Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

Ez az év bizonyára emlékezetes marad a mezőgazdaságban dolgozóknak. Tavasz- szal a belvíz okozott gondot, aztán a fagy és a hűvös időjárás, a napokban a jégverés

pusztított. Az abcrnyi József Attila Tsz-ben mintegy 2 ezer 690 hektár területet ért jégverés. A dühöngő vihar és jég megtépázta a gabonát, a kukoricát, a szabadtéri paradicsomot és egyéb zöldségültetvényeket, valamint a barackost. A kár felmérése folyamatban van.

A kedvezőtlen időjárás ellenére is tervszerűen halad a niunkg a közös gazdaságban.

Az őszi árpa aratását már napokkal ezelőtt befejezték, és a tervezett 41 mázsás átlagterméssel szemben 47,86 mázsát takarítottak be. A munka szervezetten és folyamatosan haladt, közbeeső szünet is csak azért volt, mert az egyes táblákon különböző időben ért be a növény. Július 3-án megkezdték a búza betakarítását is. A kereken ezer hektárból eddig 300 hektárról gyűjtötték be a termést. Kilenc kombájn dolgozik, és ami a gondos előkészületet jelzi, nincs több géphiba, mint más években. A terméseredmények szinte fajtánként változnak, a Libelullából például 60 mázsa termett hektáronként. Ha zavartalan lesz a betakarítás, minden eddigi kedvezőtlen tényező ellenére, a hektáronkénti átlagtermés meghaladja majd a negyven mázsát. A jó tárolhatóság érdekében mind az árpát, mind a búzát saját szárítóüzemükben szárítják.

Jól haladnak a járulékos munkákkal. Kilencvenegy hektáron elvégezték a tarlóhántást, ebből hetven hektárt már bevetettek silókukoricával. Folyamatosan végzik a szalmalehúzást, kazlazást és bálázást. Az árpaszalmát a kocsé- ri Új Élet Termelőszövetkezetnek adták el.

Az aratás közben befejezték a lucerna második kaszálását, és a feldolgozása is 'megtörtént. A másódvágás során 27 mázsa volt az átlagtermés.

Megkezdték a kajszibarack szüretelését. Sajnos, a tavaszi fagy és a mostani jégverés miatt a termés jóval alacsonyabb lesz a tervezettnél, mindössze hét vagominyiira számítanak. Ha újabb elemi csapás nem éri a 60 hektárnyi paradicsomot, a tervezettnek megfelelően, hektáronként 360 mázsát szüretelhetnek.

Gy. F.

Á

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

A CEGLÉD

XXI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM

SZÉRE

1977. JtJLIUS 14., CSÜTÖRTÖK

Mezőgazdaságból — az iparba

Megoldás — kapun belül

Csökken a fa rí a lék

A város gazdasági szerkezetének fokozatos átalakulásával végbemegy a munkaképes korú lakosság átrétegző- dése. Szükségszerű velejárója ez a folyamatnak, s máris elvezetett «da, hogy az egykor mezővárosként ismert Cegléden az iparban dolgozók száma meghaladta a mezőgazdaságban foglalkoztatottakét. A legutóbbi felmérés adatai szerint,

az ipari munkahelyet 6 ezer százan, a mezőgazdaságot 4 ezer négyszázan választották kenyérkeresetül.

Ma már szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy elapadPékek között

A hivatalokban és az egy- műszakos üzemekben már befejeződött a napi munka, amikor a Pest megyei Tanács III. számú Sütőipari Vállalatának 41. számú abonyi üzemében megkezdődik a műszak. Délután hat óra. Az épület bejárata előtt friss kenyér illata száll. Kisült a következő napi adag egy része. Még a nappalosok sütötték.

Lassan két éve lesz, hogy a régi, korszerűtlen sütőüzem helyébe új lépett. Lengyel berendezés dagasztja a tésztát, géppel formálják a kiflit és zsömlét, olajfűtésű automata kemencékben sütnek. Külön a liszt-, a kenyér- és a járulékos anyagraktár, jók a munkakörülmények, és megfelelő a szociális ellátottság.

Kezdetben csak kenyér készült az új üzemben. Három hónappal a megnyitás után, áttértek a péksütemények gyártására is. Naponta átlag 50 mázsa kenyeret, 10 ezer kiflit, 160 cipót, ugyanennyi zseiml ökenyeret, 300 fonottkalácsot és ezerkétszáz zsemlét adnak át a kereskedelemnek. Az üzem lát el valamennyi helyi kenyér- és élelmiszerüzletet, továbbá a törten 12-es kenyérboltnak szállít.

Termelési tervük tavaly a 10 millió forintot meghaladta és jóval túlteljesítették. A jó eredmények alapján, a vállalat vezetősége elismerésben részesítette a kis kollektívát. A Bereczki János brigád tavalyi teljesítményéért elnyerte a szocialista címet.

Az irodába vezető folyosóról tágas terem nyílik. Ott készül a kovász, dagasztanak, a süteményeket formázzák, és ott vannak a kemencék is. A termelés kétműszakos. Látogatásunk időpontjában a süíeményes vető kivételével, már az éjszakai műszak minden dolgozója munkába állt.

Szakítják a kenyeret, fonják a kalácsot, és serényen nyújtogatják hosszú nyelű lapátjaikat a kemencék gyomrába a vetők. Ezt a sütést még a nappalosok készítették elő. Lényeges a,folyamatosság. Amit az egyik műszak előkészít, a másik befejezi. Az éjszaka sülő kenyérhez is a nappalos dagasztó készített kovászt. Az éjszakás rászitálja a lisztet, vizet és sót ad hozzá, majd a masszát, a gépek segítségével, összedagasztja. A dagasztás után e" órát kel a tészta, majd kicsit megmozgatják, szaknyelvein mondva, megszellőztetik.

Szalisznyó István dagasztő- csoportvezető huszonhat éve dolgozik a szakmában.

— Ceglédi származású vagyok. ott töltöttem gyerekéveimet. Szomszédunkban

Szakajtóban a kenyér.

péküzem volt, ahonnan min-i dig ínycsiklandozó kenyér- és kifliillat áradt. Annyira szerettem ezt a kellemes szagot, hogy elhatároztam, ha felnövök, pék leszek. Szép szakma ez, mégis, mostanában idegenkednek tőle. Gondolom azért, mert éjszaka, sőt, vasárnap is dolgozni kell, csak a szombat szabad. Másik ok pedig, hogy még mindig jelentős fizikai igénybevételt kíván. Egy-egy műszakban a dagasztónak körülbelül 20 mázsa lisztet kell megemelnie.

A sütőiparban dolgozók munkája tehát még mindig nem a legkönnyebbek közé tartozik, pedig az utóbbi évtizedekben sokat korszerűsítették a gyártási folyamatokat. Szalisznyó István elmondása szerint, amikor kezdő volt, még kézzel dagasztottak, és alig-alig volt olyan munkafolyamat, ami gépesítve lett volna. A korábbi abonyi sütőüzemben 1975-ig szénfűté- ses kemencék voltak. Temérdek gázt belélegzett egy-egy műszakban az ember. Ma már a kalácsfonáson kívül mindent gépek végeznek. Még a liszteszsákok emelgetése is könnyebb, mert korábban 80 kiló liszt volt egy zsákban, most csak 50.

— Ha párhuzamot vonok, most milyen körülmények között dolgozunk, és mi volt pár évvel ezelőtt, túlzás nélkül mondhatom, én és fő’' Ráadásul, július elsejétől műszakpótlékot is kanunk. Véleményem szerint, ez a feilőd^s. aminek most tanúi vagyunk, ■

nak a kimerítetlennek hitt munkaerőforrások, s munkaerőhiány teszi próbára a gazdálkodó egységeket.

A férfiak foglalkoztatása a városban teljes, tartalékul csupán a felnövekvő ifjúság szolgál. Az utóbbi évek átlagát tekintve,

általában hatszáz fiatal váltja ki első munkakönyvét minden esztendőben.

ök — néhány kivételtől eltekintve — a városban helyezkednek el, azonban nemhogy az igényeket nem képesek kielégíteni, a nyugdíjba vonulók számát is aligha pótolják.

Ceglédnek vonzása van a környező településekre, sőt, még a nagykátai járás déli részéről is tapasztalható érdeklődés. Az sem hagyható figyelmen kívül, nogy a városból legalább nyolcszázan vidékre járnak dolgozni. Ezek az ingázók többnyire hosszú évek óta dolgoznak ugyanazon a fővárosi munkahelyen. Általában megbecsült szakmunkások, középvezetők,

törzsgárdatagok, akik hátralévő munkáséveiket ugyanabban a közösségben szeretnék eltölteni, nem kívánnak változtatni munkahelyükön.

Az utóbbi évtizedekben tömeges volt a nők munkába állása. Csupán az előző öt esztendőben hatszázan" cserélték fel a háztartást az aktív kenyérkeresettelt A városi tanács munkaügyi csoportjának adatai szerint, jelenleg mintegy hétszáz lányból, asszonyból áll a munkaerő-tartalék. Munkába állításuk azonban nem könnyű, bár szép számmal vannak elsősorban nőket foglalkoztató vállalatok, mint például a Május 1. Ruhagyár, a Nívó Ruházati Szövetkezet, a háziipari szövetkezet, a PEVDL A konzervgyárban és a húsüzemben is örömmel fogadnák őket. Azonban a két műszakot nem szívesen vállalják, szakképzet- lenek, s legtöbbjüknek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Átképzést, betanítást igényel elhelyezésük, s a varrás, tekercselés, konzervgyári segédmunka az előttük álló lehetőség.

Felvetődött olyan igény is, hogy az óvodák közül legalább egy ne ragaszkodjon mereven a megszokott nyitva- tartáshoz, hanem az esti-'órá- -kig foglalkozzék a gyerekekkel, s hozzá igazodnának a munkáltatók is, rugalmasan határozva meg a gyermekes anyák második műszakjának kezdetét: ily módon újabb, keresetre vágyó nőket nyerhetnének meg a rendszeres termelőmunkának. A jövőt' tekintve, megfontolandó ez a megoldás, hiszen a munkába állítás lehetőségét nyújtja:

A Pest megyei Tanács 2/1976. számú rendeletében ismét szabályozta a munkaerőközvetítés rendjét. Az volt a célja, hogy korlátozzák az egészségtelen méretű munkaerőmozgást, segítsék a népgazdaság és a lakosság mindennapi ellátása szempontjából legfontosabb ágazatok munkaerő-ellátottságát.

A tanácsrendelet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a munkaerő-vándorlás lassult.

Január óta átlagosan havonta ötven ember változtat munkahelyet Cegléden, a munkaügyi csoport közreműködésével. (Természetesen az ösz- szes jövő-menő száma ennél magasabb.)

Miután a munkaerő-tártál ék kimerülőben, a vállalatoknak 1

érdeke, hogy mindent megtegyenek a gyártmányszerkezet korszerűsítéséért, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetéséért, a jobban hasznosítható munkaerők átirányításáért. A belső tartalékokat fel kell tárni, s a szemléletet is meg kell változtatni. Ne új munkaerő verbuválására fejtsenek ki energiát, hanem a meglevők megtartására, célszerűbb foglalkoztatására.

T. T.

Nyilvánfartás

A mindennapi gyakorlat Bizonyítja, hogy a társadalmi munkának nemcsak a szervezése és összehangolása, hanem a nyilvántartása is fontos feladat, nemcsak a társadalmi munkát végzők megbecsülése, erkölcsi elismerése szempontjából nélkülözhetetlen, hanem mint a jelen esetben is, anyagi okokból.

A városbeliek az utcákon folyó vízvezetéképítés és rekonstrukció alkalmával maguk is ásót, lapátot fognak, végrehajtják a földmunkát, kiássák, betemetik az árkokat. Volt, ahol ezt írásban is mígörökítették, s amint kell, eljuttatták a tanácshoz.

Kiderült azonban, hogy ez a kimutatás nem teljes, nem érkezett be mindenhonnan, s hiánya zsebbe vágó lehet most, amikor a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló, űj rendeletet végrehajtva, megállapítják a befizetendő összegeket.

Az elmaradt összesítés most még pótolható, hiszen a lakosoknak beszámítják a végzett munka értékét. Remélhetőleg a jövőben nem kell utólag kérni hasonló igazolásokat.

GÉPEK A FÖLDEKEN

Paradicsomié a konzervgyárnak

GONDOLNAK AZ ŐSZRE IS

A kocséri Új Elet Termelő- szövetkezetben is teljes erővel folyik az aratás, s vele egyidő- ben más fontos mezőgazdasági munka is. Az embereket sok maigy teljesítményű igáp segíti.

— Merre, hol? — kérdeztük Szarvas Sándor fenntartási üzemvezető-helyettest.

— E hónap 5-én kezdődött meg az aratás, öt kombájnnal. Komplett gépsort alkalmazunk: a kombájnok mellett hat bálázó is dolgozik a búzatáblákon, s két IFA-teherautó szállítja a kicsépelt szemeket.

— Más gépek is dolgoznak határban?

— Az aratással egyidőben, a lucernát takarítjuk be. Két kaszáló és három silózógép halad a földeken. A paradicsomtáblákat is gépekkel műveljük meg. Az ültetéstől a betakarításig, mindent gépek végeznek. Itt, Kocséron, fel is dolgozzuk a paradicsomot: levet készítünk belőle, s tartályokban szállítjuk a Kecskeméti Konzervgyárba.

—Milyen traktorai vannak a szövetkezetnek?

— MTZ—50, Dutra—1000 és Zetor 120_as típusúak. Mind a silóbetakarításban segédkeznek jelenleg.

— Megoldott a gépek karbantartása, javítása?

— Az aratás idején jól képzett körzeti szerelő figyeli s javítja meg az elromlott gépeket. A kombájnokat s a bálázókat “a helyszínen szerelik. Az aratás eddig zavartalan volt, az alkatrészhiány ellenére is. A többi gép műszaki állapotára szintén gondosan ügyelünk, meghatározott idő után

ellenőrizzük, s ha elromlanák, a fenntartási üzemben javítjuk meg őket.

— Készülnek az őszi munkákra is?

— Igen, már gondolnunk

kell rá, hogy mi lesz ősszel. A kukorica betakarítására, a szelő szüretelésére, a mélyszántásra, az őszi vetésre. Természetesen, valamennyit majd jól elő kell készítenünk. . Mire a kukorica betakarítására sor kerül, már az új bábolnai kukoricaszárítónk is dolgozni fog.

Borzák Tibor

\

Sok anyag — kis helyen

Segít ä mikrofilm

A ceglédi Kossuth Múzeum kiadványairól bibliográfiát s nyilvántartást is vezet. A múzeum anyagából hiányzó, fontos ceglédi vonatkozású, régi kiadványokból xerox, illetve mikrofilm másolatot készít az Országos Széchényi Könyvtár, a múzeum rendelésére.

Gyakran a lakosság is felkínál vásárlásra tárgyi anyagot, ez igazolja, hogy volt hatása a múzeum felhívásának.

DIAKOK NYARA

Kessuth-nóta — Sumenben

BOLGÁR FÖLDÖN JÁRTAK

Július elején fiatalokból álló, megilletődött csapat szemlélte a bulgáriai Sumenben a Kossuth Emlékmúzeum kiállítását. Gyöngybetűkkel írták be az emlékkönyvbe: Aki magyar, az itt csak meghatódni tud., így érzik: a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanulói és tanárai.

A világon összesen három Kossut h-emlékmúzeum van: Monokon, a szabadságharc vezetőjének szülővárosában, Cegléden, ahol életének állomásairól őriznek számos emléket, ereklyét, és bolgár földön, Sumenben. Az 1848- as szabadságharc leverése után oda menekült először Kossuth Lajos, néhány hónapot töltött a vendégszerető házban. Ott kérte leghívebb kísérőjét, hogy ha meghal, hazai föld legyen örök nyughelye. Mint a ceglédi diákok vallották, a történelem tananyagán kívül, számukra is az emberségre intő példát, a hazaszeretet eszményét hagy- i ta.

Ceglédet úgy ismerik: Kossuth városa. A róla elnevezett középiskola hagyománya, hogy ilyen útravalóval bocsátja el évente a végzős, negyedikes tanulókat. Jól tudják ezt a nyári szünidő né- ! hány napját Bulgáriában töltött fiatalok is. Kötelességüknek érezték tisztelegni a Kos- suth-emlékek előtt. A sume- ni ház évtizedek óta emlékmúzeum, a sumeniek hon- szeretete, nemzeti öntudata és tisztelete találkozik a népek barátságában gyümölcsöző. nemzetközi eszmékkel.

Mint a ceglédi, harmadikos gimnazisták vallották: egy életre szóló emlék és élmény számukra a látogatás. Szép volt a tenger, szép a vidék, s megkapó a sumeni árnyas kertben felcsendült Kossuth- nóta. Kegyelettel adóztak a történelmi személynek és emlékének a bulgáriai Kossuth- szobor előtt.

F. H.

A

megváltozik a fiatalok szemlélete, és jobban fognak érdeklődni a pékmesterság iránt.

Szalisznyó István azt mondta, a fiatalokat nem vonzza a pék szakma. Az abonyi üzem kivétel. Ott több fiatalember dolgozik, közéjük tartoznak a Varga testvérek. János, a fiatalabb, most végezte a szakmunkásiskolát. Gyakorlati vizsgája négyesre sikerült, a szóbeli valamivel gyöngébb volt. Az ifjú szakmun-. kasnak ez a második műszakja, de munkatársai többségét már ismeri. Legszívesebben a süteménnyel dolgozik. Ügy tervezi, továbbtanul, először leérettségizik, majd a technikusi képesítést szerzi meg.

László, az idősebb, 1974-től dolgozik Abonyban. János öccse tőle kapott kedvet a szakmához, ö segédmunkás még, de szeretné megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt, ezért a vállalaton be-1 lüli szalcmunkásképzésben I vesz részt.

— Ma hat órára jöttem do’ gozni. Süteményes vető vagyok, ami azt jelenti, hogy nekem kell a * süteményeket a kemencébe raknom, majd amikor kisült, kiszednem. Sorrendben első a kalács, aztán a zsemle, a zsemlekenyér, a szegedi vágott következik, majd végül a kifli sütésére kerül sor. Kifliből van a legtöbb. Nekem a munka örömét az jelenti, ha látom, hogy az embereknek ízlik a kenyér és a sütemény.

Irta és fényképezte: i Gyufák! Ferenc