Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

Helsinki szellemében Az egész emberiség létérdeke Az OBT elnökségének és az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának nyilatkozata Két esztendeje írták alá Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb szintű vezetői az európai bizonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Mint az Országos Béketa­nács elnökségének most ki­adott állásfoglalása megálla­pítja: a helsinki záródoku­mentum, mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista . országok következetes békepo­litikája, az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt történelmi módosulása követ­keztében kialakult nemzetközi politikai enyhülés eredménye. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikere nyomán kedvezőbb fel­tételek jöttek létre a békés egymás mellett élés kiteljese­déséhez, a társadalmi haladás további előrelendüléséhez. A helsinki tanácskozás si­keres befejezéséért és a záró- dokumentumban foglaltak megvalósításáért — békepoli­tikájuknak megfelelően — a szocialista országok tettek leg­többet. Ám a fegyverkezésben érdekelt imperialista körök rágalomhadjáratot indítottak a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Ez a kampány nemcsak a helsinki alapelvek érvényesü­lését veszélyezteti, de akadá­lyokat gördít a kölcsönös bi­zalmon és jóindulaton alapuló szovjet—amerikai kapcsolatok bővülése és megszilárdulása elé is. Gátolja az egész em­beriség szempontjából létfon­tosságú, a fegyverkezési haj­sza csökkenésére hivatott SALT II. tárgyalásokat, meg­nehezíti az előrehaladást a bé­csi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokon. Szovjet fenyegetésről szóló koholmányokat terjesz­tenek, és ezzel próbálják iga­zolni új tömegpusztító fegyve­rek: a szárnyasrakéták és a neutronbomba tömeges gyár­tását. Az Országos Béketanács el­nöksége elítéli az enyhülés le­fékezésére irányuló imperia­lista törekvéseket. A béke és biztonság, a tár­sadalmi haladás ügye elvá­laszthatatlan, az egész embe­riség létérdeke — szögezi le az OBT elnökségének állásfogla­lása. Helsinki szelleme ezért is gyakorol mozgósító hatást a világ haladó közvéleményére, s lendíti tovább a társadalmi, tömegmozgalmak, köztük a magyar és a nemzetközi bé­kemozgalom harcát is. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának nyilatko­zata egyebek között megálla­pítja: A reakciós erők kísér­letet tesznek, hogy különböző ürügyekkel beavatkozzanak a szocialista országok belügyei- be, s a fegyverkezési hajsza további fokozásával, szárnyas- rakétákkal és neutronbom­bákkal fenyegetik az enyhü­lést, az emberiség békéjét. A hidegháborús erőknek azonban számolniuk kell az­Két évvel Helsinki után A zoknak, akik jelen voltak a helsinki európai bizton­sági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-i záróülésén, örökre emlékezetes marad ez a tör­ténelmi esemény. Ismételten meggyőződhettek ar­ról, hogy az aláíró államférfiak az eredmények értékelé­sekor nem holmi részletkérdéseket helyeztek a mérleg serpenyőjébe, hanem azt a nagyszerű ügyet, amely va- lamennyiüket egyesítette. Ma különösen helyénvaló -felidézni a két évvel ezelőtt elhangzott nyilatkozatokat. Az előkészítő belgrádi érte­kezlet során ismételten bebizonyosodott: egyes nyugati véleményformálók továbbra is úgy értelmezik a helsin­ki megállapodást, hogy az nem az együttműködés, ha­nem az egymással szembeállítás, a szocialista országok­ra gyakorolt pszichológiai háborús nyomás eszköze. Éppen ezért fontos mindazok szolidáris álláspontja, akik hűek Helsinki szelleméhez. Az európai politika rea­lizmusa, amelyet megszilárdított a Helsinki utáni két év tapasztalata, lehetővé teszi, hogy megfontolt véleményt alkossunk arról, amit eddig tettünk és amit még ten­nünk kell. De a legfontosabb már megmutatkozik az el­ért eredményben: a helsinki megállapodások tíz elve sze­rint szabályozzák az államok közti kapcsolatokat, ha csak ezekbe a kapcsolatokba nem szólnak bele olyan kon­junkturális tényezők, mint például az USA katonai-ipa­ri komplexumának érdekei. Kelet-Európávai a kapcsola­tok sokkal gyümölcsözőbbek és aktívabbak lettek — je­lentette ki G. Andreotti olasz miniszterelnök. Helsinki után az enyhülés kétségtelenül előre halad — hangoz­tatja B. Kreisky osztrák kancellár. Ami a szovjet állam vezetőit illeti, nekik az a meg­győződésük, hogy az európai béke szilárdabb lett, a gaz­dasági, kulturális és egyéb kapcsolatok az európai kere­tek között észrevehetően bővültek és gazdagabbá lettek. E két év alatt a Szovjetunió még változatosabbá tette kapcsolatait a záróokmányt aláíró számos országgal. En­nek példája a politikai együttműködés olyan formái, mint a rendszeres konzultációk. Gazdasági és tudomá­nyos-műszaki téren rendszeressé váltak a hosszúi távú kooperációs programok. A Szovjetunió önként teljesíti a záróokmánynak a bi­zalom megszilárdításáról szóló követelményét, többek között azt a megállapodást is, amely szerint idejében kell értesíteni a többi országot nagyszabású hadgyakorlatok megrendezéséről. A Szovjetunió a katonai enyhülés biztosításával kap­csolatosan kész konkrét megállapodásokat kötni a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Be kell ismerni azt is, hogy a bécsi tárgyalások sor­sára, valamint a katonai enyhülés egész problémájára még mindig erős negatív hatást gyakorolnak azok az akciók, amelyeket a fegyverkezési hajsza hívei fejte­nek ki. Azok például, akik napirendre tűzték az új fegy­verfajtákat: a szárnyas rakéták, neutronbomba stb. ki- fejlesztését. A Szovjetunió és a többi európai ország gazdasági kapcsolatai is új lökést kaptak, fejlődött az egész kelet— nyugati kereskedelem. A potenciális lehetőségek e té­ren szinte kimeríthetetlenek. Konstruktív válaszra vár a KGST-crszágoknak az Európai Gazdasági Közösséghez intézett együttműködési javaslata is. A gazdasági és tudományos együttműködés fejleszté­se, a béke és kölcsönös megértés elősegítése, a bérügyek­be való be nem avatkozás — ez a Szovjetunió álláspont­ja. Ennek alapján közelíti meg Moszkva a záróokmány azon tételeit is, amelyek a humanitárius és kul­turális területekre vonatkoznak. Megvalósulnak azok az intézkedések is, amelyek az információcsere feltételei­nek javítására irányulnak. A helsinki megállapodások végrehajtása, akárcsak ma­ga az enyhülés, hosszadalmas folyamat, s ez a két esz­tendő ennek az útnak kezdeti szakasza. zal, hogy minden tisztessége­sen gondolkodó európai eluta­sítja az eddigi eredményeket veszélyeztető és a kedvező nemzetközi légkört kockára tevő törekvéseket, s egyre tu­datosabban vállal felelősséget kontinensünk és a világ sor­sáért, az újabb világháború veszélyének kiküszöböléséért. Bízunk abban, hogy az ősz folyamán sorra kerülő belgrá­di találkozó további ösztön­zést ad az európai államok­nak a záróokmány ajánlásai mind szélesebb körű megvaló­sításához. ■Ar Az Európai Biztonsági és Együtttnűködési Bizottság tit­kársága, amely a belga fővá­rosban működik, szombaton, a helsinki záróokmány aláírásá­nak második évfordulója al­kalmából ülést tartott. A brüsszeli ülésről kiadott közlemény hangoztatja, hogy a politikai légkörnek a népek által kívánt enyhülése meg­követeli a fegyverkezési haj­sza megszüntetését, A bizott­ság titkársága ezért táviratot intézett az Egyesült Államok elnökéhez, kifejezve aggodal­mát a neutronbomba ügyében hozott döntés miatt. Diplomáciai kapcsoSafok Grenadával A Magyar Népköztársaság és Grenada attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden téren erősítsék kapcsolataikat, az Egyesült Nemzetek célkitűzé­seivel és alapelveivel össz­hangban elhatározták, hogy diplomáciai kapcsolatot léte­sítenek egymással nagykövet­ségi szinten. ★ Grenada a Karib-tenger délkeleti részében elterülő, 344 négyzetkilométer nagyságú sziget. 1974 februárjában nyil­vánították hivatalosam füg­getlen állammá, korábban Nagy-Britannia külbirtoka volt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Ára 1 forint 1977. JULIUS 31., VASARNAP ELKÉSZÜL AUGUSZTUS 20-RA Bölcseidé, tantermek, lakások KÉT ÉS FÉL MILLIÓT ÉRŐ TÁRSADALMI MUNKA Már javában tart a tereprendezés Budaörsön, az új lakótelep tőszomszédságában épülő óvoda környékén. Eozsán Péter felvétele Mint arról korábban már hírt adtunk: alkotmányunk ünnepét a megye több közsé­gében új épületek, ma még csak készülő intézmények át­adásával, felavatásával kö­szöntik majd. Különösen a budai járás az, ahol rendkí­vül nagy, mintegy 4Ö millió forint értékben vehetnek birtokba új óvo­dákat, bölcsődéket, tanter­meket, illetőleg orvosi ren­delőket a helybejiek. Az ünnepig ma már csak há­rom hét van hátra, ezért dön­töttünk úgy, hogy körkérdést intézünk a budai járásban dolgozó építőkhöz arról: hol tartanak a munkával, sike- rül-e tartaniuk az augusztus 19-i határidőt? Budaörsön az országút és a lakótelep között február kö­zepén fogtak hozzá egy 60 sze­mélyes bölcsőde alapozásá­hoz. A hajdani barackos he­lyén már áll az épület és a MEZÉPSZER dolgozói már a befejező munkáknál tartanak. Tollay Béla, az építkezés mű­vezetője elmondta, hogy há­rom foglalkoztatóhelyiség kap Az időjárás okozta késedelmek ellenére Vége felé jár az aratás Országszerte és Pest me­gyében is vége feié jár már az aratás. Egyre több nagyüze­mi gazdaság jelzi, hogy a nagy nyári betakarítási munkát el­végezte, illetve, ha az időjárás nem szól közbe, néhány na­pon belül befejezi. Az időjá­rás a mezőgazdasági munká­latokban nem csak hervadha­tatlan téma, de minőséget- mennyiséget meghatározó té­nyező is: az eddigiekben meg­lehetős próbának vetett alá embert és gépet egyaránt. A kora tavaszi belvizek jelen­tős területeket károsítottak, majd ezt követőleg a csont­héjasok virágzásakor érkező fagyok különösen a cseresz­nye és a meggy, valamint a kajszibarack várt termésered­ményeit csökkentették. A jó és okszerű munkaszervezés­nek köszönhető, hogy a tartósítóipar gépsorai nem bénultak meg ez­alatt az idő alatt sem; megfelelő átcsoportosítással lehetővé vált, hogy az ipari nagyüzemekben a munka fo­lyamatosan haladjon. A szeszélyes kora nyár ez­után aszállyal, majd a nyár­elő erős szélviharokkal, jég­esővel tette próbára a mező- gazdaságban munkálkodókat. A csapadékszegény időszak kívánta és feltételezte az ön­tözést, különösen a zöldség- termesztő nagyüzemekben. A megyei operatív bizottság ide­jében felhívta a figyelmet az öntözőberendezések hiányzó, vagy elhasználódott alkatré­szeinek időbeni pótlására, va­lamint arra, hogy a helyi víz­ügyi társulások segítségét is helyes igénybe venni ahhoz, hogy minden lehetséges módon öntözővízhez juttassuk a szomjazó földeket. Az ezt követően több hul­lámban lezúduló jégeső or­szágosan is, de Pest megyé­ben Különösen nagy kárt okozott: nyugatról északkeleti irányba haladva mintegy sarló­alakban verte végig a megye termőföldjeit, nem egy he­lyütt százszázalékos kárt okoz­va. Számottevő pusztítást zöm­mel zöldségfélékben, gyümöl­csösökben és a kukoricában tett, a gabonát is erősen és sok helyütt megdöntötte, ez­zel azonban jobbára a betaka­rítás munkálatai nehezültek, jelentős terméscsökkenést nem okozott. A megdőlt kalászok beta­karítása természetesen rend­kívüli erőpróbát jelentett em- bernek-gépnek egyaránt. Ahol szükséges volt, ott megfelelő kalászemelőkkel dolgoztak a kombájnok, másutt a megfe­lelő dőlésszög irányát megkö­zelítendő, manővereztek a ha­talmas gépek a gabonatáblá­kon ahhoz, hogy minél ala­csonyabb szémveszteséggel ta­karíthassák be a kenyérnek- valót. A már hagyományosan, minden évben meghirdetett kombájnosverseny az idén is jobb, hatékonyabb munkára sarkallta a résztvevőket, s nem kis érdeklődés várja az aratási munkálatok végezté­vel esedékes értékelést. Az idén vált általánossá az ara­tás közbeni szemveszteség fo­lyamatos mérése, melynek felső határa a verseny felté­telei szerint mindössze két százalék lehet. A legkiválóbb kombájnosok azonban az ed­digi tapasztalatok szerint 0,5 I —1,0 százaléknyi szem veszte­séggel dolgoznak, ami bizo­nyíték arra, hogy az össze­hangolt munka, a jól szerve- I zett feladatterv, s a megfele­lően karbantartott gépek együtt adják a kedvező eredményt. A betakarítógépek és a ter- | ményszállító kiszolgáló gép- | park az eddigiek során keve- I sebb alkatrészgonddal küzd, j mint a korábbi aratási idé- I nyék során; az üzemek ide- , jében felkészültek az esetle- | ges hiánypótlásokra, gyors I javításokra. Talán csak az | ékszíjpanaszok élők változat- i lanul, sokéves és sajnálatos, I negatív kísérőjelenségeként az aratási munkálatoknak. Jól haladnak a másodveté­sek; az állattenyésztés takar­mányozási gondjait csökken­tő takarmánykeverékek, va­lamint a zöldségfélék, külö­nösen a karfiol, karalábé, uborka, melyeket másodvete- ményként már nem elsősor­ban a tartósítóipar számára, hanem zöldáruként a közvet­len közfogyasztás részére ter­mesztenek. így. nyár közepén, az ara­tás vége felé járván, i az érdeklődés homlokte­| rébe egyre inkább a gyii­j mölcsszüret kerül. A gyümölcstermesztés jelen­tős részének, különösen a köz­kedvelt őszibaracknak gépi betakarítása egyelőre világ- ; szerte megoldatlan, éppen a , termés sérülékenysége miatt. A jelentős kézi munkaerőt igénylő feladatot a különböző ifjúsági táborok, nem egy he­I lyütt nyugdíjasok segítenek megoldani a mezőgazdasági nagyüzemeknek. saját öltözőkkel, fürdőkkel helyet a falak között. Az összesen tíz és fél mil­lió forint értékű, új bölcső­dének saját konyhája és mo­sodája lesz. Ez utóbbit három automata mosógéppel szere­lik fel. A munkák jól halad­nak, tegyük hozzá; a lakosság segítségével, hiszen a helybe­liek több mint 340 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek azért, hogy né­hány hét múlva a 'kicsinyek beköltözhessenek az új böl­csőde falai közé. Előrelátha­tólag semmi akadálya sem lesz annak, hogy augusztus 19- én, az ünnepélyes átadás napján a tanács átvehesse az új gyermekintézményt, sőt, az építők erre az időpont­ra még azt is vállalták, hogy a ma még törmelék­halmoktól tarkálló udvart addigra befüvesítik. Alkotmányunk ünnepére egyébként Budaörs egy más­fél millió forint értékű új gázcsereteleppel is gazdagabb lesz. Érden a hárommillió forin­tos költséggel — és mintegy 100 ezer forint értékű társa­dalmi munkával — felépülő új, 50 gyerek napközi elhe­lyezésére alkalmas óvodával egy időben hat szolgálati la­kást is átadnak új tulajdono­saiknak. Nagy Istvánná, az érdi nagyközségi tanács költ­ségvetési csoportvezetője el­mondta, hogy az ünnepen két pedagógusnak, két védőnőnek és két helybeli orvosnak ad­ják át új otthonuk kulcsait. A budai járásban egyébként Pilisvörösváron négy új tan­termet, Zsámbr-kon nyolc új la­kást, Budakeszin pedig egy 10 millió forint értékű új, 150 személyes óvodát ad­nak át az ünnepen. A budai járásban alkotmá­nyunk ünnepén felavatandó új létesítmények értéke, valami­vel 40 millió forint fölött van. A lakosságnak az építés során végzett társadalmi munkája megközelíti a 2,5 millió forin­tot. B. P. A Szvetla Daszkalova bol­gár igazságügy-miniszter által vezetett igazságügyi küldöttség, amely dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter meghí­vására hivatalos látogatást tett hazánkban, s ennek kereté­ben két napot Pest megyében töltött, szombaton elutazott.

Next

/
Thumbnails
Contents