Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
\ FŐT Három ój autóbuszváró Egyre nagyobb a forgalom a Foton közlekedő helyközi autóbuszjáratokon, ezért a lakosság kérésének eleget téve. a fontosabb megállókban fedett várókat építenek. Eddig három váróhelyiséget adtak át, egyet a Lenin úton, a másodikat a Március 15. utcában, a harmadikat a Lenin út és Kazinczy utca sarkán. A kivitelezők és összeszerelők a helyi Béke Termelőszövetkezet dolgozói voltak. Jegyzet Szabadtéri szórakozás A váci Madách Imre Műve. lödési Központ falragaszokon és műsorfüzetében adta hírül, hogy nyáron sem maradunk szórakozás nélkül, szerdánként a valóban szév környezetű zeneudvarban szabadtéri estéket rendeznek. A műsorban korábbi nagy sikerű filmek, illetve színházi esték váltják egymást. Régi dilemmára keres megoldást a művelődési ház vezetősége. Arra ugyanis, hogy nyáron hosszabbak az esték, általában jó az idő, több a szabad időnk, mégis alig találunk megfelelő szórakozási lehetőséget. Az első ilyen szerda este szintén szórakozást ígért, a Hangverseny Bangladesért című film felújításával. Nem is maradt jegy eladatlanul. De vesznek-e még egyszer? A film ugyanis nemcsak régi siker, hanem agyonkopott kópia, rosz- szabb még az előzetesként be. mutatott Chavlin-produkció minőségénél is. Hiába a 10 akusztika, ha valamiféle szobahangszóró próbál megbirkózni a térrel. Ha mindezt még az is súlyosbítja, hogy a gépkezelő sem birkózik meg feladatával, s a közönség a régi dalia, mok helyett, sípolást és zörgést hallhat, bizonyosan oda a szórakozás. Javítják a vasúti kocsikat A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében évente körülbelül 1400 személyszállító vasúti kocsit vizsgálnak, javítanak meg. Szóród Károly és Szőke Ferenc középfeljárót hegeszt. ☆ Az üzemben készülnek a vagonok ülései is. Szabó Istvánná, Cséplő Irén és Mészáros Andrásné a másodosztá- | iyú kocsik fejtámaszait szere- A li össze. Ifj. Fekete József felvételei VÁCI NAPLÓ EST M EGY El HÍRLA P K ÜLŐ N KI ADAS A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE Piaci jelentés A nyári szabadtéri szerda esték első közönsége azért jól vizsgázott. Nem fütyült, nem dühöngött. Aki megunta a megpróbáltatásokat, szép csendben hazament, akik türelmesebbek voltak, megvárták a végét, s talán még abban is bíznak, hogy a legközelebbi program egy kicsit jobban sikerül. Cs. A. EDZETT IFJÚSÁGÉRT Lövészet Az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom járási lövészversenyét kilenc csapat részvételével rendezték meg. EREDMÉNYEK Légpuska, férfi egyéni: 1. Vladár Lajos, 2. Bánik László (Márianosztra), 3. Bogdányi János (Letkés). Női: 1. Med- gyesj Eta (Göd, MHSZ), 2. Svecz Magdolna, 3. Bábik Lászlóné (Márianosztra). Légpisztoly, férfi egyéni: 1. Bábik László, 2. Vladár Lajos (Márianosztra), 3. Nagy Zbl- tán (Nagybörzsöny). Női: 1. Horváth Edit (Váchartyán), 2. Bábik Lászlóné, 3. Svecz Magdolna (Márianosztra). Kispuska, férfi egyéni: 1. Kutrovics Lajos, 2. Lövész Károly, 3. Helembai Mihály (Vác, Forte). Női: 1. Mocsári Ildikó, 2. Svell Klára, 3. Svell Magdolna (Márianosztra). Kispuska, férfi, csapat: 1. Vác, Forte, 2. Váchartyán, 3. Márianosztra. A legjobban szereplő versenyzőket és csapatokat plakettokkal és oklevelekkel jutalmazták meg. Asztalitenisz Az ötödik fordulóval befejeződött a járási asztaliteniszbajnokság tavaszi idénye: Márianosztra—Szob 4:6, Vámos- mikola—Perőcsény 5:5. A tavaszi végeredmény: első Vámosmikola 7 pont, második Perőcsény 6 pqnt, harmadik Szob, 5 pont, negyedik Ipolydamásd, 2 pont, ötödik Márianosztra, 0 pont; meggy ára 20 forintra mérséklődött. Az egres 12—15, a ribizli 18 fórintért kelt el. Az édesalmát az őstermelők 4—6, a viszonteladók (igaz szépet) 16 forintért adták. A rétesalma ára 20 forint volt. Láttunk körtét, 12 forintot kértek kilójáért. Baromfit csak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdasága hozott. A kilón aluli csirke kilóját 32 forintra mondták. Az előnevelt csirkéket a téeszárusok 21 forintra tartották. Tojást 1,50-ért adtak. XXI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1977. JÚLIUS Z., SZOMBAT Nyújtott műszakban, túlórázva Rekonstrukció az Erdei Termák Vállalat üzemében Naponta ötezer hektoliter sört palackoznak Vác északi városkapujában találjuk a Kőbányai Sörgyár kirendeltségét. Sokat emlegetik a nyári kánikula napjaiban, különösen akkor, ha nincs hűsítő ital az üzletekben, a vendéglátóhelyeken. — Nyújtott műszakban, túlórázva dolgozunk — mondta Gajdár Istvánná kirendeltségvezető. — Automata töltősoraink naponta 500 hektolitert palackoznak a keresett italból. Hatalmas tartálykocsikban érkezik a sör Kőbányáról, itt lefejtik, üvegbe töltik és lezárják. — A ’minőségi sörökből is jut az elárusítóhelyekre, a vendéglők pedig hordós sört kapnak. A fokozott igények kielégítésére, jó minőségű csehszlovákiai, lengyel és NDK-beli palackozott sört Is adunk a fogyasztóknak. Nagy a területünk, a váci, a gödöllői és a szentendrei járásokon kívül. Nógrádinak Is szállítunk, Rétságra, Balassagyarmatra. A kirendeltségeken az aranykoszorús Dunoltanyar és a bronzko-zorús Béke szocialista brigád derekasan helytáll a legmelegebb napokban Részt kértek a társadalmi munkából is, s önzefen segítségnyújtásukért legutóbb nnegkanták a Várt vámosi Ta- rérs és a Has-iopc Népfront várort bisotfságának elismerő oklevelét. ☆ Az Erdei Termék Vállalat Sebes Imre utcai telepén nagy a felfordulás: építkeznek, üzemet bővítenék. A rekonstrukció az újabb tervfeladatok végrehajtását segíti majd, előreláthatólag a jövő szezon kezdetétől. Az üveges szikvízgyártás — három évtized után — megszűnt ezen a helyen, csak ballonokban készül szóda, üzemeknek. vendéglőknek. Az ETV váci telepe — az épületkorszerűsítés és az új gépsorok beállítása után — a szörpgyártásról átáll üdítőital készítésére: az Etűd üdítőital-család termékeit készíti majd a Dunakanyar lakóinak, nyaralóinak. Az itt dolgozó 12 nőnek munkát adtak az építkezés idejére: a vállalat nagymarosi Szörpüzemében dolgoznak. A lakosság nem érez hátrányt a rekonstrukció miatt, mert Szob és Nagymaros gondoskodik a kánikulában a •mind népszerűbbé váló üdítő italok szállításáról. P. R. Vác a hazai lapokban A Szfervezeti Élet, a Magyar Vöröskereszt negyedévenként megjelenő folyóirata idei második számában közölte Barát Endrének, a váci járási párt- bizottság első titkárának ismertetését, a Vöröskereszt szerepe és működése címmel. A Vas Népe című megyei lap, Ott még azért nem tartunk! című glosszájában, a Kék fény adása nyomán, a haráasolás magasiskolájának minősíti a váci vasárubolt vezetőjének bűncselekményét. A Magyar Hírlap híradása szerint, 125 személyes, korszerű óvoda épül a váci Forte gyárban. Az építkezés jó ütemben halad, s az intézményt kis lakóik előreláthatólag még az idén birtokba vehetik. A Muzsika legutóbbi száma elismerőleg írt arról, hogy bemutatták Vácott Sugár Rezsőnek a város alapítása 900. évfordulójára komponált, Paraszti háború (Dózsa György emlékére) című oratóriumát. Az Autó-Motor az ötéves AFIT jubileumáról megemlékezve, részletesen Ismertette a váci üzem munkáját, mellyel az V. ötéves terv idején 300 ezer gépkocsit javítanak, tesznek üzembiztossá. A Nógrád nevű megyei lap hírül adta, hogy a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében 25 leány szerzett júniusban szakmunkásképesítést. Munkába állásuk előtt az új szakmunkások 10 napig üdülnek a vállalat balatonfüredi nyaralójában. P. Lapunk tegnapi számában Jakus Lajos, dr. Rusvay Tibor és Mészáros Gyula írásait idézve, szembesítettük a véleményeket arról, hogy lakott vagy romváros volt-e Vác 1663-ban, a török kivonulása után? Most dr. Vass Előd történész, a megjelenése előtt álló Váci monográfia e korszakának szerzője összegzi a vitát és fejti ki véleményét. A PENOMH Budapesten Biztos győzelmet aratott Az öregfiúk labdarúgó-bajnoksága 13., utolsó fordulójában a PENOMAH Budapesten szerepelt: a Középületépítők ellen 2:0 (1:0) arányú győzelmet aratott. A PEKOMAH, jó játékkal, kétvállra fektette ellenfelét. Döntő volt, hogy a három középpályás kiemelkedő formában játszott. A gólokat Kis és Ozsvári szerezte. Eredményes játékáért a teljes csapat dicséretet érdemel, mégis ki kell emelnünk Kris- ka, Sima, Pintér, Liebhardt, Kis és Ozsvári teljesítményét. ■■ura Értesítés! Értesítjük a lakosságot, hogy a DCM agyagtaánya- Látóheav közötti villamos hálózató! üzembe helyezzük. — A vezeték érintése életveszélyes! Az újabb kutatások szerint, Vác a Duna mentén öt városrészre oszlott fel már a török hódoltság elején. Régebben csupán háromról, a várról, a magyar és német városról beszéltek, azonban bebizonyít- hatóvá vált egy déli és egy északi előváros létezése is. Témánk szempontjából különösen érdekes az északi előváros fekvésének tüzetesebb megvizsgálása. Ehhez nyújtott nagy segítséget a Jakus Lajos által ismét közölt, 1681. február 1-én kelt okmány is. Az okmány alján Vác pecsétjének lenyomata 1610. évi bevéséssel szerepel. A pecsét a város címeréül „Szűz Mária” ábráját mutatja. Közismert, hogy „Szűz Mária, karján a kis Jézussal” címerábrázolás a váci egyházmegye jelképe ma is, tehát Vácon csak olyar területen használták, ahol az egyházmegye vezetője, a püspök vagy testületé, a káptalan földesúri és egyházi hatalmai kapott. A váci polgárok tanácsának legkorábbi ismert pecsétlenyomata 1522-ből marad! fenn, melyen Szent Mihálj jelképe szerepel a város címereként. Ezt a szentmihályos címert 1584-ben is használták körirata szerint a „váci polgárok városának pecsétje’ volt. A váci polgárok városa akkor a középkori német város területén helyezkedett el, s bizonyos egyházi önrendelkezési joga is volt. melyet £ XVI. századra teljesen elmaVácott pénteken a burgonyát 8 és 10 forintért mérték. A zöldborsó kilóját 16—20 forintra tartották. A zöldbab ára az őstermelőknél 15—20, a tsz- árudákban 24 forintba került. kelkáposzta 7—10, a fejes káposzta 6, a karfiol 10—14 forintba került kilónként. A zöldség és sárgarépa csomóját 3—5, vegyesen 4—6 forintért adták. A karalábé darabjáért 2—4 forintot kértek. A fözőiök kilója 4 forintba került. Uborkát H—14 forintért adtak. A paprika ára 15—28 forint között változott, darabja 1,50—3 forintért kelt el. Paradicsomot 28—35 forintért lehetett kapni Sóskát kilóra 18, csomóra 2 forintért adtak. A vöröshagyma csomója 3—5, a fokhagyma darabja 2 forintba került. Láttunk rókagombát, kilóját 60 forintra tartották. Sampinyon gombáért a viszonteladó 70 forintot kért. Az eper 26, a málna 20 forint volt. Az őszibarack ára 20 —28, a sárgabaracké 20—25 forint között változott, a Megjelenés élőit a monográfia A város valóban romhalmaz volt Mindent megváltoztató két évszázad gyárosodé polgárok megőriztek. Tudjuk, hogy 1571 körül Vácon már minden magyar reformátussá lett, ennek ellenére a „Szűz Mária” és a „Szent Mihály” katolikus jelképet mégis tovább használták, mert területi jogot őrzött. A tizenötéves háború (1593— 1609) harcai Vácot 'teljesen romhalmazzá tették, 1604-ben a város a református Bocs- kay István fejedelem uralma alá került, a városból a katolikusokat kilakoltatták, s az összes templomot (török dzsámit) lefoglalták; 1606 után Vác 13 évig a Habsburgok magyar királyságához tartozott, területén -a katolikus vallás elsőbbségét biztosították. Az 1610-ben vésetett szűzmáriás pecsétnyomó mögött tehát nem az egykori német város területét képviselő városi tanács állott. Akkor létezett még a német város területén egy másik városi tanács is, amit 1612. május 4-én, Vácon kelt levelük bizonyít. A falakon kívül Az 1620-as évek legelején Vác ismét török uralom alá került, s a városból a református magyarokat a sáncon kívülre szorították. Ezt bizonyt- ja Evlia Cselebi török világutazó és Eduard Brown angol orvos is. Több utalás beszél arról még, hogy a nógrádi várban élő püspöki helynök huszárjait a váci református prédikátor elűzésére használta fel, amit csak azért tehetett meg, mert a református templom a város török védelmi rendszerén kívül volt. A török kiűzésének idején tehát volt egy török Vác és egy református magyar Vác. Miksa bajor választófejedelem csapatai 1684. június 27-én, legyőzve Kara Mehemed nagyvezér seregét, benyomultak a városba, s a teljes váci török- séget, a csecsemőtől az aggastyánig, lemészároltak, a várost felgyújtották, a sáncokat felrobbantották. Vác égését Schulhof Izsák budai kereskedő a budai vár Bécsi kapujából nézte végig, ahogy erről budai krónikájában megemlékezik. Még abban az évben a város földesura, Kéry János püspök elfoglalta székhelyét és a református templomokat lefoglalta. Ezzel kapcsolatban sokan — én magam is — tévedésbe estünk, amikor a Szt. Mihály templomra gondoltunk. Vácot 1684. novemberében kapitánya, a töröknek szabad elvonulás feltételével feladta. A törökök viszont a feltételt nem tartották meg, bosszúból, a korábbi vérengzésért, a kivonuló császári őrséget felkoncolták. Néhány hónap után Sátán Ibrahim pasa Vácot kiürítette, felgyújtotta és sáncait ismét felrobbantotta. Lotharingiai Károly kezére tehát egy teljesen lerombolt és kiürített város került, ha a város fogalmát, mint eddig hittük, kizárólag a vár, valamint a magyar és német városrészek középkori területére szorítjuk le. Kilencvenegy magyar Az északi előváros azonban többnyire megmaradhatott, s az elmenekült lakosság visszatérésével, újjáéledhetett. Jakus Lajosnak tökéletesen igaza van, amikor megállapítja az 1684 körüli váci városi tanácsról, hogy az a református egyházi vezetőséggel azonos volt, s tagjai „később kivétel nélkül szerepelnek a Kisvácra telepítettek között”, mivel már 1610, illetve 1625 óta ott Is laktak. Az 1712 után feltűnő Kis- vác községnek tehát korábbi évszázadokra visszanyúló története volt, amikor Hollonics Zsigmond püspök, a középkori vár, a német es magyar város területére a reformátusok betelepítését megtiltotta. Az 1696. évi megyei összeírásban 28 jobbágy és 63 zsellér, valamint egy megjegyzés a svábok gabonavetéséről szerepel, következésképp összesen 91 magyar református család feltételezhető létezése mutatható ki. A kérdés megoldásához, szerintünk, Vác város kiterjedését kellett tisztáznunk, minek után elmondhajtuk, hogy s középkori város fogalmát jelentő részben valóban minden romhalmaz volt. Csak a csaknem 60 évig háborítatlanul Vácon élő törökök kiűzése nyitotta meg a terület újra benépesedésének lehetőségét. Később, a XVIII. században, a püspöki uradalom telepítése nyomán Vác vároá belső részeinek elnevezései megváltoztak. A középkorban a német város a Szt. Mihály templom körül, a XVIII. században délebbre, a Burgundia negyed körül helyezkedett el. Az új telepítésekkel a mai Vác az utóbbi két évszázadban teljesen megváltozott mégha egy református magyai őslakos csoport folyamatossága kimutatható is. ★ Jakus Lajos cikkét, Mészáros Gyula és dr. Rusvay Tibor hozzászólását megköszönöm, véleménycseréjükkel bebizonyították, hogy a Vác monográfia megjelenése egyre sürgetőbbé válik, s hogy az-, milyen érdeklődő figyelem kíséri. Dr. Vass Előd Területi jogot őrzött
