Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

1977. JÚLIUS 29., PÉNTEK

"v^fggfígp

Átalakuló arányok

A gépipar rögös útja

Takaros kiállítást lehetne rendezni azokból a termékekből, amelyeket a megyei gépipari üzemek bocsátanak ki. E képzeletbeli kiállítás tárgyai között önjáró autóbuszpadlóvázak éppúgy helyet kapnak, mint nyomtatott áramkörök, villamos forgógépek, műszerek, fénycsövek, elektrolitkondenzátorok, telefon- készülékek, csapágyak, vasúti személykocsik. A megye legjelentősebb iparterülete a gépipar, csakhogy ez a hét betű nem kevesebb, mint negyvennégy gyártási ágat takar. Nemcsak adottságaikban és feladataikban, hanem teljesítményeikben és eredményeikben is erősen különböző területeket, vállalatokat, gyáregységeket, telepeket. Nem a szószaporítás helyessége íratta le az előbbi rangsort, hanem annak érzékeltetése, hogy már működési formájukat tekintve sem lehet egy darab az egy darab alapon mérlegelni, megítélni a megye gépiparát. Mert, ha azt mondjuk, gépipar, éppúgy. érthetjük rajta a több, mint ötvenezer ember munkáját összefogó Mezőgép Trösztöt, s a Szerszámgépi pari Művek kőbányai gyára nagymarosi telepét.

Megkülönböztetett figyelem

Lassan hét esztendeje lesz, hogy 1970 novemberében az MSZMP Pest megyei Bizottságának a megyei küldöttértekezlet elé terjesztett jelentése leszögezte: megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megyében működő gépipari vállalatok helyzetének rendezésére, a termékszerkezet korszerűsítésének megalapozott végrehajtására.

A megkülönböztetett figyelem igénylése jogos volt, mert részben saját hibájukból, részben a sűrűn változó fejlesztési koncepciók miatt gépipari vállalatok sora jutott nehéz helyzetbe, olyannyira, hogy a holnapot már csak egy kérdőjel mutatta. A Gödöllői Gépgyár, a Csepel Autógyár, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára félbemaradt fejlesztéseivel, illetve elavult termelőberendezéseivel nem sok jóra számíthatott. A bizonytalanság légköre telepedett ezekre a közösségekre, s bár a párt X. kongresszusa megerősítette az ágazati irányító szervek felelősségét az összecsomósodott gondok megoldásában, a haladás lassúnak és következetlennek bizonyult. Ezért törvényszerűen a XI. pártkongresszust megelőző megyei küldöttértekezleten — 1975

márciusában — ismét a kritikai hang jellemezte a gépipar megítélését. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának az e küldöttértekezlet elé terjesztett jelentése megállapította, hogy az illetékes állami szervek olykor ellentmondásos döntései miatt fölös terhekkel járt és jár a termékszerkezet változása, a lehetségesnél von- tatottabb a gépipar, nagy egységeinél a távlati fejlesztés céljainak meghatározása.

Már gyorsabb a tempó

Érdemes-e minderre emlékeztetni ma, amikor a fejlődés tempója a korábbiaknál jóval gyorsabbnak bizonyul? Az '.yilékeztetés azért elenged- ■tetlen, mert az akkori ta- asztalatok máig sem veszitek el aktualitásukat. Igaz, i>sszú távon tisztázottak a •pel Autógyár fejlesztési mclői, mind a hazai értéke- ést, mind a nemzetközi koo- lációt illetően. Igaz, telít.- egészében átalakul az gyesült Izzó váci gyárának termékösszetétele, s az is igaz, hogy jelentős exportfejleszté- ; si hitelhez jutott Gödöllőn a ■Ganz Műszer Művek Áram- mérőgyára. Ugyanakkor az is I "gaz, hogy rendkívül lassan "lakul ki a végleges döntés !>a- mint például az Ipari Szerelvény- és Gépgyár fejlesztési koncepciójáról —, a nemrég átszervezett irányítási láncot —, mint a Mezőgép Tröszt esetében — újból meg újból átszabják, s az irányító szervek ilyesfajta tétovasá- gait, oda- és visszalépéseit bőven kiegészítik helyi gyengeségek.

Tapasztalataink tehát azt mutatják, bár gyorsult a tempó, korántsem beszélhetünk most már sima útról, sőt, az még mindig meglehetősen rögös. Inkább a rossz bizonyossága, mint a jó bizonytalansága — néhány esztendeje a gépipar üzemeinek többségében ez a mondás járta. Ma másfajta nézőpontot választottunk, mert hiszen tekintélyesek az eredmények. Átalakulnak a gépipar belső arányai, s hozzátehetjük, a társadalmi összérdekeket

megtestesítő célokhoz igazodva. Elég itt arra utalni, a közúti jármű-gyártás ma már a gépipar teljes termékkibocsátásának több mint 24 százalékát adja, holott 1970-ben még csak 15,7 .százalék volt a részesedése. Ez azért is hangsúlyos, mert ugyanakkor ez a gyártási ág a foglalkoztatottak arányát tekintve mindössze 7,5 százalékot köt le a gépipari létszámból, a gép- és berendezésállománynak pedig 14,2 százalékát birtokolja. Ez a számsor jól kifejezi, milyen eredményekkel járt a központi fejlesztési program a köz- útijármű-gyártásban, miként érvényesül — ahogy szakszerűen mondják — struktúrahordó szerepe.

Hasznos beavatkozás

Ahogy a közútijármű-gyár- tásban, úgy más területeken is kitapinthatjuk a közvetett állami beavatkozás, a központi fejlesztési programok hatását. Ennek segítségével jutott — a könnyűszerkezetes építési program részeként — jelentős fejlesztési lehetőséghez a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei szerkezeti üzeme, e programok egyike ösztönzi a Híradástechnikai Anyagok Gyárálban a korszerű elektronikus alkatrészeik termelésének növelését, illetve előállításuk megszervezését, s a sor hosszan gazdagítható lenne példákkal. A lényeg azonban ott van, hogy a gépipart érintő központi fejlesztési programok igazolták az előzetes várakozásokat, fölbontották a gépipar túl merev elhatárolódását, nagy erejű ösztönzést adtak a gyártás- és gyártmányfejlesztés korszerűsítésére.

Kilendülni a holtpontról nem csekélység, ám nehogy úgy véljük, ezzel végbe is ment az, aminek meg kellett történnie. A gépipar útjainak rögei csak akkor lesznek kisebbek, ha sikerül a fejlődési tempót tartva fokozatosan fölszámolni a belső feszültségeket, ha — nem keletkeznek újabb elmaradások. A Csepel Autógyár példáját adja a folyamatos gyártmányfejlesztésnek — merev padlóvázaival sok más mellett —, következetes utat járnak a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában, de még nem ez az általánosan jellemző. Zavaróan hatnak olyasfajta késedelmek, túl nagy szünetekkel tarkított beruházások, rekonstrukciók is, mint amilyeneket a többi között a Magyar Gördülöcsap- ágy Művek diósdi gyárában, a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál láthatunk. Zavaróan hatnak azért, mert senki sem mulaszt bármit is kimutathatóan, valamennyi érintett teszi a dolgát, ám maga a döntéshozatali és végrehajtási szervezet — függőlegesen is, vízszintesen is — rugalmatlan, nehézkes, lassan lépő. így azután megtörténik, hogy hónapok telnek el egyetlen fedezeti igazolás kiadásával, újabb hónapok a tervmódosítások átvezetésével és több- i letköltségeik elfogadtatásával,

s ezek a hónapok végül is majd termékekben hiányoznak, mivel a tervezettnél később kezdődik meg a gyártás.

Százezer ember

Megengedve a hivatalos besorolások áthágását, a megyében működő, illetve a megyei székhellyel irányított gépipari egységeknél — beleértve tehát a Mezőgép Trösztöt is — összesen százezer ember keresi a kenyerét! Hatalmas sereg, a gépipar összes foglalkoztatottjának húsz százaléka, s már maga ez a tény igazolja a megkülönböztetett figyelem jogosultságát. Néhány gyártási ágban — a fővárost természetesen nem számítva —, így a műszeriparban a híradás- és vákuum- technikai iparban a megye a rangsor élén, vagy második helyén áll, s ez még árnyaltabban kifejezi azt a felelősséget, melyet minden érintettnek éreznie kell a holnapért.

Havonta a gépipari termékek értékesítése hét- és hu- szonötmilliárd forint között ingadozik. Már e természet- ellenesen nagy eltérés is elegendő figyelmeztetés arra, hogy a változás kedvező tényeit nehogy túlbecsüljük. Ott, ahol az árukibocsátás egyik hónapban a másikénak a három és félszerese lehet — nem tagadva a technológiai sajátosságokat, s a forgalmazás bizonyos szakaszosságát, különösen a külföldön eladott nagy értékű berendezések esetében —, szerkezeti gondok éppúgy rejlenek, mint szervezeti és szervezésbeliek. A gépipar a világon mindenütt vezető ágazat, szakemberek tekintélyes csoportja azt tartja, a gépipari termelésből megítélhető egy- egy ország egészének ipari fejlettsége. Ezt ugyan veszélyes leegyszerűsítésnek tartjuk, de azzal egyeiíénthetünk: az ipari termelésnek meghatározója a gépipar állapota. Ha ezt elfogadjuk, akkor azt sem ítélhetjük helytelen következtetésnek, hogy az ipar holnapjában szintén meghatározó a gépipar fejlődése, azaz olyan állandó kölcsönhatásról van szó, amelyet nagy hiba lenne másodlagos tényezőként kezelni. A párt XI. kongresszusa ezért hívta fel nyomatékosan a figyelmet az ágazati kapcsolatok korábbinál alaposabb elemzésének jelentőségére, s az ötödik ötéves tervről elfogadott törvény ezért ítéli kiemelkedő fontosságúnak a gépipar szelektív fejlesztését. Az arányok változása nagy erőfeszítések eredménye. Mégis, nem több, mint kezdet. Azaz a java, a változások elmélyítése és megszilárdítása még hátravan.

Mészáros Ottó

Társulás az Aranykalász vezérletével

Ha burgonya, akkor Pilis

Együttműködők: a termelőszövetkezet és a keszthelyi egyetem

A megye mezőgazdaságát értők, művelők és irányítók szóhasználatában közszájon forog a megállapítás, mely egyben minősítés is: „Ha burgonya, akkor Pilis..Vagyis, hogy a burgonyatermesztés egyik centruma a pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet, ahol speciálisan képzett szakemberek, korszerű gépsorok és modern termesztési technológiák fogják össze a Dél- Pest megyei Intenzív Burgonyatermesztési Társulást. Tizenegy termelőszövetkezet a társulás tagjaként 1200 hektáron termeszti a korai és későbbi burgonyafajtákat: az Ostarát, a Carinát, az. Astillát, a Somogy gyöngyét és a Desi- réé-t. Kis területen Drágát is termesztenek, az utóbbit kizárólag vetőgumónak. Tovább- szaporítás természetesen, a többi fajtából adódik, a termőterület mintegy egyhar- madán.

Döntsön a műszer!

Sedró János elnök, Nánai Sándor párttitkár és Gál László főagronómus-helyettes adnak rövid áttekintést az eddigi termelési eredményekről, a társulás céljáról, s nem utolsósorban további terveikről. V

— Száraz viszonyok között termeljük a burgonyát, ami nemcsak azt jelenti, hogy öntözés nélkül, hanem sajnos, az idei aszályos évhez hasonlóan, nemegyszer azt is, hogy meglehetős termésingadozásokkal. A hozamok mennyisége erősen függ az időjárástól: 1975-ben országelsők lettünk a 234 mázsás hektáronkénti burgonyahozamunkkal. 1976-ban ugyanezekről a területekről 104 mázsás hektáronkénti termést takarítottunk be. Az idei termésbecslés alapján 170 mázsányit ígér a burgonya. A vetőmagtermesztés legnagyobb gondja nálunk csakúgy, mint másutt: a vírus. Egyfelől azért, mert a minősítés módszerei még nem elég objektívek, így azután előfordul, hogy az Országos Vetőmagellátó Felügyelőség szakembere az érőfélben levő burgonyatáblán végigtekintve úgy látja, hogy „jelen van a levélsodró vírus” — szerintünk pedig egyszerűen csak meleg van, s a hőségtől sodródtak meg a levelek. Viták, érvelések és a huzavonák után végül is a laboratóriumi vizsgálat dönt. Talán az lenne a helyesebb, ha időszakonként mintát vennének, vinnének, vizsgálnának, s a szavak helyett a műszerek érvélné- nek... Másfelől meg azért rendkívül gond a burgonyavírus, mivel azt a levéltetű terjeszti, s mire jelenlétét észrevesszük, a fertőződés megtörtént. így aztán egyetlen növényvédelmi eljárás sem ad teljes biztonságot vele szemben egyelőre, legfeljebb bosszút állni lehet a> lev élt. et- veken egy alapos permetezéssel. de a vírusos fertőzést hatástalanítani már nem. A holland import vetőmagtáblákon nincs fertőződés, a Somogy gvöneve viszont hajlamos a leromlásra. Bíztunk a Besrréé-ben. talán többet

vártunk tőle. mint am»ne képes: a második évben csaknem 70 százalékban, leromlott az ellenállóképessége is, mennyisége is, minősége is.

Hol az alkatrész ?

Természetesen, nemcsak gondjaink vannak: a társulás összességében kedvező termelési eredményekkel zár.

— Partnergazdaságaink érdekeltek az együttműködésben, 'mivel a technológia, a szakirányítás az eszközökkel együtt készen, a rendelkezésükre áll. Egy kertészmérnök és egy gépészmérnök — mindkettő a társuláson belül függetlenített —, kizárólag a burgonyatermesztés biológiai és mechanikai feladataival foglalkozik. Az ültetőgépek, a töltögetősor, a növényápolás gépei pedig a betakarításhoz szükséges burgonyakombájnnal együtt a szükségleteknek megfelelően átcsoportosíthatók a társuláson belül. Büszkeségünk, hogy hazánkban az egyik első, legkorszerűbb osztályozó- és ki-betároló gépsor is a birtokunkban van, bánatunk, hogy az alkatrész- ellátás itt sem megoldott. Ha NDK-gyártmányú gépeink egyik-másik jobban leterhelt fő alkatrésze elromlik, csak szükségmegoldásokat találhatunk, hogy a munka ne álljon, pótszerelvényt a legritkább esetben lelünk...

— Bttrgonyatertnesztési társulásunk a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetemmel közösen dolgozta ki az addigi alkalmazott technológiákat: a két intézmény között a kapcsolat e témában, immár negyedik esztendeje élő. Élő a szónak abban az értelmében is, hogy változik: a legújabb termesztési módszerünk egyik érdekessége lesz. hogy nem 4, hanem 6 soros ültetéssel kezdjük a munkát, a másik, hogy a betakarítógépek 3 sorosak lesznek. így a betakarítás meggyorsul.

Vetni, étkezésre

— Szaktanácsadóink rendszeresen járják a területet, s a társgazdaságok szakembereinek tartott előadásokkal, esetenként szakmunkásképző tanfolyamokkal, ha szükséges, gyors beavatkozással segítik a munkát. Hogy minél több és jobb minőségű vetőgumót és étkezési burgonyát adhasson nemcsak a pilisi Aranykalász, hanem a társulás minden tagja értékesítésre, a közfogyasztásba.

Be. I.

Elkészül: augusztus 20-ra

Összefogott Hernád — épül a sporttelep

Hernád hosszú éveken, évtizedeken át mesebeli futballcsapattal rendelkezett: hol volt, hol nem volt a járási bajnokságban. A kissé tréfás fogalmazás valós tényeket takar. Nem volt komoly sportélet a községben. Megváltozott a helyzet, amikor erősödni kezdett a Március 15. Tsz, amikor négy község földjei egy gazdaságba olvadtak ösz- sze. Ebben nagy szerepe volt a községben letelepedett agrárértelmiségnek is, azoknak a fiatal szakembereknek, akik a sport szeretetét is magukkal vitték Hernádra.

Alakították hát egy kosárÁz ország energiaközpontja

A budai Várban épül fel az ország elektromos energiaellátásának irányító központja. A többszintes, környezetébe jól illő épületben két vasbeton „héjú” torony is épül. Ezeken kapnak majd helyet az erőmüvekkel és más üzemviteli központokkal rádiókapcsolatot biztosító antennák.

labdacsapatot és szorgalmas munkával felküzdötték magukat az NB II-be. Először Da- bason, vendégpályán kosaraztak, közönségük is alig volt, aztán a tsz segítségével Hernádon építettek egy szabályos kosárlabdapályát. A helybeli szurkolótábor is egyre jobban növekedett. A kosárlabdázásban elért eredmények adták az ötletet: aktív sportéletet kell teremteni a községben. Ehhez viszont

sportpálya szükséges, ötletek, tervek születtek, míg végül az elképzelésből valóság lett: az idén, augusztus 20-án avatják az új sporttelepet a községben.

Üde, zöld gyepszőnyeg a fut- ballpályán, vízszóró rózsákból permetezik a vizet a gyepre, már látszanak az atlétikai pálya körvonalai, háromszintes tribün épült a pálya szélén, ezer ülőhellyel. Az öltözők, fürdők szomszédságában a már megépített és használatba vett fekete bitumennel borított kosárlabdapálya fürdik a déli verőfényben. Mellette a kézilabdapálya betonalapja is elkészült, már csak sima védőréteggel kell letakarni. Kispályás focimeccsek rendezésére is alkalmas.

Dr. Ackemann Aladár jogtanácsos, a szövetkezet oktatási és kulturális bizottságának elnöke kalauzol végig az épülő sportpályán. Lelkes sportrajongó ő is, valamikor az Elektromosban kergette a labdát. Érthető, hogy nagy hévvel beszél az új létesítményről:

— A szövetkezet üzemegységeiben megrendezett kispályás focibajnokság nagyon népszerű. Egyelőre még a régi, libalegelőből átalakított pályán folynak a küzdelmek, de a két legjobb csapat közti döntőt augusztus 20-án már itt tartjuk az új sporttelepen, az avató ünnepségen. Aktív

sportéletet akarunk teremteni a községben, a termelőszövetkezetben. Már alakul a futballcsapat, a női kézilabdacsapat. Kosárlabdázóink ugyan az NB II utolsó helyén végeztek, de ez nem keserít el bennünket. Ilyen körülmények között ez is szép eredmény volt. Az általános iskolában akarjuk kinevelni kosárlabdázóinknak az utánpótlást, ezáltal a község fiataljai is egyre intenzívebben tudnak bekapcsolódni a sportéletbe. Labdarúgócsapatunkkal rövid időn belül szeretnénk feljutni a megyei bajnokságba.

A beszélgetés során leszögezik, igazi tömegsportot akarnak teremteni.

Cserháti Pál, a termelőszövetkezet elnöke így fogalmaz:

— Külön szervező bizottság alakult, amely az építkezést irányítja. A szövetkezet szocialista brigádjai szombatonként, vasárnaponként kint dolgoztak a pályán, az építés elsősorban a szövetkezetnek, de a községnek is közös ügye lett. Másfél millió forintot költöttünk az építésre. Szinte mindenki dolgozott. A társadalmi munka értékét még pontosan nem számoltuk ki, de a sporttelep az avatás után 2,5—3 millió forintot ér majd. Terveink közt szerepel, hogy később a mostani létesítményekhez klubszobát és tekepályát is építünk.

— És mi lesz az ünnepi műsor augusztus 20-án?

— Mint mondottam, a kispályás focibajnokság döntőjét itt bonyolítjuk le, ezenkívül a Ferencváros öregfiúi Albert Flórián vezetésével, a helyi válogatott ellen játszanak. Igazi sportcsemegének ígérkezik, hogy a csömöri kézilabdázókat és a Ganz-MÁ- VAG kosarasait is meghívtuk az avatásra.

K. Gy. M.