Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

1977. JtLIUS 16., SZOMBAT A BT előtt Vietnam tagfelvétele Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai pénteken meg­állapodtak, hogy a testület hétfőn foglalkozik a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ- tagfelvételi kérelmével. Moszkva Bírósági eljárás a gépeltérítők ellen Július 10-én G. Seludko és A Zagirnjak, akiket korábban lopásért elítéltek, kísérletet tettek arra, hogy az AERO­FLOT Peírozavodszk és Le­ningrad között közlekedő TU 134-es utasszállító gépét elté­rítsék. A repülőgépen 72 utas tartózkodott. A gép kényszer- leszállást végzett Helsinki re­pülőterén. A finn hatóságok letartóztatták a légikalózokat és a gépeltérítések megakadá­lyozását célzó nemzetközi ’megállapodásoknak megfele­lően átadták őket a szovjet félnek. A repülőgép az utasok­kal és a személyzettel együtt visszatért a Szovjetunióba. A gépeltérítők ellen bírósági el­járást indítottak és folyik a vizsgálat ügyükben. Augusztus elsején Választások Szíriában A Szíriái Kommunista Párt nyilatkozatban foglalt állást az augusztus 1-re kitűzött parla­menti választással kapcsolat­ban. A dokumentum bejelen­ti: a Szíriái Kommunista Párt 13 jelöltet indít, köztük Oraar Szibai jelenlegi közlekedési minisztert. A párt választási nyilatkozata hangsúlyozza: igen fontosnak tartja, hogy megszilárdítsák valamennyi nemzeti és haladó erő egysé­gét a szocialista országok kö­zösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoros együttműködést. A Szíriái Kommunista Párt nyilatkozatában követeli az állami szektornak a magántő­kével és a bürokráciával szem­beni hatékony védelmét, a dolgozók életszínvonalának emelését. A KCNA hírügynökség pén- i teken beszámolt az KNDK te­rületére csütörtökön behatolt | amerikai helikopter lelövésé- , nek körülményeiről. A jelen- ' tés szerint a helikopter átre­pülte a demarkációs vonalat, s ezt követően a koreai néphad­sereg légelhárító tüzérei figyel­meztető lövést adtak le az el­lenséges helikopterre, és leszál­lásra kényszerítették. A leszál­lás után a koreai néphadsereg katonái ismételten jelezték az ellenséges helikopter legénysé­gének, hogy maradjanak he­lyükön. Az ellenséges helikop­ter azonban, figyelmen kívül hagyva ezt, a levegőbe emelke­Jew York A terror éjszakája után... ben New York már egyszer 13 órán át áram nélkül volt, s akkor nagy ígéretek hangzot­tak el. A rablások, a tüzek okozta kárt, a termelés kima­radása okozta veszteségeket és a zárva tartott üzletek veszte­ségeit sok száz millió dollárra becsülik. A szövetségi energiaügyi bi­zottság vizsgálatot indított az áramszünet okainak pontos felderítésére, s erről szóló je­lentését két héten belül ter­jeszti Carter elnök elé. A bi­zottság képviselője közölte, hogy a legnagyobb amerikai város áramellátásáért felelős Consolidated Edison társaság nem tette meg a szükséges in­tézkedéseket az energiarend­szerben mutatkozó hiányossá­gok megszüntetésére, amelyek az áramszünethez vezettek. dett, es el akart repülni. A mieink kénytelenek voltak is­mét tüzelni. A szerencsétlen incidens tel­jes mértékben az amerikai fél katonai személyzetének hibá­jából következett be. Az ame­rikai félnek megfelelő intéz­kedéseket kell tennie annak ér­dekében, hogy a jövőben ne kö­vetkezzék be ilyen incidens — hangzik többek között a KNDK hírügynökségének közleménye. Csak röviden... GUSTÁV HUSÁK, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke az SZKP KB meghívására üdülésre a Szovjetunióba érke­zett. AZ ANGOLAI hírügynökség csütörtök esti jelentése sze­rint a dél-afrikai fegyveres erők lelőtték az Angolai Népi Köztársaság egyik szállító re­pülőgépét, amikor kedden le­szálláshoz készülődött Cuan- gar körzetében. A ZERI I POPULLIT, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának lapja július el­sején élesen bírálta a három világ maóista elméletét. Arra a következtetésre jut, hogy a ■Peking által széles körben reklámozott elmélet célja a forradalmi folyamat hátrálta­tása, és a kapitalizmus védel- mezése. Egyidejűleg az albán pártlap kifejti az albán veze­tők sajátos nézeteit a mai nemzetközi helyzetről, és a cikk egyúttal tartalmazza az albán propaganda szokásos ko­holmányait a Szovjetunió és más szocialista országok poli­tikájáról is. Milliárdos a magyar—szovjet kereskedelmi forgalom Harminc éve írták alá az első megállapodást Albertirsa— Vinnyica ST-"­--- ••■T'.v/A «— •. • ' ' ........ Gy ors ütemben épül a Vinnyica— Albertirsa közötti, 730 kilovoltos szovjet—magyar távvezeték. A sze­relők most a ve­zeték kifeszítcsén dolgoznak. A szo­cialista gazdasági integráció eredmé­nyeit gyarapító nemzetközi nagy- beruházással a nagyfeszültségű energiaátvitel tör-, ténetében új feje­zet kezdődik. Emellett készül a 750/400 kV-os alállomás is Al- bertirsán. Beszédes számok A Szovjetunió kereskedelmi partnerei között Magyarország az ötödik helyet foglalja eL Ez a Szovjetunió külkereske­delmi forgalmának körülbelül 7 százalékát jelenti. • A felszabadulás óta a szov­jet—magyar áruforgalom több mint 50-szeresére nőtt. Míg az első években a forgalom né­hány millió rubelre rúgott, ad­dig 1967-ben már meghaladta az egymilliárdot, 1975-ben pe­dig a kétmilliárdot; az 1976— 80 közötti ötéves tervben évi hárommilliárd forgalmat irá­nyoztak elő. • A kereskedelmi forgalom arányai a következőképpen alakultak: a magyar export fe­le gép és berendezés, 30 szá­zaléka közszükségleti cikk és gyógyszer, 16 százaléka mező- gazdasági termék, a többi nyersanyag. A Szovjetunióból származó import kétharmada energiahordozó, nyersanyag és félkésztermék, 30 százaléka gép és berendezés, a többi fo­gyasztási cikk. • A Szovjetunióba importált összes gyógyszer 35 százaléka magyar gyártmány. Eredményesen fejlődő kapcsolatok Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata Három évtizeddel ezelőtt, 1947. július 15-én — mint arról tegnapi lapunkban megemlékeztünk — írták alá a magyar—szovjet kereskedelmi és tengerhajózási szer­ződést. Az évforduló jelentős eseménye népgazdasá­gunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval kialakí­tott sokoldalú és dinamikusan bővülő kapcsolataink alapján jelentősen átalakult az ország arculata. Űj és hatékony ipar született, a szocialista mezőgazdaság meg­sokszorozta erejét, miközben olyan képzett szakmnn- kásgárda nőtt fel, amely nemcsak megfelelt a Szovjet­unióból, illetve a KGST-ben részt vevő országokból importált magas minőségű technika követelményeinek, hanem azt továbbfejlesztve lehetővé vált széles körű bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba. A kiemelkedő évfordulón dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: Egy New York-i utca látképe . ez áramszünet után. New York-ban és környé­kén, ahol a csütörtökre virra­dó éjjel mintegy tízmillió em­ber maradt áram nélkül, 24 óra után jórészt helyreállt az energiaszolgáltatás, de az el­múlt éjszaka maradandó nyo­mokat hagyott. A terror éjszakáját éltük át — mondotta a sajtó képvise­lőinek Abraham Beam, a leg­nagyobb amerikai város pol­gármestere. A New York-i rendőrök — az erősítések el­lenére — egyes negyedekből szabályos közelharcban kiszo­rultaké fosztogató, gyújtogató alvilági elemek kövekkel, üve­gekkel támadtak a rendőrökre, a tűzoltókra. Az utóbbiaknak mintegy 500 tűzhöz kellett ki- nulniok a város nyomornegye­deibe, ahol amúgy is minden­napos a gyújtogatás. A rend­őrségnek azonban nemcsak Brooklynben, avagy Harlem­ben akadt dolga — a teljes sö­tétség leple alatt feltörtek, ki­fosztottak üzleteket a város központjában, a Times Square-en is. A letartóztatot­tak száma egyes jelentések szerint elérte a 3400-at. (Az előző, 1965-ös New York-i áramszünet ideién kevesebb embert kellett őrizetbe venni.) A rablókkal vívott utcai csa­tákban több mint négyszáz rendőr megsebesült. Az áramszünet sújtotta te­rületen van az ENSZ székháza is. A világszervezet központ­jában szintén megállt a mun­ka: el kellett halasztani a Biztonsápi Tanács tagjainak megbeszéléseit, és az ENSZ tengerjogi konferenciájának csütörtökre tervezett ülését is. New York vezetői súlyos vádakkal illetik az elektromos társaságot, amely nem előzte meg az üzemzavart, bár 1965­arter — az Egyesült Államok új el­nöke — kultuszt próbál kovácsolni magának abból, hogy harcol az em­beri jogokért. Az a furcsa ebben a harcban, hogy a szocialista országokban élő emberek jogaiért csatázik. Mintha Ameriká­ban már nem volna ezen a téren semmi dol­ga; mintha ott a munkások és a gyárosok, a fekete és fehér bőrűek már egyforma emberi jogokkal rendelkeznének. Éppen a napokban láthattunk — a tv jó­voltából — egy filmet, amely azt mutatta, hogy bizony az Egyesült Államokban is volna még tennivalója az elnöknek az emberi jo­gok rendezése érdekében. E napokban a világ figyelme Belgrád- ra irányul, ahol összeültek az európai or­szágok képviselői, hogy előkészítsenek egy nagyobb tanácskozást, amelyen megvizsgál­ják, miképpen valósulnak meg a helsinki európai biztonsági értekezleten elfogadott emberi és nemzeti szabadság elvek. A nyu­gati sajtó már hetek óta cikkezik a szocialis­ta országokról, nagy port kavarva egyes disz- szidensek, hazaárulók miatt az emberi jogok ürügyén. Mintha nálunk feszítene legjobban az emberi jogok problémája. Ugyanakkor egyes nyugat-európai országokban úgy puf- fantják le a nyílt utcán az államférfiakat, a politika és a jog képviselőit, mintha törvény sem létezne. Bármikor, bárki a terroristák ál­dozatává válhat; elrabolhatják, vagy túszként fogva tarthatják. A rendőrség tehetetlenül sajnálkozik, vagy a túszok életét. sem kímél­ve rohamosztagokkal próbál véget vetni egy- egy akciónak. Egyszóval, volna mit tenni Nyugat-Európá- ban is az emberi jogokért. Sőt! Az egész tő­kés világban robbanásig feszült a jogtalanság, az igazságtalanság. Afrika, Ázsia. Dél-Amerika egyes orszá­gaiban — Chilétől Rhodesiáig — a terror és az elnyomás egeket rázó mennydörgéssel kiált az alapvető emberi szabadságjogokért, de ezt a kiáltást Londonban, Párizsban, Bonn­ban, Rómában, Tokióban és Washingtonban nem akarják meghallani. A világ legnagyobb, legerősebb kapitalista országa — amely most az emberi jogok vé­delmezőjeként próbál feltűnni — 10 évig tartó támadó háborút vívott a tőle sok ezer kilo­méterre fekvő Vietnamban, hogy elnyomja egy kis nemzet önrendelkezési jogait. Carter elnök, az emberi jogok hangos szószólója — az Olasz Kommunista Párt sikereit látva — Az emberiség nagy problémái (5.) Emberi jogok egy pillanatig sem habozott kijelenteni: amennyiben a kommunisták bekerülnek a kormányba, Amerika megvonja a támogatást Olaszországtól. Enyhén szólva furcsa, hogy az USA-ban úgy értelmezik az emberi szabadságjogokat és a nemzeti önrendelkezési jogokat, hogy az ame­rikai nagytőkének mindent szabad, amit az érdekei megkövetelnek. Sajnos, ez nemcsak Amerikára, hanem a tőkés világ egy részére jellemző. A nagyobbnak, a gazdagabbnak, a hatalmasabbnak joga van elnyomni a kiseb­bet, a gyengébbet. Ha tőkés érdek úgy kí­vánja, foglalkoztatják a dolgozó embereket, ha a foglalkoztatás nem kifizető, nincs be­lőle haszna a tőkésnek, akkor elbocsátják, ut­cára dobják a munkást. Aki e visszásságok ellen lázad, aki ezt a kiáltó jogi különbséget meg akarja szüntetni, az szembe kerül a bur- zsoá államhatalommal és — emberi jog ide, emberi jog oda — börtönbe zárják. A tőkés világ ideológusai, akik gátlástala­nul harsognak az emberi jogokról, éppen a lényeget, a tulajdonban, a vagyoni különbsé­gekben rejlő jogi igazságtalanságokat nem akarják elismerni. Pedig semmit sem érnek az emberi jogokat szabályzó törvények, ha a gyárosok és a földesurak kezében van a ha­talom, ha az egyik ember milliárdokat keres munkátlanul, a másik meg csak filléreket kap a munkájáért. A szocialista országokban éppen ezeket a kirívó különbségeket szüntették meg akkor, amikor köztulajdonba kerültek a gyárak és a földek. Nálunk egyik embernek sincs joga ki­zsákmányolni a másikat. És mindenkinek jo­ga van ahhoz, hogy dolgozzon, hogy a mun­kájából tisztességesen megéljen. A propagandának óriási ereje van. Ideig- óráig félre lehet vele vezetni embereket — országok népeit is —, de az igazság előbb- utóbb áttöri a hazugság üvegfalát. A szocia­lista eszme terjed és egyszer majd mindenütt le fogja dönteni az emberi szabadságot gátló tőke várait. És akkor — de csak akkor — megoldódik az egész világon az emberi jogok problémája. Gerencséri Jenő (Vége) KNDK-közlemény A lelőtt helikopterről sátóL Változatlanul szovjet berendezésekkel épül, bővül és korszerűsödik több ener­getikai bázisunk, kohó- és gépipari üzemünk, nehéz- és könnyűipari vállalatunk. Az elmúlt esztendők lénye­ges gazdasági mozzanata, hogy a nyersanyagokban és energiahordozókban meglehe­tősen szűkös készletekkel rendelkező Magyarország be­kapcsolódhatott az olaj, c földgáz, a villamos áram, a cellulóz és az azbeszt feltárá­sának programjába, és ezzel e fontos termékekből biztosí­tani tudjuk a hazai ellátást Magyarország aktívan hozzá­járul a nyersanyagkincsek ki­aknázásához a Szovjetunió­ban. E beruházások nyomár pedig továbbra is kiegyensú­lyozottan fejlődhet gazdasá­gunk, amely termelésének je­lentékeny részét, a külkeres­kedelmi forgalomnak egyhar- madát értékesíti a szovjet piacon. Ez a mennyiség ter­mészetesen a Szovjetunióból tekintve csekély, mégis öröm­mel állapíthatjuk meg: ha­zánkat exporttermékei révén is ismerik, becsülik a szovjet emberek. A magyar dolgozó nép ezekben a hetekben, hóna­pokban a Nagy Októberi Szo­cialista Porradalom 60. évfor­dulójára' készül. A termelő­üzemekben nagyszerű munka- verseny-felajánlások szület­tek. Az emberek tudják, hogy életszínvonaluk növekedése szorosan összefügg kiegyen­súlyozott munkájukkal, minő­ségi teljesítményükkel, a pon­tos exportszállításokkal. Ez, c magyar—szovjet gazdaságt együttműködéssel is megala­pozott színvonalas építőmun­ka záloga jó hírnevünknek e világpiacon, ez teszi lehetővé, hogy tekintélyünk növekedé­sével — a helsinki záródoku­mentum szellemében — jól szolgáljuk a népek gazdagodó, gyümölcsöző kapcsolatait — fejezte be nyilatkozatát dr. Bíró József. A miniszter — utalva az 1947-es egyezményre — hang­súlyozta: a dokumentum ki­fejező példája az egyenrangú államok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyaror­szág — már két évvel a máso­dik világháború után — köl­csönösen és korlátozás nélkül alkalmazta a legnagyobb ked­vezmény elvét. A kétoldalú forgalom nö­vekedését szemléletesen jelzi, hogy az az árumennyiség, amely 1947-ben a magyar— szovjet export- és import­listákon egész évben szere­pelt, az ma egyetlen nap kül­kereskedelmi eredménye. Az idén ugyanis országaink már megközelítően négymilliárd rubel értékű árut cserélnek. Az elmúlt harminc évben szoros együttműködés bonta­kozott ki a két ország nép­gazdasága között. Tervező ha­tóságaink, a minisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kapcsolatok rendsze­rét, s a kooperáeók ma már átfogják a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság minden ágát. A tervszerű együttműködés alapján Magyarország egész sor termelési, elsősorban gép­ipari ágazatát kifejezetten a szovjet piac igényeit figye­lembe véve, a nemzetközi sza­kosítás alapján fejlesztette. Az idén már több mint hat­ezer Ikarus-autóDUszt szállí­tunk szovjet megrendelőink­nek. A kétoldalú járműipari együttműködés pedig jó hát­teret ad arra is, hogy más országokkal, a KGST tagjai­val éppúgy, mint a tőkés ál­lamokkal bővítsük kooperá­ciós kapcsolatainkat. Az élel­miszeripari, valamint mező- gazdasági termékek folyama­tos importjával a Szovjet­unió éppúgy jelentős beruhá­zások alól mentesül, mint ahogyan a magyar gazdaságot is felmentik a szovjet ipar­cikkek szállításai, az új ka­pacitások költséges létrehozd-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents