Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
MŰANYAGÜZEM KOCSÉRON Jegyzet Gondosabban! A betakarítás a városi embert is érdeklő közügy. Lépten-nyomon előkerülő téma a munkahelyeken, ismerősök, barátok beszélgetésein. A várható időjárást nemcsak az üdülni készülők szempontjából lesik, aszerint is figyelik a felhőket, várható-e eső, nem pusztít-e jég? Ezekből a szavakból a féltő aggodalom is kiesendő! olykor. Arról is szó esik, hogy ígéretes az idei termés, s nagy munka /ár óz erő- és munkagépek vezetőire, mindazokra, akik a betakarítást végzik. A munkákat gyorsan és időben kell elvégezni, mert csak így kerülhető el, a gabona érését követően, a napról napra növekvő szemveszteség. Megvannak a nagy teljesítményű gépek, a szorgalmas dolgozók, s jó szervezés teheti gördülékennyé a munkát. Az utakon járók-kelők, joggal teszik szóvá, ha a malomba, tárházba igyekvő pótkocsis vontató, teherautó vastag csíkban szórja a földre, az út porába a gabonát. Többen méltatlankodva mondják, hogy valóságos, búzaszőnyeg teríti a kövezetei. Gondosabban kell rakodni, mert az így kárbavesző búza is mázsákat, tonnákat tehet ki, pedig minden szemre szükség van. T. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSzÍr" XXX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1977. JULIUS 13., SZERDA Jászkarajertő, Kőrösfeiétlen Virágzó háztáji gazdálkodás Sokan nevelnek állatot — Felvásárlás, táp, takarmány Eladó az iskolatáska Ha a gyereknép még nem is, a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ már gondol a szeptemberi tanévkezdetre: papír- és írószer- osztályának raktárkészletét megnövelve július második felében kedvezményes füzet- és táskavásárt tart Cegléden, az áruházban, Jászkarajenőn, a papírboltban, Törteién, a kul- túrcikk üzletben és Csemöben, a szövetkezeti vegyesboltban. Aki a köröstetétleni és a jászkarajenői határt járja, látja, hogy a megszokottnál erre több a tanyák körül, árkok mentén legelő jóázág. Nemcsak baromfi szaladgál az út porában, hanem kipányvázott disznók, tehenek is legelésznek. Ezen a vidéken mindig dívott az állattartás. Jól pél- dázza ezt a szerdánkénti jász- karajenöi hetipiac: jelentős a felhozatal, s a vevők a távoli településekről is eljönnek. A Minisztertanács tavaly hozott határozata a községi tanácsoknak is feladatként jelölte meg a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatását. Segítenek a termelőszövetkezetek is. Az idei tavaszon a közös tanácsú községekben felmérés készült, amelyből kiderült, hogy a számlálás időpontjában, Jászkarajenőn ezer 224 szarvasmarha volt, közülük 772 tehén, Kőröstetét- lenen, a tanyákban 128 marha állt a jászlak mellett, s ezek közül 97 fejős. Jászkarajenőn a sertések szánja megközelítette az ötezret, a szomszéd községben meghaladta a kétezret. A sertéseket nemcsak helyben értékesítik, hanem teherautószám viszik máshová eladni a gazdák. Baromfiból több tízezret nevelnek. A környező városokból, de még Budapestről is odajárDOBOGOS HELYEZÉSEK Az emlékverseny győztese Ökölvívók — szolnoki szorítóban A nap LABDARÜGÄS Ceglédi VSE, a Vasutasalkalmából, négy csapat részvételével, serdülő labdarúgótornát írt ki az egykori társadalmi sportvezető, Veres János emlékére. Az első nap eredményei: Nagykőrösi Kinizsi—Prágai Lokomotív 1:1 (1:1). Az érdekes, jó mérkőzés döntetlenül végződött. A 11-es rúgásban a nagykőrösiek 5:4 arányban bizonyultak jobbnak, ezért ők kerültek a döntőbe. Pest megyei válogatott— Ceglédi VSE 2:1 (2:0). Ellentétes félidőket hozott a mérkőzés. A hajrában a CVSE nagy erővel rohamozott az egyenlítésért, eredménytelenül. A második napon, a 3. helyért: CVSE—Prágai Lokomotív 2:1 (0:0). Küzdelmes, közepes színvonalú összecsapás volt, melyet a szerencsésebb csapat nyert meg. Góllövők: Zila, Kelemen. Az első helyért: Pest megyei válogatott— Nagykőrösi K. 1:0 (1:0). Mindkét gárda lelkesen játszott, s jól is. A színvonalas mérkőzést Kovács góljával nyerték meg a Pest megyeiek. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a PVSK Vasutas Totó Kupa találkozó szünetében került sor. A díjakat Veres János özvegye adta át a győzteseknek. Érdemes volt megrendezni a fiatalok seregszemléjét, a gyerekek valamennyi mérkőzésen nagy kedvvel játszottak, számot adtak bontakozó tehetségükről. A legtöbb gólt Losó László (Pest megye válogatott) lőtte, míg a legtechnikásabb játékos címet Jirsi Shule (Prágai Lokomotív) és Kökény Sándor (CVSE) kapta. A vándorkupa első győztese a Pest megyei serdülőválogatott. A versenyre ezután minden évben sor kerül majd. ASZTALITENISZ A Ceglédi VSE II. csapata utolsó megyebajnoki találkozóján, biztos győzelmet aratott. CVSE II.—Váci Vasas Izzó II. 15:5. Győztek: Kottlár (4), Gyura (4), Mala (3), Kiss (2) és a Kottlár—Gyura pár (2). Ökölvívás Szolnokon 15 egyesület 110 versenyzője indult a háromnapos SZMTE Kupán. A CVSE tizenöt serdülő és ifjúsági sportolót állított szorítóba. A fiatalok kitettek magukért, valamennyien felállhattak a dobogóra. Abonyí és a Sánta testvérek teljesítménye viszont elmaradt a várttól. Az összetett pontversenyben any- nyira szoros lett a végeredmény, hogy, ha ők szokott tormájukat mutatják, s jobb helyezést szereznek, a CVSE a kupát is elnyerhette volna. Az összetett pontversenyben: 1. FTC2. SZMTE 30, 3. KSC 29, 4. Ceglédi VSE 27 ponttal. Az egyéni helyezések: serdülők: első helyezett Sziládi László (nagyközépsúlyban), a második Farkas István (harmatsúly), Farkas Sándor (pehelysúly), Abonyi László (váltósúly), harmadik Berényi László (légsúly), Darázs Győző és Sánta Béla (váltósúly), Komjáti Sándor és Pákozdi István (nagyváltósúly). Ifjúságiak : második helyezést szerzett Lendér öyula (félnehézsúly), harmadikok lettek Kaiser Béla (légsúly), Szellő István (könnyűsúly), Tóth Ferenc (kisváltósúly), Sánta László (váltósúly) és Kobela Mátyás (középsúly). U.L. nak a kereskedők, és sohasem távoznak üres kézzel. Mindig alaposan megpakolják járműveiket. Régebben libatenyésztéssel, töméssel, pulykával is sokan foglalkoztak, majd minden háznál, tanyában. Az utóbbi években azonban lényegesen kevesebben. A két község határában gazdálkodó Árpád Termelőszövetkezet sokoldalúan segíti a tagok, alkalmazottak háztáji és kisegítő gazdaságait. Tavaly a háztáji számára 880, az idén 900 hektár legelőt biztosított. A múlt évben 600 hektár háztáji kukoricaföldet adott ki. Az idén jóval 'kevesebbet, mert sokan inkább a pénzbeli megváltást választották. Lucernaterülethez is kedvezményes áron juthatnak hozzá a háztájiak. A közös gazdaság az ősszel nagy meny- nyiségű répaszeletről gondoskodott, amelyet járműveivel szállított a gazdák udvarába. Ugyancsak hazavitték az alomszalmát is. A termelőszövetkezet hatékonyan közreműködik az átvételben, felvásárlásban. Borjúkat, növendék bikákat, sertéseket' értékesít, és a tejet is folyamatosan átveszi, 1976-ban 2 ezer 618 malacot, 181 süldőt és 714 hízót vásárolt. Több mint 18 ezer hektoliter tej került be a háztájiból. A helybeli takarmányboltok általában elegendő és megfelelő választékú tápról és szemestakarmányról gondoskodnak. Az ÁFÉSZ a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás gazdája. Amit átvesznek, elsősorban a helyben lakók ellátására fordítják. Jászkarajenőn megfelelő mennyiségben és választékban árulnak növényvédő szereket. Kőröstetétlenen kedvezőtlenebb a helyzet, ugyanis nincs megfelelő szakképzettségű eladó a boltban, aki foglalkozhatna velük. Műtrágyáról épp úgy gondoskodnak, mint kisgépekről. Tavaly a jászkarajenői üzlet 8 morzso- lót, 52 darálót és 80 permetezőgépet értékesített. Az idei tavaszon az ÁFÉSZ paradicsom. és paprikapalántát is árult. A felmérés arról tanúskodik, hogy a rendeletben érintettek felismerték a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatásának jelentőségét, kedvezően befolyásolva a piac árukínálatát. T. T. Cegléd a hazai lapokban A Magyar Népfront története 1935—1976. című dokumentumkötetben a városunkbeli Csala István és Kárpáti Aurél neve is szerepel. ★ A Petőfi-adón, július 4-én elhangzott Bácsi kérem, hol leheit itt focizni? című műsorban a ceglédi fiatalok tehetségkutató versenyéről elismerően nyilatkoztak a sportvezetők. ★ A Magyar Konzervipar június 15-i számában a ceglédi konzervgyár életéről jelent meg tudósítás. ★ A Békés megyei Népújság a hústermelő verseny első helyezettjéről, a Ceglédi Állami Tangazdaságról írt. ★ A Mérleg júniusi számában a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ bizalmijáról, Ozsváth Istvánnéról írták életrajzot, eredmé nyes munkáját méltatva. ★ A Művészet 1976. évi évkönyve Benedek Péter ceglédi parasztfestő egyik művének színes reprodukcióját közli. ★ A Déri Múzeum évkönyvének 330. oldalán az Országos Földművelő Párt 1908-ban, Cegléden kiadott programjáról olvashatunk. A Föld Népe szerkesztősége Által közrebocsátott kiadványban ez áll: „Jertek, gyülekezzetek a vörös zászló alá!” ★ A Nimród, a Magyar Vadá' szók Országos Szövetsége lapja, júliusi számában hírt adott arról, hogy a csemőd Rákóczi és a ceglédi Széchenyi Va dásztársaság lövészversenyt rendezett Széchenyi Zsigmond emlékére, és a versenyre meghívták a neves író özvegyét is. M. T. Kifogástalan a minőség NYÁRI MUNKA, DIÁKOKNAK A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet korszerű műanyagüzeme mintegy ötven embert foglalkoztat. Bugyi Ilona, az üzem egyik vezetője, két év óta dolgozik itt. Tőle érdeklődtünk a munkáról. Kábelbilincs — A fóliafúvóban előállított alapanyagból különböző méretű fóliatasakok készülnek. Fóliahegesztőink gyártják, s a baromfifeldolgozó vállalatnak, valamint a hűtőiparnak szállítjuk őket. — Milyen termékek kerülnek ki az üzemből? — Fogantyúkat gyártunk a VEGYÉPSZER-nek, s az El- zett műveknek. Itt készülnek a kosárlabdajáték tartozékai is, valamint a PVC-kerekek. A Vasértnek falitiplit, kábelbilincset szállítunk. Készítünk PVC olajálló csöveket is, melyekből elegendő tartalékunk van raktáron. Nálunk készülnek egyébként a keresett színes szalagfüg^önyök is. Ellenőrzés — Kik dolgoznak a műanyagüzemben? — Javarészt kocsériak, kö- röstetétleniek, jászkarajenöiek. A környékbeliek a szövetkezet személyszállító kocsijával utaznak naponta Kocsérra. — Hány műszakban dolgoznak? — A gépeken, a fóliafúvóban, a iraccsüzemben háromban, a fóliahegesztőben pedig csak délelőtt. Orbán Margit minőségellenőr három éve jár be Jászkara- jenőröl. — Nincs gondja az átjárással? — Naponta hoz bennünket a szövetkezet gépkocsija, nem okoz gondot. — Sok munkája akad? — Igen, sok. A fröccstermé- keket ellenőrzőm a gyártás folyamán. Ehhez, persze, mindenféle terméket jól kell ismernem. Azt szeretném elérni, hogy minőségileg kifogástalan termékek kerüljenek ki a gépekből. Várják őket — Reméli sikerül? — Én állandóan délelőtt vagyok itt, ezért csak a délelőtti műszakban dolgozókat tudom ellenőrizni. — A nyári vakáció idején alkalmaznak-e diákokat? — Eddig minden évben kínálkozott a diákoknak is munkalehetőség, vagy a kertészetben, vagy itt, a műanyag- üzemben. Az idén is várjuk őket. B. T. Erodményes együttműködés Vállalásaikat teljesítő brigádok Sok olyan gép, alkatrész készül a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezetben, amely exportként szerez becsületet a hazai munkáskéznek és a szövetkezeti iparnak. A szövetkezet szocialista brigádjai köztük is elsősorban a gépexportban dolgozók együttműködésre, egymás patronálá- sára alakítottak ki új és erősödő kapcsolatot. Ezt gyümöl- csöztetik a csepeli munkások munkaversenyéhez csatlakozva, vállalásukat konkrét feladatként sorolva a teendőkhöz. A szövetkezetbeliek a munkaidő, a drága gépek, az állóalapok fokozottabb kihasználására, vagyis mind jobb eredményekre törekszenek. A szövetkezet erre az évre 49,7 millió forintban jelölte meg termelési értékét, ezen belül növelte a lakossági szolgáltatást és az exportot. Szép gyümölcs, elegendő zöldség Kedden már kora reggel özönlöttek az emberek a ceglédi piacra. A háztartásokban hagyománya van a télire tartalékolásnak, a befőtteltevés- nek. Szörpnek málnát és ribiszkét, befőttnek egrest, megy. gyet, késői cseresznyét, árpaérő körtét, bélessütéshez rétesalmát sokan kerestek, s vásároltak. Választékos és bőséges volt a piac ellátása, reálisak és széles skálájúak voltak az árak. Burgonyát 4—8 forintért, hagymát csomónként 3—4, kilónként 8—10 forintért lehetett kapni. A szép méretű idei fokhagyma darabja 2—2,50 forint volt. A fejes káposztáért kilónként 4—8 forintot, a kelkáposztáért 6—8 forintot kértek az árusok. A papKeresett az építőanyag Az első félévben 24 millió forint értékű építőanyagot hozott forgalomba a ceglédi TÜZÉP-telep. Ez az előző évinél több. A telep feladata elsősorban a lakosság ellátása, a forgalom 80 százalékát magánépíttetők bonyolították le. A képen: fenyőfűrészárut válogatnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele rikát darabonként is árusították, másoknál kilója 12— 26 forint között váltakozott, méret és minőség szerint. A paradicsom is általában 24— 26 forintba került kilónként Salátának és kovászos savanyítottnak való uborkát már 4 forintért is lehetett kapni, a szebbje 8—10 forintért kelt el kilónként. A leveszöldség általában igen szép volt, 3—6 forintba került 'csomója. Kevés gomba, kevés tojás és kevés tejtermék akadt a ceglédi piacon. A gyümölcsárusoknál a vásárlók elégedetten tapasztalhatták, hogy több eladó a kis- kertesek során sem árul zsákbamacskát, vagyis feltünteti kosarán az alma, körte, barack árát. Van, aki a régi, rutinos eladóktól sem rest tanulni, és szíves szóval kínálja termését. Kelendő volt az őszibarack, amit 12—25 forintos áron lehetett kapni. A drá- gábbja, akár gyümölcskiállításon is megállta volna a helyét. Gondosan kezelt, friss és választékos volt a kofasorok áruja. A termelőszövetkezeti, fogyasztási szövetkezeti, a MÉK-től és a MEZŐ- KÖV-től érkezett zöldség és gyümölcs is illett a teljes piaci kénhez. A MÉK és a ME- ZÖKÖV igyekszik tartani a szavát, s vele együtt a választékot, a reális árakat. A ceglédi piac túlsó bugyrában, a zsibpiacon is mozgalmas volt az élet. A textilhulladékot és maradék méterárut kínálókat sokan felkeresték. Az asszonyok szabad óráikban sok hasznos holmit készítenek a látszólag semmire sem jó hulladékból, köténytől, blúztól kezdve, a függönyig, párnahuzatig. A kézimunkázók azért panaszkodtak. hogy a hímeznivaló népművészeti motívumokat oiacra hozók újabban csak a drágább szövetre nyomott mintákat kínálják inkább, kevés a jól mosható sifonra, vászonra tervezett, pedig régebben bőven volt belőle.