Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

1977. JULIUS 20., SZERDA í/íídim Rozmaring Tsz Hűtőház - virágoknak Az ország egyik legkorsze­rűbb kertészeti hűtőházát és csomagolóanyag-raktárát épít­teti fel a budápesti Rozma­ring Kertészeti Tsz. A több mint 1300 négyzetméter alap- területű létesítmény lehetővé teszi az exportszállítások nö­velését. A hűtőtárolőlból kamnionok- kal számos külföldi országba szállíthatják majd el a külön­féle kertészeti termékeket, növényi szaporítóanyagokat. Mégpedig úgy, hogy emberi kéz nem is érinti majd a ké­nyes növényeket, a kamionok rakodását szállítószalagokkal oldják meg. A hűtőtároló egyik részlegében 5 millió növényi szaporítóanyagot tartósíthat­nak egyidőben, a növények rácsrendszeren gördülő kon­ténerekben kerülnek a hűtő­térbe és ebben a szállítóesz­közben hagyják el a létesít­ményt. A csomagolóanyag­raktár szintén korszerű kivi­telű; elősegíti majd az egyéb­ként is kitűnő minőségű vi­rágok és dísznövények érté­kesítésének fokozását azzal, hogy lehetővé teszi az áru gyors és pontos előkészítését. Augusztusban Pest megyében Gazdag nemzetiségi program Bár az idei év tavaszán már több nemzetisiági kulturális program színhelye volt Pest megye, augusztusban azon­ban több nemzetiségi rendez­vény lesz, mint volt eddig az egész esztendőben. A gazdag programsorozat augusztus 1-én Solymáron kezdődik. Itt rendezik meg a budai járás, és a 'megye nem­zetiségi együtteseinek talál­kozóját. Ugyanezen a napon Pilisvörösvárott tanácskozás­ra kerül sor, amelynek té­mája: a nemzetiségi hagyo­mány ápolásának szerepe a közművelődésben. Augusztus 7-én nemzetisé­gi folklórkiállítás nyílik a szentendrei megyei művelő­dési központban. Egy héttel később, augusztus 14-én cseh­szlovák—magyar baráti ta­lálkozóra kerül sor Szobon, a művelődési házban, amely­nek keretében a sturovói és a váci járás népművészeti csoportjai tartanak bemuta­tót. Augusztus 15-én Szenten-' rén avatják fel Ignatopity Jakov szobrát, amely után irodalomtörténeti tanácskozást rendeznek. Ugyanezen a na­pon szlovák nyelvű könyvki­állítás nyílik Pilisszántón és P ilisszentkereszten, Pomázon és Dunabogdányban pedig helytörténeti tárlat. A tak- sonyi művelődési házban né­met könyvkiállítást rendez­nek. A hónap legjelentősebb nem­zetiségi kulturális eseményé­re augusztus' 19—20-án ke­rül sor Szentendrén. Itt ren­dezik meg a XV. országos nemzetiségi fesztivált. Tizen­egy együttes lép majd dobo­góra a két nap alatt, köztük három — a tököli délszláv, a pilisszentkereszti szlovák és a nagykátai Tápiómente együt­tes — Pest megye képvise­letében. Augusztus 19-én német író— olvasó találkozót rendeznek Szigetújfaluban. Másnap Rác­kevén nemzetiségi közműve­lődési kiállítás nyílik, Nagy­teresén pedig nemzetiségi na­pot rendeznek. A hónap utolsó rendezvé­nyére augusztus 29-én kerül sor Szentendrén. A megyei művelődési központban ta­nácskoznak majd a megye nemzetiségi nyelvoktatói és szakfelügyelői a nemzetiségi oktatáspolitika időszerű kér­déseiről. Nyugodtan tegezhetsz... Elismerés, katonafiataloknak Üjsághír: a szentendrei Kos­suth Lajos Katonai Főiskola KISZ-bizottsága az 1976—17-es mozgalmi évben az elért ered­mények alapján elnyerte a Kiváló KlSZ-szervezet címet. — Ha öt percig nem cseng a telefon, már nyugtalan va­gyok, ilyenkor mindig az jut eszembe, hol lehetnek a fi­úk? Határozott, rokonszenves fia­talember Géczi Sándor fő­hadnagy, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola KlSZ-bizott- ságának titkára. S mivel ma­gunk is hosszabb időt töltöt­tünk főhadiszállásán, bizo­nyíthatjuk: a telefon percen­ként csörgött, egyetlen mon­datot sem tudtunk nyugodtan befejezni. A főhadnagyot azon­ban ez szemmel láthatólag cseppet sem zavarta: minden­kit készségesen útbaigazított, türelmesen, válaszolt, ha kel­lett, többször is elmagyará­zott egy-egy fontos dolgot, s amikor helyére tette a kagy­lót, soha nem hagyott kér­dést megválaszolatlanul. S amikor a legfrissebb elisme­rés, a Kiváló KISZ-szervezet cím elnyerése került szóba, társairól beszélt. Ifjúgárdista-század Pajtásklub — Főiskolánkon tizenöt ta­gú bizottság irányítja ezer­egyszáz KISZ-tagunk mun­káját. Tizennégy alapszer­vezetben ténykednek fiatalja­ink. A rendszeres és szerve­zett munka eredményeként az év elején összeállított akció­programot mindenütt mara­déktalanul véyrehajtjuk. Ügy érzem, a párt teljes támoga­tását élvezve, eleget tudunk tenni Legfontosabb felada­tunknak: igyekszünk jól fel­készült, az ifjúsági mozga­lomban aktívan dolgozó tisz­teket nevelni. S a KISZ Köz­ponti Bizottságától most ka­pott zászló kötelez is bennün­ket. .. S azonnyomban írjuk le: a szentendrei katonafiatalok megérdemelten jutottak az újabb elismeréshez: tavaly ugyanis a KISZ KB vándor­zászlóját nyerték el. Géczi Sándor segítőtársával, Németh Sándor főhadnaggyal, a KISZ- bizottság titkárával próbálta felsorolni mindazt, amiért felfigyeltek munkájukra. Ta­lán a legfontosabb: az isko­lai honvédelmi nevelést se­gítve minden alapszervezet patronál egy-egy úttörőcsa­patot a városban, illetve a já­rásban. A kapcsolat koránt­sem formális: a leendő tisz­tek rendszeresen találkoznak az úttörőkkel, s megismerte­tik a gyerekeket a katona­élet szépségeivel, nehézségei­vel egyaránt. Nagy részük van abban, hogy a helyi Móricz Zsigmond Gimnáziumban nemrégiben megalakult az if- júgárda-szakasz, s ezt már j követte egy újabb is: a Bem ' József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben. Tervük az, hogy a jövő tavasszal életrehívják a városban az ifjúgárdista- századot. A közelmúltban, új kezdeményezésként, sajátos lehetőségeik figyelembevéte­lével létrejött a Pajtásklub; a főiskolás fiatalok hetente egyszet* a tiszti klubban fel­ső tagozatos úttörőket látnak vendégül, akiknek kirándu­lásokat, vetélkedőket szervez­nek. S mindemellett, még pat­ronálják a 4-es számú óvodát. Jutott idejük arra is, hogy ez év tavaszán Csobánkán meg­szervezzék az egyetemisták és főiskolások harci túráját. Találkozás az osztályfőnökkel Talán felesleges folytatni a felsorolást, hiszen az elmon­dottakból kiderül: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ- fiataljai lelkiismeretesen te­vékenykednek az ifjúsági moz­galomban. S ebben jelentős szerepe van Géczi Sándor­nak. Szabolcsból indult, szü­lei négy testvérével együtt nevelték, s a családban szin­te mindenki a vasasszakma szerelmese volt. ftla már mo­solyogva emlékezik vissza a középiskolás évekre, hiszen osztályfőnöke azt mondta ne­ki: alkalmatlan a tiszti pá­lyára. válasszon más foglal hozást. Nem így tett, s mivel már gyerekkorában is érdek­lődött a harcászati techni­ka iránt, jelentkezett a főis­kolára. Felvették, s 1971-ben — huszonkét éves korában — dicsérő oklevéllel tisztté avat­ták. S amikor nemrégiben az egyik pályaudvaron összeta­lálkozott egykori középisko­lai osztályfőnökével, tanára tömören csak ennyit mon­dott: — Nyugodtan tegezhetsz... S a főiskola KlSZ-bizott- ságának titkáráról tudni kell még azt: négy évig csapat­tisztként teljesített szolgála­tot az egyik dunántúli egy­ségnél. Éppen többnapos gya­korlaton jártak, amikor kezé­be került a Néphadsereg cí­mű lap legfrissebb száma, amelyben pályázati felhívást olvashatott: tehetségkutató verseny kezdődött, s katonák, tisztek írásait várták. Géczi Sándor gondolt egyet, az árok­Hogy több legyen (20.) Zöld utat kapott a zöldség Hazánkban az önálló ház­tartások száma meghaladja a. hárommilliót, azaz — termelő­ként vagy fogyasztóként — ilyen hatalmas sereg ellen­őrizheti, s eltenőrzi is napról napra, mi hogyan alakul a zöldség- és gyümölcsellLátásban. Rögtön leírjuk: az idén lé­nyegesen jobb a helyzet, mint tavaly. Az árukínálat nagyobb, az árak mérsékeltebbek, s bár jókora vámot szedett a tava­szi fagy, az utóbbi hetek is­métlődő jégverése; a forgalom kiegyensúlyozottabb, az ellá­tás zavartalanabb az előző esz­tendeinél. Következetes figyelem A tömegkommunikációs esz­közök kora tavasz óta rendsze­resen nyomon követték, ho­gyan láttak neki a termelő gazdaságok, a fölvásárló vál­lalatok és szövetkezetek a ta­valy, az év második felében hozott kormányhatározatok végrehajtásának. A rádió mű­sora, a televízió híradásai, az újságokban megjelenő cikkek ezrei ugyan nem termeltek több zöldséget, gyümölcsöt, de tükrözték azt a következe­tes állami, társadalmi figyel­met. melyet a közellátás e na­gyon érzékeny pontja megér­demel. Zöld utat kértünk és kap­tunk a zöldségtermesztéshez. Tapasztalataink java része ör­vendetes. A korábbi évek meglehetősen merev frontvo­nalai, s az azokon zajló csa­tornázások helyett mind több tanújelét látjuk az érdekeltek együttműködésének, az erők ésszerű összefogásának, a köl­csönös előnyök keresésének. A kormányhatározatoknak is, a szemlélet változásának is ré­sze van abban, hogy a felvá­sárló szervek eddig az előző esztendeinél harmincöt száza­lékkal több zöldségre köthet­tek szerződést, s hogy a terme­lőtől a fogyasztóig vezető út kevésbé kátyús, mint volt ta­valy, tavalyelőtt. Ne becsül­jük le a termelői biztonság-fo­kozódását, az anyagi érdekelt­ség növekedését, ám bátran állíthatjuk, a változásokban része volt annak az erkölcsi ráhatásnak, ha úgy tetszik, nyomásnak is, amelyet a tár­sadalmi közfigyelem testesített meg. Ez utóbbi, azaz a fele­lősségérzet javára írható, hogy a gazdaságok sora kiemelkedő nyereséget nem hozó, sőt, oly­kor veszteséggel járó növénye­ket is termeszt, mert érzi, tud­ja, a közellátásban nélkülöz­Megnőtt az érdeklődés a me­zőgazdasági gépek iránt, az el­múlt év azonos időszakához képest lényegesen több kor­szerű berendezést vásároltak a termelők az első félévben. Hat hónap alatt 3175 traktor — a tavalyinál 700-zal több — és 1527 kombájn talált vevőre. A gépek jól segítik a nyári betakarítást, alkalmazásukkal a kombájn­park a termőterület hét szá­zalékát aratja le naponta. A mezőgazdasági vontatók is keresettek, a Szovjetunióból az első félévben 220 nagy tel­jesítményű T—150-es nehéz­traktor érkezett a vevőszolgá­lati állomásokra, a szintén a nehéz traktorok közé sorolha­tó Rába—Steiger magyar trak­torokból is 130-at adtak el és további 230 szállítására kötött szerződést az Agrotröszt az év második felére. Az egyik legkeresettebb traktortípusból, a szovjet T—100-as lánctalpas gépbői az ez évre szerződött 150­ből több mint 100 július elejéig beérkezett Érkeznek a csehszlovák Zetor 120-as traktorok is, ezek vár­hatóan tovább öregbítik majd a csehszlovák traktorgyár hír­nevét a magyar gazdaságok­ban. Az araitast kővető talajmun­kákhoz megfelelő felszerelést zásáirollhattalk, illetve szerez­hetnek be a továbbiakban is a termelők. Elegendő tárcsa, eke és más talajművelő gép van a raktárakban. A gazda­ságok kiszolgálása zavartalan. Az év második felében áll­nak majd munkába a nagy teljesítményű kertészeti gépek. Megkezdődött a zöldbab-beta- kárítók szállítása és értékesí­tése, július végéig várhatóan 54-et vesznek át a telepek a gyártól. A borsócséplők jó ré­szét a termelők már átvették. Az NDK-ból korszerű burgo- n yakombá jnoik érkeznek, 90- et eddig már átvettek az üze­mek, további 40 kombájn szál­lítása pedig szintén még a nyári hetekben esedékes. A kereskedelem az első félévben 50 százalékkal több fűkaszát és szecská­zógépet adott el, mint az első félévben. A to­vábbi igényeket szintén kielé­gíti az Agrotröszt, átmenetileg csak az okoz gondot, hogy az egyik rotációs fűkasza szállí­tásával a gyár megkésett. A háztáji és a kisegítő gazdasá­goknak további 340 motoros kaszát és munkagépet szerző­dött le az Agrotröszt az idén j eddig értékesített mennyisé- I gén felül. hetetlenek ezek. Persze, szó sincs arról, tartósan ráfizetést követeljen a termelőktől a társadalom, de átmenetileg, az érdekeltség, az együttműködés bonyolult viszonyainak rende­zettebbé tételéig, igényli ezt­A szövevény szálai Ne tagadjuk: a zöldség- és gyümölcstermelés eredményei korántsem a gazdaságok, azok vezetőinek szándékain múl­nak. Éveken át, enyhén szól­va következetlenül formáló­dott az érdekeltség, tekinté­lyes késedelem halmozódott, fel a gépi termesztésbe vételé­nél. a komplex gépesítésnél — kivéve a zöldborsót, a paradi­csomot —, a megfelelő hűtött raktárterek kialakításánál. Utalhatunk azután a kusza szövevény olyan szálaira is, mint az eszközellátás egyenet­lensége — ami a kistermelők és a nagy gazdaságok eseté­ben egyaránt igaz —, a vető­magtermesztés és -forgalma­zás, az oltvány-előállítás zök­kenőire, de arra is, hogy né­mely helyen baj van a felvá­sárlók hozzáértésével, szakmai alkalmasságával. Korántsem választottuk szét e hevenyészett felsorolással az összegabalyodott szálakat, de azt talán sikerült érzékeltetni: a kezdeti eredmények megtar­tása és továbbfejlesztése, a termelés és az ellátás egyen- le tiess égének megszilárdítása nem néhány intézkedésen, cselekedeten múlik. Rendkí­vül szerteágazó feladatokat szükséges megoldani, amihez a tudományos kutatásnak épp­úgy hozzá kell járulnia, mint az új formájú felvásárlói szer­vezetnek. Kiterjedt körben he­lyezhetők el tehát a teendők, s ami biztató, ezt az érintettek egyre inkább belátiák. Tartalék: a szervezettség Az országgyűlés legutóbbi, ülésszakán a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri expozé megkülönböztetett figyelmet szentelt a zöldségellátás válto­zásainak. s azokat biztatónak ítélte. Valóban, a felvásárlási árak átlagosan 15 százalékos emelése, a termelésfejlesztés­hez nyújtott állami támogatás — így például a gyümölcskul­túrák telepítésénél, haitatóhá- zak építésénél — okos helyi kezdeményezésekkel társult, egyebek között az Afész-ek termelési kedvet növelő ak­cióival. A különböző, s óha­tatlanul részletekre vonatkozó intézkedések, lépések ugyan­akkor arra is figyelmeztettek, nagyobb szervezettségre, elő­relátásra van szükség, sőt, egyes helyeken a szervezés minimumának kialakítására. Hatalmas árutömeg sorsát, útját kell jól elegyengetni. Tavaly például 308 ezer tonna paradicsomot, 200 ezer tomja zöldborsót, 73 ezer tonna zöld­paprikát, s 672 ezer tonna al­mát értékesítettek a termelők. Idén nem kisebbek, hanem nagyobbak a feladatok, s ezért .megnő a rugalmasság, s gyors áttekintés, ha kell, em­berek, eszközölt, áruk átcso­portosításának szükségessége jelentősége. Amihez elsősor­ban minden érintettől a kö­telességek maradéktalan telje­sítése szükségeltetik, ám az a többlet is, amit a megoldá­sok kölcsönös keresetének, a partner. érdekei tiszteletének, együttműködési készségnek nevezhetünk. Nem mindenáron Tavaly 94 ezer tonna bur­gonyát vásároltunk külföldön, s ennek következménye volt a zavartalan kínálat. Az ilyen vagy hasonló tények azonban elgondolkoztató jeleket is rej­tenek magukban; legfonto­sabbként azt, hogy az ellátás hosszú távon nem hagyatkoz­hat a kerül, amibe kerül meg­oldásokra. Átmeneti intézke­désekre mindig is szükség le­het — a zöldség- és gyümölcs- termesztés erősen függ az idő­járástól —, de a megnyugtató megoldást a hazai termelés fo­lyamatos fejlesztése, korszerű­sítése kínálja. Ennek jeleit — az öntözés fokozott hasznosí­tásától a több gazdaság ala­kította társulásokig, a háztáji és kisegítő gazdaságok nö­vényvédelmének megszerve­zéséig — vizsgálódásaink so­rán örömmel láttuk. Ezeknek a jeleknek egysé­ges rendszerbe ötvözése már ma feladat, s holnap még in­kább az. Nem mindenáron, költséget alig bánva, hasznot éppen csak figyelve kell a ter­melésfejlesztésit folyamattá tenni, hanem a társadalmi és a termelői, forgalmazói érde­kek közelítésével. Erre — la­punk hasábjain is publikált tények igazolták — lehetőség van, t akár a paprikatermesz­tést nézzük, akár az öntöző- rendszerek bővítését, a fej­lesztési források koncentrá­cióját. Egy valamire nem nyíl­hat lehetőség. Arra, hogy a megtermelt áru kárbavesszen. ne jusson el megfelelő minő­ségben a fogyasztóhoz, a fel­használó iparhoz. S ahogy gya­rapodik a megtermelt áru mennyisége, úgy kell rövidül­nie s gyorsulnia a termék mozgásának — akár hűtőház­ba, konzervgyárba, aikár üz­letbe kerül —, mert ami itt a kevesebb, az az ellátásban — mennyiségben, árban, válasz­tékban — a több. Kis Kovács Sándor Hidrológusok találkozója Az UNESCO és az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Központ ebben az esztendőben nyolcadik alka­lommal rendezte meg a nem­zetközi hidrológiai továbbkép­ző tanfolyamot. A hathónapos gyakorlati foglalkozás kereté­ben ismerkedett a hidrológiai kutatások legfrissebb nemzet­közi és ’ - '1 eredményeivel, a gyakorlati hidrológia korszerű módszereivel. Áttekintést kap­tak a magyar vízgazdálkodás továbbképzésen 8 ország 14 helyzetéről és feladatairól is. hallgatója 500 órás elméleti és 1 A tanfolyam kedden zárult. Mit kínál a ruhaipar? Idén már gyártják Tíznél több nagyvállalat és az ország legjelentősebb fel­sőruházati szövetkezetei tar­tanak börzét a hónap végéig a BNV 23-as pavilonjában. A rendezvény keretében a köny- nyűipar felvonultatja leg­újabb termékeit, amelyekből a nagy- és kiskereskedelem szakemberei megrendelhetik a jövő évi árujukat. A mostani börzén dől tehát el, hogy a kiállított ruhák, öltönyök, ka­bátok közül melyeket fogják sorozatban gyártani, azaz, ho­gyan öltözködhetünk 1978- ban. Ez az árubörze tehát jobban befolyásolja jövő esz­tendei ruházkodásunkat, mint a Magyar Divat Intézet be­mutatókon látott prognózisai. Az egyik legnagyobb magyar ruhagyár, a Május 1., amely­nek Cegléden is van gyáregy­sége, már üzleteket kötött. parton ülve, tollat, papírt vett elő, s megírta egy nehéz,^ fá­rasztó nyári gyakorlat törté­netét,' felidézve egyik tanul­ságos élményét. Az írással továbbjutott a következő for­dulóba, aztán újabb anyagot küldött be, s végül kapott egy értesítést: ő lett a pályázat győztese. Már elkötelezte magát — Soha nem felejtem el azt a napot. Nem sokkal ezután kerültem Szentendrére, jelen­legi beosztásomba. Ma már örülök, hogy így történt. A közeljövő terveiről szól­va megemlíti: jövőre szeret­né megkezdeni tanulmányait a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démián. És mi lesz az írással? Nem töprengett, azonnal vá­laszolt: — Megmarad hobbynak. Ha van egy kis szabad időm, azonnal tollat fogok a kezem­be és írni kezdek. Az ifjúsá­gi mozgalommal már nehe­zen tudnék szakítani... Falus Gábor Elegendő a gép az aratást követő munkáéhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents