Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

1977. JÜEIUS 15., PÉNTEK Felmentés - kinevezés Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei végre­hajtó bizottsága Gabányi La­jost — érdemei elismerésével — felmentette a megyei párt- bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának vezetése alól, mivel más fontos, gaz­dasági vezető beosztásba kap kinevezést. A Pest megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztályvezetőjévé a vég­rehajtó bizottság Barát End­rét, a váci járási pártbizottság első titkárát nevezte ki. A váci járási pártbizottság üléséről Csütörtökön személyi kér­désekben döntött a váci járá­si pártbizottság. A javaslato­kat Arató András, a Pest me­gyei pártbizottság titkára ter­jesztette elő a megyei és a váci járási párt-végrehajtó­bizottság nevében. Ennek megfelelően felmen­tették — érdemei elismerésé­vel — a járási pártbizottság első titkári tisztségéből Barát Endrét, mivel megyei párt­funkcióba kapott kinevezést. A járási pártbizottság első titkárának egyhangúan meg­választották Tóth Albertet, a pártbizottság eddigi titkárát, aki korábban tanárkért, majd a járási hivatal osztályveze­tőjeként dolgozott. A járási pártbizottság tit­kárának — eddigi párt- és tömegszervezeti osztályvezetői munkakörének érintetlenül hagyásával — megválasztot­ták Peszeki Sándor mezőgaz­dasági technikust, aki 1973- tól tölt be a járásban tanácsi és pártfunkciókat. Megmunkáló központok komputerizált vezérléssel A magyar szerszámgépgyártás fejlesztést eredményei A magyar szerszámgépipar legújabb fejlesztési eredmé­nyét, egy komputerizált szám­jegyvezérléssel ellátott meg­munkáló-központot és szer­számmarógépeket mutatnak be néhány hét múlva a máso­dik hannoveri szerszámgép-vi­lágkiállításon a hazai gyártó­vállalatok és a Technoiimpex Külkereskedelmi Vállalat. Az úgynevezett CNC-vezér­léstechnika alig egy-két éve terjedt el a világon, elsőként japán, NSZK-beli és amerikai cégek alakították ki. Nálunk eddig három különböző CNC- vezérlést fejlesztettek ki; a Villamos Automatika Intézet­ben, az Elekronikus Mérőké­szülékek Gyárában és az MTA Számítástechnikai Alkalma­zási Kutató Intézetében. Az új eljárás lényege, hogy a vezér­lésbe számítógépet építenek, amely kidolgozza a szerszám­gép programjait és azok vala­mennyi koordinátáját memó­riaegységekben tárolja, amíg csak szükséges. A nagyobb üzemekben természetesen több memóriaegységgel ellátott ve­zérlést alkalmazhatnak. A komputerizált számjegy­vezérlést a tervek szerint 1978-tól alkalmazzák majd ha­zánkban. Diplomáciai kapcsolat A Magyar Népköztársaság és a Suriname-i Köztársaság, attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden téren erősít­sék kapcsolataikat, az egye­sült nemzetek célkitűzéseivel összhangban elhatározták, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással nagykö­vetségi szinten. Ma kezdődik Dobáson Ifjúgdrdisták megyei szemléje Ma, pénteken kezdődik Da- bason az ifjúgárdisták me­gyei szemléje. A három nap tizenhét szakasz méri össze tudását. A vasárnap délután záruló eseménysor mai programja: a dabasi járás\ életével ismer­kedik a helyszínre érkező félezer ifjúgárdista. Ipari üzemeket és gazdaságokat lá­togatnak meg, ahol az ott dol­gozó KISZ-fiatalokkal ta­lálkoznak. Délután 6 órakor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra Pusztavacson, majd nyolc órakor kezdődik a megye­történeti vetélkedő elődöntő­je. Ezen arról adnak számot a fiatalok, miként ismerik szűkebb hazájuk gazdasági és kulturális életét. Az ifjúgárdisták megyei szemléje holnap a harci tú­rával folytatódik. Népi ellenőrök vizsgálták • Gazdasági együttműködés a tőkés cégekkel Pest megyei tapasztalatok Ceglédről és Mácról Napjainkban a vállalatok között kialakult nemzetközi kapcsolatok egyre sokrétűb­bek. Nemcsak nyersanyagok, •késztermékek cseréjére, be­hozatalára, kivitelére szorít­koznak, de a gazdasági, ter­melési kooperációban is ki­használják a kölcsönös elő­nyöket. A termelési együtt­működés során legtöbbször jól bevált gyártási eljáráso­kat vesznek át egymástól, és kikerülve a kísérletezés, fej­lesztés buktatóit, korszerű technika birtokába jutnak. Az egész népgazdaság érdekében A KNEB országos vizsgálat­ba kezdett annak megállapí­tására, hogy ezek a termelési kooperációk céltudatos és kel­lő gazdasági mérlegelés alap­ján jöttek-e létre, eredménye­sen segítik-e a kitűzött mű­szaki, gazdasági célok eléré­sét, az ipari és külkereskedel­mi vállalatok érdekein túl hogyan szolgálják az egész népgazdaságot. A KNEB or­szágos vizsgálatába kapcsolód­tak be a Pest megyei népi el­lenőrök is, akik a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárában, valamint a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában tájékozódtak a nyugati cégekkel kötött ko­operációk eredményeiről és gondjairól. A vizsgált vállalatok pro­filja és a kooperációk eltérő jellege miatt csalt nehezen lehet általános következtetése­ket levonni, ennek ellenére a népi ellenőrök számos figye­lemre méltó jelenséget tapasz­taltak. Csak a partner előnyére? Egyebek közt megállapítot­ták, hogy az együttműködés­ben részt vevő Pest megyei vállalatok néni ismerik eléggé a külkereskedelemben alkal­mazott rendelkezéseket, sza­bályozóitat, számos jogi kér­désben tapasztalatlanok. A I külkereskedelmi vállalatok1 feladata lett volna a kellő . felvilágosítás és az alaposabb előkészítés, így az ipari és külkereskedelmi vállalatok közt a szabályozási rendszer­ből eredő érdekellentétek kö­vetkeztében népgazdasági szempontból nem mindig a legelőnyösebb feltételekkel kötötték meg a megállapodá­sokat. A gazdasági számítások egyes esetekben hiányosak, elnagyoltak, a szerződések főleg a külkereskedelmi part­ner jogait tartalmazzák, köte­lezettségeit kevésbé. A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyára a Volvo céggel kötött megállapodás alapján különböző földmunka- és homlokrakodó gépeket vásá­rol. Ezek ellenértékeként nagy mennyiségben gyárt al­katrészeket a rakodókhoz és vállalja a behozott gépek szervizellátását. A szerződés azonban nem rögzíti, hogy a Volvo milyen alkatrészek gyártását engedi át és milyen mértékben vásárolja vissza azokat. A ceglédi gyár ezért csak rakodókanalakat készít és a gyártás műszaki színvo­nala sem magasabb a koráb­binál. Mindezek ellenére a termelés nem veszteséges, csak nem érte el a kívánt ér­téket. Eredményes kooperáció A Híradástechnikai Anya­gok Gyáránál a kooperáció először licencvásárlás formá­jában jött létre és csak ké­sőbb alakult át termelési együttműködéssé. A gyár 1968-ban a Nikex közvetíté­sével a Transalpina osztrák cégtől vásárolt licencet fény­cső fojtótekercsek gyártására és a szükséges gépsorok elő­állítására. A j vásárlás bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. A gyár emelte műszaki színvonalát és nagymértékű tőkés importot takarított meg. A szép eredmények láttán szovjet külkereskedelmi cé­geknek tett ajánlatot a fojto- tekercsgyártó sor szállítására és a know-how átadására. A feladat megvalósításához ko­operációs szerződést kötött az osztrákokkal. A gazdasági együttműködés tehát eredmé­nyes, amit az is bizonyít, hogy a gyár Szibériába is szállít fojtótekercseket és komplett gyárberendezést, ter­mészetesen konvertibilis valu­táért. Elemzés utáni javaslat A fenti két vállalatnál tar­tott vizsgálat eredményeit tár­gyalta meg legutóbbi ülésén a Pest megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság és az elemzés alapján több javaslatot tér jeszt be a KNEB ipari főosz­tályához. K. Gy. M. Oltott mész, cement, faanyag Javult az ellátás, emelkedett az építőanyag-ferga Körúton Dél-Pest megye Tüzép-telepein Szolgáltatás és otthonok Uj szolgáltatóház épül Monoron. A Patyolat is lesz, az emeleten lakások. fwHM földszinten Gelka seket nemigen hátráltatják ezek a hiányok, mert néhány napon belül megszerezzük a szükséges anyagokat. Hogy nemcsak Cegléden ja­vult az ellátás, azt Szebeni Antal, a Budapestkömyéki TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatója egyetlen adattal igazolja: A százalék is tanúsítja — Júniusban a lakosság szá­mára 29 százalékkal több épí­tőanyagot értékesített vállala­tunk, mint tavaly az év ha­todik hónapjában. A továbbiakban elmondta, hogy nyolcezer lakóház fel­építéséhez szükséges anyaggal készültek erre az évre, s elő- értékesítési szerződéssel 5000 építkezőt látnak el folyama­tosan, az építési ütemnek meg­felelően falazó, tetőfedő és burkoló anyagokkal. Monori-erdőn csupasz ház­tetőn ácsok dolgoznak. Gom­bos Ferenc építkezik a Rózsa utca 25. szám alatt. A nyírség­ből megyénkbe nősült férfi másfél szobás családi házat épít rokonainak segítségével. Meglepő, hogy mindössze két hete kezdte a munkát, s ma­holnap tető alá kerül az épü­let. Mint elmondta, alapozás előtt összeírta, mire van szük­sége, elment a monori TÜ- ZÉP-hez, s egyszerre mindent megvásárolt. A szó elszáll, az írás marad Gyomron a 2317-es telepen hófehér hungarocell lemezek tornyosulnak. Késő délutánra jár, vevőt már nem látni. Bicskei József, telepvezetőtől arról érdeklődöm, hányán vá­sároltak ezen a napon, s kö­zülük hánnyal kötöttek anyag- biztosítási megállapodást. — Körülbelül 60—80 vevőnk volt — mondja —, valamivel kevesebb az átlagosnál, közü­lük többnek az első zsák ce­menttől az utolsó csempéig beszerezzük a szükséges építő­anyagokat, szóbeli megállapo­dás értelmében. Érdemes fontolóra venni: sokkal megnyugtatóbb az épít­kezők számára az írott szerző­dés, hiszen a szó elszáll. Más­részt a pontosan rögzített fel­tételek kizárják a lehetőségét még a szóbeszédeknek is hol­mi csúszópénzekről, ügyeske­désekről. Az építőanyag­ellátásáért a kereskedők több­sége felelősséget érez, s ennek szellemében dolgozik. Czibor Valéria H Három évtized árom évtizeddel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország képviselői a két ország első keres-' delmi szerződését. 1947-ben a szovjet—magyar árucsere értéke 30 millió dollárt tett ki, az 1977-es külkereskedelmi forga­lom a tervek szerint 3,7 milliárd rubel lesz. A számok dinamikája önmagában is lenyűgöző — több, mint száz­szoros növekedés —, de a matematikai növekedés nem mutathatja a minőségi változásokat, a tartalmi gazdago­dást. Magyarország tudjuk, igen nagymértékben függ a kül­gazdasági kapcsolatoktól. Országunknak nincs számot­tevő nyersanyagkincs-, energiahordozó-tartaléka, e lét- fontosságú árukat külföldről szerezzük be. Ez megadja a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok alapvető je­lentőségét országunk gazdasági életében: a legfontosabb nyersanyagok, energiaforrások zömét a Szovjetunió szál­lítja hazánknak. A szállításokat hosszú távú egyezmé­nyek biztosítják, hogy ne legyen fennakadás gazdasá­gunk érhálózatában, a folyamatos energiaellátásban. Kő­olajfelhasználásunk mintegy kétharmada, elektromos energiánk hatoda a Szovjetunióból származik. Az egész világgazdaságot megrázó energiaválság megmutatta, mekkora jelentősége van a hosszú távra garantált, biz­tos szovjet szállításoknak. Tegyük hozzá: az energia­egyezmény nem pusztán kereskedelmi megállapodás — több annál. A testvérországok internacionalizmusán ala­puló szándék, hogy biztosítsák a közös cél, a szocialista­kommunista társadalom anyagi alapjának megteremté­sét. A harminc év alatt a szovjet—magyar gazdasági kap­csolatok formailag, tartalmilag sokrétűbbé váltak. Az éves, majd középtávú egyezményeket felváltották a biz­tonságosabb alapot adó hosszú távú megállapodások, az árucsere megszűnt a gazdasági kapcsolatok kizárólagos eleme lenni, a műszaki-gazdasági fejlődésnek megfele­lően a szakosított termék, az ipart kooperáció útján ké­szült cikkek cseréjével gazdagodott. Átfogó egyezménye­ket kötöttek, amelyek egy, vagy több kulcsiparágat is érintettek. Külkereskedelmi forgalmunk több, mint egyharma- dát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, ily módon legfon­tosabb kereskedelmi partnerünk. A szocialista integráció keretében napirenden lévő korszerű együttműködési for­mák, a közös vállalkozások, a hosszú távú célprogramok alapjai hazánk szempontjából — ugyanígy a többi KGST-álIaméból is — a Szovjetunióban hatalmas, biz­tos piaca, a szinte kimeríthetetlen szovjet energiaforrá­sok. Gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval kölcsö­nösen előnyösek, megfelelnek mindkét állam, az egész szocialista közösség érdekeinek. A szovjet—magyar áru­csere, az együttműködés — miként eddig — a jövőben is, a magyar külgazdasági kapcsolatrendszer, ezen át kiegyensúlyozott fejlődésünk alapvetően fontos eleme. Geleta Pál felvétele Indulni vágyó lovak topo- st rognak a gumikerekű kocsi & előtt, amelyre félmeztelen, n barnára sült férfiak rakják a s' téglát. Odébb, egy másik cso­port ajtótokot, ablakkereteket ^ emel egy teherautóra. Cégié- ^ den, a Budapestkömyéki TÜ- ZÉP 2343-as építőanyag-tele- i| pén gondosan összerakott csö­vek, vasbeton idomok, fűrész­áru, azaz a legkülönfélébb építőanyagok találhatók. r Ma nincs — holnap van * Tarkaruhás, középkorú asz- ti szony, Osgyáni Ferencné nagy vitába keveredik az árukiadók j, egyikével: £ — Cementet akarok venni, 1 de csak a nyársapáti raktáruk- é ban van, nekem kell érte é mennem és elszállítanom, a t fuvarköltségeket is nekem kell f kifizetni. t Odabent, a kellemesen hű­vös irodában a pénztárosnő t összegzi a napi bevételt. Os- t gyániné panaszát hallva meg- t nyugtatja: t — Ha nem sürgős, tessék várni pár napot. A hét végé- ® re áthozatunk cementet. Saj- 1 nos két hete kifogyott a kész- ' létünk. 1 Az ablakpárkányokon s egy asztalkán csempék, padlóbur­koló lapok sorakoznak, egy­más mellé állítgatva. A külön­böző színű, minta nélküli és mintás falicsempék között éppúgy akad olasz, mint ma­gyar vagy csehszlovák gyárt- . mányú. Gyors számolás: 14 fé­le csempe és 18 különböző mettlachi lap szerepel a rög­tönzött kiállításon. Első pillan­tásra föl sem tűnik, hogy fe­hér csempe nincs a bemutatot­tak között. — Két napja fogyott el, és már útban van az utánpótlás — mondja a pénztárosnő. — A tavalyinál lényegesen jobb az ellátás, folyamatosan kapjuk az árut. Hazai gyártmánnyal szolgálnak — Tavaly még sok vevőt kellett elküldeniük ajtótok, tégla vagy egyéb építőanyag hiánya miatt. Van-e most hiánycikk? — Hiánycikk most is van, de csak elvétve. Nem tudjuk pél­dául ezekben a napokban ki­szolgálni azokat a vevőinket, akik állványfát, vagy hagyo­mányos, dupla ablakot kémek. Magyar ablakunk minden mé­retben van, redőnyös és re­dőny nélkül is. Az építkezé-

Next

/
Thumbnails
Contents