Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-28 / 176. szám
19T7. JÜLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Útépítő tahiak Tavaly a szentendrei járásban a társadalmi munkaversenyt a tahitótfalui. lakosok nyerték. Az összefogás egymillió hatszázezer forintot eredményezett. Az egy személyre jutó társadalmimunka- érték 580 forint volt. Az idei év első felében a községbeliek fejenként 302 forint értékű munkát végeztek. Lévay Gézá- né tanácselnök tájékoztatása szerint az első helyezést útépítéssel érték el. Két évvel ezelőtt a tanács vásárolt egy billenős teherautót, amellyel földdel vegyített apró követ, zúzalékot hordanak a dunabogdá- nyi kőbányából. Az építőanyagot ingyen kapják, csupán a markológép órabérét kell megfizetniük. Az idén a lakók készítették el a Hídépítő Vállalat által kölcsönadott lánctalpas és henger segítségével az Odry, a Marx, a Boros Izabella és a Napsugár utcák makadámútját. A második félévben építik meg a Jókai, az Elekfy Jenő, a Toldy Miklós, a Jázmin és a Bajcsy- Zsilinszky utca burkolatát. Az állandó lakosokon kívül a nyári időszakban a 900 lakható hétvégi házban üdülők is segítenek az útépítésben. Az Elekfy Jenő utca üdülőterületen van, így a víkendezők, nyaralók augusztusra vállalták a társadalmi munkát. Tahitótfalu lakossága az idén a tavalyinál jóval több, legalább kétmillió forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a község szépüléséhez, fejlődéséhez. A választókért \ a választókkal Közvetít, mozgósít a tanácstag Pilisvörösvár nagyközség tanácsának 60 tagja van. A 12 ezer lakos tanácstagi fogadóórákon, a tanácstagokkal személyes találkozásokkor, és réteggyűléseken ismeri meg a rövid- és hosszú távú fejlesztési terveket, mikor, mivel gyarapodik, szépül lakóhelyük. A kapcsolattartás kölcsönös, mert a választópolgárok is elmondják gondjaikat, mit szeretnének mielőbb megvalósultnak látni. Gyújtópontban: a víz Kovárik János vb-titkár megfogalmazása szerint a tanácstagok által a választók jogos és időszerű javaslatai részévé válnak a terveknek. Éppen ezért a lakosság a településfejlesztés teendőit magáénak érzi, és segíti is társadalmi munkával. — A tanácstagi beszámolókon mely kérés, kívánság hangzott el legtöbbször? — A kereskedelmi szolgáltatás bővítését és az ivóvízellátás megteremtését kérték legtöbben. Az idén nyáron megalakítottuk az ivóvíztársulatot szervező bizottságot, és néhány év múlva szentendrei regionális vízműből kapott 'kz folyhat Pilisvörösvárral együtt még nyolc községben. A fejlesztési alapból egyébként az idén 4 tanterem, 8 tanácsi bérlakás és gázcseretelep készül. Ezen kívül felújítják a művelődési házat, fejlesztjük az úthálózatot és közvilágítást. Ennyire futja a 12 millió forint fejlesztési alapból. SZÜNET HELYETT ÁTCSOPORTOSÍTÁS Pomázi óvodatatarozók Pomázon négy óvoda működik, ezekben tíz csoportot foglalkoztatnak, van szerb és német nyelvű nemzetiségi oktatás is. Mióta az óvodai év befejeződött, egyszerre csak két intézményt tartanak nyitva. Július 18-án nyitották meg újra a négyes és a kettes, az ezt megelőző szombaton zárták be az egyes és a hármas számút. Az egyhónapos nyári szünet idején végezték, illetve végzik a tatarozási, karbantartási munkálatokat. A Benicaky utcai házat társadalmi összefogással hozták rendbe. A Szegkovács és Lakatos Ktsz vaskorlátot szerelt fel a ház elé, hogy a gyerekeket megvédjék a közlekedési balesetektől. A villanyszerelési munkákat a szülők vállalták egy olyan kisiparos közreműködésével, akinek a gyereke korábban ebbe az óvodába járt. A kertet is felásták, rendbehozták a társadalmi munkát vállaló szülők. A Jókai utcai óvodában sokan segítettek. Ez a község legjobban támogatott gyermekintézménye, maga az óvoda is vállalati segítséggel létesült. Az idén csak a MŰÉRT 60 ezer forintos támogatást adott azon kívül, hogy egymillióval járult hozzá az intézmény létrehozásához. A helyi írószer Szövetkezet még májusban babahózat épített a gyerekeknek, s jól jött a Szentendrei Építőipari Szövetkezet nyári segítsége is. A napokban kezdődtek a nyári munkák a József Attila utcai egyes és az Ady Endre utcai hármas számú óvodában. Az egyesben hat szülő festi újra a falakat egy kisiparos szakértő irányításával, de sok társadalmi munkát végzett már ebben az épületben az Írószer Szövetkezet is. A hármas számú óvoda rendbehozását a Fatömegcikk Ktsz vállalta: festenek, meszelnek, takarítanak; de a szülők sem maradnak ki a társadalmi munkából. A nyári szünet idejére a gye. rekeket átcsoportosítják az éppen nyitva tartó intézménybe. Ez idő alatt is gondoskodnak élelmezésükről és a nyári foglalkozásukról, amelyhez az is hozzátartozik, hogy kirándulásra viszik, elsősorban a nagycsoportosokat. A pomázi óvodák egy szempontból szerencsés helyzetben vannak: mindegyikükhöz nagy kert tartozik. A helyek száma azonban kevés, az óvodák kihasználtsága 120—130 százalékos. 1901. és 1974. között nem épült óvoda a nagyközségben, s mint Baross István tanácselnök megjegyezte: a tizen - négyezres községben elkelne már egy új, mert egyre több fiatal anya szeretne munkát vállalni. H. E. Úton-útféien Kutas János 23 éve tagja a pilisvörösvári tanácsnak, sőt, ellátja a számvizsgáló bizottság elnöki teendőit is. Kerületében, a Nagyváradi és a Szegfű úton 110 választópolgár él. — Nemcsak a lakásomon találkozom választóimmal, hanem mint faluhelyen általában, úton-útfélen. Megszólítanak, mesélnek, javasolnak, sőt, ötleteket is adnak. Nálunk a kapcsolat tulajdonképpen folyamatos, mert faluhelyen a találkozásokat nem lehet fogadóórákhoz kötni. Ha kérem a körzetbelieket, szívesen segítenek a községfejlesztési feladatokban. Megértik, ha elmondom, hogy jó néhány dologhoz csupán hozzájárulása van meg a tanácsnak, anyagi fedezete nem. S hogy minden évben szépüljön szőkébb pátriájuk, vállalják a kőzúzalék szétterítését a házak előtt, fásítást, vízlevezető árok ásását. Egyik legfontosabb feladatom a mozgósítás a társadalmi munkákra és ez körzetemben sikerrel jár. Kit támogatnak? — Kérnek-e öntől magyarázatot a tanácsi döntésekről? — Hogyne, például, hogy miért támogatja intenzíven a tanács a nemzetiségi tánccsoportot, zenekart, s miért kap kevesebbet a sportkör. Egyszerű a válasz, mert a tánccsoport, zenekar öregbítik a nagyközség hírét. Ugyanezek nem mondhatók el a sportszakosztályokról. Bár a kispályás labdarúgás fellendülőben van, de a többi sportágnak is bizonyítania kell először, hogy érdemes-e támogatásra. — A fiatalok főként a művelődési ház felépülését szorgalmazták. Nem sikertelenül, jövőre már átvehetik birodalmukat, megtölthetik — s remélem, így lesz — tartalmas, gazdag programmal. U.Gy. Kemence van, villany nincs Hat esztendeje alakult Tá- piószentmártonban a kerámiaszakkör, Várallyai Béla mű- velődésiház-igazgató vezetésével. Fiatalok és már kevésbé fiatalok jelentkeztek egymás után: szeretnék megtanulni a kerámiakészítés szép mesterségét. Munkások, diákok, pedagógusok, rendelőintézeti dolgozók ültek nap nap után a korong mellé: Hajdú József vilanyszerelő, Magyar Lajos, a Telefongyár segédmunkása, dr. Forgács Kornélia,- a tá- pióbicskei termelőszövetkezet jogtanácsosa, Latinovits lmré- né pedagógus, Piukovios Magda röntgenasszisztens, Kisko- reny Pál gépkezelő és mások. Szép tálaik, vázáik, agyagszobraik ma már nemcsak a szűkebb pátriában váltak ismertté, eljutottak az ország, sőt a nagyvilág legkülönbözőbb tájaira is. A megalakuláskor a Kohászati Gyárépítő Vállalattól kaptak egy kis teljesítményű villanykemencét, amely hat éven át szolgálta a szakkör munkáját. Az utóbbi időben azonban már több gond volt vele, mint öröm. öreg jószág, kiszolgált, mondja a ma már nyugdíjas igazgató, aki azonban változatlan odaadással vezeti a kerámiaszakkör munkáját. Ezért örültünk nagyon, amikor a szentendrei megyei művelődési központ a segítségünkre sietett ötvenezer forintért építettek nekünk egy tizenöt kilowatt teljesítményű villanykemencét. Ez az öröm. Ami az üröm benne: hiába a kemence, a gyöngyösi EMASZ csak akkor hajlandó bekötni a hálózatba, ha fedezik a transzformátorállomás cseréjének és új vasszerkezet állításának költséMegújul az állomás geit. A szakkör. Egy olyan transzformátorállomásét, amely elsősorban. nem a szakkört, hanem a falu villanyellátását szessil.ja. Furcsa felfogás. A kemence két hónapja felállítva árválkodik. Remélhetőleg már nem sokáig. P. P. JEGYZET Jól megvagyunk egymással...” vagy valódi hibáit, mulasztásait feltárni. Mi történhetik? A munkahelyi demokratizmus, a bírálat szabadsága szilárd erődítmény, falainak biztonsága mögül többnyire nincs nagy kockázata a szókimon- dásnak. A közvetlen kollégával már más a helyzet. A szomszéd gépnél, a szemközti íróasztalnál dolgozó munkatárssal hétszámra, évszámra naponta nyolc órát kell eltöltenünik. Baráti, szinte családi kapcsolat köt vele össze. Sokadikén tőle lehet kérni egy százast. János- napkor együtt rúgtunk ki a hámból, közösen lottózunk, ismerjük egymás családi gondjait Hogy rosszul vagy semmit sem dolgozik? Hogy amit csinál. azt egyszerűbben, okosabban is lehetne? Mondja meg neki más. Minek keverni a dolgokat? Jól megvagyunk egymással — fő a nyugalom. Minek mindent szóvá tenni? Egy ember úgysem tudja megváltani a világot. Különben is: a főnök dolga, hogy szóljon, ha valami hibád- zik. Csak semmi fontoskodás, végül is a szekér döcög tovább. Meggyőződésem, hogy mil- liárdakba kerül az országnak, az egész társadalomnak ez a lelki kényelem. És mennyi energia, idő, bizalom, munkakedv csordogál szét a semmibe csak azért; mert nem akarjuk, nem tudjuk megkeresni, megtalálni azt a hidat, amely a „fő a békességtől” átvezet a valóban bensőséges munkatársi kapcsolatig. Pedig érteikül nem lehetünk meg igazán jól egymással. Nóti Ilona Canki sem szereti a feszült légkört. Még az is lehangoló, ha az utcán, az üzletben vagy egyéb semleges helyen csetepaté támad körülöttünk. Az meg különösen feszélyező, ha ez a családiban vagy a munkahelyen történik. Miután ez a két utóbbi a közvetlen környezetünket, érzelmi világunk talaját jelenti, itt még az is zavaróan hat, ha csupán néma nehezteléssel találkozunk. Érthető, hogy aki csak teheti, igyekszik — néha még önérzetének rovására is — nem okot szolgáltatni feszültségekre, konfliktusokra. Ámde a családi életben, a magámérintkezásben is előbb vagy utóbb visszaüt, ha őszin- tétlenül — elvtelenül — mindig, mindent a békesség szelíd takarója alá söprűnk, ahol aztán idővel úgy felgyülemlik az indulati salak, hogy lassan - lassan eltorlaszolja az utat embertől emberig. Életünk legfőbb társadalmi közegében, a munkaihelyen pedig nemcsak egyéneknek, hanem egész közösségeknek, és nemcsak erkölcsi; hanem anyagi vonatkozásban is mérhetetlen károkat okoz a békesség kedvéért való mindent elnézés, mindent elhallgatás, a közvetlen környezettel való jó- banlevés tűzön-vízen megóvása. — Tudjuk — szinte már közhely — a vezető poszton levőket a legegyszerűbb bírálni. A kirívó kivételektől eltekintve, alig van veszélytelenebb dolog, mint a két emelettel lejjebb vagy feljebb dolgozó főmérnök, igazgató, főorvos, üzemvezető — bárki vezető tisztségben levő munkatárs vélt 11 A szentmártonkátai vasútállomást kívülről-belülről újrafestik, mázolják, a peront pedig új kövekkel szórják fel, majd virágokkal díszítik. Képünkön: Munkában a MÁV építőbrigádja. Geleta Pál (elvétele véletlen útjai kifürkészhetetlenek. Ha Péter a szerkesztőségből indul Zsar- vasra, nyilván az újságíró illem szerint zakót és nyakkendőt ölt. De a Ba- latonfekvödi építőtáborban érte őt a titkárnő telefonja, hogy ugorjon át Zsarvas- ra, keresse fel Benyky docensei, aki megoldotta az üvegkábel problematikáját, a világon először gyakorlati síkra alkalmazhatóan. Ha viszont Benyky docens a pesti szervizben előre adja a borravalót, nem utólag, akkor Cserge Jani. szerelő nem biztos, hogy mikor kicseréli a fékbetétet, egyúttal kicseréli a kuplungbetétet is egy olyan példányra, amelyben volt még 50 kilométer, de nem több. így Benyky leszállt a kocsiról, Telkes programozóval együtt, és felszállt a Zsarvicire, és egy csendes sarokban foglalt helyet, szemben egy kirívóan építőtábori fiatalemberrel. Ha, továbbá, az elegánsan nyúlánk és őszülő hajú, vasalt eleganciájú Benyky óvatosságból, mondjuk, a francia nyelvet választja társalgásra, még mindig nem történik semmi különös, de Telkes csak angolul tudott, akárcsak Óriás P. Péter álépítőmunkás/ így hát Shakespeare anyanyelvén társalogtak, bár nem Shakespeare szókincsével. A magas röptű eszmecserét nem kívánjuk részletezni, nemcsak, mert hosszadalmas lenne, hanem azért sem, mert kísértést éreznénk holmi szabados fordításra és például Mackó állandó jelzőjét bamba pacáknak fordítani, holott angolban csak ostoba fickó hangzott el. Ki volt ez a bizonyos bamba Mackó? Kiderült, hogy olyan élhetetlen alak, aki ugyan feltalálta az üvegkábelben történő veszteség nélküli áramtovábbitást, de képtelen volt felismerni, hogy ő nem csupán egy egyszerű matematikai feladvány megoldását foglalta képletbe. így maga Benyky kényszerült a matematikai jelöléseket a távközlési jelölésekre átváltoztatni, például a görög nű helyett angol wTh-t használni. Ugyancsak saját leleményét adta bele a realizálásba, amikor a bamba három huzalra kiszámított képletét továbbította Telkesnek, hogy kompúteren alakítsa ót 6—8—12—16 és 32 kábelesre is, ily módon tágítva az alkalmazhatóság megjelölését, végül a bővebb képletekhez azt a megjegyzést fűzte, hogy a burkolati anyagok tekintetében előnyben kell részesíteni a paraamidfeniletil éter zselével filtrált papírgyapobot. Ily módon Benyky Telkes előtt világossá tette, hogy ő érdemli meg a várható világhírt és a közelebbről várható jövedelmeket, prémiumokat, díjakat és a professzori kinevezést, mely utóbbi kivételével Telkes öt százalék nettó részesedésre számíthat. Ugyanezen módon tette Péter előtt nyilvánvalóvá, hogy 1. ő igenis a Benyky docens, 2. hogy itt agylopás történik magyar módra és 3. hogy ő eredeti megbízását nem hajthatja tisztességgel végre, hanem 4. éppen ellenkező megállapításokért kell dolgoznia a tények szocialista tisztelete alapján. Igen, de hogyan? Hiszen ezt a beszélgetést ő, Péter fel nem használhatja, mert letaigad- ják. Mire a zsarvasi restiben megitta a söréit, már tudta is, mit cselekszik. Felkeresi Bamba Mackót. Kérdezte is a csapost, hogy Mackó elvtársat hol találja. A csapos közölte, hogy a pesti állatkertben. Az üveggyár portása nem így felelt, hanem azt mondta, hogy „ilyen neGOMBÓ PÁL: Agylopás Magyarországon Pia PÉTER KALANDJAI © vű dolgozónk nincs”. Faggatott továbbá egy presszósláinyt, aki megkérdezte, hogy ő nem lenne jó, a Ma stimmel, Manci vagyok. Csőd, ez a Mackó elveszett a vadonban. Hősünk mint vert sereg, bandukolt vissza az állomáshoz, amikor megpillantott egy kellemesen kövérkés, bozontos arcú, szelíd szemű fiatalembert, amint jobbról-balról teli bevásárlószatyorral övezve kikacsázott egy Közértből. — Ö lesz az! — érezte Péter a sugallatot. És megkérdezte: — Nem Mackó elvtárshoz van szerencsém? A mackó nevetett. — Így becéznek, egyébként Oroszlán Lajos vagyok. Parancsoljon. Péter sugallata tovább tartott, azt mondta, hogy a fiatal értelmiségiek KISZ-hez való viszonyáról akar írni. Később — már Orosz- lárt-Mackó lakásán — munkájára terelte a szót. Megtudta, hogy interjúalanyát megbecsülik. Különösen Benyky docens, aki egy matematikai levezetéséért nemrég is 3000 forint prémiumra terjesztette fel. „Tényleg bamba” — gondolta Péter, és megkérdezte, nincs-e egy felesleges példánya a levelezésből? Volt — Most mit tegyek? •<— kérdezte Péter nejétől, született Panda Icától otthonukban. — Nem tudok igazán nyomozni, mert Benyky is ismer, Telkes is. „Majd én megcsinálom a riportot, te meg leadod” — vállalta Ica hitvesi és kollégái segítőkészséggel. Ezt az ötletet előbb a hálószoba felé tett kitérő, majd megvalósítás követte. Ica járt a minisztérium kutatási főigazgatójánál, akitől megtudta, hogy a Benyky-eljá- rás valóban óriási horderejű, bár csak három huzalra korrekt, a sokszorozásnál nem használta a matematikus a per mínusz szigmát, ami ilyenkor kötelező. A MAKUTI-nál felvilágosították, hogy a bemutatott képlet megfelel egy másik bemutatott képletnek, amelyet a minisztériumban kapott, bár jelölési gyakorlata szokatlan. Benyky addig dicsekedett a csinos fiatalasszonynak, míg az a második konyaknál be nem mutatta neki a Mackó-képlet fénymásolatát. Akkor kiutasította. Telkes tagadta az öt százalékot, bár igaz, hogy Benyky tartozik neki kétszázezer forint kölcsönnel, talán erről van szó? Óriási P. Péter szorongva, de diadallal vitte be a családi cikket. Miután a minisztérium és a MAKUTI pecsétje is rajta volt az ellenőrzött másolaton, a cikket leközölték. A segédszerkesztő még külön is megdicsérte Pétert, mondván: — Az első cikked öregem, amely stilárisan is jó.
