Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

Milliós beruházások Feszített tempóban — időre befejezbetők Rendszeres a tájékoztatás A Vác városi párt- és taná­csi szervek rendszeresen figye­lemmel kísérik, hogy terv sze­rint épülnek-e a különböző ipari, kereskedelmi, szolgálta­tási és egyéb célt szolgáló be­ruházások. Legutóbb a párt­végrehajtóbizottság foglalko­zott a témával. . Pálmai Lászlótól, a városi pártbizottság titkárától meg­tudtuk, hogy a város idei ter­veiben egyebek között 280 la­kás, egy 75 személyes óvoda, a 2 millió forint költségű Gelka- szerviz, a Deákvári Étterem, a városi útjprőpalota, a 12 tan­termes általános iskola, vala­mint a központi rendelőintézet építése szerepel. összességében ezek az át­alakítások, felújítások, il­letve új beruházások 110 millió forintba kerülnek. Idén adják át rendeltetésé­nek az M—5 jelű, tízszintes lakóházat, amelyben 65 ta­nácsi lakás lesz. Jelenleg a negyedik szintnél tartanak a kőművesek, a műszaki átadás határideje november 30-a. Az építők az utóbbi időben _ gyor­sabban dolgoznak, mint koráb­ban, a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a város ve­zetői rendszeresen tájékoztat­ják egymást. Bízhatunk benne, hogy határidőre valóban elké­szülnek a lakások. A végrehajtó bizottság ülé­sén arról is szó esett, hogy ez­után meg kell szigorítani az épületek átvételét, mert sok a jogos minőségi kifogás. Az Országos Takarékpénztár közreműködésével, az idén 131 lakást kapnak a tulajdonosok. E lakások lényegében már el­készültek, csupán az M—4-es épület hiánypótlási munkáit végzik az építők. Az érvény­ben lévő rendeletek értelmé­ben, a lakások döntő többségét fizikai dolgozók kapják. A szövetkezeti lakások kö­zül 44 készült el az idén, közü­lük huszonnyolcba a tulajdo­nosok már beköltöztek, továb­bi tizenhatot most adnak át. Azt is megtudtuk, hogy jövő­re 100 mua.oüsózovouivczeu la­kást épíieneuc. Eves óta sok fórumon esett szó arról, hogy nagy szüksége van a városnak központi ren­delőintézetre. A kiviteli tervek régen el­készültek, támogatást is kapóit a tanács, az épít­kezés is megkezdődött, az idén az alapozási munká­kat fejezik be. Az oktatási, illetve kulturá­lis beruházások közül az úttö- röházat és a gyermekkönyvtá­rat már átadták rendeltetésé­nek. Augusztus 20-án avatják fel a Hársfa utcai, 75 szemé­lyes óvodát, mely 9 millió, költ­séggel épült. A közelmúltban hírt adtunik arról, hogy a pártbizottság, a tanács és a DCM szocialista szerződést kötött: segíti a Gom- bási úti 12 tantermes iskola építőit, a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Váiiliailaiat. Idén az épület szerkezeti munkái készülnek el. Itt jegyezzük meg, hogy féltig kész a Háimán Kató Általános Iskola rekonst­rukciója is. Július végére tető alá kerül a Deákvári Étterem, sőt körü­lötte parkot is létrehoznak. A Gelka-szerviz is jó ütemben épül, már a belső vakolását végzik a kőművesek, «valószí­nűleg novemberben átadják rendeltetésének. Egymillió fo­rintért bővítik a Gombosi lakó­telep közműveit, újabb félmil­lió forintot fordítanak a Duna- parti sétány építésére. A tanácsi beruházásokkal kapcsolatban azt állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az első félévi határidőket többnyire nem tartották meg az építők, de a végső határidőre többségük még­is elkészülhet. Néhány olyan beruházásról is szó volt az ülésen, amelyeket nem a tanács fedez, mégis a helyi lakosság javát szolgál­ják. Elkészült a Kötöttárugyár mintaboltja, a Szabadság téri reggelizőhely átalakítása azon­ban késik, de az átadásra így is sor kerülhet november 7-ig. Szeptemberben vagy október­ben kezdik meg építeni a 600 méteres, Földvári téri bisztrót és eszpresszót. Átdolgozásra szorulnak viszont a deákvári és kisváci ÁBC-áruház tervei. Cs. A. Önálló egészségügyi irányítás Dunakeszin A dunakeszi városi tanács végrehajtó bizottsága döntése szerint, megalakítják a városi közegészségügyi és járvány­ügyi felügyeletét és az egész­ségügyi osztályt. Hozzáláttak a szakorvosi ren­delőintézet átszervezéséhez is: a rendelő ezután már nem tar­tozik a váci Szőnyi Tibor Kór­ház felügyelete alá. Az egészségügyi osztály és a KÖJÁL augusztus elsejétől kezdi ©1 munkáját XXI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1977. JÜLIUS 19., KEDD Mérlegen az egyesült szövetkezetek gazdálkodása Fokozatosan javulnak az eredmények Fonójáték Püspökhatvaniak sikere Szlovákiában Bizonyíték, képviselet JÜLIUS 4—12. KÖZÖTT rendezték meg a szlovákiai Detván a Xíi. nemzetiségi folklórt eszti vai t. Hazánkat ezen a szlnpompás kulturális seregszemlén a püspökhatva­ni Öntevékeny Művészegyüt­tes képviselte, Lami István Mikulás napi fonójáték című munkájának bemutatásával. A rangos mezőnyben Ju­goszláviát, Lengyelországot, Franciaországot, Kanadát és Texasi képviselte egy-egy együttes. Vendéglátóink jó­voltából, jutott idő próbák­ra, kirándulásra és ismerke­désre is. Már az érkezés napján iga­zi fesztiválhangulat fogadta a csoportot. Hatalmas pla­kátok, jellegzetes detvai dí­szítések hívták fel a járóke­lők figyelmét a nem minden­napos eseménysorra. A FELLÉPÉSRE, a program szerint, 9-én került sor. Azt megelőzően, rangos szakem­berek előtt, valamennyi cso­port bemutatta műsorát. A turné harmadik napján, az esti órákban az egyik szomszédos településen lépett fel á püspökhatvani együttes. Vastaps volt a jutalom. Az első siker lendületet adott a további próbákhoz. A fellépést követően a Szlo­vák Rádió és Televízió fel­vételt készített a fonójáték­ról és részleteket rögzített a lakodalmasból. A fárasztó munka közben jól jött az Alacsony-Tátrába tett kirándulás. Július 9-én lépett fel az együttes a fesztivál színhe­lyén, Ödetván, festői környe­zetben. A szabadtéri színpadról több mint tízezer nézőt befogadó nézőtér tárult a szemünk elé. Csodálatos látvány volt a minden színben, népi hímzé­sekkel pompázó együttesek serege. Tánc táncot követett. A jugoszlávok tánca után a műsorismertető számunkra ismert helyiségnevet és sze­mélyneveket jelentett be. El­hangzott: Madarsko, Püspök­hatvan. .. Lami István, Ta- pody Józsefné. Együttesünk következett. MAR A MŰSOR ELEJÉN, a tisztán éneklő szólóéneke­sek vastapsra késztették a nézőket. A fonójáték végén a tánchoz az ütemet már a közönség adta, tapsával. Gratuláció gratulációt kö­vetett. Mindannyian átérez- tük azt, hogy egy országot, szűkebb pátriánkat, a váci járást, Ácsa térségét képvi­seltük műsorunkkal. Vezetők és csoporttagok bi­zonyítékot adtak arról, hogy hazánkban eleven a szlovák nemzetiségi kultúra, amely szabad hazánkban, békében, a szocializmusban bontakoz­hat ki igazán. KÖSZÖNET MINDAZOK­NAK, akik lehetővé tették, hogy területünk kulturális életének bemutatása a hatá­ron túl is lehetővé vált, cso­porttagoknak, vezetőknek egy­aránt. . Nagy László, az acsai pártbizottság titkára Helyi ÁFÉSZ- bizotfságok A tanácsok rendszeresen szá­mon kérik a Vác és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítési Szövetkezettől, hogy mit tesz a lakosság magasabb szín­vonalú ellátásáért? A jó együttműködéshez az is szükséges, hogy az ÁFÉSZ il­letékesei ismerjék- a helyi igé­nyeket, s a tanácsokkal is rendszeresen legyen kapcsola­tuk, ezért úgy határoztak, hogy helyi szövetkezeti bizott­ságokat alakítanak. Gombok — ezerszámra A győri Előre Halászati Tsz fóti gombüzemében havonta több mint egymillió poliészter-alapanyagú gombot gyártanak. Szerdahelyi Antalné és Papp Tiborné sorjázógépen dolgozik. Ifj. Fekete József felvétele a, járásban. Egy-egy szövet­kezet átlagosan 1400 hektár földterületen gazdálkodott, ami nemcsak országos, de a tájkörzet viszonylatában is szűk üzemi méretet jelentett. Ennek ismeretében, a járási pártbizottság, az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sének idején elkészítette azt a területfejlesztési tervet, mely a későbbiek során vég­bement szövetkezeti egyesü­lések alapjául szolgált. A tsz-ek száma 1917. ja­nuár elsejére tizenegyre csökkent, átlagos földte­rületük ugyanakkor 3 ezer 500 hektárra növekedett. Az egyesülések sorát a két budapesti, a IV. kerületi Bla- goev és a XV. kerületi Béke Tsz nyitotta meg, a gödi. il­letve fóti szövetkezeti egye­sülés maradt előkészítés alatt, a gödi és szokolyai szövet­kezet tagsága az év végével tervezi gazdálkodása össze­vonását. Ezzel megteremtőd­tek a szövetkezetek intenzív továbbfejlesztéséhez szüksé­ges körülmények. Az egyesülésekkel megszi­lárdult a vezetés, a vezetők szakmai, politikai képzettsé­gének színvonala emelkedett. Mindez természetesen szoro­san összefügg a szövetkezetek javuló eredményével. A ko­rábbi években előfordult, hogy több szövetkezet portáján is megjelent zárszámadás után a szanálási bizottság. A járási hivatal élelmiszer- . gazdasági és kereskedelmi osztálya a közelmúltban ele­mezte, hogyan hatottak a tsz- egyesülések a termelésre; Ked­vezőek a tapasztalatok vala­mennyi szövetkezetben. Az egyesült szövetkezetek gaz­dálkodására általában az jel­lemző, hogy már a fúzió első évében sikerült a belső tartalé­kokat mozgósítaniuk, a termelés hatékonyságát növelniük. Ezek a kedvező eredmények azzal 'magyarázhatók, hogy az egyesülések előkészítése igen alapos, körültekintő volt, a döntést megalapozó javasla­tokat sokoldalú számítások előzték meg. Az egyesülések jó politikai hangulatban, egy­öntetű vélemények alapján mentek végbe. A vezető gár­da úgyszólván. mindenütt megbirkózott a megnöveke­dett feladatokkal, és a tagság is nagy kedvvel látott mun­kához. öt cv alatt a búza ter­mésátlaga hektáronként 8 métermázsával emelke­dett, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora területről a szövetkezetek 600 vagon­nal több kenyérgabonát takarítottak be. A legfontosabb abraktaikar- mány, a kukorica termésát­laga 40 százalékkal növeke­dett, az egy tehénre jutó tej­termelés pedig már megkö­zelíti a háromezer litert. A munka hatékonyságának emel­kedését bizonyítja az is, hogy ez alatt az idő alatt az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték 96 ezer forintról 160 ezer forintra emelkedett. A szövetkezetek gazdálko­dásának mutatói egyértelmű­en azt igazolják, hogy a te­rület- és tőkekoncentráció, a várt helyzetnek megfelelően, a tsz-eket az intenzív fejlődés útjára terelte, hosszú távon biztosítva a bővített újra­termelés feltételeit. Török Antal Jegyzet A leszázalékoltuk ériekében Rokkantosítás. Riasztó szó. Lényegében azt a folyamatot jelenti, amíg a hosszasan be­tegeskedő embert, munkaké­pességének csökkenése miatt, a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugállományba helye­zik — olykor csak időlegesen, máskor, s ez a gyakoribb, véglegesen, addig, amíg korá­nál fogva s nemcsak betegsé­ge révén is megilleti a nyug­díj. A váci és járási munkaal­kalmasságot elbíráló bizott­ság előtt tavaly hétszázheten jelentek meg, s a szigorú vizsgálat után, közülük 543 emberről állapították meg,/ hogy munkaképességének 67 százalékát elvesztette, meg­illeti a nyugdíj, de az orvosok tapasztalata szerint azok is, akik nem érik el a munka- képesség csökkenésének ezt a jokát, jobbára táppénzes állo­mányban töltik az év nagy részét. Az is előfordul, hogy a le­százalékolt betegek visszatér­nek munkahelyükre, élve a nyugdíjasoknak biztosított le­hetőséggel, de ugyanabba a munkakörbe, amely súlyos megbetegedésüket is okozta. Természetesen ők is a táppén­zesek állományát növelik. Évtizedeken át még a szak­emberek sem foglalkoztak e helyzettel megfelelően. Né­hány éve, hogy országosan is felmérték az egészségügy, il­letve a munkaügy országos vezetői és megállapították: hathatós, gyors intézkedésekre van szükség. Ennek nyomán alakult meg Vácott is a rehabilitációs bi­zottság, dr. Fieszl Borbála reumatológus főorvos vezeté­sével. Azóta a nagyobb üze­mekben is létrehozták a bi­zottságot, hogy megkönnyítsék a leszázalékoltak újbóli mun­kába állítását, természetesen állapotuknak megfelelő mun­kakörben. Most azt tervezik, hogy a közeljövőben a váci szakorvo­si rendelőintézet reuma szak- rendelésének keretében, re­habilitációs tanácsadást szer­veznek. A tanácsadással hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a ke­resőképes korban 'levő embe­rek betegen is megtalálják azt a helyet, ahol alkotó tag­jai maradhatnak a társada­lomnak. Bányász Hédi A negyedik ötéves terv kezdetére a váci járás mező- gazdasági termelőszövetke­zeteinek többsége is megszi­lárdult. Néhány gazdaságban, elsősorban azokban, melyek­ben kedvezőtlenek a termő­helyi adottságok, alacsony a vezetési színvonal, a rendsze­res állami támogatás ellené­re sem sikerült a gazdálko­dást rentábilissá tenni. Amíg a szövetkezetek középtávú ötéves tervei a szakosodás irányába teremtették meg a továbbfejlődés lehetőségét addig ezekben a szövetkezetek­ben az eredményes gaz­dálkodás elérése volt a fő feladat. A kitűzött célok megvaló­sításának alapvető feltétele a szövétkezetek egyesülése Hőt éve, 1970-ben 29 terme­lőszövetkezet, közöttük há­rom szakszövetkezet működöti A fejlődésben nincs megái lás. Mindenfelé építkeznek Az OTP további segítsége nyújt a jövendőbeli lakástu lajdonosoknak. A KISZ-lakó telep szomszédságában válla latok, intézmények emelik a; újabb, emeletes háztömbö két. A Gombási úton jöv< őszre új általános iskolát ava tunk. S még az idén korsze rű étterem nyílik az új vá rosrész szívében. Tatarozzák, bővítik a ma­gánházak sokaságát. A Tölgy fa utca hosszában garázssor alapoznak, gépjárműtároló, építenek a kocsitulajdonosok A KISZ-lakótelep egyik ház­tömbje körül utat építette!? parkosítottak, társadalmi munkában. A legfiatalabbak birtokba vették a KRESZ-parkot. De­ákvár jövő nemzedéke jó­kedvűen kerékpározik a köz­lekedési jelekkel teletűzdelt utakon, a nyári napfény­ben. Papp Rezső ként, szőlőtelepülések, kuko­ricaföldek zöldelltek arrafelé a harmincas-negyvenes évek­ben. ★ Számiba veszem a felszaba­dulás óta oda telepített új lé­tesítményeket. A Petőfi Sán­dor iskolát, az ország első ABC-élelmiszeráruházát, az orvosi rendelőt, a gyógyszer- tárat, a szolgáltatórészleget. Piac segíti a beszerzést, olaj­kút a tüzelőellátást. A Ságvá- ri Endréről elnevezett könyv­tár a pártélet, a körzeti nép­frontmozgalom centruma is. Négy irányból érkezik oda többször helyi autóbuszjárat Kora reggel árusítják az új­ságot. Az önálló postahivatal s a jobb-rosszabb állapotban levő utcai telefonfülkék biz­tosítják a kapcsolatot a vá­rossal, a távolabbi helységek­kel. A Kálváriadomb mögött magasan fehérlő Szőnyi Ti­bor Kórház nemcsak Deák­várnak, de a teljes városnak jelentős egészségügyi létesít­ménye. A millennium utáni eszten­dőben épült az első lakóház­sor a váci vasútvonal és a Naszály közötti területen: az 1927-ben megjelent Váci Ka­lauz Vác új és fejlődő város­részeként említi. Abban az időben ott alig száznál több lakóház és villa állt. Utána következtek a szőlőhegyek, nyaralókkal, présházakkal. ★ A 80 éves település fejlődé­se csak a legutóbbi évtize­dekben vált dinamikussá. De­ákvár iétesülését Bauer Mi­hály rajztanár érdemeként tartják számon. A két világ­háború között ott élt, s onnan ment naponta kétszer is — gyalogszerrel — főtéri mun­kahelyére Wolkóber János gyógypedagógiai tanár, aki előre látta a városrész lövő­iét. Sokszor beszélgettem ve­le Vác Rózsadombjáról. Deákvár centruma az Ernst Thälmann tér. A cementgyá­ri 600 új lakás tette korsze­rű . városrésszé. Még sokan emlékének arra hngv a ré­gebbi Temető út folytatása­Ahol a szőlők, kukoricaföldek zöldelltek Deákvár — a fejlődés útján A nyolcvanéves település centrumában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents