Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

1977. JÜLIUS 27., SZERDA 'kM*op Heti jogi tanácsok Több olvasónk leveléből olyan sérelmet olvastunk ki, hogy más vállalathoz való át­helyezésükhöz a munkáltató nem járult hozzá. Volt olyan olvasónk, aki emiatt munka­ügyi döntőbizottsághoz is for­dult, kérését ott is elutasítot­ták. Többen nem értik, mi az oka annak, hogy ezt megta­gadják, pedig véleményük sze­rint, népgazdasági érdek is fűződik kérésük teljesítéséhez. Nézzük tehát az áthelyezés­hez kapcsolódó problémákat. • A munkáltató nem köte­lezhető arra, hogy hozzájárul­jon a dolgozó áthelyezéséhez más vállalathoz. Ezzel kapcsolatban két kér­déssel kell foglalkozni. Fel­merül ugyanis az, hogy le­het-e a dolgozót hozzájárulá­sa nélkül más vállalathoz át-, helyezni, a másik, hogy miért nem kötelezhető a vállalat, hogy a dolgozónak más válla­lathoz való áthelyezéséhez hozzájáruljon. Az első kérdéssel foglalkoz­va azt kell közöljük, hogy a más vállalathoz történő át­helyezésre a vállalaton belüli áthelyezés szabályait kell al­kalmazni. Ahhoz, hogy egy dolgozó más vállalathoz át­helyezhető legyen, a két vál­lalatnak egymással és a dol­gozóval is meg kell állapod­nia. Enélkül csak fegyelmi úton történhet a dolgozó át­helyezése, de természetes eb­ben az esetben is szükséges a két vállalat közös megegyezé­se. A másik kérdéssel kapcso­latban, sajnos, azt kell mond­juk, hogy. a problémát felve­tő olvasóink csak saját olda­lukról nézik a kérdést, és nem annak a vállalatnak az olda­láról, amelyiktől megválni ki­HÁZBA, KÖNYHÄBA vüfoftu- BOJIER «iiHion on»-WTR vánnak. Ennek a vállalatnak joga van mérlegelni az áthe­lyezést. Ha úgy találja, hogy nem áll érdekében, akkor jo­gosan megtagadhatja, hiszen erre senki sem kötelezheti. Számtalan példát lehetne fel­hozni, hogy egyes munkakö­rökbe nehéz dolgozót kapni, munkaerőhiány van. Termé­szetes tehát, hogy nem enge­dik el onnan a dolgozót azért. mert csupán az ő érdekét szolgálná az áthelyezés, vi­szont a vállalat hosszabb időn át nem tudná ezt a helyet betölteni. Ebből termeléski­esés is származhat, főleg, ha több dolgozó kéri áthelyezé­sét. Az áthelyezett dolgozó esetében az év végi részese­dés is megilleti időarányosan mindkét vállalat részéről a dolgozót, ezért sok helyen emiatt sem veszik szívesen a munkaviszony megszünteté­sét áthelyezés útján. Termé­szetesen ez nem érinti a dol­gozónak azt a jogát, hogy fel­mondással szüntesse meg munkaviszonyát. • Mind a vállalat, mind a dolgozó a munkaviszonyt bár­mikor felmondhatja. Két olvasónk fordult hoz­zánk azzal a kérdéssel, hogy a felmondásnak vannak-e • kö­töttségei, és a felmondást mi­kor köteles a vállalat megin­dokolni. A határozatlan időre létesí­tett munkaviszonyt mind a vállalat, mind a dolgozó fel­mondással bármikor megszün­tetheti. A vállalatnak a fel­mondást írásban kell közöl­nie, és abból a felmondás okának világosan ki kell tűn­nie. Mellőzhető az indoklás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivé­ve, ha ez az első munkaviszo­nya, vagy a dolgozó az indok­lást kéri. Ugyanis minden dolgozó­nak, aki már eltöltött egy bi­zonyos időt a vállalatnál, igé­nye lehet arra, hogy mondják meg neki, hogy miért nincs szükség a munkájára. A vál­lalat bármely indok alapján felmondhat. Tehát például azért, mert minőségi cserét kíván végrehajtani, vagy, mert átszervez, vagy azért, mert a dolgozó nem megfelelően vég­zi a munkáját A felmondás indokolásának kötelezettségé­ből folyik, hogy, ha a dolgo­zóval valótlan okot közölnek a felmondás indoklásaként, és emiatt panasszal él, a felmon­dást hatálytalanítani kell. MOZIMŰSOR JÜLIUS 28-TÖL AUGUSZTUS 3-IQ CEGLÉD, Szabadság 28—31: Gyilkosság az Orient Expresszen 1— 3: Egy romantikus angol nő CEGLÉD, Kamara 28—31: Piros alma 1— 3: Jelenetek egy házasságból I—II.* GÖDÖLLŐ 28—31: Péntek, a bennszülött 1— 2: A keresztapa másik arca 3: Elektra SZENTENDRE 28—31: Szabálytalan szabályos 1: Quebracho 2— 3: Éjszakai razzia VÁC, Madách Imre 28— 29: Egy romantikus angol nő 30—31: Magamra vállalom 1— 3: Gyilkosság az Orient Expresszen ABONY 28: A hosszútávfutó magányossága 29— 31: Katharina Blum elvesztett tisztessége* 1— 3: Holttest a Temzéből BUDAÖRS 28—31: Az éjszaka a betyároké 1— 3: A farmer felesége DABAS,/Kossuth 28—29: Pőkfoci 30— 31: Foglalkozása: riporter 1— 2: Megálló három órára DUNAHARASZTI 28—31: Indiánkaland Ontarióban 1— 2: Elveszel, elhagylak* DUNAKESZI, Vörös Csillag 28—29: Magamra vállalom 30—31: Egy romantikus angol nő 1— 2: Vigyázat, vadnyugat! I—II. 3: Vörös plakát •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 28—29: Különös ügynök 30— 31: Nem adom a lányom 1— 2: Vigyázat, vadnyugat! I—H. ÉRD 26—28: Vigyázat, vadnyugat! I—II. 31— 1: Mr. Mckinley szökése I—II. 2— 4: Pókfoci FÓT 28—29: Egri csillagok I—n. 30—31: Vigyázat, vadnyugat! I—II. 1— 2: Magamra vállalom GYÁL 28—29: Betyárok 30—31: Szeress engem, Uly! 1— 2: Küldetés Bahcsiszerájba LEÁNYFALU, Kert 28— 29: Budapesti mesék 30—31: A keresztapa másik arca 1—2: Utolsó találkozás NAGYKATA 29— 31: Az utazás 1— 3: A kőszívű ember fiai i—n. PILISVORÖSVÁR 29— 31: A cár és a tábornok 1— 3: Csendes otthon POMAZ 28— 29: Elveszel, elhagylak* 30— 31: Egy magyar nábob-f Kárpáthy Zoltán 1— 2: A sziklabarlang titka RÁCKEVE 28: A hiéna utazása 29— 31: Éjfélkor indul útjára a gyönyör* 30— 31: Délutáni előadás: Éjszakai razzia 1— 2: Kocsubej SZIGETSZENTMIKLÓS 28—29: A keresztapa másik arca 30—31: Elveszel, elhagylak* 1— 2: Indiánkaland Ontarióban A munkaügyi vitát intéző szervek szerepe sem terjedhet tűi azonban a felhozott ok va­lódiságának elbírálásán, nem bocsátkozhatnak tehát azon túlmenő kérdések megvizsgá­lásába. Például: hogy a pana­szos helyett miért nem más­nak mondott fel a vállalat, a felhozott indok a felmondás­hoz képest elég súlyos-e. Ter­mészetesen a joggal való visz- szaélés esetén a munkaügyi vitát eldöntő szervek annak következményeit levonhatják, és a szükséges intézkedéseket megteszik. Felvetődött ezzel kapcsolat­ban egy másik kérdés is, nem­csak az, amit olvasóink leve­lükben feltettek nekünk. Ugyanis arra is kell vigyáz­ni, hogy az indoklás alapos legyen, és a vállalat megfe­lelően tudja alátámasztani, hogy a dolgozó munkája miért vált szükségtelenné. Általá­nosság nem lehet a felmon­dás indoklása. A megjelölt okok valóságát a munkaügyi szerveknek vizsgálni kell, nem lehet tehát mondvacsi- náltan létszámcsökkentést, vagy átszervezést végrehajta­ni pusztán azért, hogy vala­kitől megszabaduljanak. Ép­pen e írt a valóságos oknak olyan ténynek kell lennie, ami a munkaviszony megszünte­tését kellőn megalapozza. Volt már a kezünkben olyan vál­lalati felmondólevél, amely­nek az indoklásában olyan megállapítás szerepelt, hogy a dolgozó terhére róttak több hiányosságot, ebben felelős­nek kiáltották ki, csak azt felejtették el, hogy ez a fele­lőssége mennyiben terheli a dolgozót, és mennyiben a ■ ál- lalatot. Ugyanis a felmondási indokokból ki kell tűnni, hogy miért és mennyiben felelős a dolgozó a terhére rótt hiá­nyosságok, hibák és szervezet­lenség bekövetkezéséért. • Mikor jön létre érvénye­sen az ingatlan adás-vétele? Jogi. tanácsadásokon ta­pasztaltuk, hogy több olva­sónknak akadt már problé­mája abból, hogy nem tartot­ták be az ingatlan adás-véte­lével kapcsolatos alaki for­maságokat. Emiatt évekig tartó pereskedések következ­tek. Több olvasónk kérésének te­szünk eleget, amikor röviden arról a témáról adunk tájé­koztatást. Mindenekelőtt fon­tos szabály, hogy az ingat­lan adás-vételi szerződését írásba kell foglalni, abból ki kell tűnni a felek akaratának. Tartalmaznia kell az átruhá­zandó ingatlan megjelölését, az eladó tulajdonos nevét, a vevő megjelölését, az ingat­lan birtokba vételének idejét, az ellenértéket. Szükséges a telekkönyvi bejegyzéshez al­kalmas nyilatkozat, bár ezt később is megtehetik, de jobb egy szerződésbe foglalni az adás-vétel létrejöttekor. A szerződés írásba foglalt­nak csak akkor tekinthető, ha a szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél alá­írta. Az is helyes, ha az el­lenérték kifizetését tanúsító nyilatkozat is ebben a szer­ződésben szerepel, feltéve, ha nem volt más megállapodás. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Az ajándék visszaköveteléséről Durván bántalmazta apját Egy nyugdíjas férfi — ha- szonélveze.i jogának fenntar­tása mellett — az egyik Pest megyei községben levő házát, amelyben fiával, annak fele­ségével és anyósával együtt lakott, ennek a gyermekének ajándékozta. Később szóváltás közben a fiú apját bántalmaz­ta, s ezárt a járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest me­gyei Bíróság feltűnően durva becsületsértés miatt, 2000 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Ezekutóin az apa, fia ellen pert indított, amelyben a ne­ki ajándékozott házat vissza­követelte. Igényét gyermeke durva magatartására és arra alapította, hogy korábban is érte hasonló inzultus, sőt, egy­szer ilyen okból büntetőeljá­rás is indult, de akkor, ab­ban a reményben, hogy hason­ló eset többé nem fordul elő, fiának megbocsátott. A járás­bírósági tárgyaláson a fiú el­ismerte, hogy apját pofon ütötte és erővel a falhoz lök­te. A bíróság ítéletében ki­mondta: a ház az apát illeti, mert & tettleges bántalmazás alapot ad az ajándék vissza­követelésére. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság más ál­láspontra helyezkedett. Sze­rinte a kérdéses alkalomkor az apa volt a támadó és ez váltotta ki a sérelmezett ma­gatartást. Azóta közöttük né­zeteltérés nem történt. Mi­után az ajándékozó kihívó, ag­resszív viselkedésének követ­kezménye volt, hogy fia, fel­dúlt lelkiállapotban, elkövette a sérelmezett cselekményt, ez nem tekinthető olyan súlyos­nak, amiért az ajándék visz- szakövetelhető volna. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a Pest megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróság döntését hagyta helyben. A határozat indokolása szerint a fiú ellen indult bűnügy iratai nem tartalmaznak olyan meg­állapítást, amelyek szerint az apa fiával szemben támadóan lépett volna fel. Ezt a fiú sem állította. Az történt, hogy a nyugdíjas, menyét és annak anyját sértegette, s ezt követ­te a tettlegesség. Az ingatlant ajándékozó apával szemben ilyen durván fellépő gyermek magatartása még akkor is alapul szolgál a ház visszakö­vetelésére, ha az a szóbeli sértegetéseket elkövette. Egyébként gyermeke is beis­merte, hogy magatartása sú­lyosan kifogásolható. Ha a megélhetéshez szükséges Egy házaspár másfél évti­zeddel ezelőtt mezőgazdasági ingatlanát, amelyen házuk is van, a férj unokahúgának ajándékozta. Most, arra hivat­kozva, hogy a telekre egész­ségi állapotuk nagymérvű megromlása miatt, létfenn­tartásuk érdekében szükségük van, a járásbíróságon indított perükben visszakövetelték. Hatósági orvosi bizonyítványt is csatoltak, amely szerint a férfi 00 százalékos munkakép­telen, felesége pedig olyan beteg, hogy önmagát sem tud­ja ellátni és ápolásra szorul. Az unokahúg arra hivatko­zott: a házaspár a szóban for­gó ingatlanon folytatott gaz­dálkodással megfelelő megél­hetési lehetőséggel rendelke­zik. A járásbíróság mezőgazda- sági szakértőt hallgatott meg. Szerinte, ha a földet idegenek művelik meg, a házaspár havi jövedelme 694 forintot tesz ki. A lány szülei arról vallottak, hogy az idős ember az aján­dékról történő lemondás elle­nében tízezer forintot aján­lott fel. Ezekután a járásbíró­ság a keresetet azzal az in­doklással utasította el, hogy a házaspár létfenntartását va­gyonuk biztosítja. Ezt az íté­letet a megyei bíróság jogerő­re emelte, hangsúlyozva: amennyiben jövedelmük any- nyira csökkenne, ami megél­hetésüket nem biztosítja, uno­kahúguktól járadékot igényel­hetnek. A legfőbb ügyésznek a döntés ellen emelt törvé­nyességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a következőket mond­ta ki: — Az ajándékot vissza lehet követelni, amennyiben az ado­mányozónak arra létfenntar­tása érdekében szüksége van és visszaadása a megajándé­Tíz nap rendeletéiből A gyógyszert tartalmazó ke­veréktakarmányok előállítá­sának és forgalmának szabá­lyozásáról a 25/1977. (VII. 20.) MÉM-rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny július 20- án megjelent 56. száma.) Egyes szociális, kulturális juttatásokról szóló 8/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet mó­dosításaként ugyanitt jelent meg a 10/1977. (VII. 20.) MüM sz. rendelet. Ez utóbbi fontos szabályokat tartalmaz a mun­kásszállásokkal kapcsolatban, így többek között a térítési díjakról, valamint arról, hogy a munkásszálláson való elhe­lyezés feltételeit és a térítési díjak mértékét a kollektív szerződésben kell meghatá­rozni. Az 1977/78. évi vadászati igényekről ugyancsak a Ma­gyar Közlöny 56. számában jelent meg a MÉM-hirdet- mény. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 1030/1975. Mt. h. számú hatá­rozat módosítását az 1028/1977. (VII. 23.) Mt. h. sz. határozat tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg. Az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 7/1967. (X. 19.) ÉVM szá­mú rendelet módosításáról ugyanitt jelent meg az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter 24/1977. (VII. 23.) ÉVM számú rendelete. kozott megélhetését nem ve­szélyezteti. Ebben az esetben a házaspár anyagi helyzeté­nek megállapításánál az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a megélhetés­hez nélkülözhetetlen, rendsze­res jövedelemforrás és anya­gi javak mellett azt is tisztáz­ni kell: nem szorulnak-e ápo­lásra vagy gondozásra, és el­látásuk mennyiben biztosított. Ennek vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy az idős házaspár termelő tevékenysé­get már nem tud végezni, sőt az asszony önmagát sem ké­pes ellátni. Rendszeres havi jövedelmük, nyugdíjuk, jára­dékuk nincs. Mezőgazdasági ingatlanuk idegen által törté­nő megművelése esetén pedig — a mezőgazdasági szakértő véleménye szerint — az egy főre eső jövedelmük 347 forin­tot tesz ki, Ez az összeg a lét­minimumot még akkor sem éri el, ha van lakásuk. Külö­nösen nem megoldott ápolá­suk és gondozásuk, ami élet­korukra és egészségi állapo­tukra tekintettel feltétlenül szükséges. Korábban eladott ingatlanukért ugyan hétezer forintot kaptak, de ez az ősz- szeg rendszeres jövedelem- forrásnak nem tekinthető. A tízezer forintos egyezségi ajánlat nem kedvező anyagi helyzetüket bizonyítja, hanem éppen azt, hogy még anyagi áldozatok vállalásával is lehe­tőséget kívántak teremteni, hogy az ingatlannal kapcsola­tos rendelkezési jog megszer­zésével létfenntartásukat biz­tosítani tudják. — Tény, hogy a megajándé­kozott mentesül az ajándék visszaadási kötelezettsége alól — hangzik tovább a határo­zat —> ha az adományozó lét- fenntartását járadék, vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. A ter­mészetbeni tartás vagy gondo­zás azonban bizalmi viszonyt tételez fel, viszont a perada­tokból az állapítható meg, hogy a lány a házaspárral ed­dig nem törődött, velük szem­ben teljesen érdektelenül vi­selkedett, minden igény telje­sítése elől elzárkózott. Ilyen körülmények között a jára­dékszerű szolgáltatás szóba sem jöhet, de ez az idős, be­teg emberek létfenntartását, ápolását és gondozását sem tudná biztosítani. A bíróságok tehát a házaspárnak az aján­dék visszakövetelésére irá­nyuló igényét tévesen utasí­tották el. PEREK AZ ÖRÖKSÉGÉRT (1.) Öröklési szerződés EGY IDŐS FÉRFI és egy fiatal házaspár három évvel ezelőtt öröklési szerződést kö­tött. Ebben az öreg ember úgy végrendelkezett, hogy há­zát és ingóságait a fiatalok öröklik, ők viszont kötelezték magukat, hogy lakásában éle­te végéig eltartják, gondoz­zák, betegség esetén ápolják az öreget. A szerződést az ál­lamigazgatósági hatóság jóvá­hagyta. Néhány hónappal ké­sőbb a házaspár beköltözött a házba. Egy év múlva azon­ban a viszony már annyira megromlott közöttük, hogy az idős ember nem fogadott el semmiféle szolgáltatást, sőt, el is költözött, s azóta ismerő­söknél, rokonoknál lakik. Ilyen előzmények után az idős ember az öröklési szer­ződés megszüntetéséért a já­rásbíróságon pert indított. A bíróság ítéletében az öröklési szerződést úgy módosította, hogy a házaspár természet­beni tartás és gondviselés he­lyett. havi 800 forint életjá­radekot köteles fizetni. Fel­lebbezésre ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emel­te. Egy év múlva az .öreg­úr a járásbíróságtól isimét az életjáradéki szerződés meg­szüntetését kérte. Arra hivat­kozott. hogy 78 éves. önma­gát ellátni nem tudja, gond­viselőre van szüksége, aki természetbeni el’áfást is nyűit részére. A járásbíróság a ke­resetet azzal az indoklással utasította el. hogy a szemben­álló felek között a viszony az első per ó+a tovább nem rom­lott. A városi tanács szoci- áinolítikai osztálya térítés nélküli ebédiegvet. ad a fel- neresnek. reggeliről. vacso­ráról nedig maga gondosko­dik. Tékát. szük«áfdetei a ha­vi 800 forinttal fedezettek. A mérvéi bíróság ezt az íté- j«. jioUrKort hacryta. A JOGERŐS DÖNTÉS el­len, törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú bíróság ítéletét ha­tályon kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárásra kö­telezte. Az indoklás szerint az örök­lési szerződésekre is alkal­mazni kell a törvénynek azt a rendelkezését, hogy ha vala­melyik fél magatartása vagy körülményei folytán a köte­lezett háztartásában való el­látás lehetetlenné válik, mind­egyikük kérheti a bíróságtól a szerződésnek életjáradéki szerződésre való átváltozta­tását, ha pedig ez nem va­lósítható meg, a szerződés megszüntetését. Olyan esetekben pedig, ami­kor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra is szorul, a bíró­ságoknak különös gonddal kell vizsgálniuk, hogy életjá­radék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését. Az új eljárás so­rán ezért részletes tényállást kell megállapítani, hogy a* idős ember életkorára, egész­ségi állapotára, személyes kö­rülményeire tekintettel, a mó­dosítás után a szerződés fenn­tartható-e, avagy megszün­tetése indokolt. Ennek érde­kében szükség esetén orvos- szakértőt kell meghallgatni. Figyelembe kell venni, hogy a szerződés megkötésekor már idős. beteg ember volt az örök­hagyó. a házaspárnak tehát számolnia kellett azzal, hogy nemcsak élelmezni, hanem szükség esetén gondoznia és ápolnia is kell őt. A JOGVITA rendezésénél azt is szem előtt kell tartani, hogy a szerződés esetleges meg­szüntetése — a házaspár la­káskörülményeivel kapcsola­tos problémák miatt — ne hozza hátrányosabb helyzetbe az idős embert a jelenleginél. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents