A Központi Kerületi Bíró­ság Bozsik Ferencet — figye­lembe véve, hogy visszaeső bűnöző — háromévi szabad­ságvesztésre ítélte, s elrendelte szigorított őrizetét a büntetés letöltése után. Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy a Budapest X., Sírkert u. 2. sz. alatti, alapanyag és alumínium félgyártmány telepünkön július 4-től július 16-ig, &<&í ímrmssmmk (A telep telefonszáma: 271-099.) Kérjük tisztelt vevőinket, hogy beszerzési terveikben ezt vegyék figyelembe, és a szükséges anyagokat még a leltározás előtt szíveskedjenek megvásárolni, illetve elszállítani. Többi telephelyünkön a kiszolgálás zavartalan. Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Budapest Xllh, Jász u. 5. tás, és akkor két évre volt szükségük ahhoz, hogy túles­senek az ilyenkor szokásos gyermekbetegségekén. Adminisztrátorból elektroműszerész Kulcsár Pál, a gyáregység vezetője nehezen tud választ adni arra, hogyan zárult az első félév. Egy évvel ezelőtt még forintra, fillérre meg­mondhatta volna, mennyi a terv és mennyit sikerül telje­síteniük abból. Ma akkor dol­goznak jól, ha mások, a Te­lefongyár többi gyáregységé­ben dolgozók munkáját ki­fogástalan és elegendő meny- nyiségű alkatrésszel képesek segíteni. Ügy tűnik, hogy az első félév során ez csak rész­ben sikerült. Hiányzik még a begyakorlottság és maguk a vezetők is tapasztalatlanok. Hiába új a műhelyekben dol­gozó gépeknek több mint fe­le, ha hiányzik a rutin, az a fajta begyakorlottság, ami a telefonnál már megvolt. A nagykátai telefongyári gyáregység vezetői most kí­sérletként újszerű kezdemé­nyezést szeretnének megho­nosítani. Tanfolyamokat szer­veznek munkásaiknak, ahol a tekercselők, bemérők és üzemi adminisztrátorok több szakmát is elsajátíthatnak. A betanított munkásokat elekt­roműszerész-tanfolyamra is­kolázzák be, amelvnek elvé- geztével bízónvítványt kap­nak vizsgáikról, s a gyáregy­ségen belül akár a szakmában is elhelyezkedhetnek. A 39 fős csoportok oktatása már javában tart. Kis széria — nagy gond Az üzemekben egyébként — éppen a tapasztalatlanságból fakadóan —, az összes olyan gond és baj megtalálható, ami az egyedi gyártás jellegzetes velejárója. Aprócska, olykor 100—120 darabos szériákat kell készíteniük a dolgozóknak, s ha néhány nappal később ki­derül, a pesti gyárban, hogy a szállítmányban két vágy há­rom selejt alkatrész akad, kezd­hetik elölről az anyagvételezést, a rajzok előkaparászását, a gé­pek felszerszámozását, szó­val mindazt a sallangot, ami a 120 darabhoz kellett. És mert gyakori a selejt, gyako­riak az ilyesfajta időveszte­ségek is. Nem segít ezen az sem, hogy az év végéig a gyáregység valamennyi gépét újra cserélik ki és az sem, hogy az V. ötéves terv során gépekben, műszerekben és épületekben számolva 250 mil­lió forintot kapnak fejlesztésre a nagykátadak. Ha szökik a gáz, riaszt a műszer A munkát lassítja az is, hogy az üzemek egy része zsú­folt, hiszen idestova fél éve késik az új üzemcsarnok át­adása. A Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat erede­tileg tavaly decemberre ígér­te a 3 és fél ezer négyzetmé­ter összalapterületű, 6 új mű­hely elkészültét, s .a legfris­sebb hírek szerint idén július 15-ére talán sikerül beköl­tözni egy, vagy két műhely­be. A gyáregység nemcsak a rossz munkakörülmények mi­att sürgeti a műhelyek miha­marabbi birtokba vételét, ha­nem azért is, mert fontos ter­mékeinél a technológiai elő­írásokat csak Jcorszerű mun­kakörülmények között képes betartani. Nagykátán készül­nek például az oremburgi gáz­vezeték azon alkatrészei, ame­lyeket idővel az érzékelő disz­pécserközpontokba szerelnek. Ezeknek az érzékelő állomá­soknak a feladata lesz, hogy az áramlás sebességét ellen­őrizzék és riasszanak, ha va­lahol szökne a gáz. A július­ban átadandó új üzembe el­sőként a tekercselőrészleg köl­tözik be. B. P. Megnyílt az öregek napközi otthona Az Örkényi nagyközségi kö­zös tanács végrehajtó bizott­sága rendszeresen napirendre tűzi a szociális gondoskodás feladatait, s minden esetben hatékony intézkedéseket tesz a rászorulók érdekében.- Ezen­kívül a különböző tanácsi bi­zottságok is végeznek felmé­rést, ellenőrzést a szociális gondozás kiszélesítésére, foko­zására. E gondoskodás keretében készült el és bensőséges csalá­di ünnepséggel nyílt meg Ör­kényen a közelmúltban az öregek napközi otthona, ahol a családi gondozásban nem ré­szesülő öregek, rászorultak ét­keztetését és kulturális igé­nyeinek kielégítését biztosít­ják. Jelenleg húsz idős sze­mély megfelelő ellátásáról gondoskodnak a tiszta, ren­des, szépen berendezett ott­honban. Az intézmény két szem­pontból is előnyös: egyrészt csökkenti a szociális otthonok­ba jelentkezők számát, más­részt nem kell kiszakítani a magatehetetlen, idős embere­ket megszokott környezetük­től. A szociális feladatok végre­hajtásában elsődleges szem­pont a támogatásra szorulók érdekeinek védelme, az em­berséges eljárás, a humaniz­mus érvényre juttatása. Az Örkényi közös tanács te­rületén 12 ezer ^ember él, a 60 éven felüli személyek száma ezemégyszázhetvenhárom, a népesség 14 százaléka. Az idős személyek túlnyomó többsége nyugdíjban, öregségi, illetve munkaképtelenségi járadék­ban részesül. Közülük sokan szociális intézetbe kerülnek, ahol teljes ellátásukról gon­doskodnak. Mindazok, akik az itt említett juttatásokat nem kapják és megélhetésük nem biztosított, a tanácstól része­sülnek rendszeres és rendkí­vüli támogatásban. 1972-höz képest a rendszeres segély címén felhasználható költségvetési előirányzat több mint 520 ezer forinttal emel­kedett, a rendszeresen segélye­zettek száma jelenleg 72. Rendkívüli segélyezésre 1972-ben 45 ezer forintot hasz­náltunk fel 148 alkalommal, tavaly 174 esetben folyósítot­tunk rendkívüli segélyt, több mint 60 ezer forint összegben. A társadalmi segítségadás­sal elért eredmények ellenére a hosszabb időn keresztül tá­mogatásra szoruló személyek házi gondozását társadalmi úton még ez ideig nem tudtuk megnyugtatóan elvégezni. Az otthon lakói jól érzik magukat, további legfontosabb tennivaló, hogy részükre ál­landó és főleg hasznos elfog­laltságot teremtsünk. Gondo- zottaink csaknem mindegyike ugyanis egész életét munkával töltötte, s az esetleges tétlen­ség károsan hat személyisé­gükre. Az idősek foglalkozta­tásának lehetőségeit keresve, bízunk abban, hogy szép, nyu­godt, tartalmas öregkort bizto­sítanak a napközi otthon min­den látogatójának. Mihalovics Mihály vb-titkár, Örkény A létszám megvolt, még fölösen is. Ezért a negyedik útépítő szakkáder sírt és ne­vetett. Péternek úgy tűnt, hogy három hónapja játsszák ugyanazt az ultipartit, mert akkor járt erre utoljára és ugyanezt a képet látta. Feltevését megerősíteni látszott, hogy a betonozás a patakmeder mellett, amit az útépítők mintha gondoztak volna, nem haladt előre egy centit sem (vagy ha igen, az csak vonalzóval lett volna lemér­hető). Óriás P. Péter újságíró továbbgyalogolt a mozi felé, amelyről egyszer már megírta, hogy sajátos módon vetíti a művészfilmeket, ame­lyeket számos plakáton faluhosszat hirdet. Ugyanis a moziba beülve egy régi krimit lá­tott. Mint akkor kiderült: így megy ez, a né­zőközönség hallgatólagos tudtával, beleegye­zésével, sőt együttműködésével. Ez a közön­ség előre tudta, mire megy, mert miként száll a madár ágról-ágra, úgy szállt a műsor mi­benlétéről szóló tájékoztatás szájról-szájra. Azt is megállapította akkor, hogy sajátos érdekegyezés szülte e különös, de nem példa nélkül álló jelenséget. A hivatalos és tényleges műsorok közti eltérés ugyanis 1. jó volt a mo­zisnak, mert valamiféle prémiumot kapott a művészfilmek nagyobb közönségsikere miatt, 2. üdvös volt a művészeti körök önigazolása számára, mert lám mennyien igenis érdek­lődnek a magas műélvezet iránt még a falu dolgos népe köréből is és 3. örült neki e kör is, pontosabban szólva a mindkét nembeli ti­zenéves fiatalság, amely nem is csak passzí­van zabálta a hiriget, hanem jómaga is aktí­van biztatott, sőt nagy közönségsikert arató bíráló kitételek is kitörtek fogaik kerítésén (hogy egy homéroszi kifejezést is használ­junk). Most Péter ellenőrizni hatolt be a falu­ba: vajh mi történt cikke nyomán... Mivel azonban a téma ezúttal nem e riport, gyor­san elárulja, hogy már eleve a Hulla feltá­mad című műsort hirdették, volt tehát hatá­sa Péter írásának: nyílt sisakkal győzött a krimi. I Dehát, mint mondottuk a téma nem e ri­port, hanem ami azután történt. Péter ugyan­is visszatérőben elhaladt a betonozás mellett, ahol éppen piros ultit fogtak. Ebből a lelkesí­tő alkalomból a nyertes felkapott egy kavicsot és lendületesen a háta mögé hajította. Éppen Péter bal fülcimpájára. — Juj! — kiáltott fel Péter spontánul, majd hozzáfűzte: — Nem tud vigyázni! — Maga nem tud vigyázni! — ordította visz- sza röhögve az ultifögó. — Nem látja, hogy itt építkezés folyik! Péter fájó fülcimpával ugyan, de csak ámult ekkora orcátlanság hallatán. Ám nem volt gyáva, visszaszólt: — Miféle „építkezés”? Kártyával? — Hülye! — kiáltotta az úti elfogója. — Nem látja a betonkeverőt?! — Látom, de nem hallom — replikázott Péter. Erre felemelkedtek a partnerek is. Péter, mint mondottuk nem volt gyáva, de szemben az imént idézett állítással hülye sem. Nem folytatta tehát az érvelést, mert úgy ítélte meg, hogy a tényéknél keményebb ellenérvek eshet­nek. Inkább méltóságteljesen távozott, így mindössze még egy kavicsot hajítottak utá­na. de az a patakba hullt. Mármost tessék elképzelni ifjú riporterpa­COMBÓ PÁL: Az irodalom felfedezése Pia PÉTER KALANDJAI Q lántánk lelkivilágát. Először égett. A szégyen, a kudarcérzet lángolt benne. Hogy ezt a pi­maszságot el kellett tűrnie, le kellett nyelnie! De majd ő megmutatja, meg ő! Elkapja a pa­sast, ha elválik a társaitól és meglépi. Kijön ide kajakos barátokkal és neki az egész társa­ságnak .. Azután parázslóit. Butaság lenne. Nem élünk az őskorban. Különben is, a vere­kedésben kapni is lehet jócskán. Esetleg ki­kapni is. Inkább feljelenteni őket! Ez — köz­érdek is. Pimasz lógós banda! Zsugázni mun­ka helyett, huligánkodni, mi ez? Ezek nem érdemelnek kíméletet... Azután füstölgött. És hogyan fog bizonyítani, mit fog bizonyítani? A vállalat ugyanis tudhatja, hogy mennyit lógnak. Meg kell írni a dolgot! De meg ám. Riportban: itt jártam, ezt láttam. Esetleg, hogy mit szólnak az itt lakók. Már kialakul­tak a riport körvonalai, amikor eljutott a lan­gyos hűvösség állapotába. — Nem, riportot írni róluk nem lehet. Nem lenne etikus. Saját sérelme dühíti. Amíg meg nem dobták, észrevette ugyan a lógást, talán egy publicisztikában példának fel is használta volna, de éppen róluk riportot írni nem jutott eszébe. Célszerű se volna. A vállalat megma­gyarázná, hogy nem jól működött a kooperá­ció, nem kaptak betont, a keverőgépből hiányzik egy fisz-hangjegy. Dehát mégis: meg kéne írni. Ám hogyan? Így fedezte fel Pici Péter — mert mindenki, aki felfedezi, mindig újra felfedezi magának — az irodalmat. Egy novellában mindent ia­het, ott a jellem lehet sátáni. Ott nem kell mértéket tartani, csak dúljanak az érzelmek. Ott nem kell ragaszkodni a fülcimpához, le­het az több is, vér is folyhat. És Péter megírta élete első novelláját. Eb­ben egy háztetőn tipikus lumpenproletárok, huligánok cserepezés helyett huszonegyeztek. Aki vesztett, egy-egy cserepet hajított le az utcára. Az egyik cserép éppen egy boxbajnok fejére hullott. El is futotta a vér. A szemét a dühtől (a fejét nem, mert véletlenül motoros­sapkát viselt rajta). Felrohant a tetőre és csi- hi meg puhi. Közben párbeszéd, persze. A zsuga elkobozva. A huligánokat kényszeríti, hogy felrakják a cserepeket, mind, végig, gyorsan ... ___És ezen a ponton az irodalom szelleme Pé ter barátunkból kilúgozott mindén eredeti indulatot, saját törvényeinek rendelte alá és 5 szabta meg a végkifejletet. íme: éppen akkor este jön ki a vállalati ellenőrzés. Meglátja a ragyogóan végzett munkát, megdicséri a tár­saságot. Ettől pedig megváltoznak lelkileg, rájönnek a társadalmi megbecsülés ízére és az eset évfordulóján virággal kezükben megje­lennek a meccsen, amelyen a boxoló elnyeri az Európa-bajnokságot! Amiből az olvasó is megtudhatja, mi a kü­lönbség irodalom és újságírás között és va- kargathatja a fülét, holott nem is hajították meg kaviccsal.

Next

/
Thumbnails
Contents