Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

1977. TO LIUS 27., SZERDA «c«i W xrMmm» 3 Újabb állami támogatás Kevesebb munkaerő, nagyobb kapacitás Környezetvédelemről - mindenkinek A törvényt nekünk kell végrehajtani Négymilliárd forint értékű hitel és állami támogatás el­nyerésére bocsátott ki az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium pályázati felhí­vást, amelynek célja, hogy az V. ötéves terv hátralevő idő­szakában segítse a legfonto­sabb építőipari kivitelezési kapacitások bővítését. Az intenzív fejlesztést a munkaerőgondok sürgetik, azokat a megoldásokat kell te­hát előtérbe állítani, amelyek <t munkaerő-megtakarítással egyidejűleg növelik az építési kapacitást. Ebben a tervidő­szakban eredetileg 7,1 milliárd forint értékű állami támoga­tást, beruházási hitelt és egyéb külső forrásból eredő támogatást irányoztak elő. Az újabb 4 milliárd forintot köz­ponti intézkedésre kapta meg az ágazat, hogy a tervidőszak hátralevő éveiben meggyor­sítsa a fejlesztést. A tervidőszak hátralevő éveire nyújtott négymilliárd forintból a jelentős munka­erő-megtakarítással járó gé­pesítésre, építőipari kapacitás­fejlesztésre kidolgozott pályá­zatokra kaphatnak támoga­tást a vállalatok. Elsősorban azokat az építkezési kapaci­tásokat kell bővíteni, amelyek Egy nagybörzsönyi késő esti beszélgetés közben ismertem meg a fiatalembert. Nemcsak fiatal kora volt az, ami kez­detben szokatlannak tűnt, ha­nem a szavaiban rejlő erő és értelem. A környékbeli falvak­ról, az itt élők hétköznapjai­ról csak azok beszélnek ilyen hévvel és alapossággal, akik valóban ismerik a börzsönybe­li emberek munkáját, gond­jait. Második nekirugaszkodás Koczó József élete úgy in­dult, mint más fiatalé. Lénye­ges különbség legfeljebb any- nyi akadt benne, hogy körül­ményeinek alakulása arra kényszerítette: kamasz fejjel döntsön saját jövője, sorsa fe­lől. Édesapja meghalt, édes­anyja nyugdíjból él és abból, amit itt fenn a Börzsöny lej­tőin nyaranta a málna, a ribiz­li megterem. Koczó József hu­szonhat éves, három község — Nagybörzsöny, Letkés és Ipoly- tölgyes — pártvezetőségének s a letkési Ipolyvölgye Termelő- szövetkezetnek a párttitkára. — Egy éve tevékenykedem párttitkárként a községekben és a termelőszövetkezetben — szólal meg. — Amikor a megbízatást elvállaltam, tud­tam: sok és felelősségteljes lesz a, feladatom. Nem csalódtam, de érzem, hogy szükség van rám, s megbecsülnek. A négy alapszervezet közül, amely hoz­zám tartozik, három községi, egy pedig termelőszövetkezeti. Most nyolcvanhat párttag te­vékenykedik nálunk. Falvaink kis zárt közösségek, sajátosak az itt élők gondjai. Néhány évvel ezelőtt Koczó József sem gondolt arra, hogy ilyen feladatot kap. Műszaki pályára készült, a váci tech­nikumban végzett 1969-ben, aztán tovább tanult volna, de első nekirugaszkodásra nem sikerült. A perőcsényi terme­lőszövetkezetben dolgozott gép­szerelőként. Talán el is vágyó­dott e tájról, ezért Budapesten a Folyamszabályozó és Kavics- kotró Vállalatnál keresett munkát, majd katonaideje le­teltével a Jégtörő VIII-as hajón szolgált gépészként. — Érdemes egy-két szót ej­tenem a katonaidőmről, ha már az életemről beszélek, mert az meghatározó volt a pályám szempontjából — teszi hozzá. — A második évben lehetősé­gem nyílt, hogy jelentkezzem a marxista-leninista egyetem­re. Középiskolás korom óta ér­dekelt a filozófia, s hirtelen felcsillant előttem a lehetőség. Felvettek, s a hároméves alap­képzést meg is kaptam. a komplex lakótelepek és a legfontosabb népgazdasági be­ruházások kivitelezését, a közmű-, mélyépítési és útépí­tési feladatok megvalósítását segítik. Fontos fejlesztési cél a már meglevő korszerű lakás- építési kapacitás bővítése is. Támogatást kapnak azonban más termelő ágazatihoz tarto­zó vállalatok is, amelyek az építőipar ipari hátterét bőví­tik, elsősorban a házgyári pa­nelek készítéséhez szükséges sablonok gyártásnak, az építő­gépek javításának és alkat­részellátásnak fejlesztésével. Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium — illet­ve képviseletében az Állami Fejlesztési Bank — a Magyar Nemzeti Bank és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium szakembereiből összeállított bizottság értékeli a vállalatok pályázatait, beru­házási javaslatait. Előnyben részesítik azokat a javaslato­kat, amelyek szerint a válla­latok nagyobb saját fejlesztési alapot és hitelt vonnak be a beruházásba és a gépesítéshez elsősorban szocialista import­ból szerzik be az új berende­zéseket s gondoskodnak szer­vezett, magas színvonalú ki­használásukról. Jelentkezett a hároméves egyetemi szakosítóra. Aztán — mint mondja — még jobban elmélyíti a tudását, mert hoz­zákezd még egy kiegészítő szakhoz. Ajtaja soha sincs zárva Gyors számvetés után kide­rült, hogy Letkés, Ipolytölgyes és Nagybörzsöny együttes lé- lekszáma sem haladja meg a háromezret. A környéknek nin­csen jelentősebb ipara, ezért az emberek inkább a távolabbi városokban keresik kenyerü­ket. Nyaranta persze megpezs­dül az élet. A hegyvidékiek apraja-nagyja a földeken dol­gozik, ha beköszönt a málna-, a ribizli szezon. Ez a legfonto­sabb munka e vidéken, de nem az egyetlen. Üjra olyan téma vetődik fel, amelyben Koczó József otthon érzi magát. Rövid gondolkozás után máris kész a véleménye. — Az utóbbi időben inkább arra törekszünk, hogy biztos megélhetési lehetőséget teremt­sünk az embereknek. Itt van például Nagybörzsöny esete. Elég gyengék a földek ezen a vidéken, s a hegyvonulatok miatt nehezen, fáradságosan művelhetők. Errefelé tehát a juhtenyésztést fejlesztjük a jö­vőben. Elég gyakran hallunk elma­rasztaló és kétkedő véleménye­Mérlegen az AFESZ-ek Tovább javul az ellátás A SZÖVOSZ elnökségének keddi ülésén a budapesti Áfész-ek helyzetét, tevékeny­ségét, fejlesztési lehetőségeit, valamint az egész szövetkeze­ti kereskedelem idei első fél­évi áruellátási tevékenységét értékelték. Az év első felében összessé­gében és összetételében is a tervek szerint alakult a fo­gyasztási szövetkezetek for­galma, amely a bolti kiskeres­kedelemben 9,3 százalékkal, a vendéglátásban 8,8 százalék­kal emelkedett. A szövetke­zetek a korábbinál kiegyensú­lyozottabb élelmiszerellátást nyújtottak. Az árukínálat ked­vező alakulásával lehetővé vált, hogy újabb községeket vonjanak be a szervezett hús­ellátásba. A téli tárolású alap­vető zöldségekből és gyümöl­csökből minden igényt kielé­gített a szövetkezeti kereske­delem és a primőrzöldségek többségéből is javult a kíná­lat. Az államival ellentétben a szövetkezeti kereskedelem ruházati forgalma — egyrészt a mennyiségi növekedés, más­részt az igényekhez jobban igazodó kínálat hatására — dinamikusan emelkedett. Az elnökség értékelése sze­rint az év második felében a hazai ipar szállítókészségé­nek fokozódása és a nagyobb import nyomán tovább javít­ható az ellátás; \ két, amikor egy-egy ifjú em­bert felelős feladattal bíznak meg? Pedig a tapasztalatot csak a rendszeres, a komoly munkában lehet megszerezni. Minél előbb, annál jobb. Ko­czó József is azt ígéri: majd a munkájával bizonyít, mert úgy tartja, hogy az ember legfőbb mércéje ez. Önmaga és mások előtt. Ajtaja sosincs zárva, örül ha munkatársai egymás kezéből veszik a kilincset, s felkeresik problémáikkal; ér­zi megbíznak benne. Kikapcsolódás: a kert Baráti köréről, magánéleté­ről kérdezem. Tudom: ismerő­sei azok közül kerülnek ki el­sősorban, akikkel együtt dol­gozik. A járási KISZ-bizottság tagja, a KISZ KB mellett mű­ködő információs bizottságban az alapszervezetek és a veze­tés jó kapcsolatának kialakítá­sát segíti társaival. — Szeretem ezt a környéket, már nem vágyódom el — mondja. — Vámosmikolán élek családommal. Amikor ha­zafelé utazom, s figyelem a hegyeket, rendszerint meg­nyugtat a táj. Van egy kisker­tem virágokkal, növényekkel, ha jut rá időm, nagy szeretet­tel gondozom. Kitűnő kikap­csolódást jelent. Négy esztendeje, amikor a szentendrei járásban — még­pedig a visegrádi Silvanus szállodában — a Hazafias Népfront kezdeményezésére megrendezték az első orszá­gos környezetvédelmi konfe­renciát, kimondatott: leve­gőnk, vizünk tisztaságának megoltalmazása, a neurózissal fenyegető zajforrások csende- sítése, tájaink, természeti kin­cseink védelme társadalmi ügy, politikai kérdés. Az idő óta — Kecskeméten — újabb országos tanácskozást hívtak össze, s az elmúlt esztendő tavaszán az országgyűlés el­fogadta a környezetvédelmi törvényt. Koch megjósolta Hivatalában kerestem fel Matók Lajost,' a szentendrei járási pártbizottság első tit­kárát. A téma, amiről szót váltunk: mi történt, mit tet­tek a környezet védelmében ott, azon a vidéken, ahol első ízben gyűlt össze honi tájaink számos tisztségviselője, s megannyi tudományág képvi­selője — biológus, vegyész, orvos, szociológus és jogász —, meghányni-vetni a leg­sürgetőbb feladatokat. Akár jelképnek is felfogható a hely megválasztása, hiszen itt, a Dunakanyarban szinte együtt a természet valamennyi kin­cse, amit kötelességünk meg­őrizni, gyermekeinknek, uno­káinknak. Ijesztő példák so­kaságát olvashatni e témakör­ben, a természeti értékek, nö­vény- és állatfajok pusztulá­sáról, arról, mint váltak ka­nálissá a fejlett ipari orszá­gok folyói; arról, hogy he­lyenként a világon már-már katasztrofális méreteket ölt az élővilág pusztulása; arról, hogy eljutottunk abba a kor­ba, amelyet Koch, a neves bakteriológus megjövendölt, mondván: egykor ugyanúgy kell a zaj ellen küzdeni, mint ma a kolera ellen. S ez be- igazolódott. Szervezetünket oly hatások érik napról nap­ra. amelyeknek agresszivitá­sához alkalmazkodni szinte lehetetlen. Hazánk helyzete viszonylag kedvező, a környezetünk vé­delmét megalapozó legfonto­sabb intézkedéseket még ide­jekorán megtették az illetéke­sek. Gondoljunk csak például arra, hogy az ötvenes évek­ben megalakult a közegész­ségügyi és járványügyi háló­zat, melynek szakemberei évente 9,5 millió vizsgálatot végeznek. Másfél évtizede működik az Országos Vízügyi Hivatal a természet vizeinek tisztasága felett őrködő víz­minőségvizsgáló. és ellenőrző hálózata. Hazánk élővizeiből több száz helyen vesznek mintát, hogy elejét vegyék a nagyobb károsodásnak. S akad még számos, immár törvény előírta tennivalója ál­lami és politikai testületnek, társadalmi szervezetnek, gaz­dálkodó intézménynek és ma­gánembernek egyaránt. Meg­annyi gondot okoz utcákon, a közterületeket elöntő háztar­tási szemét. A környezetvé­delmi törvény összefogja a mindezekkel kapcsolatos jog­szabályokat. Földek, vizek oltalmában Hát a társadalmi háttér? — Az MSZ.1V1P szentendrei járási végrehajtó bizottsága először 19 < 5-ben foglakozott a környezetvéaelem témájá­val — mondja Matók Lajos —, akkor megállapította, hogy töDb hasznos intézkedés szü­letett ez ügyben, de hiányzott a kellő összehangoltság. Szükségesnek láttuk, hogy a feladatok egyeztetését egy társadalmi bizottság tartsa kézben, de időközben megvál­tozott a Hazafias Néprront szervezete, s ez a bizottság mindeddig nem kezdett mun­kához. Ami nem jelenti azt, hogy a járásban elhanyagol­ták volna a környezetvéde­lemből adódó tennivalókat, akiknek ez kötelessége volt. Kivált azóta, amióta megje­lent az 1976. évi második törvény, az emberi környezet védelméről, mely egyértel­műen tisztázta azoknak a fo­galmaknak körét, amelyeket környezetvédelmen érteni kell. Mint a járási első titkár 'el­mondotta, különös figyelmet fordítottak a földvédelemre, amelyről a törvény 12. és 14. paragrafusa rendelkezik. A hegyvidéki falvakban, erdők alján meghúzódó községekben — így Pilisszántón, Pilisszent- kereszten, Dunabogdányban és Pomázon — jó darab földek váltak parlaggá, nagyüzemi- leg nem művelthető területek. Tulajdonosaiknak sem volt kifizetődő burgonyát vagy ku­koricát ültetni ezekbe a táb­lákba, hiszen dézsmát szedett a termésből a vaddisznó, a szarvas. Az ily módon eró­ziónak — a termőtalaj leko- pásának — kitett földek hasz­nosítása 1976-ben megkezdő­dött, s folytatódik az idén, meg a következő években is. A parlagterületeket az állami tulajdonba vételt követően részben a Pilisi Állami Park­erdő Gazdaság veszi át, s er­dősíti, részben pedig igye­keznek bérbe adni rét- és le­gelőgazdálkodásra. Más téma: előfordult, hogy jól termő föl­dekét kiparcelláztak üdülőtel­keknek. A jövőben súlyos szankciókat alkalmaznak a termőföld megóvására. A legtöbb gondot talán a víz védelme okozza. A Duna menti települések szennyvizé­nek túlnyomó többsége tisztí­tatlanul kerül a folyóba. S noha első hallásra különösnek tűnik, de a településfejlesztés eddig nem ismert veszélyeket hordott magában. Arról van szó, hogy a járás helységei­nek többségében — mindösz- sze két falu a kivétel — ma már ott a vezetékes ivívóz, aminek következménye a ke­letkező szennyvíz mennyisé­gének ugrásszerű megnöveke­dése. Első a megelőzés Sürgető tehát a csatornázás. Előkészítés alatt áll a visegrádi csatornarendszer ki­építése — társulat alakult erre a munkára —, 1979-re megoldódik a budakalászi ipari és lakóterületi szenny­víz elvezetése és tisztítása, csatornamű épül Pomázon, amelyet a szentendrei szenny­víztisztító telep bővítését kö­vetően a város szennyvíz- hálózatába kötnek be. Terve­zik, hogy később a hegyi fal­vakban is zárt csatornarend­szer épüljön. Most minden­esetre a legfontosabb, említi Matók Lajos, hogy a kiemelt üdülőterületként számon tar­tott visegrádi csatornahálózat megépüljön, nagy segítséget adott ehhez a Dunakanyar Intéző Bizottság — húszmil­lió forintot — a többit a csa­tornatársulat, illetve a me­gyei tanács állja. A hatalmas mennyiségű szennyvizet „termelő” buda­kalászi Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalatnak saját derítő­je van, a járás másik textil­ipari üzemét, a Hazai Fésűs­fonó és Szövőipari Vállalat pomázi gyáregységét is bekö­tötték már a csatornahálózat­ba, s a következő években'— a csatornahálózat kiterjeszté­sével — a többi ipari üzem szennyvizének tisztítása is megoldódik. S ha már az ipari üzemek­nél tartunk, jegyezzük meg, hogy a járási pártbizottság felmérte és ellenőrizte, hogy ezek a vállalatok megtart­ják-e a környezetvédelem elő­írásait. Az olyan dinamikusan fejlődő községekben, mint Pomáz — ahol egy év alatt például ötszáz családi ház épí­tésére adta ki engedélyt — külön ipari övezetet jelöltek ki, ahová fokozatosan kitele­pítik a nagyközség levegőt, környezetet szennyező üze­meit. Megállapították az il- letékesék, hogy a nagyüzemi gazdaságok is gondot fordíta­nak a környezeti ártalmak megelőzésére, Pomázon és Dunabogdányban is ügyelnek a szarvasmarhatelepek kör­nyékének tisztaságára, parko­sítják az istállók tájékát. — A települések környezet- védelmével összefüggésben foglalkozott a járási párt- végrenaj tóbizottság az intéz­ményes szemétszállítás, kiter­jesztésével, amioen máris ko­moly eredményt mutatha­tunk fel. Fölszámolták az illetékesek a HÉV vonala mellett, Budakalász és Pomáz között található, továbbá a visegrádi határ Duna-árteré- ben korábban nyitott szemét­telepet. Megszüntetik a duna- bogdányi, szintén a folyót szennyező telepet is — sorol­ja Matók Lajos. — Ahhoz, hogy a bűzlő, rothadó háztar­tási hulladékok ne szennyez­zék a településeket, meg kell oldani a szemét zárt szállítá­sát, a nagyobb mennyiségű szemét lerakására szolgáló te­lepeken — Pomázon, Buda- kalászon, Csobénlkán, Duna­bogdányban és Visegrádon — a hulladék előírt kezelését. Mindehhez a Dunakanyar In­téző Bizottság és a Pest me­gyei Tanács fokozott anyagi támogatást nyújt. Házunk táján Hallom a járási pártbizott­ság első titkárától, hogy több községben — például Pomá- zon, Budakalászon, Tahitótfa- lun — gondot okoz az utcák, járdák tisztán tartása, s noha nem egy helyen alkalmazhat­nának utcaseprőket, nemigen akad vállalkozó erre a mun­kára. Locsoló-, meg söprő­kisgépek kellenének! Való igaz, például a műutak men­tén feltétlenül. De azért elkel­ne némi helyi igyekezet is. S most, hogy a szentendrei já­rásban megalakul majd az eddig hiányolt társadalmi bi­zottság, hát e kérdés megol­dását is teendői közé iktathat­ná. A járási hivatal tájékoz­tatta a községi tanácselnökö­ket, miben várnak társadalmi segítséget, miben kérik a he­lyi pártszervezetek, a KJSZ- fiatalság, s nem utolsósorban a tanácstagok segítségét. Jö­vőre valamennyi községi ta­nács végrehajtó bizottsága tes­tületi ülésen tárgyalja meg a feladatokat. S remélhetően akkorra már a tetteket is ér­tékelhetik. Társadalmunkban politikai kérdés a környezetvédelem. Törvényünk van, s a szocia­lista állam polgárát szolgáló óvintézkedések sokasága is. S az állampolgár felelőssége ? Azoké, akik nylonzsákokba gyömöszölt szemetet dobálnak el az öreg füzek között a Du­na partján, akik a konyhai hulladékot, rossz lábast, roz­zant sparherdet a vadvirág szegélyezte erdei tisztásra hordják. (Abba az erdőbe, amely hazánk első parkerde­je volt, s amelynek lenyűgö­ző szénséaét honi és külorszá- gi turisták tízezrei csodálják, keresnek benne felüdülést hétvégeken.) Van mit tennie az alakuló társadalmi bizottságnak a tu­datformálás terén. Utcaseprő kell a falvakba? Talán elég lenne, ha egy s más emberek nem öntenék a szennyvizet a járdára, ha régi jó szokás szerint — innen a mondás — legalább o saját portájuk előtt söprögetnének... Apor Zoltán Virág Ferenc Csőbe kerül a telefonvezeték A Vinnyica—Albertirsa között húzódó 750 kilovoltos távvezeték nyomvonalán a telefon­vezetékeket a földben levő közmücsövekbe építik, hogy a magasfeszültség ne zavarja a hang továbbítását. Képünkön Gomba határában dolgozik a posta brigádja. Geleta Pál felvétele; Fiatalon a vezetésben Tapasztalatot csak a munka ad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents