Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-28 / 176. szám
Az abonyi szakmaközi bizottság tizenegy tagú vezetőségét, melyben mindén dolgozó réteg képviselethez jutott, tavaly decemberben választották meg. Az eddig eltelt hónapok során kiemelt helyet kapott munkájukban a kapcsolatok bővítése, a tennivalók felmérése és klubjukhoz a működési feltételek megteremtése. Együttműködési megállapodást kötöttek a nagyközségi tanáccsal, eszerint mind a két fél a kölcsönös segítségnyújtásra vállalt kötelezettséget. A kapcsolatok bővítése érdekében a tanács mellett működő albizottságok munkájában részt veszek a szakmaközi bizottság vezetőségi tagjai. Felkeresték már a munkahelyek szakszervezeti titkárait, s ahol nem működik szakszervezeti bizottság, ott a bizalmiakkal beszélgettek. A közös tennivalók lehetőségét tárgyalták. Tájékoztató felméréseket készítettek a helyi üzemekben azzal kapcsolatban, hogy milyen a munkavédelem, hol volna szükség elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére és indítására, — s ahol ezt kérték, ott közbenjártak a Vöröskereszt nagyközségi szervezeténél. A kismamák klubjának működését figyelemmel kísérték, rendszeresen részt vettek a nagyközségi ünnepségeket rendező operatív bizottság tanácskozásain és munkájukhoz segítséget adtak. Közben elkészült a szervezés alatt álló szakmaközi klub működési szabályzata is. A bizottság titkára, Dévay Jánosáé elmondta, hogy sokat javultak a tárgyi feltételek, nincsen helyiséggondjuk, két szobával rendelkeznek és ezeket sikerült megfelelően berendezni. A klub működtetéséhez még sok mindenre, a többi között rádióra, televízióra is szükségük lenne, de a költségvetésbe ez egyelőre nem fér bele. A szakmaközi bizottságnak régebben is volt klubja Abony- ban, ezt általában az idősebb emberek látogatták. Az újhoz a nagyközség fiatalabb korosztályú lakóit is meg kell nyerni. A társadalmi összefogásnak, az üzemek segítőkészségének annyi példája volt már itt, s remélhetően most sem marad el és felkarolják a szakmaközi bizottság klubját. Gy. A direktórium elnöke volt BERECZKI JÁNOSNAK, a Tanácsköztársaság abonyi direktóriuma elnökének születése 94. évfordulóján emléktáblát helyeztek el egykori lakóházán. Az ünnepségen részt vettek a helybeli párt-, tanács-, társadalmi és tömeg- szervezetek, az üzemek és intézmények képviselői, ott voltak hozzátartozói. A Himnusz elhangzása után Vigh Sándor- né, a nagyközségi pártbizottság munkatársa köszöntötte a résztvevőket. Az egykori direktóriumi elnök életét és munkásságát Győré Pál tá- nácstitkár méltatta. Bereczki János 1883. július 21-én született Abonyban, a sashalmi pusztán. Apja íjra- sági cseléd volt, anyját egészen fiatalon, még gyermekkorában elvesztette. Kilencéves koráig a községben járt iskolába, majd elköltöztek Abonyból. Húszéves volt, amikor szülőhelyére visszatért, s ezzel egyidőben elbúcsúzott a cseléd-élettől; sok abonyi- hoz hasonlóan, útmunkás lett. Beiárta az országot. Ezt az időszakot önéletrajzában így summázta: Amerre jártam, mindenütt azt tapasztaltam, a munkásembernek nincs becsülete, kiszolgáltatott, s úgy tekintenek rá, mint az igavonóra. Az I. világháború kitörésekor behívták katonának, ötvennégy hónapot töltött a fronton. Az őszirózsás forradalom idején azonban már Abonyban volt. A Károlyikormány idején beválasztották a községi képviselőtestületbe, majd 1919. március 21- én ő lett a helyi direktórium elnöke. A direktórium tagjai voltak rajta kívül: Juhász Ferenc, Sulyok István, Bakonyi Ferenc párttitkár és Szenes Imre. Hatodmagával beválasztották a 15 tagú járási direktóriumba is. AZ ABONYI DIREKTORIUM munkájáról elismerően írt a Vörös Újság 1919. július 8-i száma, ahol egyebek között az olvasható, hogy a Pest megyei Abony nagyközség említésre méltó példaszerűséggel jár elöl, mivel a földműves szegények a birtokukba jutott földeket nagyszerűen kihasználják. A 12 ezer hold szocializált földön az átlagnál magasabb terméseredmény mutatkozott. Soha a földet úgy ki nem használták, mint most, és ebben nagy érdeme van a direktóriumnak, Bakonyi Ferenc párttitkárnak, Bereczki Jánosnak és a többieknek — írja a lap. Sajnos, — az ismert okok miatt — az elképzeléseket nem tudták megvalósítani. A Tanácsköztársaság leverése után tragikus éveket élt az abonyi direktórium elnöke. A román bojárok tisztjei Cegléden halálra ítélték, ' de nem találták célszerűnek az ítéletet végrehajtani, mert az túl egyszerű és túl gyors lett volna. Visszaküldték Abonyba, ahol az elöljáróság zárkájában kilenc napon át ütötték, verték, kínozták, társaival együtt. Az egyik ilyen alkalommal a Prónay-huszárok egyedül Bereczki Jánosra 700 botütést mértek, aminek az lett az eredménye, hogy karját eltörték, húsát leverték, még kilenc hónap után is kocsival vitték a tárgyalásra, ‘mert nem bírt lábra- állni. Kecskeméten ítélték el, hét és fél évét kapott*.' Büntetéséből'^, év és 3 hónapot töltött le a váci fegyházban. 1924. december 13-án szabadult ki. A direktórium tagjai közül ma már senki sem él. Bakonyi Ferenc és Sulyok István a kínzások közben halt meg, Szenes Imre Erdélyben. Juhász Ferenc pedig később. Abonyban. Bereczki János 1973-Kcn hunyt el. BAKONYI FERENCRŐL, Sularok Istvánról, Szenes Imréről utcát neveztek el Abonyban és emléktábla hirdeti munkásságukat. Most a oár évvel ezelőtt elhunyt direktóriumi elnök lakóházán helyeztek el emléktáblát a’zal. ho°y a helvbeliek és a vidékiek, ha arra tarnak, láv*k: ott élt »•* az emher. aki 1919-hen 133 nmon ét vezetője volt a településnek. Az ünnepség végén a párt-, a tanács-, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői elhelyezték az emléktáblánál az emlékezés és a kegyelet koszorúit. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 176. SZÁM 1977. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Harmincezerrel több néző A kultúra fontos része Az. utóbbi években Cegléden nőtt a filmszínházba járók száma. 1975-höz képest fél év alatt. 30 ezerrel több mozinéző volt a városban. Moziba általában akkor megy az ember, ha egy filmet okvetlen meg akar nézni, vagy akkor, ha sok ideje van. Cegléden egy éve, hogy a szocialista brigádok vetélkedőjére való felkészülés, a pontszerzési lehetőség is gyarapította a nézők számát. Egyben erősítette, hogy a szórakoztatás mellett valóban népművelési célokat szolgál ez az egyéb kategóriába sorolt intézmény. Evés közben jön meg az étvágy, így tartja a közmondás. Ez átvitt értelemben a ceglédi mozilátogatókra is érthető. A fiatalok, a munkások gyakrabban kimozdulnak, hogy egy-egy plakát, vélemény, olvasott vagy hallott kritika nyomán felkerekedjenek. A nyár a szabadságok ideje. Ilyenkor sokan üdülni, pihenni utaznak, látogatják a nyaralóhelyek kertmozijait, esős időben a filmszínházak esti műsora segít múlatni az időt. De mi- 'marad az itthon levőknek? A Szabadság Filmszínház fényes betűi, képes kirakatai mivél csalogatják a nézőközönséget? Nyáron szünetel a filmklub, nincsenek diákelőadások. Ez az ősz programja lesz, erre máris készül a filmszínház. A tervék gondolatban és papíron jegyzetként összefoglalásra. felmérésre várnak. IIvénkor, nyáron, g néző a könnyedebb hangvételű filmeket keresi, nem az eszmei mondanivaló után kutat, hanem szeretne kikapcsolódni. Júniusban, júliusban Cegléden, a Szabadság Filmszínházban egymást érték a kalandfilmek, a népszerű ifiú- sáai .reeénvek filmváltoz?+ai, s köztük több izealmas hűn- ügyi film. ismételten mű=or- ra vitt sikerfilmek, mellettük olyanok, amelyeknek hamarosan leiár a hazai jog- forgalmi ideje. Ezek mondhatni. amolyan búcsúvelíté- sek voltak. Az augusztusi moziműsort a rendelkezésre álló anyagból már a nvár eleién kiválasztották. Július e1“- jén már a szeptemberi műsorterv készült. a filmszínház veze+öi“ — mivel ez pr időszak e^rvbe esik a Ceglédi ősz eseménvsnrozptávpl — } r* yryocrf pl ol vó1oc7+pVo«; filmanyagot kér1pc7 rsszpl a C!7nvM film portolt; rró i*óeseménye és megyei fámánkét színhelye is lesz Cegléd. Mit ígér az augusztus? Még könnyed, szórakoztató programot, nézőcsalogatót, vendégmarasztalót. A Szabadság moziban ekkor mutatják be J. Verne regényéből, román— NSZK—francia rendezésben a Kaland a szigeten című filmet. Várhatóan sikere lesz az újabb Piedone-filmnek, a Zsoldos katona című olasz filmvígjátéknak, és Charles Chaplin A zarándok és a katona című filmjének, melynek most van a bemutatása. Augusztusban vetítik a Száll a kakukk fészkére című filmet, melyet sok kritika, méltatás előzött meg. A kamaramoziban két figyelemre méltó lengyel filmalkotás kerül műsorra, a Háborúm, szerelmem és A bűn története című. Ez utóbbi Stefan Ze- romski regényéből készült, érdekes és figyelemkeltő képszerkesztésű, emberi és társadalmi problémákat fejtegető. A tervek szerint most ősztől nem változik a moziban a műsoridő. A Szabadság Filmszínházban fél öt, fél hét és fél kilenc órakor lesz a műsorkezdés. Megszüntetik a rendszeres szombat éjszakai előadásokat, — ezek a jövőben csak időnként lesznek. Helyette délután fél három órai kezdettel szeptembertől diákelőadásokat tartanak. A diákmozi műsorterve most készül. Augusztus közepétől vasárnap délelőtt két előadást tart a me- semozi, melyet a gyerekek és az őket kísérő szülők is megkedveltek. Ezek az előadások délelőtt 9 és fél 11 órakor kezdődnek majd. Hetente általában 4—6 filmet vetítenek a ceglédi Szabadság Filmszínházban és a kamaramoziban. A tervek szerint ez a jövőben sem lesz szűkösebb. Felkészülnek az őszi-téli filmklubprogramokra, a bérletakciókra. Arra, hogy a mozi — sorolják bár akármilyen kategóriába — betöltse a hivatását: neveljen, szórakoztasson, gondolkodásra késztessen. E. Fotókiállítás Jászkarajenőn Fényképkiállítás nyílt a napokban Jászkarajenőn a művelődési házban. A kiállításon Kiss András és felesége, a jászkarajenői születésű Bállá Erzsébet több mint 30 színes és fekete-fehér fotóját mutatják be. Nemcsak nagykőrösi fényképész mesterek, hanem művészei ennek a szakmának, s már több kiállításon szép sikert arattak. A kiállítást — nagy számú érdeklődő jelenlétében — Szabó Sándor, a nagykőrösi művelődési központ munkatársa nyitotta meg, aki ismertette a fotóművészek pályafutását és célkitűzéseit. A kiállítást sokan meglátogatják, s elismeréssel szemlélik a hangulatos, szép képeket. Legjobban tetszenek az Utolsó állomás, a Telt ház és a Vajon hol lehet? című felvételek. A kiállítás augusztus 7-ig tekinthető meg. Jász- karajenőről a képeket Örkénybe viszik. Oda hívták meg most a fotóművész-házaspárt, képeiket kiállítani. K. Jegyzet Nyári napok Píglédi nyár. Szikrázva szórja a nap sugarait, hő- katlan válik a betonépületekből, fogak közt recsegő, jó alföldi port kerget a szél az utcákon. A város mindennapi élete zajlik, színes a forgatag, a kép állandóan változik. A jövőmenő ceglédiek közé nézelődő turisták, érdeklődő átutazók, határozott céllal érkező vidékiek csatlakoznak, s persze, gyerekek is. A nyár a szünidő, a szabadságok ideje. Ilyenkor van idő ráérős, céltalan sétákCsak hat pontot szereztek MINDENNAPOS EDZÉSEKKEL KÉSZÜLNEK Jelenet az ünnepségről. Győré Pál vb-titkár beszédet mond. A Ceglédi KÖZGÉP SE újonc NB I/B-s férfi kézilabdacsapatának — mivel igen mostoha körülmények között készülhettek — az alapozás nem a legjobban sikerült. A terem hiányát teremtornákon való indulással próbálták ellensúlyozni, s az Itt lejátszott mérkőzéseiket használták fel a tavasszal rajtoló csapat kialakítására. A vezietők 10 porit megszerzését tűzték célul. Ettől nógy- gyel elmaradtak, a három hazai pályán elért győzelemmel hat pontot gyűjtöttek, s ez egy együttes megelőzésére volt elegendő. A hazai vereségeket idegenben nem sikerült ellensúlyozni, ezek a talá’lkozók rendre vereséggel végződtek. Kirívó, gyengébb teljesítmény itt is akadt, így még a szerény célt, a tisztes helytállást sem sikerült mindig elérni, Komlón például 12, Pécsen 11, Özdcm 13, Nagykanizsán 9 gólos veresiéget szenvedtek. Szorosabb eredményt csak — a hajráiban — Várpalotán, az Ú. Dózsánál és Miskolcon sikerült elérni. — Az edző, ’ Imregi Ferenc miben látja a várt eredmény elmaradásának az okát? — Az NB II és az NB I/B között igen nagy a színvonalbeli különbség. A fiúknak sok időre volt szükségük ahhoz, hogy' alkalmazkodj anaik az új körülményekhez, az eddig ismeretlen csapatokhoz, a modernebb stílushoz. így csak az utolsó mérkőzéseken játszottak jobban, igazi tudásúkat megközelítve. — Egyénileg kinek a teljesítményével elégedett? — Teljes mértékben senkiével sem. A kapusok közül Szrapkó nyújtotta a legegyenletesebb formát, Zsiga néhány jó megoldása érdemel említést, míg Győré az utolsó mérkőzéseken védett jobban. Sajnos, az igen tehetséges Túróczira komolytalansága miatt nem lehetett számítani. A mezőnyjátékosok közül Túlik teljesítménye kívánkozik az élre, sokszor klasszis dolgokat mutatott be, de a könmyelműsikö- désre változatlanul hajlamos. Ezután Szabó, Jónás, Bálint következik a sorban, játszottak kitűnően is, megmutatták igaizi képességüket, de az előző évi játiéikuktól mindhárman elmaradtak. Malizs József — aki az edzéseken a legszorgalmasabbak közé tartozik — hullámvölgybe került, még ma sem nyújtja azt, amit tud. A fiatalok legügyesebbje, Nagy Károly, a sportág ígérete, de könnyelműsége többször meggátolja a jobb j átékban. — A tizenhárom tavaszi mérkőzésen 17 játékos szerepelt, közülük öt (!) kapus. A KÖZGÉP SE még mindig kapusgondokkal küzd, ezt bizonyítja ez is. Jónás és Godó valamennyiszer játszott, míg Szabó, Malizs József, Bálint, Gyenes és Ignácz egyszer hiányzott. — A 238 lőtt gólból a legtöbbet Túlik (58), Jónás (48), Szabó (48) és Bálint (28) szerezte. — Mit várnak az őszi folytatástól? — A rövid pihenő után, július 12-én kezdtük el a felkészülést, mindennapos edzésekkel. Reméljük, hogy a rajtra jó formába tudunk lendülni és játékosaink biztosítják az NB I/B-ben maradást. U. L. ra, vég nélküli, nézelődéssel egybekötött beszélgetésekre, hogy múljon a nap. Tarka szigetecske a város- központban a cukrászda nyári teraszrésze. Színes székein ülve, fagylaltozva, söröz- getve, szemmel lehet kísérni a Kossuth tér életét. Árnyas fák alatt keres menedéket más, autóbusz-indulásra várva vagy csupán időtöltésként. Színárnyalatnyi változást hoz a délután: még több erre a fiatal. Szinte törzshelye van a széles járdán egy-egy csoportnak. Itt egymást érik a nyaralásról, turistautakról szóló beszámolók, ott sporteseményeket tárgyalnak, slágerfesztiválokról pereg a szó, ritmusutánzattal. Mások járműismereteiket cserélik, bővítik. Autó- és motorkerékpár márka nevek röpködnek a levegőben, versenyre kelve a magnetofonok, táskarádiók fékre fogott hangjával. I--I ét közepe lévén, a strand forgalma gyér. Nem is csoda, hiszen cserélik az úszómedence vizét — és ez azt jelenti, hogy még holnap sem lesz ott úszás. A Károlyi lakótelep közelébe, a Rákóczi úti üres grund- ra telepített céllövölde és körhinta környékén sok a ténfergő: ha megszólal a zene, ki lehet próbálni ki-ki ügyességét. (Ismervén a hangerőt, mindennap rettegve várja a szórakoztatás kezdetét a fér lakótelep.) A közeli fán, kis helyesírási hibával ugyan, de nagy reménnyel hirdetik 15 forintos belépődíj ellenében a művelődési központ heti, fiataloknak szánt, discóudvarát. Vjulnak a nyári naipok. Zaj- L'J lik a város élete, a kép állandóan változik. Gyerekektől hangos a Lenin-park végi játszótér. Az összeboruló lombú faóriások alatt, a padokon pihenő emberek ülnek. Mintha várakoznának. Az ősz eseménydúsalfb lesz. Iskolából a szabadba Erősödnek az almafák Fólia alatt hajtatták Lombosak, erősödnek a kis fák, jól bírják a nyári forró- sáigot a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet faiskolájában. Az utóbbi években ötszörösére, vagyis 109 hektárra növekedett a terület, a csemetekert produktuma öt év alatt nyolcszorosára nőtt. Keresettek a dánosi gyümölcsfacsemeték, eladásra is szánnak belőle, de elsősorban saját igényeiket és a vezetésük alá tartozó gyümölcstermesztési rendszer taggazdaságait látják el. A gyümölcsfaoltvány előállítását gépesítették. Régi, hagyományosan elterjedt szokás a nyári szemzés volt: itt télen gondoskodnak a szaporítóanyagról. Fólia alatti hajtatáshoz kézben oltást vezettek be, megfelelő tápközegbe, hajtatókockába ültetik az oltványokat. Az idén telepített fácskák már ily módon lettek előkészítve. Mint mondják: ez lesz a jövő útja. Almafajtákból azokat választották ki, amelyek európai szinten a legjobbak, legkeresettebbek, téli és nyári fajták. ABONYI KRÓNIKA EGYÜTTMŰKÖDVE A TANÁCCSAL Ellátja feladatát a szakmaközi bizottság SEGÍTSÉGET vár a klub
