Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

Az abonyi szakmaközi bi­zottság tizenegy tagú vezetősé­gét, melyben mindén dolgozó réteg képviselethez jutott, ta­valy decemberben választották meg. Az eddig eltelt hónapok során kiemelt helyet kapott munkájukban a kapcsolatok bővítése, a tennivalók felméré­se és klubjukhoz a működési feltételek megteremtése. Együttműködési megálla­podást kötöttek a nagyköz­ségi tanáccsal, eszerint mind a két fél a köl­csönös segítségnyújtásra vál­lalt kötelezettséget. A kapcso­latok bővítése érdekében a ta­nács mellett működő albizott­ságok munkájában részt vesz­ek a szakmaközi bizottság ve­zetőségi tagjai. Felkeresték már a munkahe­lyek szakszervezeti titkárait, s ahol nem működik szakszerve­zeti bizottság, ott a bizalmiak­kal beszélgettek. A közös tenni­valók lehetőségét tárgyalták. Tájékoztató felméréseket ké­szítettek a helyi üzemekben az­zal kapcsolatban, hogy milyen a munkavédelem, hol volna szükség elsősegélynyújtó tan­folyamok szervezésére és indí­tására, — s ahol ezt kérték, ott közbenjártak a Vöröskereszt nagyközségi szervezeténél. A kismamák klubjának működé­sét figyelemmel kísérték, rend­szeresen részt vettek a nagy­községi ünnepségeket rendező operatív bizottság tanácskozá­sain és munkájukhoz segítsé­get adtak. Közben elkészült a szervezés alatt álló szakmaközi klub mű­ködési szabályzata is. A bizottság titkára, Dévay Já­nosáé elmondta, hogy sokat javultak a tárgyi feltételek, nincsen helyiséggondjuk, két szobával rendelkeznek és eze­ket sikerült megfelelően be­rendezni. A klub működteté­séhez még sok mindenre, a töb­bi között rádióra, televízióra is szükségük lenne, de a költ­ségvetésbe ez egyelőre nem fér bele. A szakmaközi bizottságnak régebben is volt klubja Abony- ban, ezt általában az idősebb emberek látogatták. Az újhoz a nagyközség fiatalabb korosz­tályú lakóit is meg kell nyerni. A társadalmi összefogásnak, az üzemek segítőkészségének annyi példája volt már itt, s remélhetően most sem marad el és felkarolják a szakmaközi bizottság klubját. Gy. A direktórium elnöke volt BERECZKI JÁNOSNAK, a Tanácsköztársaság abonyi di­rektóriuma elnökének szüle­tése 94. évfordulóján emlék­táblát helyeztek el egykori lakóházán. Az ünnepségen részt vettek a helybeli párt-, tanács-, társadalmi és tömeg- szervezetek, az üzemek és in­tézmények képviselői, ott vol­tak hozzátartozói. A Himnusz elhangzása után Vigh Sándor- né, a nagyközségi pártbizott­ság munkatársa köszöntötte a résztvevőket. Az egykori direktóriumi elnök életét és munkásságát Győré Pál tá- nácstitkár méltatta. Bereczki János 1883. július 21-én született Abonyban, a sashalmi pusztán. Apja íjra- sági cseléd volt, anyját egé­szen fiatalon, még gyermek­korában elvesztette. Kilenc­éves koráig a községben járt iskolába, majd elköltöztek Abonyból. Húszéves volt, ami­kor szülőhelyére visszatért, s ezzel egyidőben elbúcsúzott a cseléd-élettől; sok abonyi- hoz hasonlóan, útmunkás lett. Beiárta az országot. Ezt az időszakot önéletrajzában így summázta: Amerre jártam, mindenütt azt tapasztaltam, a munkásembernek nincs be­csülete, kiszolgáltatott, s úgy tekintenek rá, mint az iga­vonóra. Az I. világháború kitörése­kor behívták katonának, öt­vennégy hónapot töltött a fron­ton. Az őszirózsás forrada­lom idején azonban már Abonyban volt. A Károlyi­kormány idején beválasztot­ták a községi képviselőtestü­letbe, majd 1919. március 21- én ő lett a helyi direktórium elnöke. A direktórium tagjai voltak rajta kívül: Juhász Ferenc, Sulyok István, Bako­nyi Ferenc párttitkár és Sze­nes Imre. Hatodmagával be­választották a 15 tagú járási direktóriumba is. AZ ABONYI DIREKTORI­UM munkájáról elismerően írt a Vörös Újság 1919. július 8-i száma, ahol egyebek között az olvasható, hogy a Pest megyei Abony nagyközség em­lítésre méltó példaszerűség­gel jár elöl, mivel a földmű­ves szegények a birtokukba jutott földeket nagyszerűen ki­használják. A 12 ezer hold szocializált földön az átlag­nál magasabb termésered­mény mutatkozott. Soha a föl­det úgy ki nem használták, mint most, és ebben nagy ér­deme van a direktóriumnak, Bakonyi Ferenc párttitkár­nak, Bereczki Jánosnak és a többieknek — írja a lap. Saj­nos, — az ismert okok miatt — az elképzeléseket nem tud­ták megvalósítani. A Tanácsköztársaság leve­rése után tragikus éveket élt az abonyi direktórium el­nöke. A román bojárok tiszt­jei Cegléden halálra ítélték, ' de nem találták célszerűnek az ítéletet végrehajtani, mert az túl egyszerű és túl gyors lett volna. Visszaküldték Abonyba, ahol az elöljáróság zárkájában kilenc napon át ütötték, verték, kínozták, tár­saival együtt. Az egyik ilyen alkalommal a Prónay-huszá­rok egyedül Bereczki Jánosra 700 botütést mértek, aminek az lett az eredménye, hogy karját eltörték, húsát lever­ték, még kilenc hónap után is kocsival vitték a tárgya­lásra, ‘mert nem bírt lábra- állni. Kecskeméten ítélték el, hét és fél évét kapott*.' Bünte­téséből'^, év és 3 hónapot töl­tött le a váci fegyházban. 1924. december 13-án szaba­dult ki. A direktórium tagjai közül ma már senki sem él. Bako­nyi Ferenc és Sulyok István a kínzások közben halt meg, Szenes Imre Erdélyben. Ju­hász Ferenc pedig később. Abonyban. Bereczki János 1973-Kcn hunyt el. BAKONYI FERENCRŐL, Sularok Istvánról, Szenes Im­réről utcát neveztek el Abony­ban és emléktábla hirdeti munkásságukat. Most a oár évvel ezelőtt elhunyt direktó­riumi elnök lakóházán helyez­tek el emléktáblát a’zal. ho°y a helvbeliek és a vidékiek, ha arra tarnak, láv*k: ott élt »•* az emher. aki 1919-hen 133 nmon ét vezetője volt a tele­pülésnek. Az ünnepség végén a párt-, a tanács-, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői elhelyezték az emléktáblánál az emlékezés és a kegyelet ko­szorúit. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 176. SZÁM 1977. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Harmincezerrel több néző A kultúra fontos része Az. utóbbi években Cegléden nőtt a filmszínházba járók száma. 1975-höz képest fél év alatt. 30 ezerrel több mo­zinéző volt a városban. Mo­ziba általában akkor megy az ember, ha egy filmet okvet­len meg akar nézni, vagy ak­kor, ha sok ideje van. Ceg­léden egy éve, hogy a szo­cialista brigádok vetélkedő­jére való felkészülés, a pont­szerzési lehetőség is gyara­pította a nézők számát. Egy­ben erősítette, hogy a szórakoztatás mellett valóban népművelési cé­lokat szolgál ez az egyéb kategóriába sorolt intéz­mény. Evés közben jön meg az ét­vágy, így tartja a közmon­dás. Ez átvitt értelemben a ceglédi mozilátogatókra is ért­hető. A fiatalok, a munkások gyakrabban kimozdulnak, hogy egy-egy plakát, véle­mény, olvasott vagy hallott kritika nyomán felkereked­jenek. A nyár a szabadságok ideje. Ilyenkor sokan üdülni, pihenni utaznak, látogatják a nyaralóhelyek kertmozija­it, esős időben a filmszínhá­zak esti műsora segít múlat­ni az időt. De mi- 'marad az itthon levőknek? A Szabadság Filmszínház fényes betűi, ké­pes kirakatai mivél csalogat­ják a nézőközönséget? Nyáron szünetel a filmklub, nincsenek diákelőadások. Ez az ősz programja lesz, erre máris készül a filmszínház. A tervék gondolatban és papí­ron jegyzetként összefogla­lásra. felmérésre várnak. IIvénkor, nyáron, g néző a könnyedebb hangvételű fil­meket keresi, nem az eszmei mondanivaló után kutat, ha­nem szeretne kikapcsolódni. Júniusban, júliusban Ceg­léden, a Szabadság Filmszín­házban egymást érték a ka­landfilmek, a népszerű ifiú- sáai .reeénvek filmváltoz?+ai, s köztük több izealmas hűn- ügyi film. ismételten mű=or- ra vitt sikerfilmek, mellet­tük olyanok, amelyeknek ha­marosan leiár a hazai jog- forgalmi ideje. Ezek mond­hatni. amolyan búcsúvelíté- sek voltak. Az augusztusi moziműsort a rendelkezésre álló anyagból már a nvár ele­ién kiválasztották. Július e1“- jén már a szeptemberi mű­sorterv készült. a filmszín­ház veze+öi“ — mivel ez pr időszak e^rvbe esik a Ceglédi ősz eseménvsnrozptávpl — } r* yryocrf pl ol vó1oc7+pVo«; filmanyagot kér­1pc7 rsszpl a C!7nvM film portolt; rró i*ó­eseménye és megyei fám­ánkét színhelye is lesz Cegléd. Mit ígér az augusztus? Még könnyed, szórakoztató prog­ramot, nézőcsalogatót, ven­dégmarasztalót. A Szabadság moziban ekkor mutatják be J. Verne regényéből, román— NSZK—francia rendezésben a Kaland a szigeten című filmet. Várhatóan sikere lesz az újabb Piedone-filmnek, a Zsoldos katona című olasz filmvígjátéknak, és Charles Chaplin A zarándok és a ka­tona című filmjének, mely­nek most van a bemutatása. Augusztusban vetítik a Száll a kakukk fészkére című fil­met, melyet sok kritika, mél­tatás előzött meg. A kamara­moziban két figyelemre mél­tó lengyel filmalkotás kerül műsorra, a Háborúm, szerel­mem és A bűn története cí­mű. Ez utóbbi Stefan Ze- romski regényéből készült, ér­dekes és figyelemkeltő kép­szerkesztésű, emberi és társa­dalmi problémákat fejtegető. A tervek szerint most ősz­től nem változik a moziban a műsoridő. A Szabadság Filmszínházban fél öt, fél hét és fél kilenc órakor lesz a mű­sorkezdés. Megszüntetik a rendsze­res szombat éjszakai elő­adásokat, — ezek a jövőben csak időn­ként lesznek. Helyette dél­után fél három órai kezdettel szeptembertől diákelőadáso­kat tartanak. A diákmozi mű­sorterve most készül. Augusz­tus közepétől vasárnap dél­előtt két előadást tart a me- semozi, melyet a gyerekek és az őket kísérő szülők is meg­kedveltek. Ezek az előadások délelőtt 9 és fél 11 órakor kez­dődnek majd. Hetente általában 4—6 fil­met vetítenek a ceglédi Sza­badság Filmszínházban és a kamaramoziban. A tervek sze­rint ez a jövőben sem lesz szűkösebb. Felkészülnek az őszi-téli filmklubprogramok­ra, a bérletakciókra. Arra, hogy a mozi — sorolják bár akármilyen kategóriába — be­töltse a hivatását: neveljen, szórakoztasson, gondolkodás­ra késztessen. E. Fotókiállítás Jászkarajenőn Fényképkiállítás nyílt a na­pokban Jászkarajenőn a mű­velődési házban. A kiállításon Kiss András és felesége, a jászkarajenői születésű Bállá Erzsébet több mint 30 színes és fekete-fehér fotóját mu­tatják be. Nemcsak nagykő­rösi fényképész mesterek, hanem művészei ennek a szakmának, s már több kiállí­táson szép sikert arattak. A kiállítást — nagy számú érdeklődő jelenlétében — Szabó Sándor, a nagykőrösi művelődési központ munka­társa nyitotta meg, aki ismer­tette a fotóművészek pálya­futását és célkitűzéseit. A kiállítást sokan meglá­togatják, s elismeréssel szem­lélik a hangulatos, szép ké­peket. Legjobban tetszenek az Utolsó állomás, a Telt ház és a Vajon hol lehet? című felvételek. A kiállítás augusz­tus 7-ig tekinthető meg. Jász- karajenőről a képeket Ör­kénybe viszik. Oda hívták meg most a fotóművész-házas­párt, képeiket kiállítani. K. Jegyzet Nyári napok Píglédi nyár. Szikrázva szórja a nap sugarait, hő- katlan válik a betonépületek­ből, fogak közt recsegő, jó al­földi port kerget a szél az ut­cákon. A város mindennapi élete zajlik, színes a forgatag, a kép állandóan változik. A jövő­menő ceglédiek közé nézelődő turisták, érdeklődő átutazók, határozott céllal érkező vidé­kiek csatlakoznak, s persze, gyerekek is. A nyár a szünidő, a szabadságok ideje. Ilyenkor van idő ráérős, céltalan séták­Csak hat pontot szereztek MINDENNAPOS EDZÉSEKKEL KÉSZÜLNEK Jelenet az ünnepségről. Győré Pál vb-titkár beszédet mond. A Ceglédi KÖZGÉP SE újonc NB I/B-s férfi kézilabda­csapatának — mivel igen mos­toha körülmények között ké­szülhettek — az alapozás nem a legjobban sikerült. A terem hiányát teremtornákon való indulással próbálták ellensú­lyozni, s az Itt lejátszott mér­kőzéseiket használták fel a ta­vasszal rajtoló csapat kialakí­tására. A vezietők 10 porit megszer­zését tűzték célul. Ettől nógy- gyel elmaradtak, a három ha­zai pályán elért győzelemmel hat pontot gyűjtöttek, s ez egy együttes megelőzésére volt ele­gendő. A hazai vereségeket idegen­ben nem sikerült ellensúlyozni, ezek a talá’lkozók rendre vere­séggel végződtek. Kirívó, gyen­gébb teljesítmény itt is akadt, így még a szerény célt, a tisz­tes helytállást sem sikerült mindig elérni, Komlón például 12, Pécsen 11, Özdcm 13, Nagy­kanizsán 9 gólos veresiéget szenvedtek. Szorosabb ered­ményt csak — a hajráiban — Várpalotán, az Ú. Dózsánál és Miskolcon sikerült elérni. — Az edző, ’ Imregi Ferenc miben látja a várt eredmény elmaradásának az okát? — Az NB II és az NB I/B között igen nagy a színvonal­beli különbség. A fiúknak sok időre volt szükségük ahhoz, hogy' alkalmazkodj anaik az új körülményekhez, az eddig is­meretlen csapatokhoz, a mo­dernebb stílushoz. így csak az utolsó mérkőzéseken játszottak jobban, igazi tudásúkat meg­közelítve. — Egyénileg kinek a telje­sítményével elégedett? — Teljes mértékben senkié­vel sem. A kapusok közül Szrapkó nyújtotta a legegyen­letesebb formát, Zsiga néhány jó megoldása érdemel említést, míg Győré az utolsó mérkőzé­seken védett jobban. Sajnos, az igen tehetséges Túróczira ko­molytalansága miatt nem le­hetett számítani. A mezőny­játékosok közül Túlik teljesít­ménye kívánkozik az élre, sok­szor klasszis dolgokat muta­tott be, de a könmyelműsikö- désre változatlanul hajlamos. Ezután Szabó, Jónás, Bálint következik a sorban, játszot­tak kitűnően is, megmutatták igaizi képességüket, de az előző évi játiéikuktól mindhárman el­maradtak. Malizs József — aki az edzéseken a legszorgalma­sabbak közé tartozik — hul­lámvölgybe került, még ma sem nyújtja azt, amit tud. A fiatalok legügyesebbje, Nagy Károly, a sportág ígérete, de könnyelműsége többször meg­gátolja a jobb j átékban. — A tizenhárom tavaszi mérkőzésen 17 játékos szere­pelt, közülük öt (!) kapus. A KÖZGÉP SE még mindig ka­pusgondokkal küzd, ezt bizo­nyítja ez is. Jónás és Godó valamennyiszer játszott, míg Szabó, Malizs József, Bálint, Gyenes és Ignácz egyszer hiányzott. — A 238 lőtt gólból a leg­többet Túlik (58), Jónás (48), Szabó (48) és Bálint (28) sze­rezte. — Mit várnak az őszi foly­tatástól? — A rövid pihenő után, jú­lius 12-én kezdtük el a felké­szülést, mindennapos edzések­kel. Reméljük, hogy a rajtra jó formába tudunk lendülni és játékosaink biztosítják az NB I/B-ben maradást. U. L. ra, vég nélküli, nézelődéssel egybekötött beszélgetésekre, hogy múljon a nap. Tarka szigetecske a város- központban a cukrászda nyári teraszrésze. Színes szé­kein ülve, fagylaltozva, söröz- getve, szemmel lehet kísérni a Kossuth tér életét. Árnyas fák alatt keres menedéket más, au­tóbusz-indulásra várva vagy csupán időtöltésként. Színárnyalatnyi változást hoz a délután: még több erre a fiatal. Szinte törzshelye van a széles járdán egy-egy cso­portnak. Itt egymást érik a nyaralásról, turistautakról szó­ló beszámolók, ott sportesemé­nyeket tárgyalnak, slágerfesz­tiválokról pereg a szó, ritmus­utánzattal. Mások járműisme­reteiket cserélik, bővítik. Au­tó- és motorkerékpár márka nevek röpködnek a levegőben, versenyre kelve a magnetofo­nok, táskarádiók fékre fogott hangjával. I--I ét közepe lévén, a strand forgalma gyér. Nem is csoda, hiszen cserélik az úszó­medence vizét — és ez azt je­lenti, hogy még holnap sem lesz ott úszás. A Károlyi lakótelep közelé­be, a Rákóczi úti üres grund- ra telepített céllövölde és kör­hinta környékén sok a ténfer­gő: ha megszólal a zene, ki le­het próbálni ki-ki ügyességét. (Ismervén a hangerőt, minden­nap rettegve várja a szórakoz­tatás kezdetét a fér lakótelep.) A közeli fán, kis helyesírási hibával ugyan, de nagy re­ménnyel hirdetik 15 forintos belépődíj ellenében a művelő­dési központ heti, fiataloknak szánt, discóudvarát. Vjulnak a nyári naipok. Zaj- L'J lik a város élete, a kép állandóan változik. Gyerekek­től hangos a Lenin-park végi játszótér. Az összeboruló lom­bú faóriások alatt, a padokon pihenő emberek ülnek. Mintha várakoznának. Az ősz eseménydúsalfb lesz. Iskolából a szabadba Erősödnek az almafák Fólia alatt hajtatták Lombosak, erősödnek a kis fák, jól bírják a nyári forró- sáigot a dánszentmiklósi Mi­csurin Termelőszövetkezet fa­iskolájában. Az utóbbi évek­ben ötszörösére, vagyis 109 hektárra növekedett a terület, a csemetekert produktuma öt év alatt nyolcszorosára nőtt. Keresettek a dánosi gyümölcs­facsemeték, eladásra is szán­nak belőle, de elsősorban saját igényeiket és a vezetésük alá tartozó gyümölcstermesztési rendszer taggazdaságait látják el. A gyümölcsfaoltvány elő­állítását gépesítették. Régi, hagyományosan elterjedt szo­kás a nyári szemzés volt: itt télen gondoskodnak a szapo­rítóanyagról. Fólia alatti haj­tatáshoz kézben oltást vezet­tek be, megfelelő tápközegbe, hajtatókockába ültetik az olt­ványokat. Az idén telepített fácskák már ily módon lettek előkészítve. Mint mondják: ez lesz a jövő útja. Almafajták­ból azokat választották ki, amelyek európai szinten a leg­jobbak, legkeresettebbek, téli és nyári fajták. ABONYI KRÓNIKA EGYÜTTMŰKÖDVE A TANÁCCSAL Ellátja feladatát a szakmaközi bizottság SEGÍTSÉGET vár a klub

Next

/
Thumbnails
Contents