Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

1917. JÚLIUS 29., PÉNTEK %MHav Döntött a bizottság A szabálysértők és büntetésük A határozatok nyilvánosságra hozatalát javasolják Mostanában csaknem vala­mennyi község végrehajtó bi­zottsági, majd tanácsülése foglalkozik a szabálysértési bi­zottság munkájával. Hogyan töltik be hivatásukat ezek a bizottságok, arról számol be a testület ülésén a szakigazga­tási szerv vezetője. Ezzel kap­csolatban azonban tájékoz­tat a szabálysértési ügyekről és intézésükről is. Tárgyalással vagy anélkül Csak példaképpen ismer­tetjük most két egymással szomszédos nagyközség, Tá- piószele és Tápiószentmárton tanácsa szabálysértési mun­káját. Tápiószelén az elmúlt évben 28 szabálysértési ügy­ben döntött a bizottság. Egy személlyel szemben megszün­tette az eljárást, másik három esetben elegendőnek tartotta a figyelmeztetést, de ezek kö­zül az egyikben az okozott kár megtérítésére kötelezte az elkövetőt. Nem a bizottság, hanem a szakigazgatási szerv elé ke­rült viszont 31 ügy, és ezek közül 22-ben tárgyaláson ho­zott döntést, vagyis meghall­gatta a tanúkat és az elköve­téssel gyanúsítottat. Tizenhat ilyen tárgyaláson szabott ki bírságot, egy esetben elegen­dőnek tartotta a figyelmezte­tést, ötben pedig megszüntet­te az eliárást. ahogy tárgya­lás nélkül is kettőben. Másik hét ügyben azonban a felje­lentésben foglalt bizonyíté­kok alapján tárgyalás nélkül rótt ki bírságot. Tárgyalással, vagy anélkül hozott határo­zattal összesen 12 ezer 700 fo­rint megfizetésére kötelezte nz elkövetőket. A bizottság és a hatáság tehát együtte­sen 47 személyt, összesen 33 ezer 100 forinttal bírságolt meg. Bolti lopástól a csendháborításig — Befolyt-e vajon a bírsá­gok összege? — összegszerűen 96,5 szá­zalékot fizettek be, sokan azonban nem tettek eleget fi­zetési kötelezettségüknek — állapította meg Zahalka Béla, a nagyközségi tanács vb-tit- kára. — Tizenöt esetben kény­telenek voltunk a pénzbírsá­got elzárásra átváltoztatni Hárman letöltötték bünteté­süket. Másik három nem­fizető munkabérét tiltottuk le, így hajtottuk be tőlük a pénzt. Meg kell azonban, je­gyeznem, hogy akik a bírsá­got többszöri felszólítás el­lenére sem róják le, majd­nem mind egyáltalában nem dolgoznak, legfeljebb csak al­kalmi munkát vállalnak. és így nincs mit letiltani jöve­delmükből. Általános jelenség, Tápió­szelén is a bolti szarkák ke­rülnek legtöbben szabálysér­tési eljárás alá. Másik gya­kori eset a tankötelezettség megszegése, nem járatják rendesen, vagy be sem írat­ják gyermeküket az iskolá­ba a szülők. Hét ilyen ügyet kellett tavaly elbírálni, és ugyanennyi volt az eljárás csendháborítás miatt. Jogta­lan kereskedés miatt pedig öt esetben. Bögrecsárdák tulaj­donosai ellen folyt ezen a cí­men az eljárás. Említésre ér­demes, hogy bírságoló hatá­rozatot kellett hozni egy em­ber ellen, aki elmulasztotta tv-vevőkészüléke bejelentését. Előfordult élelmiszerhamisítás is Tápiószentmárton nagyköz­ségben a múlt évben 55 sza­bálysértési feljelentés felett kellett dönteni. Ezek közül azonban csak nyolc foglalkoz­tatta a szabálysértési bizott­ságot. Harminchat ügy feje­ződött be bírságolással, a ki­rótt összeg összesen 35 ezer 700 forint volt. tehát egy-egy megbírságolt személyre átlag 954 forint esik. Legtöbb, tíz a tulajdon elleni szabály­Enyhülnek az iskolagondok Budakalászon Tizenkettőből esetleg tizenhat? Szeptemberben négy új tan­terem várja a gyerekeket Bu­dakalászon, de ezzel a község iskolagondjai még nem szűn­nek meg. Az ideális osztály­létszám 25, Budakalászon át­lagosan 32 gyerek jár egy osz­tályba. De ők is váltott mű­szakban, még a három mű­szakos oktatás sem ismeret­len a községben. Lényeges változás csak három-négy év múlva következhet be, de még akkor is szükség lesz helyenként váltott műszakos oktatásra. Ebben az ötéves tervben 24 millió forintot kapott a község megyei költség- vetésből 12 tanterem épí­tésére. Az egy általános iskola a köz­ség három pontján helyezke­dik el. Űj iskolát nem építe­nek, mert ehhez újabb torna­terem is kellene és ez a tan­teremépítés rovására terhel­né meg a megszabott költség- keretet. Az elmúlt év tavaszán kezd­ték meg az iskolák bővítését. Elsőnek a Martinovits utcai általánosban rakták le a négy új tanterem alapkövét. Az építkezés annyira előrehaladt, hogy minden remény megvan arra, hogy szeptemberben már az új szárnyban is meg­kezdődhet a tanítás. A torna­teremgondokon úgy segítet­tek, hogy tornaszobát alakí­tottak ki, egy, már meglevő tornateremből; ide könnyen mozgatható szereket állítanak be. A gondokat enyhíti, hogy itt is létrehozták egy napkö­zis csoportot, mert, a Felsza­badulás úti napközit kinőtte a község. A központi, a Kossuth Lajos utcai iskolában szerencsére van tornaterem, máskülönben itt is szűkén vannak, nyolc tanteremmel bő­vítik majd az intézményt. Ennek alapkövét már tavaly lerakták, de az építkezés csak a napokban kezdődött. Most tereprendezési munkák foly­nak. A központi iskola, ahova a legtöbb gyerek jár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal kö­tött eddig, minden évben meg­újított szocialista szerződést. A vállalat százezer forint ér­tékű munkát vállalt ebben az intézetben, de a munkálato­kat csak a nyolc új tanterem felépülte után kezdik meg; az „öregiskola” teljes felújítás­ra, modernizálásra szorul. Födémcserét terveznek, be­vezetik a központi fűtést, víz- öblítéses vécéket szereinek fel, s új berendezési tárgyakkal javítják a felszereltséget. Ez az iskola azonban akkor is szűk lesz, ha jövőre, vagy két év múlva elkészül az építendő nyolc új tante­rem. A kivitelező a nagyközségi tanács saját üzeme. Takaré­kosan gazdálkodnak, s nem minden cél nélkül. Ügy lát­ják, hogy ilyen módon, a 12 tanteremre kapott pénzből ti­zenhatot is tudnának emel­ni. Ehhez még nem kapták meg az engedélyt. Mint Kar­sai Miklós tanácselnök mond­ja, rajtuk ez segítene igazán; kevesebb gyereknek kellene kétműszakos osztályba jár­nia, s enyhülne az osztályok zsúfoltsága is. A nyári festéshez nem kap segítséget a tanács; a szülők inkább az év közbeni karban­tartásnál segédkeznek: foga­sokat javítanak, zárakat sze­relnek. H.E. sértés miatt megbírságoltak száma. Mezőrendészeti sza­bálysértést öten követtek el, a köztisztasági szabályok be nem tartása miatt pedig négy személyt köteleztek bírság megfizetésére. Különböző más szabályok ellen egy-két fő vétett. Kiemeljük közülük, hogy egyet élelmiszer-hamisí­tásért kellett elmarasztalni. A kiszabott bírságot egyéb­ként Tápiószentmártonban is nagyrészt befizették. Még a tetten kapott zugitalmérők is, pedig rájuk általában 3—5 ezer forint bírságot rónak ki. Nevelő erővel — A szabálysértési eljárá­sokról szóló jelentést a végre­hajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta — tájékoztat Dudok Illés vb-titkár. — Egy­ben úgy döntött a vb, hogy jelentős határozati javaslato­kat terjeszt a július 29-én megtartandó tanácsülés elé. Amennyiben a javaslatokat a tanács elfogadja, ami csaknem bizonyosra vehető, a jövőben a tulajdon ellen elkövetett minden szabálysértést a bi­zottság tárgyal. Épp így vala­mennyi mezőrendészeti, vagy vásárlók megkárosításával já­ró és árdrágítása, de a jogo­sulatlan kereskedés által el­követett szabálysértéseket is. A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy a bizottság ha­tározatainak nevelő hatása nagyobb, mint amit jóformán négyszemközt intéz el a sza­bálysértési előadó. Másik ha­tározati javaslat arra vonat­kozik, hogy a jövőben a sza­bálysértési határozatokat nyil­vánosságra kell hozni. Biztos­ra vesszük, a közzététel visz- szatartó és nevelő hatását. Sz. E. A közösség ereje Deltások a DKV-ból „Az aromás üzemcsoport »Delta« Ifjúsági szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vál­lalta, hogy elnyeri »Az ága­zat kiváló brigádja« címet”. (Újsághír) Kis sziget a hatalmas olaj­városban az aromás üzem. Szivattyúk, tartályok, tornyok, hűtők bonyolult rendben ösz- szefüggő rendszert alkotva —* ez a Delta brigád birodalma. A három egységből álló üzem lelke, a műszerterem, ahol a táblakezelőknek több mint nyolcszáz műszert kell figyel­niük éjjel-nappal. Itt jön össze néhány brigádtag egy kis beszélgetésre, a táblake­zelők vigyázó szemüket eköz­ben sem veszik le a parányi mutatókról, grafikonokról. Milliós felelősség — A szerves vegyipar alap­anyagai közül itt, á mi üze­münkben nyerjük ki a ben­zolt, a toulolt és a xilol-ele- gyet — magyarázza Szigel Fe­renc, a brigád vezetője. — Azt, hogy milyen minőségű anyago­kat nyerünk, 14—15 különféle tényező befolyásolhatja. Nagy tehát a felelőssége minden egyes embernek. Naponta egy- egy üzemegységben 800 tonna anyag „megy” keresztül, egyet­len üzem-nap kiesés kétmil­lió forint kárt jelentene a vál­lalatnak. Elmondják, hogy az 1970- ben alakult brigádnak jelen­leg 23 tagja van, a régi ala­pítók közül már csak öten dolgoznak az aromásban. De, azt büszkén hangsúlyozzák, Delta brigádtag még nem lé­pett ki a vállalattól, csak más Folyamatosan ellenőrzik a zöldség- és gyümölcsárakat A tavalyinál jóval kedve­zőbb zöldség—gyümölcs-ellá­tás és az alacsonyabb árak el­lenére az árhatóságok válto­zatlanul folytatják az ellenőr­zéseket. A zöldség—gyümölcs ma­gánkereskedőknél az ellenőr­zés új módszerét is bevezet­ték, alaposabban vizsgálva az árak gyűrűzését a termelőtől egészen az eladóig. Sok ugyanis a panasz a magán­kereskedőknél vásárolt zöld­ség—gyümölcs árára. Ha az ellenőrök az árat a minőség­hez túlzottnak találják, akkor az értékesítés egész láncolatá­ban megvizsgálják, hogy a magas árat nem az indokolat­lanul megemelt haszon idéz­te-e elő. Ha valahol tisztes­ségtelen haszon nyomára buk­kannak, javaslatot tesznek a felelősségrevonásra. üzembe, osztályra került, gyakran magasabb beosztásba. Hét év alatt nagy utat be­járt a brigád, összekovácsolód- taik. Ez évi dolgaikról, válla­lásaikról sem tudnak szólni anélkül, hogy fel ne villantsák a brigádélet néhány korábbi állomását. Díjazott pályázatok Láb őri Tibor, az egyik ala­pító tag mondja: — 1975-ben a Nehézipari Minisztérium, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Kémikusok Egyesüle­te országos energiatakarékos­sági pályázatot hirdetett, összedugtuk a fejünket: mit tehetnénk? Azáltal, hogy a szivattyú járókerekét átalakí­tottuk sikerült csökkenteni az energiafelvételt és a cirkuláló víz ismételt felhasználása is jó módszernek bizonyult. A vállalatnak mintegy hatmillió forintot takarítottunk meg, a pályázaton pedig megosztott harmadik díjat nyertünk. Mutatják a brigádnaplót, benne az ünnepi bejegyzés: 1976. április 4-én átvehették a Vállalat kiváló brigádja ki­tüntetés mellett a kiváló újí­tó brigád kitüntetést is. — Nem jött rosszul nekünk tavaly az úgynevezett export­növelési pályázat kiírása sem. — Ezt ismét a brigádvezető mondja. — A választék bőví­tése nem rajtunk áll, viszont a menmyisiág növelésébe „be­le tudunk szólni”. Brigádunk a Il-es és a III-as üzem pró­baüzemelési idejét 90 nap he­lyett 30 napra csökkentette, s ezzel 85 millió forint termelési értéket hoztunk létre. Miután a zsűri nem adta ki az első díjat, a mi negyedik helyezé­sünkkel igazán elégedettek le­hettünk. Vállalati érdek is Nem titkolják, ez évben úgy szeretnének dolgozni, hogy ki­érdemeljék Az ágazat kiváló brigádja elismerést. Visizonit, azt is tudják, ilyen kitüntetést nem adnak ingyen. — Kicsit erőgyűjtésre szán­tuk az 1976-os évet — szólal meg Kovács László, aki az üzemcsoport KISZ-titkára is. — Többen közülünk bevonul­tak katonának, más üzemek­be is átkerültek fiúk, emiatt új tagokkal egészült ki bri­gádunk. Helytelenítjük azt a véleményt, hogy újakkal ne­hezebb versenyben maradni, jó teljesítményt elérni. A szocialista közösség ereje ép­pen abban van, hogy hozzájá­rul az új dolgozók beilleszke­A Dés és Kolozsvár közötti vasútvonal mentén — a Sütő András könyvéből jól is­mert Mezőség lábánál — ta­láljuk Szamosújvárt. Petőfi a városban átutazván, mint az örmények Jeruzsálemét említi „Ütilevelek” című munkájú- ban. Szamosújvár helyén hajdan kis falu, Gerlahida állt, a XII. századi okmányok már említik várát is. Ezt a várat Martinuzzi György 1540-ben átépíttette Domenico de Bo­logna tervei alapján. A vár tulajdonosai sorába tartozott az egri hős, Dobó István is. A későbbi idők folyamán a várat fegyházzá alakították: raboskodott másokkal együtt Finta Sándor szobrászművész és Rózsa Sándor. Szamosújvárott a XVII— XVIII. században örmény bevándorlók telepedtek le. A városban levő három örmény templom körül voltak a teme­tők 1863-ig. A városi levéltár 1807-beli feljegyzése szerint „A nagytemplom czintermé- ben való temetés taxája nagy emberért 12 forint, gyerme­kért 6 forint. A gödrök egy- öles mélyek legyenek, hogy a rothadt testek a levegőt ne vesztegessék. Elhatároztatott az is, hogy a lakosság kön­nyebbségére a vár közelében is nyittassék egy temető és abban építessék egy orató­rium, ezen kívül állíttassák fel egy kereszt.’’ l*dózáa •Sándor 3írja A cinteremben 1904-ben te­mettek utoljára: Szongott Kristófot, a magyar—örmény kutatás alapítóját. A fent em­lített temetőt, amely régen rabtemető volt, a vár körül 1808-ban nyitották meg, ez lett később a városi temető. Ide temették Rózsa Sándort is. Vita Zsigmond: Jókai Er­délyben (Kriterion. Bukarest, 1975.) című művében megem­líti Jókai találkozását a fegy- házban raboskodó, akkor 63 éves Rózsa Sándorral, aki e találkozás után három évvel halt meg. Ma is látható sír­emlékének felállíttatását téve­sen Móricz Zsigmondnak tu­lajdonítja. Ugyanis a sírt Papp István városi tanácsel­nök-helyettes kezdeményezé­sére Gabányi János helytörté­nész vezetésével tárták fel. Gabányi tanár úr nagyszülei elbeszéléseiből és régi fény­képek alapján határozta meg a sír helyét. Ezek után sze­gélykővel és táblával látták el a sírhantot. A sír 1971. októ­ber 17-én nyerte el végleges, mai formáját. Az emléktáblán a. halott neve, születési éve és elhalálozásának dátuma sze­repel. A régi rabtemetővel szem­ben van az örmények teme­tője. A sírok között baran­nnlnn iPtrLn.t. nilAn tnru.l fel előttünk, amely valaha a va­ros életéhez tartozott. Emlé­kek, sírkövek latin nyelvű felirattal, amelyek a város határában feltárt római kori telepről kerültek ide. A város első örmény lakóinak feliratos sírkövei. Vajon kik nyugsza­nak a kövek alatt? Ismert és ismeretlen sorsú emberek. Itt nyugszik Jókai „Kőszívű em­ber fiai’’ című regényének egyik alapja, Pál mester, akit Herman János néven ismer­tek a városban. Oppenheim Simon alias Orsiéin József őrnagy sírja is ebben a teme­tőben van. aki a cseh felkelés­ben való részvétele miatt volt kénytelen menekülni Katibor- ból. 1912-ig, haláláig volt a városka lakója. A római telep régészeti feltárásait vezette és ismertette az 1901-es „Ar­cheológiái Értesítő’’ hasáb­jain. Gopcsa László (1865 — 1933) a város szülöttje a ma­gyar gyorsírás történetének és a magyarországi örmé­nyek etnográfiájának írója, valamint Lengyel Zoltán, a helvi örményséq egyházi ve­zetője is itt alussza örök ál­mát. Sorolhatnám még a hi- res-neves halottakat és azo­kat, akiket csak a város kró­nikásai ismernek. Simon J. Zaven déséhez, s a régi tagoltnak se­gíteniük kell az újakat a szak- má megismertetésében. Ez vállalati érdek is. Az aromás üzem egyike az olajváros legerőteljesebben fejlődő gazdasági egységének. Az aromás szénhidrogének iránt növekszik a kereslet, ez évben százezer tonna expor­tálását tervezte a vállalatveze­tés, s ennek kilencven száza­léka tőkésországokba irányul. Érthető tehát, ha a Delta bri­gád is olyan gazdasági válla­lásokat tett, amelyek a válla­lati célkitűzés elérését segítik. — Jól ismerjük az üzemün­ket, tudjuk milyen lehetősé­gei vannak — veszi át a szót Szigel Ferenc. — Idén fő fel­adatunk a két új üzemegység működésének optimalizálása, azaz minél több terméket mi­nél olcsóbban előállítani, vi­zet, gőzt, fűtőanyagot megta­karítani. Erre tettünk felaján­lásokat is. Újítás formájában két változatban is összeállí­tottunk úgynevezett olajter­vet, sok elemzés után, nem kevés fejtöréssel hoztuk eze­ket össze. Vállaltuk a nagyre- vízió-idő lerövidítését is, hi­szen minél kevesebb ideig áll egy-egy üzem, annál ki­sebb a termésveszteság. Hét ember helyett hárman — „deltások” —végezték el két üzem revízióját, úgy, hogy közben a harmadüt üzem fo­lyamatosan üzemelt. Ami természetes... És ami nem kerül a vállalá­sok közé, hiszen természetes: nincs igazolatlan hiányzás, ké­sés, természetes egymás segí­tése. Azt mondják nem le­sik az órát, hogy' letelt-e a munkaidő, szükség esetén 16 —24 órát is vállalnak. Ha egyiküknek családi gondja adódik, valamelyikük kérés nélkül is elvégzi a munkáját. A műszakokat úgy adják át egymásnak — olyan alapos tájékoztatással, — hogy ne fordulhasson elő semmiféle termelést zavaró körülmény. — A társüzemek szocialista brigádjaival is jó kapcsolatot alakítottunk ki — jegyzi meg Lábori Tibor. — A termék- forgalom „CGA” szocialista brigádjával már csak azért is, hiszen ők teszik fel a koronát a munkánkra, tőlük indul út­nak a termékünk. De, a kromatogláfia — minőségi és mennyiségi elemzés — bri­gádjával is tartunk közös ren­dezvényeket, annál is inkább, mert közöttünk egyetlen nő sincs, náluk viszont férfialt nem dolgoznak. Természete­sen vállalatunk brigádjai a tisztasági •versenyektől a leg­különfélébb vetélkedőkig sok­féle kezdeményezéssel élénkí­tik a mozgalmat, ezeket mi is felkaroljuk, bekapcsolódunk a versenyekbe. Idén is fejenként 30 óra társadalmi munkát vál­laltunk, amelyet jószerével eddig ledolgoztunk, s hol még az év vége?! ...és a távlatok A brigádnaplót lapozgatva képekben, szavakban elevene­dik meg a Delta élete, hét­köznapjaik. Akad a tagok kö­zött az önkéntes tűzoltótól a társadalmi ellenőrig minden, s azt mondják, nekik egy szép színházi este valódi él­mény, nemcsak beragasztják a jegyeket a naplóba. — Érvényesül nálunk a mozgalom hármas jelszavának „szocialista módon tanulni” ré­sze is — kapcsolódik a be­szélgetésbe a mostanig csönd­ben figyelő Kocsis Ferenc. — Sok közöttünk az érettségizett szakmunkás; többen techniku­si képesítést szereztek az el­múlt években; mérnökeink is állandóan képezik magukat. Különféle „házi” szakmai tan­folyamokat tartanak nekünk, vagy vetélkedőkre készülve gyűjtünk új ismereteket. En­gem felvettek a veszprémi Vegyipari Egyetemre, társaim máris felajánlották segítségü­ket a tanuláshoz. így biztosan könnyebben megy majd ... Dodó Györgyi I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents