Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-17 / 167. szám
A lakosság ellátásáért Ma még jelentős ellátási szerepe van egy-egy településen a piacnak: a lakosság többsége ott szerzi be a zöldséget és gyümölcsöt. A választék az utóbbi időben növekedett a fóti új piacon. Az őstermelők társaiként, megjelentek a szövetkezetek is. A községi tanács a régi helyről a Dózsa György út 50. számú ház előtti területre telepítette át a vásárlóhelyet, tetővel ellátott elárusítóasztalokat állítottak fel, s rendelettel szabályozta a pia« rendjét. Postaládánkból Miért a vágányzár? K. L olvasónk kérdezi, valóban Vác—Újpest között közlekedett-e az első magyarországi villamos Vasút, s valóban villamosítják-e ismét a vonalat? ,Vác nemcsak arról nevezetes, hogy ide érkezett a Nyugati pályaudvarról, 1846. július 15-én az első vonat: hazunkban 1912-ben nyílt meg az első szabványos nyomtávolságú villamos vasútvonal, Rákospalota—Újpest—V eresegy_ ház—Vác között. Az azon haladó mozdony teljesítménye még nem érte el a 2 ezer lóerőt sem. A villamosvontatásnak azóta, természetesen, újabb, tökéletesebb rendszerei alakultak ki. Európában a legtöbb fővonali villamos mozdony teljesítménye 2 ezer 500—4 ezer 500 lóerő köfeött van. A villanymozdonyok további fejlődését jelzi az Amerikából érkezett hír, amely szerint, amerikai—svéd kooperációban, elkészült egy 10 ezer lóerős villanymozdony. Most újabb villamosvonal kialakításának előkészületein dolgoznak, ezért a részleges vágányzár Vác—Vácrátót között: Galgamácsa—Aszód irányában lesz villamosvezetékű vontatás és általa korszerűbb a közlekedés. XXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM 1977. JÚLIUS 17., VASÁRNAP Szilajabb italok Szobrot Szigorú szabályok, szigorú ellenőrzés Aki még emlékszik a szobi gyümölcsfeldolgozó majdnem egy évtizeddel ezelőtti üzem- iroda-mindenes épületére, ha megint area jár, az,t próbálja megint megkeresni először. A bejárattól balra, ott is áll a régi épület, benne csak a gépeK és berendezések változtak, nagyobbak, termelékenyebbek, mint elődeik, de az épület végénél most már nincs kerítés, az üzem többszörösen kinőtte magát, s egy-egy újabb telekrészt vásároltak hozzá. Verseny a Colákkal A környékbeli bogyóstér- mteíő szövefckezieibeik azért adták össze az alapításhoz szükséges pénzt, hogy konkurenciát teremtsenek az akkori piacon egyeduralkodó nagy- vállalatoknak, s maguk sem hittélk, hoigy ekkoráira nőnek. A fejlődéshez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy ügyes fiatal szakemberek vették kézbe az irányítást, a kereskedést, rájöttek, hogy a következő években egyre nagyobb lesz a kereslet az ízletes alkoholmentes italok iránt.. A Colákkal vívott versenyben sem maradtak alul, mert a jó propaganda nyomán, sokan megkóstolták a szobi szörpöket. Az országban kevésbé alkalmazott hangyasavas technológia következtében viszont a szobi szörpök igen ízletesnek, eredetinek bizonyultak, s elnyerték a vásárlók kegyeit. Mindig tudtak a vállalatNem hűtőkocsiban érkezett Lefoglalták a romlott húst Gyors intézkedés a hiány pótlására beliek újdonságokkal is a piacra jönni, olyan szörpökkel, amelyeket addig kevéssé ismertek. Ma már több minit eigy tucat szobi szörp található az üzletek polcain. A régebbiek közül változatlanul kelendő a málna, a fekete- és pirosribiszke, a szamóca, és a jaffa, újabb a citrom- és narancsízű, valamint a Golden. Átütő sikert aratott tavaly a málnaízű és a szőlőből készült muskotályos. — Lesz-e az idén újabb, számíthatunk-e valamilyen csemegére? — érdeklődtünk Hemela Mihálytól, a vállalkozás igazgatójától. Válaszából megtudtuk, az üzemnek saját laboratóriuma van, ott és a Kertészeti Egyetemen kísérleteznek újabb termékekkel. Az igazgató a helyi laboratórium vezetőjéhez, Tölgyes Tibornéhoz irányított. A vegyészet a legtöbb ember számára titokzatos, fia mindent el is mondanak neki, akkor is keveset ért belőle, de, ha nem volt a kémia szerelmese, s ráadásul a partner sem közlékeny, bizony, nehezen fogja fel, mi is zajlik le az üvegcsövekben. Hogy miért a titkolódzás? Valószínűlég azért, mert senki sem szereti, ha újdonságairól más szakember is értesül, továbbá megeshet, hogy valamelyik eredménynek látszó próbálkozás végül is megbukik a szigorú gyártásengedélyezési vizsgálatok során. Hogyan születik? Tölgyes Tiborné szerint, nagyjából úgy kezdődik az egész, ahogyan a konyhában, befőzés idején. Természetesen azzal a különbséggel, hogy jó néhány olyan anyaggal dolgoznak, amilyen otthon nem áll a háziasszony rendelkezésére. Ráadásul a vegyész először kitalálja az ízt, s azt próbálja összehozni. Munkája közben azonban nagyon szigorú szabályok kötik. Egy milligrammal sem kerülhet több vagy kevesebb a szörpbe a( megengedett meny- nyiségű cukornál, tartósítószernél, festéknél, ízalakító anyagoknál. Ha mégis sikerül valamilyen ízletes újdonságot kiokoskodni, kezdődik a szigorú engedélyeztetési eljárás. Megvizsgálja a terméket a KÖJÁL, a Fővárosi Vegy vizsgáló Állomás, szakvéleményt ad a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Ha a vizsgákon a termék átesett, már csak piacot kell keresni számára, megismertetni, megszerettetni a kereskedőkkel és a vásárlókkal, s kezdődhet a vegyész által elkészített recept szerint a nagybani gyártás. A minőséget szavatolja, hogy nemcsak az üzembeliek vizsgálják rendszeresen a terméket, hanem ugyanazok az intézmények is, melyek ko rábban szakvéleményt adtak róla. ' A Uj szörp és desszertbor Üj szörp is készül a laboratóriumban, de, hogy milyen ízű és mi is lesz a neve, egyelőre titok, még nem kaptak rá gyártási engedélyt. Másik két termék azonban nemsokára a boltokba kerül. Egy kicsit szilajabb ital, mint a korábbi szörpök, most próbálkozik velük először az üzem: almából és ribiszkéből készítettek, sajátos technológiával desszertbort. Az egyiknek már a címkéje is kész, s talán még az idén találkozunk a félliteres palackokkal az üzletekben. Először 46 ezer palack kerülhet forgalomba Ha megszeretjük és keressük, jóval több is készülhet belőle. Csulák András JEGYZET Erdőink védelmében ALIG NÉHÁNY ESZTENDEJE, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda- | ság elhatározta, parkerdővé , alakítja át a Börzsönyt. A di- | cséretes szándékot jelentős anyagiakkal is támogatta _ a Dunakanyar Intéző 'Bizottság. A két szerv összefogásával, hamarosan esővédő házikók, szalonnasütőhelyek, autóspihenők jelenteik meig Börzsöny-szeirte. Az igazi turisták, a túracipő- sek és hátizsákosak, őszintén szólva nem örültek e változásnak. Mindenekelőtt azért, mert az erdők csendjét, nyugalmát és tisztaságát féltették a hétvégi erdőlátogatóktól. Mégis belenyugodtak, amikor látták, hány olyan ember válik természetbaráttá, aki ahhoz nem érez kedvet, hogy gyalog közelítse meg az erdő zugait, de szereti annyira a természetet, hogy ne a városban töltse mindig a hétvégét. AZ UTÓBBI IDŐBEN úgy tűnik, mégis csak az erdőt védő turistáknak lesz igazuk. A királyréti erdészet egyik dolgozójának és a verőcemaros— szokolyai pártbizottság titkárának szavai legalábbis erről tanúskodnak. Egy-egy nyári szombat-vasárnap után ölszámra gyűjtik össze Királyréten, a tó körül, az erdei falatozó és szalonnasütő környékén az eldobott papírt, kenyeret, hulladékot. Hiába építettek — nem kis költséggel — hulladékgyűjtő helyeket, jobb esetben csiak mellédobálják a szemetet, de — nem is ritkán — előfordul, hogy éretlen gubancok felgyújtják a fából készült szeméttárolókat. Gyakran csak az erdészek, vadőrök éberségén múlik, hogy nem támad nagyobb baj. AMIKOR AZ ERDŐGAZDASÁG VEZETŐI úgy döntöttek, hogy a Börzsönyből parkerdő lesz, az a nemes és dicséretes szándék vezette őket, hogy a fővárosból és Vácról gyorsan elérhető helyen mindenki számára alkalmas területet teremtsenek a kikapcsolódásra. Sajnálatos, hogy ezt a kikapcsolódást, a szándékolt pihenést néhányan — mert hisszük, hogy ők vannak kevesebben — felelőtlen és közveszélyes magatartásukkal megrontják. Nemcsak a környezetvédelmi törvényből fakad, de mindannyiunk jól felfogott érdeke is, rendszeresen túrázóknak, alkalmi erdőjáróknak és az erdő hivatásos gondozóinak, védelmezőinek, hogy a törvény adta lehetőségekkel, ha kell, feljelentéssel és birsággal is megfékezzük azokat, akik megszegik az erdő és az emberi együttélés alapvető törvényeit. Bányász Hédi A tömegsport és Dunakeszi Középtávú fejlesztési terv Évi százhatvanezer forint a tanácstól A várossá szerveződés számtalan feladata közül az egyik, nem is a jelentéktelenebbek közül való, hogy Dunakeszin is sikerüljön a település egészségére ható tömegsport-mozgalmat szervezni. Hogyan fogtak hozzá s milyen eredményeket értek el az elmúlt néhány hónapban, ennek néztünk utána. Az alapokat már nem kellett megteremteni, hiszen Dunakeszi sportmozgalma nagy múltra tekint vissza. Vasutas szakosztályai több évtizede jelentős eredményeket értek el és sokat tettek a munkások testedzéséért. Igaz, sokáig csak úri passzió volt a lovaglás, ma, hacsak félig legálisan is, sokan látogatják a lovardát. Figyelemre , méltó fejlődést ért el az iskolai és óvodai tesí- nevelés az utóbbi években. Persze, Dunakeszin is jói tudják, hogy bár az üzemek, iskolák, intézmények egyre többet tesznek az emberek egészséges életmódja, sportolása érdekében is, a lakosság és a dunakeszi dolgozók, bejárók többsége nem sportol. Hogy többet tehessenek a városi • rangú sportmozgalom megteremtéséért, a napokban megalakították a 13 tagú városi sportbizottságot. Elnök: Hoffmann Károly, aki a Vasutas Sportkörben is az elnöki tisztet tölti be. A bizottság többi tagja testnevelő tanár, szak- szervezeti vagy KlSZ-szerveze- ti sportfelelős, ketten pedig a városi tanács tagjai. Dr. Kalácska Lajos állatorvos lefoglalja a romlott húst. Dr. Kalácska Lajos szobi körzeti állatorvos lefoglalta és megsemmisítette a Pest-Nóg- rád megyei Húsipari Vállalat FL—20—19-es rendszámú gépkocsijának rakományát, a 344 és fél kiló húst, melynek értéke 16 ezer-569 forint. A rakományt a szobi Határ Étterem üzletvezető-helyettese és a szállítók vizsgáltatták meg. A hús az állatorvos szerint már zöldes színű volt, felülete nyálkás, tapadós, szaga kellemetlen. A szállítók elmondták, hogy délelőtt 11 órakor indultak útnak az este fél nyolckor lefoglalt rakománnyal, amely a Dunakanyar bal partján levő vendéglők hétvégi húsellátmánya volt. Mielőtt Szobra értek volna, se Nagymaroson, se Zebe- gényben nem vették át a nekik szóló szállítmányt. Az állatorvos véleménye szerint, nyilvánvaló, hogy a fagyasztott húst szakszerűtlenül rakták a levegőtlen kocsiba. Érthetetlen, hogy ha már nem hűtőkocsiban szállították — ez különben előírás —, miért tartott az út 8 órát? A szobi nagyközséigi tanács, illetve a váci járási hivatal másnap reggel azonnal intézkedett, hogy a vendégek ne maradjanak hús néűíküil szombaton és vasárnap. Reméljük, hogy a nagy kárt okozó gondatlanságért felelősségre vonják a vétekeseket. Irta és fényképezte: Grósz Sándor Jól felkészülten fogtak hozzá Aratás Áfagon Három terület gépeit vonták össze Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea János, szombaton és vasárnap dr. Pap Miklós tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórház- I ban (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi orvosi ügyelet telefonszáma: 11—525. A beosztás hétközben megváltozhat. Jó ütemben halad az aratás az Alagi Állami Tangazdaságban, ahol három kerület gépeit vonták össze egy területre: nyolc E—512-es kombájn és egy Claas-Dominátor 100-as vágja a kalászosokat. A váci kerületben arról érdeklődtünk, hogyan készültek fel a betakarításra, és milyen az alkatrészellátás? Megtudtuk, hogy a javításhoz szükséges alkatrészek beszerzését már a tavasszal megkezdték, s minden alkatrészt sikerült időben elraktározniuk, ennek köszönhető, hogy végeredményben egy hónap alatt készültek fel az aratásra. A gépészmérnök azt is elmondta, hogy a kombájnok javításában a kombájnvezetők is részt vettek, ezzel magyarázható, hogy a munka közben meglazult csavarok után- húzásán és a meghajtóláncok megfeszítésén kívül, különösebb javításra eddig nem volt szükség. A gazdaság alagi és váci kerületében eddig 70 hektár káposztarepcét és 370 hektár búzát arattak le a kombájnosok. A gabonát szükség szerint 7 —8 pótkocsis IFA-teherautó szállítja a tározóba. Az aratás közepén tartanak az Alagi Állami Tangazdaság- ban< A kombájnok eddigi biztonságos üzemeltetése és a folyamatos gabonaszállítás szervezettsége igazolja, hogy az állami gazdaság jól felkészült az idei aratásra. Irta és fényképezte: Dányi Miklós Simon József kombájnos Madár Ferenc pótkocsis IFA-jába üríti a gabonát. Első munkájukként, elkészítették a város sportegyesületei és a tömegsport-rendezvények középtávú fejlesztési tervét. Olyan, évfordulóikhoz kötődő versenyeket szerveznek, amelyek egyre több embert mozgatnak meg a városban. Az idén például megrendezésre kerül az Edzett ifjúságért mozgalom versenysorozata. Sportnapot tartottak úttörők számára, készülnek a gödi Fészek versenyeire, évente megrendezik az üzemek közötti kispályás női labdarúgó-bajnokságot, a felszabadulás ünnepén pedig váltó-futóversenyeket bonyolítanak le. A téli siporr tok közül lehetőség nyílik a korcsolyázásra: a 3. számú iskolában építenek jégpályát. A dolgozó nők számára már most is elkezdődött egy tornatanfolyam, a Vasutas tornatermében. Egyelőre csak húszán járnak rendszeresen, további jelentkezőket szívesen látnak. A konzervgyárban, ahol korábban társadalmi munkában építettek pályát, már a,z egyik pincehelyiségben kondicionáló terem is működik. Az ilyen önálló jkedvezményezések sóikat lendíthetnek a városi sportéleten. A sportbizottság távolabbi terveiben több érdekes ötlet megvalósítása szerepel. Például évente egyszer háztömbkörüli kerékpáros versenyt, összetett honvédelmi versenyt, szakszervezeti nagypályás labdarúgóbajnokságot és lövészversenyeket tartanak. A tömegsport fejlesztése nem csupán lelkesedés kérdése : a rendezvények szervezésére és egyéb kiadásokra csupán a tanács évi 160 ezer forintot költ. K. Sz. I.
