Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
1977. JÜLIUS 2., SZOMBAT wkc'h 'ÉáPj' W v/CMflP Felmentések - kinevezések A Minisztertanács dr. Bakos Zsigmondot könnyűipari miniszterhelyettesi, dr. Gadó Ottót és dr. Ganczer Sándort az Országos Tervhivatal elnökhelyettesi, dr. Horváth Lászlót nehézipari, Kovács Gyulát külkereskedelmi és Urbán Lajost közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesi tisztségéből felmentette, egyben dr. Csúrgai Lajost nehézipari miniszterhelyettessé, dr. Horváth Lászlót és Kovács Gyulát az Országos Tervhivatal elnök- helyetteseivé, Káplár Józsefet külkereskedelmi és dr. Szabó Imrét könnyűipari miniszter- helyettessé, valamint dr. Ganczer Sándort az Országos Vezetőképző Központ főigazgatójává kinevezte. Az Elnöki Tanács Földi László könnyűipari minisztériumi államtitkárt — nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette tisztségéből és dr. Bakos Zsigmondot könnyűipari minisztériumi államtitkárrá, Urbán Lajost közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. ☆ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Földi Lászlónak több évtizedes munkássága, valamint munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje; dr. Gadó Ottónak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese és Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Semmelweis emlékére Egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, a nagy tudós születésnapja alkalmából orvosokat, gyógyszerészeket, egészségügyi szakdolgozókat tüntettek ki pénteken az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Semmelweis-ter- mében. Az ünnepségen — amelyen megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, és Zsögön Éva egészségügyi államtitkár — Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter mondott beszédet. Ezt követően a miniszter 36 orvosnak adta át a Kiváló orvos kitüntetést, 9 gyógyszerész nyerte el a Kiváló gyógyszerész megtisztelő címet, köztük dr. Pokomándy Endréné, a Pest megyei kórház vezető gyógyszerésze. Az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetésben 46-an részesültek, köztük Varga Sándorné, a megyei kórház III. belosztályának főnővére. Gazdag programmal emlékezett meg az évfordulóról a Pest megyei tanács kórháza is. Tegnap délben egy órakor fehérköpenyes orvosok, nővérek vették körül a kórház bejáratánál álló Semmelweis-szobrot. Dr. Konyár Éva osztályvezető főorvos mondott ünnepi beszédet, majd elhelyezte a szobor talapzatán a kegyelet virágait. A kórház tanácstermében 104 dolgozónak adták át a törzsgárdajelvényt és jutalmat, közülük ötnek 35, hétnek pedig 30 évi szolgálat után. A tudományos ülésen dr. Varga István megyei belgyógyász szakfőorvos tartott emlékelőadás| Semmelweis Ignácról. JÖVŐRE MÁR SOROZATBAN Gép szedi a ribizlit Még a szakemberek körében is akadnak olyanok, akik szerint kár az energiát fecsérelni gyümölcsszedő gépek kikísérletezésére. Szerintük az ilyen szerkezeteknek — ha képesek is a málna, az egres, a ribizli, vagy a szőlő egy részét letépni — mindenképpen rossz minőségű a munkájuk, a termés jó részét otthagyják, bokrát tönkre teszik, s a leszedett termés is legfeljebb szörpnek vagy mustnak jó. Ha valóban csak ilyen gépet lehetne gyártani, jogos lenne a termelők idegenkedése. A Mezőgépfejlesztő Intézet mérnökei a lekicsinylő vélemények ellenére is már több mint egy évtizede hozzákezdtek a kutatáshoz. Munkájuk eredményét a BGB—1-es univerzális bogyósgyümölcs-beta- karító gép első példányait a gyakorlatban is többször próbálták ki sikerrel. Hogy mit tud valójában a berendezés, arról tegnap csehszlovák és Pest megyei szakemberek is meggyőződhettek a berneceba- ráti termelőszövetkezet fekete ribiszke ültetvényén. A szüretelőgép egres, fekete és piros ribizli, valamint málna szedésére alkalmas, de ugyanilyen jól megbirkózik a szőlővel is. Mivel haaánkban a legelterjedtebb traktor az MTZ—50-es. ezzel működtetik a szüretelő adaptert. A géphez pótkocsi csatlakoztatható, azokon a szállítószalag ládába rakja a gyümölcsöt. A BGB—1-es mindössze 10 —15 százalékos veszteséggel dolgozik, kíméli a gyümölcsöt. Egyelőre elsősorban a ribiszke és a szőlő szüretelésére használják a gazdaságban A málnásokban csak akkor dolgozhat sikerrel, ha olyan fajtákat nemesítenek, amelyeknek termése egyszerre és nem szakaszosan érik be. Sokan érdeklődtek arról, hogy milyen teljesítményű a berendezés. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy idény alatt körülbelül negyven heh tár fekete ribizlit tud leszüretelni, közepes termés esetén is 100—140 ember munkáját végzi el. Erre az adatra annál is inkább fel kell figyelni, mert a termelőszövetkezetekben éppen a munkáskezek hiánya miatt telepítenek egyre kevesebbet ezekből az egyébként jól jövedelmező gyümölcsökből. A bemutatón arról is tájékoztatták a résztvevőket, hogy a szekszárdi Mezőgépgyártó Vállalat felkészült a sorozat- gyártásra, az első széria már jövőre elkészül. A gép iránt szovjet gazdaságok is érdek lödnek, s éppen a tegnapi bemutatón a szlovák szakemberek is bejelentették, hogy vásárolnak a magyar berendezésből. Cs. A. A megyei tanács ülése Tervszerűbb költségvetési gazdálkodás, gondok a fejlesztési alap felhasználásában (Folytatás az 1. oldalról) A megye 1976. évi költség- vetésének és fejlesztési alap tervének végrehajtásáról szóló jelentést a megyei tanács tagjai előzetesen írásban megkapták. Az anyag is, Császár Ferenc szóbeli kiegészítője is, legfontosabb jellemzőként azt emelte ki, hogy a fejlesztési terv és a költségvetés fő céljait sikerült elérni, a gazdálkodásban érvényesült a takarékos szemlélet, erőfeszítések történtek a tartalékok feltárására, s eredményes volt a társadalmi összefogás. Amíg a költségvetésnél a korábbiaknál tervszerűbb munka folyt, addig a fejlesztési alap felhasználásában az év eleji megtorpanás, különböző beruházások késedelmes előkészítése, a kivitelezők túlzott óvatoskodása miatt az előző esztendeinél nagyobb a pénzmaradvány. Összesen 4,7 milliárd Tavaly a fejlesztési és fenntartási feladatok megvalósításához összesen 4,7 milliárd forint állt Pest megyében a tanácsok rendelkezésére. A költségvetési bevételek alakulásában közrejátszott a lakossági adók és illetékek tervezettnél kisebb mértéke — így például a borforgalmi adó 11 millió forinttal maradt el a várttól, de a kisiparosok számának apadása miatt az általános jövedelemadóknál is tízmillió forint hiány keletkezett —, illetve, pozitív irányban a vállalati és szövetkezeti befizetések tervezettet meghaladó összege. Költségvetési feladatokra összesen 2,6 milliárd forintot adhattak ki a tanácsok, s ez az összeg lehetővé tette a különböző intézmények zavartalan működését. Császár Ferenc szóbeli ' kiegészítőjében hangsúlyozta, hogy a lakosság életkörülményeinek alakulásában egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanácsok fenntartotta intézmények, éppen ezért a tervszerű gazdálkodás nem egyszerűen pénzügyi, hanem társadalompolitikai feladat. Javuló életkörülmények Némi képet ad a tanácsok sok ágra bomló tevékenységéről, ha felsorolásszerűen leírjuk: több mint 92 millió forintot költöttek a kezelésükben levő utak, hidak karbantartására és korszerűsítésére, köztisztasági feladatokra 36 milliót, belvízrendezésre 35 milliót fordítottak. Tekintélyes summát követeltek a költségvetésből a szociális és egészségügyi ágazat kiadásai. A 605 millió forintot majdnem teljes egészében elköltötték a tanácsok, egyebek között hat új orvosi körzetet szerveztek, öt öregek napközi otthonát alakítottak ki, s biztosították az immár 3188 gyógyintézeti ágy használatát. Elősegítette az életkörülmények javítását a 110 új bölcsődei hely tető alá hozása, bár itt, a tervhez képest, elmaradás tapasztalható. Szinte minden területen emelkedtek tavaly a kiadások 1975-höz mérten, így az idős emberekről való gondoskodásban, a nővédelmi és terhesgondozásban, a szakorvosi rendeléseknél. A költségvetésből a legnagyobb rész a kulturális ágazaté, 1976-ban több mint egy- milliárd forintból gazdálkodhattak itt. Csupán az óvodák működésére 183 millió forintot fordítottak a helyi tanácsok, az alsófokú oktatásra pedig 467 milliót. E hatalmas, évről évre nagyobb összeg lehetővé tette az ellátottsági színvonal javítását, a szak- rendszerű oktatást és napközis ellátást nyújtó iskolák arányának növelését. Tavaly a költségvetésből fenntartott óvodai helyek száma 2186-tal bővült, a napközi otthonos csoportoké 56-tal lett nagyobb. Középfokú oktatásra 84 millió forintot adtak ki 1976-ban a tanácsok, s ez az összeg is nagyobb az előző esztendeinél. A megyében 246 középiskolai osztályban 7004 gyermek tanult, számuk azonban a korábbiakhoz mérten lassabban emelkedik, s így összesen csak három új középiskolai osztályt szerveztek. A munkásművelődés feltételeinek javítására 18 millió forint támogatást nyújtottak a tanácsok, közművelődési feladatokra pedig 67 milliót fordítottak. Jobb előkészítést A másik nagy feladatcsoport a tanácsok számára a fejlesztési alap bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban tartása. Amint az az írásos jelentésből is kiderült, s az általános tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítőjében ugyancsak hangot kapott, tavaly a bevételek tervszerűbben alakultak, mint a kiadások. Azaz a pénzügyi fedezet a különböző fejlesztési programok végrehajtásához rendelkezésre állt, de ennek maradéktalan felhasználását gátolták az előkészítés hiányosságai, helyenként a döntések meghozatalának hosszadalmassága, a koordinációban mutatkozó fehér foltok. összesen 1,8 milliárd forint került bevételként a tanácsok fejlesztési alapjára, ami a tervezettnek 86,6 százaléka. A különböző bevételi források egy részénél emelkedés tapasztalható, így a telekadóknál, a községfejlesztési hozzájárulásnál, másutt viszont, legfontosabbként az út- és közműfejlesztési/ hozzájárulásnál, a bevételek nem érték el a tervezettet. Tennivalók a kivitelezésben Érdekes tapasztalatokkal szolgál az 1976. évi fejlesztési alap kiadásainak elemzése. A tanácsok összesen 1,4 milliárd forintot költöttek el, ami az eredeti előirányzatnak 64,5 százaléka. A nagy eltérés figyelmeztető, azt mutatja, hogy a tanácsi beruházások komplex lebonyolításában még nem érvényesül eléggé a szervezettség, az erők koncentrációjának elve. Kétségtelen, a több szintes, lakóte- lepszerűen megvalósuló lakásberuházások új feladatok sorát rótták a tanácsok vállára — nemcsak a koordináció és kooperáció kézbentartását, hanem olyasmit is, mint a közművek előzetes megépítése —, se többletterheket nem mindenütt viselték el zavarok nélkül. Figyelmeztető vonása az 1976. évi fejlesztési munkának az is, hogy némely tanács irreálisan határozta meg beruházási céljait, s végül is azokhoz nem tudta előteremteni a teljes pénzügyi fedezetet. Sok fennakadást okoz a szakipari tervékenység országosan elégtelen mértéke, emiatt azután késik egyébként elkészült építmények végső befejezése és átadása. Az sem javítja a helyzetet, hogy a kivitelező vállalatok többsége nem koncentráltan foglalkoztatja embereit. Felépült 8500 lakás Jelentős sikerként könyvelhető el, hogy 1976-ban a megyében összesen 8494 új otthon került tető alá, s ebből a tanácsi lakások száma 926ot tett ki. A célcsoportos lakásépítés tervét, ha szerény mértékben is, de túlteljesítették az érintett tanácsok. Ugyancsak a munka megalapozottságát, hosszabb távra történő tervezését mutatja, hogy most már több, mint 4400 lakótelepszerű lakás felépítéséhez áll rendelkezésre a tervdokumentáció. Ez azért lényeges mozzanat, mert tavaly több esetben ilyen okok is késleltették a lakásépítések megkezdését, bár hozzá kell tenni, középtávú tervidőszak első esztendejéről van szó, amikor általában zökkenők mutatkoznak a beruházások folyamatosságában. Az erők összefogása Fontos szerep jutott és jut a jövőben is a fejlesztési tervek megvalósításánál az erők összefogásának, a társadalmi segítségnek. Ennek köszönhetően például a kistarcsai 580 ágyas kórház építésénél a társadalmi munka értéke 1976-ban 5,5 millió forintot tett ki, s a mai műszaki készültség szerint nincs akadálya az 1978-ban történő befejezésnek. Hasonlóan sokat számít a lakosság adta támogatás a vízvezeték-hálózat bővítésében. Jelentős részben ennek köszönhető, hogy tavaly 223 kilométer hosszúságú vezetéket adtak át rendeltetésének, s a víztermelés napi 11872 köbméterrel gyarapodott. Gondok vannak ugyanakkor a szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat építésénél. Kitér a fejlesztési alappal foglalkozó jelentésrész olyan eredményekre, mint például a Cegléden és Vácott átadott 100—100 ágyas kórházi pavilon, a százhalombattai szakorvosi rendelőintézet terv szerinti építése, majd kiemeli, hogy majdnem kétszer annyi óvodai helyet hoztak tető alá a helyi tanácsok 1976-ban, mint a tervezett. Ugyancsak az erők összefogásának, s nem utolsósorban a megkülönböztetett figyelemnek köszönhetően tavaly 108 tanteremmel bővült az általános iskolai oktatás, de további nagy erőfeszítésekre van szükség a még mindig égető gondok enyhítéséhez. Szerves része a tanácsok tevékenységének a lakossági szolgáltatások támogatása. Kitért e feladat fontosságára Császár Ferenc is, mert mint mondotta, itt is mód van a korábbinál szervezettebb, tervszerűbb munkára. Tavaly egyébként a lakossági szolgáltatások növekedése — a teljesítményérték alapján számolva — tizenhárom százalékkal volt nagyobb az 1975-ben elért színvonalnál. Figyelmet érdemel ugyanakkor az a tapasztalat, hogy több, tavalyi átadásra tervezett szolgáltatási létesítmény .iem készült el határidőre, s ezek nagyobb része olyan beruházásokhoz kapcsolódik, amelyeknél több cég társul. Ezért a megyei tanács helyesnek tartja, ha az érintettek együttműködési megállapodást kötnek, s ennek alapján koordinálják mind az előkészítést, mind a kivitelezést. A jelentés befejező részéhez kapcsolódva az általános tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy szükség van a tanácsi gazdálkodás fegyelmének javítására, az észszerű takarékosságra, az erők koncentrációjára vonatkozó párt- és kormányhatározatok következetesebb végrehajtására. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a bevételi tervek teljesítésére, s az ezekkel egyensúlyban levő kiadásokra. Semmiféle elfogadható indoka nem lehet a jelentős pénzmaradványoknak. Időben hozott döntések Az írásbeli előterjesztést a megyei tanács több állandó bizottsága előzetesen megvitatta, s így az anyag, valamint a szóbeli kiegészítés megtárgyalásában két felszólalás hangzott csak el. Ka- zatsay Istvánná, Vecsés megyei tanácstagja egyebek között a hitelek ésszerű igény- bevételének szerepéről beszélt a tanácsi gazdálkodásban. Hangsúlyozta, hogy a hitelek jelentős fejlesztési lehetőségeket nyithatnak meg, de csak akkor, ha a saját forrásokat a tanácsok előteremtik. Figyelmeztetett a későn hozott döntések veszélyeire, mert ezek miatt sok esetben csak a második negyedévben kötik meg a kivitelezési szerződéseket a beruházók és az érintett válla-» latok vagy szövetkezetek, s így a munkát abban az esztendőben nem, is lehet befejezni. Gáspár Ferenc (Piliscsaba— Tinnye, Perbál) szintén az ésszerű beruházási munka jelentőségét emelte ki. Javasolta, á megyei tanács szakigazgatási szervei vizsgálják meg helyi, kisebb tervezőcsoportok kialakításának lehetőségét, mert egy-egy óvodabővítés tervei sűrűn hosszú hónapokig készülnek, míg az ilyen helyi kollektíva gyorsan és rugalmasan oldhatná meg a hasonló feladatokat. Kitért arra is, hogy rendkívül nehéz bizonyos településeken, illetve megyei területrészeken megfelelő kivtelezőt találni, hiszen nem ritka eset: háromnégy község ilyesfajta feladatai egyetlenegy termelőszövetkezeti építőbrigádra várnak. Az elhangzottakra Császár Ferenc válaszolt, majd dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke hívta fel a figyelmet a költségvetési és fejlesztési gazdálkodás néhány olyan vonására, amelyre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Kitért a pénzmaradványok reális értékelésének fontosságára. azaz arra, hogy az év végén maradványként szereplő forintmilliók egy tetemes része valójában meghatározott célra lekötött pénz, mivel már befejezett, átadott, de pénzügyileg még el nem számolt létesítmények költségfedezete. A megyei tanács az 1976. évi költségvetés- és fejleszté- sialap-terv végrehajtásáról beterjesztett jelentést, a szóbeli kiegészítést, valamint a válaszadást egyhangúlag elfogadta. A megyei tanács átal hozott határozat a többi között kimondja, idén a korábbinál tervszerűbb és szervezettebb munkára kell törekedni, elsősorban a fejlesztés feladatok megvalósításánál Szükség van arra is, hogy i második félévben a középtá vú terv alapján a helyi taná csők hozzálássanak 1978. év programjuk kidolgozásaim; Hathatós erőfeszítéseket kel tenni annak érdekében, hog; a beruházások és felújítás© műszaki dokumentációja é kiviteli terve időben elkészül jön, s a lehetőségekhez méi ten a kivitelezői szerződések! is késedelem nélkül kösse meg az érintettek. Ugyancsa a határozat intézkedik arrc hogy a helyi tanácsok végri hajtó bizottságai a korábbin; következetesebben számolta sák be a szakigazgatási sze veket az idei tervek teljesít séről, s ha szükséges, tégy nek gyors intézkedéseket - akadályok elhárítására. Területátcsatolás A megye tanácsainak 19’ évi zárszámadása megtárgy lása után dr Mondok I adott tájékoztatót arról intézkedési tervezetről, an lyet a megyei tanács végi hajtó bizottsága dolgoz Ez az intézkedési terv azor beszámolón alapul, amelyet végrehajtó bizottság terje tett 1977 áprilisában a I nisztertanács elé. Kérte, h( az írásos tervezethez a meg tanácstagok a jelzett hat időig tegyék meg javaslat kát és észrevételeiket. Ezt vetően a testület úgy dönt hogy az érintett helyi ta csők állásfoglalása és hozz; rulása alapján elrendeli, -« szesen 30 hektárnyi kitérje sű, lakatlan külterületnek várostól Sződliget község történő átcsatolását. Az át« tolt területrészt Sződliget kóterületként kívánja has; sítani. Végezetül az ülés résztvi úgy határoztak, hogy a évéi tanácstagok által szól illetve írásban előterjes; interpellációkra a szakiga tási szervek vezetői írás adják meg a választ. M. 4
