Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
PEST MEGYEI VHií PROLETÁRJAI, ESYESŰUETEXI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 175. szAm Ára 80 fillér 1977. JŰLIUS 27., SZERDA Belül S okféle gyenge pontját, részletét ismerjük a vállalati szervezetnek, de e sokadalomból is kitűnik elmaradottságával a belső érdeheltség. Az ösztönzésnek az a fajtája, mely fölbontja a kollektív érdekeltséget, testre szabja a feladatokat akár a gyáregység, akár az üzem, műhely számára, bár nagyon- is szükséges lenne, a munkahelyek többségén hiányzik. Igaz, ennek régmúltba nyúló okai vannak, légióként az, hogy a tervutasítások rendszerében évtizedeken át megszokták e részlegek, csak végrehajtanak, minden. lehetséges eszközzel előmozdítják a számukra előírt, ún. tervmutatók teljesítését. Érdekes módon, talán ösztönös ráérzéssel, a Nagykőrösi Konzervgyár már akkor megpróbálkozott a belső érdekeltség korszerűsítésével, a különböző gyártóegységek önálló elszámolásának kialakításával, amikor még vígan megéltek mások abból, hogy teljesítették azt, amit kirótt rájuk a tröszt, a minisztérium. Járatlan úton mentek, viszont tudták, hová akarnak elérni; ma a gyár belső érdekeltségi rendszerét nemcsak az iparágán, hanem a tárcán belül is a — ritka — példásak között tartják számon. A Nagykőrösi Konzervgyárban — ami az érdekeltséget illeti — nemcsak a földrajzilag elkülönülő egységek önállóak, így a Ceglédi úti kettes telep, a ceglédi gyáregység, néhány előfeldolgozó telep, hanem önállóak a törzsgyár kerítésén belül működő üzemek is. Persze, nem úgy önállóak, hogy azt tesznek, amit akarnak, hanem önelszámolásuk rendje azt serkenti, abban legyenek érdekeltek, ami a gyárnak is, a népgazdaságnak is hasznot hoz. M aguk gazdálkodnak például a bérrel, a készletekkel, saját hatáskörükön belül állapítják meg a létszámterveket ezek az önelszámoló egységek, ugyanakkor a műszaki fejlesztés, néhány más feladatkör nem decentralizált. Az általánosnak tetsző vázlatból rendkívül fontos elemet kinagyítva: a belső érdekeltség megteremtését az elvek tisztázása előzte meg. A gyárban fölismerték azt a — másutt máig is mellőzött — gyakorlati igazságot, s elvvé tették, hogy valaki csak abban lehet ténylegesen érdekelt, amire hatást tud kifejteni. Az elv éles késpengéje metszette el az összegubancolódott szálakat például a közvetlen termelés- irányítók érdekeltsége és a karbantartók érdekeltsége esetében. Attól sem riadtak vissza, hogyha úgy kívánta az érdekeltség, akkor szakítsanak a hagyományos felállással, s ösz- szevontak üzemeket, üzemrészeket — így a csomagolást a készáruraktárral —, mert rájöttek, s ez megint csak rendező elv, az érdekeltség súlya nagyobb, fontosabb, mint a szervezet megszokott hierarchiája. Az önelszámolásnak, az önállóságnak, annak, hogy a döntéseket ott hozzák, ahol a legjobbak hozzá az ismeretek, nemcsak a gazdasági haszna tetemes a konzervgyárban. Amint a pártbizottság titkára fogalmazta, nagy hatással volt és van a szervezet ilyen működése az üzemi, munkahelyi demokráciára, mondhatni, a feltételrendszer döntő eleme. A dolgozók ugyanis annál inkább fontosnak tartják közvetlen munkahelyük teendőit, hibáit, minél kevésbé általános az érdekeltségük. Mert ugyan érdekeltek abban, a gyár nyereséggel dolgozzon, de így, nagy egészében, számukra megfoghatatlan a hogyan. Amikor azonban egyikük érdekeltsége a gépkihasználást, másikuké a termékminőség javítását, illetve egyenletességét, a harmadiké a töréskárok mérséklését állítja a fő helyre, altkor a sokféle részérdekeltség végül is összegeződilt, találkozik a közös pontban, a gyári — és a népgazdasági — érdekek érvényesítésében. L ényeges és széles körből szerzett tapasztalatokkal járt az a vizsgálódás, melyet a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága bonyolított le a vállalatok belső érdekeltségi rendszerének helyzetéről. A konzervgyár példáját — ahol nem jártak a bevételi fő- igazgatóság emberei — pontosan azért taglaltuk ekkora részletességgel, mert — kivétel! Sajnos, a szabályként felfogható cégeknél — állapította meg az elemző vizsgálat — a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer elmaradt a vállalati önállóság adta lehetőségektől. A magunk jóval szerényebb körből szerzett ismeretei szintén arra figyelmeztetnek, belül, a gyárkerítések övezte mikrovilágban nagy bajok vannak az érdekeltséggel, s e gond terhe márcsak azért sem könnyebbedik, mert a cégek többségénél nem is tartják fontosnak a megfelelő ösztönzés kialakítását. Ügy vélik, a jobb nyereségmutató mindenkinek érdeke, kár tehát bíbelődni a részletekkel. Van eAe „igazolás” is, hamis persze, az esztendőnként kifizetett nyereségrészesedés, prémium összege. Mivel ez a legtöbb vállalatnál évről évre növekedett, már-már belenyugodhatnánk a vélt igazságba, nincs nagy baj a belső érdekeltséggel. A forint ez esetben a bajok takarója, elfödi, hogy a pénz egy része mögött nincs teljesítmény. Azért, mert követelmény sincsen, meg érdekeltség sem az esetleges többlet elérésében. Az érdekeltség hiánya vagy formális létezése — a közömbösség fóliasátra. A közömbösség pedig homok a gépezetben, szinte beláthatatlan következményekkel, hatalmas károk veszélyével. Elfogadjuk azt a véleményt, hogy az érdekeltséggel nem lehet mindent megoldani. Sokféle gondra azonban ez az egyetlen megoldás. Mészáros Ottó Az ENSZ XXXII. közgyűlése Napirend 124 időszerű kérdés A világszervezet székhelyén nyilvánosságra hozták az ENSZ-közgyűlés XXXII., 1977. szeptember 20-án kezdődő ülésszakának előzetes napirendjét. A napirend a nemzetközi helyzet 124 időszerű kérdését tartalmazza; a legfontosabb helyet a fegyverkezési hajsza megfékezésével, az általános és teljes leszereléssel, a gyarmatosítás végleges felszámolásával kapcsolatos problémák foglalják el. Baráti találkozó a Krímben Leonyid Brezsnyev és Kádár János megbeszélései Kedden a Krímben baráti találkozó jött létre Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára között. Leonyid Brezsnyev és Kádár János tájékoztatta egymást arról, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon miként oldják meg a kommunista és a szocialista építés időszerű feladatait; Leonyid Brezsnyev a tőbb'i között beszámolt a Szovjetunió új alkotmánytervezetének össznépi vitájáról. Kádár János hangoztatta, hogy a magyar dolgozók e tervezetet a fejlett szocializmus vívmányait tükröző történelmi jelentőségű okmánynak tekintik. Leonyid Brezsnyev és Kádár János megelégedéssel szólt a sokoldalú szovjet—magyar kapcsolatok fejlődéséről és mélységesen internacionalista jellegéről. Nagy figyelmet fordítottak a szakosodás és az együttműködés további elmélyítésének lehetőségéire a két ország gazdaságának legfontosabb ágazataiban, s ezzel párhuzamosan részvételükre a KGST keretein belül a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatásában. A felek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről. Leonyid Brezsnyev és Kádár János aggodalmát fejezte ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Afrika egyes térségeiben katonai ösz- szetűzésekre került sor. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság meggyőződéssel ellenzi az államok közötti viták erőszakkal történő megoldását. Az ilyen jellegű konfliktusok nemcsak az érintett népek érdekeivel ellentétesek, hanem ellentétesek az egész nemzeti felszabadítási mozgalom, a világbéke érdekeivel is. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a konfliktus Befejezéshez közeledik az aratás Műszerekkel minősítik a gabonát Próbamalom őröl, Farínográí dagaszt * Országszerte jól halad a betakarítás, a gazdaságok | __ amint arról a MÉM-ben tájékoztatást adtak — ki- I használják a kedvező időjárást. A kalászos gabona ve- | tésterületének 85 százalékán már végigvonultak a kom- i bájnok. Befejeződött az aratás Csongrád és Szolnok me- I gyében, és nem sokáig vannak már kinn a határban | Hajdú-Bihar, Baranya és Békés megyében az arató- | cséplő gépek. Ha az időjárás továbbra is kedvez, és | esőzés nem zavarja meg a még lábon álló gabona levá- 1 gását, úgy a hét végére, az északi megyék kivételével, I mindenütt a magtárakban lesz a búza. | Az aratás utolsó időszaka nagy figyelmet követel a | kombájnosoktól, mert a termés most már tökéletesen | beérett, és számolni kell a pergési veszteséggel; ennek | megelőzésére ösztönző premizálási rendszert alakítottak | ki a gazdaságokban, és ezzel anyagilag is érdekeltté te- I szik a kombájnosokat a veszteség csökkentésében. Az aratás kiegészítő műveletei meggyorsultak, a | tarlót elmunkálják és sokfelé kerül sor másod- és tarló- = vetésekre. Eddig 60 ezer hektáron újították fel a föl- ! det vetésekkel, a másodvetemények jó része takarmány, i kisebbik része zöldség. Jóval az aratás megkezdése előtt hírlett már, hogy a búza objektív minősítése küszöbön- áll. Rövidesen 5 laboratórium működik a megyében, melyeknek feladata lesz a búzafajták béltartalmának pontos és alapos vizsgálata s az eredmények alapján való minősítése. Boros Andrást, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját kerestük fel a kérdéssel: mit jelent mindez közelebbről és miképp valósul meg a gyakorlatban? — Az érvényben levő szabványok idejétmúltak s nem egy esetben a búza-liszt-ke- nyér hármas viszonylatában eltérő kritériumokat tartalmaznak. Ahhoz, hogy az étkezési búzát sütőipari célra a legmegfelelőbben használhassuk fel, miközben a szabványelőírások és az árfeltételek között kialakul a jó összhang, feltétlenül tudnunk kell, hogy pontosan melyek az átvett és feldolgozandó búza beltartalmi értékei, öszszetevői. Jelenleg a malmok őrlési technológiája eléggé fejlett ahhoz, hogy megőrizze a búzában rejlő jó tulajdonságokat, ugyanakkor semmiféle malomipari művelettel nem lehet pótolni esetlegesen hiányzó sütőipari tulajdonságokat. — Ma még csak az objektív minősítés főpróbája zajlik: a rendelkezésünkre álló műszerekkel, szakképzett emberek vizsgálják a beltartalmi értékeket azárt, hogy az eredményekről idejében és folyamatosan tájékoztassuk termelő partnereinket. Ök a búzák sütőipari értékeléséhez csatolják saját információs anyagukat — fajtamegjelölés, agrotechnikai módszerek — s így alaposabb áttekintést kaphatnak arról, melyek a haszonnal vethető búzafajták. Eddigi vizsgálataink során 122 mintát vett ütik, 20 ezer tonna búzamennyiséget bíráltunk el, s megállapítottuk, hogy a legkedvezőbb sütőipari értéket a Bálázzák a szalmát a ceglédberceli Egyetértés Tsz földjén. Képünkön: Jankó Péter gépkezelő cseréli a zsineget a kötözöfejen. Geleta Pál felvétele Martonvásári—2-es fajta, a GKF—2, valamint Bezosztá- ja—1 és a Jubilejnaja—50 elnevezésű fajták mutatták. Ez már csak azért sem érdektelen, mivel a megye vetésterületének mintegy felét Be- aosztája és Jubilejnaja adja. Takarmánybúzákból nem termel jelentős mennyiséget Pest megye: a búza-vetésterület mintegy 17 százalékán van mindössze takarmánybúza. Ennek ellenére előfordult, hogy takarmánybúzát étkezésiként kívánták értékesíteni, kockáztatva a jó üzleti kapcsolatokat, hiszen a laboratórium biztonsággal kimutatja a különbözőséget. Nem lehet elég sokszor elmondani: a takarmánybúza-fajta nem alkalmas malomipari vagy sütőipari célokra. Csak étkezési búzafajtától lehet remélni a megfelelő sütőipari értéket. Sőt: az alapos vizsgálatok még egyes étkezési fajták alkalmasságát is megkérdőjelezik. — Mit és hogyan vizsgálnak a laboratóriumok? — Sikértartalmat, sikérrterü- lékenységet, fehérjetartalmat, keményítőtartalmat. A központi laboratórium korszerű új műszere az NSZK gyártmányú Farinográf, mely parányi dagasztócsészében gyúr- ja-dagasztja tésztává a lisztet, miközben egy írószerkezet diagramra rajzolja fel azt, hogy az oszlop szélességétől- elhajlásától függően milyen a tészta minősége. Speciális, laborméretű próbamalom egészíti ki a szerkezetet, melyen előzőleg a vizsgálandó búzát megőröljük, vizsgálathoz előkészítjük. Egyébként hasonló műszert már hazánkban is gyártanak, s kettőt mi is vásárolunk az úgynevezett Va- lorigraf okból, melyek működési elve azonos a nyugatnémetével, viszont jóval olcsóbbak. A fehérje- és ké- mányítőtartalmat is gyors módszerekkel vizsgáljuk úgy, hogy 1978-tól kezdődően a megyében létesülő öt laboratórium a megye egész területét ellátja, pontosabban felméri majd. — Hozzáértők mondják, hogy nem mindig az acélos búza a legjobb minőségű. Lehetséges ez? — A népszerű acélos jelző konzisztenciát takar: vagyis színt, állagot, formát. Ez az esetek többségében jelzi a kedvező béltartalmat, innen is adódik elterjedt használata, amellyel korábban minősítették is. Most viszont a formai elemekre való tekintet nélkül, kizárólag a béltartalom lesz döntő az elbíráláskor. Ez utóbbi pedig rövidesen és egészében objektívvá válik. « Be. L által érintett államok mindent megtesznek a tűzszünet eléréséért és a béke helyreállításáért határaikon. A tanácskozás során rámutattak, hogy a szocialista közösség országai az utóbbi időben több ízben szót emeltek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és a cél elérése érdekében számos konkrét javaslatot terjesztettek elő. Ezzel egyidejűleg a szocialista országok a maguk részéről kedvezően fogadják más országok minden olyan javaslatát, amely elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését, a megoldásra váró problémák rendezését, az államok közötti béke és együttműködés fejlődését. A kommunista és munkás- mozgalom fejlődésének kérdéseivel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev és Kádár János ma is érvényesnek mondotta az európai kommunisták berlini értekezletén levont következtetéseket. Különösen kiemelték annak fontosságát, hogy a jelenlegi körülmények > között szilárdítsák meg a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok, valamint a békéért és a társadalmi haladásért fellépő valamennyi erő internacionalista szolidaritását. A találkozót a teljes egyetértés, meleg és szívélyes légkör jellemezte. Még az idei nyárra készül Az érdi Ruhaipari Szövetkezetben szovjet megrendelésre 68 ezer darab frottírruhái készítenek. Képünkön a Haladás szocialista brigád tagjai, akik számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy a szállítmány időben megérkezzék a megrendelőhöz. Nagy Iván felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte .Ibrahim Nasirt, a Mal- div Köztársaság elnökét, országa nemzeti ünnepe alkalmából. Alfredo Guevara kubai kulturális miniszterhelyettes, a Kulturális Minisztérium meghívására július 22, és 26. között hazánkban tartózkodott, s megbeszélést folytatott dr. Molnár Ferenc államtitkárral és Szabó B. István film- főigazgatóval. Alfredo Gueva. ra-t fogadta Aczél György miniszterelnök-helyettes is. Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására kedden hazánkba érkezett dr. Otmar Emminger, az NSZK-beli Deutsche Bundesbank elnöke. Megbeszéléseket folytat a két központi bank közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről, és nemzetközi pénzügyi kérdésekről. Dr. Szentistványi Gyulánknak, a HNF OT titkárának vezetésével, a Román Szocialista Egységfront Országos Tanácsa meghívására küldöttség utazott Bukarestbe, ahol megbeszéléseket folytat a két front együttműködését érintő kérdésekről.
