Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
1977. JULIUS 16.. SZOMBAT Előre gyártva A PEVDI lőszergyárában két hete kezdték el a 48x12 méter alapterületű készáruraktár építését. Az előre gyártott vasszerkezetből készült modem raktárhelyiség augusztus 20-ra készül el. Szabadságok, iizletpndok Javában tart a nyári idegenforgalmi szezon Szentendrén is, s az ember azt hiszi, ilyenkor bővebb az áruválaszték, hosszabb a nyitva tartási idő. — Sajnos, nem így van — mondja Szép Margit, a városi tanács osztályvezetője. — Az élelmiszerboltokat üzemeltető vállalat munkaerőgondokkal küzd, sokan szabadságra mennek, ezért, ha nem is egyszerre, de bezárják az üzleteket, vagy rövidebb nyitva tartási időben dolgoznak. Például a Dózsa György úti 72-es bolt betegség miatt zárva van. Jelezték, hogy a Bartók Béla úti üdét is rövidesen bezár, szabadság miatt. A Marx téri élelmiszerbolt havonta mintegy másfél millió forintos forgalmat bonyolít le. Klenner Rezsőné boltvezető így fogalmaz: — Legalább tizenhárom embernek kellene lenni az üzletben, de három ember dolgozik műszakonként, én pedig egész nap bent vagyok. Egyszerűen nincs ember. Lapunk július 12-i, keddi számában olvashattuk, hogy az üzemeltető cég, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Sziget- szentmiklóson is kénytelen volt bezárni egy forgalmas üzletet Aratnak Dwiabagdánybun Mára befejezik az árpa betakarítását Dunabogdány határában a szélben hajladozó gabonatáblák helyén a levágott tarlók sárga foltjai arról árulkodnak: már javában folyik az aratás. Jó messze a műúttól, kombájnok zakatolnak, a gépek körül szorgos- kodnak az emberek. Horváth Antalnak, a duna- bogdányi Úttörő Tsz elnökének tájékoztatása szerint július első napjaiban tartották Hosszú voll az út idáig... Három aranygyűrű tört énele Mi köti az embert hosszú éveken át a munkahelyéhez, egy adott üzemhez, vállalathoz, intézményhez? A válasz sokféle lehet. A BVM szentendrei gyára modem, korszerű üzem, de azért nem könnyű itt dolgozni. Mégis szép számmal vannak olyanok, akik éveket, évtizedeket töltöttek a gyárban, hosszú évek óta kötődnek munkahelyükhöz. Közülük most három emberrel beszélgetünk. Mindhármuk ujján aranygyűrű, rajta a gyár kezdőbetűi: BVM. A huszonöt éves jubileumra kapták. A művezető A mozaiklapgyártó üzemben gyors mozdulatokkal egy asszony szedi le a forgó hengerekről a ké6z lapokat. Tóth Imréivé. — Csak megmutattam nekik, hogy kell csinálni! —int társai felé, aztán az üzemvezető irodájában folytatjuk a beszélgetést. — 1949-ben kezdtem itt dolgozni — mondja —, a csiszolóknál, majd 12 évig préselő voltam. Elvégeztem a művezetői tanfolyamot, 1962- ben csoportvezető lettem. Több mint másfél éve megbízott művezető vagyok. — Nem nehéz munka ez egy nőnek? — Meg lehet szokni. Aztán megszeretni. Mert, ha nem szeretném, nem húztam volna le itt már huszonnyolc évet. Hogy mi köt ide? Sokéves barátság, ismeretség fűz bennünket egymáshoz, főleg azokhoz, akikkel együtt kezdtük a munkát. Kitüntetés? Volt egy pár. Négyszer voltam vállalati kiváló, egyszer pedig az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést is megkaptam. A jubileumon pedig ezt az aranygyűrűt. Az előadó Kovács Ferencné beosztá'r munkává; er.y-e'.öadó. Fizi kai munkaként kezdte, az tán 21 évig volt művezető. — Az első években azokon a régi, úgynevezett bunkós- préseken dolgoztunk. Egy műszakban 1200 mozaiklapot kellett leszedni. Csak maga a nyomófej 15 kilós volt. Két- ezernégyszázszor emeltem meg naponta. 1952-ben Kovács Ferencné is művezetői tanfolyamot végzett, s amikor a Csepel Autógyár épült, 32 emberrel födémbélés testeket gyártott a helyszínen, majd 11 évig a gyár váci telepén volt művezető. A szentendrei gyárban is sok-sok munkahelyen dolgozott. Aztán megbetegedett, könnyebb beosztást kapott. Most fejezte be a marxista egyetem hároméves tagozatát, a gyári pártvezetőság tagja. — Mi köt a gyárhoz, azt kérdezi? Fiatalon itt kezdtem az építőiparban, megszerettem ezt a szakmát. Hosszú volt az út idáig, de megérte. Szeretem az itt dolgozó embereket, a fiatalokat, akikkel érdemes foglalkozni. Háromszor voltam én is a vállalat kiváló, egyszer pedig az építőipar kiváló dolgozója. A brigádvezető Méhes Béla gumijavító karbantartó, 1950 óta dolgozik a gyárban. Zalából jött fel. — ötvenkét éves vagyok — mondja —, a gyárból szeretnék nyugdíjba menni. Már az elején magamfajta, hasonló sorsú emberekkel találkoztam, megszerettem őket, megértjük egymást, jól érzem köztük magam. Én a vagonki rákoknál kezdtem, abban a nagy sártengerben. Kemény munka volt. Most is igyekszem becsülettel helytállni, a Novikov szocialista brigád vezetője vagyok. És megbecsülnek. Én is az építőipar kiváló dolgozó- !a vagyok. Egyszer volt, hol nem volt. olt egyszer három aranygyűrű. Három munkás kapta becsületes munkájáért. meg az aratásban részt vevő kombájnok, vontatók, gépkocsik szemléjét. A gépeket újszerű, tesztlapos vizsgáztatásnak vetették alá, és a szigorú szemle ellenére is jól vizsgáztak. Mára befejezik a tavaszi árpa aratását. Negyvenhét Hektáron vetették ezt a gabonafajtát, a várható termésátlag 32 mázsa lesz hektáronként. A búza betakarításába is beiekezd- tek, de abbahagyták, mert még nem teljesen érett. Du- nabogdányban a járás többi mezőgazdasági területeihez képest az időjárási viszonyok következtében egy-két héttel eltolódik az érési idő, csak később tudják megkezdeni a búza betakarítását. A 170 hektáron vetett gabonából 40 mázsás hektáronkénti termésátlagra számítanak, az előzetes mérések alaipj áru Két kombájn arat és előreláthatóan csak augusztusban fejezik be a nyári betakarítást. . Ífi .j Na pirenden: az ingázók életkörülményei Közlekedési, vásárlási úondok — közművelődési tennivalók Megszokott mindennapi kép: reggelenként vonatra, autóbuszra ülnek, kompra várnak a révátkelőhelyeken, órákat utaznak, míg munkahelyükre érnek. Ugyanezt teszik délután és este, munka után, kánikulában, esőben, hóban, fagyban. Ingáznak. Okok és események A szentendrei járásban nyolcezren lakóhelyükön dolgoznak, a községekből eljáró dolgozók száma napjainkban megközelíti a kilencezret, közülük több mint ötezren a fővárosban, ezerötszázan pedig Szentendrén dolgoznak. Ugyanakkor háromezer azok száma, akik a fővárosból, Szentendréről, különböző községekből a szentendrei járásba ingáznak. Budakalászról több mint nyolc- százán, Pomázról ezerötszázan járnak Budapestre dolgozni, e két községben pedig ezerhét- százan dolgoznak Budapestről, Szentendréről, a járás többi településéről. A járásból eljáró, illetve a járásba bejáró dolgozók foglalkozás szerinti statisztikája is érdekes képet mutat. Az eljárók 38 százaiéira segédmunkás, 43 százaléka betanított, illetve szakmunkás, 18 százaléka alloalmazott vagy értelmiségi. A bejárók adatai kissé eltérnek ettől, viszont feltűnően magas az alkalmazottak, értelmiségiek aránya: 35 százalék. Az adatokból az is kitűnik, hogy indokolatlanul nagy az ingázó segédmunkások száma. Ezen a gondon csak átgondoltabb, tervszerűbb munkaerő-irányítással lehetne segíteni. Csobánkán, Kisorosziban, Pilisszentlászlón az ingázás ólra az, hogy helyben nincs munkalehetőség, másutt — például Visegrádon — az emberek nem találnak képzettségüknek megfelelő munkahelyet Késések, járatkimaradások Ezeket a statisztikai adatokat az a jelentés összegezi, amelynek alapján a járási párt-végrehajtóbizottság a bejáró dolgozók életkörülményeinek alakulását tárgyalta meg. Budakalászról, Pomázról, HÉV-vel, a többi községből autóbusszal közlekednek az ingázók. A HÉV-en a csúcsidőket leszámítva, megfelelő körülmények között utaznak, azonban a Volán-autóbuszok, különösen az idegenforgalmi szezonban, túlzsúfoltak. Különösen télen okoznak problémát a Pest megyei Kishajózási Vállalat üzemegységei. A kompjáratokon az időjárástól függetlenül gyakran nem tartják be a menetidőt, önkényesen leállnak, járatok maradnak ki. Kedvező lakáshelyzet Az eljáró dolgozók lakás helyzete kedvezőbb, mint az általános kép. Ez természetes is, hiszen többségüket a megfelelő lakás készteti ingázásra. Gondot jelent viszont, hogy a bevándorlás következtében Budakalászon és Pomázon ugrásszerűen nőtt a lakosság száma. Az albérletben élő gyermekes családok gondjait a helyi tanácsoknak és a munkahelyeknek közösen kell megoldaniuk. A lakások 93 százalékában van villany, rohamosan emelkedik a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma. viszont a lakossági szolgáltatások színvonala és meny- nyisége nem kielégítő. Az eljáró dolgozók 62 százaléka a munkahelyén vásárol rendszeresen. sokan még a napi élelmiszert sem a lakóhelyükön szerzik be. A községekben lévő boltok áruválasztéka nagyon szegényes. Sürgős tennivaló Pomáz kereskedelmi gondjainak enyhítése, mert itt már tarthatatlan a helyzet. A közművelődést intézmények sokféle módon keresik a kapcsolatot az eljáró dolgozókkal. A különböző klubok, TIT- ©lőadá?sorozatok terveinek ösz- szeállításánáil figyelembe veszik az eljárók igényeit is. A felnőttoktatásban részt vevők 62 százaléka az ingázók közül kerül ki. A szomszédok panaszt tettek Telefonoszlopokon, kerítéseken, falragaszok hirdetik Pomázon, Budakalászon, Szentendrén: kutyapanzió működik Pomázon, a Vár utca 8. szám alatt. Szabadságra menne, külföldre utazna, de kutyáját nem viheti magával? Ez ma már nem gond. Kosztot, kvártélyt adnak a szeretett boxernek, németjuhásznak, de még a korcsnak is a gazdi helyett. A panzió tulajdonosa, Papp László gondos, szakértő gazdája az elárvult ebeknek. A környék lakói azonban panaszt tettek, mert a kutyák éjjelnappal ugatnak, voni tanaik, neim lehet tőlük pihenni. Szólnak is a tulajdonosnak, csináljon valamit ezekkel a nagy behemót állatokkal, de ő szelíden mosolyog. — Június 15-én tették a szomszédok az első szóbeli bejelentést — mondja dr. Bódi Imre, a nagyközségi tanács csoportvezetője. — Kiküldtem Papp Lászlóhoz a mezőőrt, majd néhány nap múlva én magam is elmentem a helyszínre. Hat kutyát éppen sétáltattak, hét kutya volt a ketrecekben és hét saját tenyésztésű kölyökkutya. Papp László aranykoszorús állattenyésztőmester szerint a kutyák közül kettő a BM-től van nála szerződéssel. Ma írásos bejelentést tett az egyik panaszos, ennek alapján határozat készül: egy hónapon belül meg kell szüntetni a panziót. A Vár utcában fogukat vi- csorgató, csaholó kutyák szomszédságában beszéltem Papp Lászlóval: — Uram, szabadságra megyek, van egy kétéves boxe- rom, befogadná két hétre? — Hogyne. Napi harminc forint Mikor hozza? ha közbejön valami, meddig maradhat itt a kutya? — Ameddig akarja. Van, amelyik már két éve itt van. Visszamentem a tanácsházára, közben azon meditáltam: napi harminc forintjával mennyit lehet keresni néhány hónap vagy év alatt 10—12 kutyával?. Takaros summa jött ki. Ha meg is szüntetik a kutyapanziót, az eddig szerzett jövedelemmel mi lesz? Azért nem kell fizetni adót? Az úton támadt aggályaimat elmondtam dr. Bódi Imre csoportvezetőnek. Átmentünk az adóügyi csoportba, megnéztük Papp László kartonját. Ebádót, jövedelemadót egyáltalán nem fizet. Nem ismerem a paragrafusokat. de kíváncsi vagyok, mit szól mindehhez az állatorvos, a KÖJÁL és a községi tanács. — Holnapután. És esetleg, A kutyafáját! A lakóhely és munkahely kapcsolata is hatással van az ingázó dolgozók helyzetére, hiszen szakmai, politikai és kulturális képzésük tennivalói megoszlanak az üzemek és a. községek között. Gazdasági és szociális képzésben is szükséges az együttműködés, a kontaktus azonban nem kielégí- tőek. A községi tanácsok többsége csak esetenként veszi fel a kapcsolatot az üzemekkel. Kivételt képez a pomázi tanács, amely több budapesti nagyüzemmel, az Óbudai Hajógyárral, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalattal, a Ganz Villamossági Művekkel eredményesen dolgozik együtt. Az Óbuda Tsz, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára is egyre jobban erősíti kapcsolatait a helyi tanácsokkal. Lakásépítkezésekre, közművelődési intézmények támogatására, gyámügyekre, idősekről való gondoskodásra, tehát a társadalmi pártfogóhálózat szélesítésére, épül ez a kapcsolattartás. Politikai feladat! « A végrehajtó bizottság az elkövetkező időszak feladatait is meghatározta. Ezek szerint a községi tanácsok ugyancsak, napirendre tűzik és megvizsgálják a bejáró dolgozók élet- körülményeinek alakulását, a helyi tennivalókat, külön foglalkoznak a közlekedés, a gyermekintézmények, a kereskedelmi ellátás javításának feladataival. Jobban be kell vonni a község társadalmi életébe az ingázókat, gondoskodni kell tájékoztatásukról, emelni kell a körükben végzett politikai, kulturális nevelőmunka színvonalát. Tizenkétezer ember ingázik naponta a szentendrei járásban. A velük való törődés fontos politikai tennivaló. Hírek a városból — Villamosítás. Az elmúlt héten volt a Barackvirág út és környéke, a Bánáti-Sverák utca és az Apáti Abrakovics utca villamosbővitési munkáinak műszaki átadása. ”k — Elkészült az ÁFOR-töItőkút áthelyezési terve. A töltőkutat városrendezési szempontok miatt a Vasúti villasor és a HÉV vontatási telep között levő szabad területen építik fel. ★ — Hálózatbővítés. A Dunakanyar Tsz a László-telepen és környékén megkezdte a vízhálózat bővítési munkáit ★ — Vízkorlátozás. Szentendre város közigazgatási területére bevezetett vízkorlátozás továbbra is érvényben van. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Halmágyi Péter
