Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
Kétmillióval több hasznos munkaóra Jó félévet zárt az ISG Ä gondokról, nehézségekről senki sem beszél szívesen. Ezért amikor az idén január végén érdeklődtem az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban az évkezdet felől, meglehetősen szűkszavú volt a válasz: két százalékkal maradtunk el a tervezettől. A magyarázat? A vállalat tavaly gyarapodott két gyáregységgel, Maglódon és Gyöngyösön. A vállalati profilnak megfelelő üzemszerű termelés ezekben az egységekben az év elején kezdődött el. Maglódra öt nap alatt telepítették át az Ikarus-buszokba kerülő mellső tengelyek gyártásához szükséges berendezéseket, alig egy hét alatt költözött le az 525 millió forintot jelentő termelés berendezése a volt Vasipari Vállalathoz. Szintén az év elején kezdték el mátészalkai üzemükben az eddig a törzsgyárban készített gőznyomáscsökkentő szelepek gyártását, ami mintegy 60 millió forintos termelésátcsoportosítást jelentett. A törzsgyárban pedig a fenti cikkek előállítása alól felszaTudatosan T ermészetesen véletlen — már amennyire az üzleti kapcsolatokban vannak véletlenek —, hogy az Irodagépipari és Finom- mechanikai -Vállalat pénztárgépei, s a Forte Fotokémiai Ipar fekete-fehér filmjei, színes fotópapírjai összetalálkoztak, hazánktól meglehetősen távol, Algériában. E kellemes randevú története röviden annyi, hogy a Forte-termékek versenytárgyalást nyertek az afrikai országban, azaz más cégek kínálatát megelőzve, 700 ezer dollár értékben szállíthatnak árut a váci gyárból az SNNGA-válla- latnak, amely nagy áruházhálózatot tart fenn. Vác és Vasad pedig úgy találkozott össze, hogy ugyanennél a vállalatnál 650 magyar pénztárgép működik már, s további 300 szállítására van szerződéses megállapodás. Még egy adalék a leírtakhoz: színes . fotópapír első ízben jut el a Fortéban Algériába, a pénztárgépek folyamatos eladását pedig három évre szóló szerződés fedezi. Magának a külkereskedelmi ügyletnek a summá- zata ennyi. Amíg azonban az ilyen és hasonló eladások szerződését aláírják, sok mindennek kell történnie. A legfontosabbat kiemelve: tudatos gyártmányfejlesztő és piacfeltáró munka szükséges hozzá. A pénztárgépek esetében például az történt, hogy az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat jó érzékkel választott ki olyan terméket, amit — nemzetközi kooperációban — gazdaságosan állíthat elő, folyamatosan fejleszthet, széles vevőkörben értékesíthet. Ahogyan bővült a pénztárgépek termelése, úgy apadt a korábbi, gazdaságtalan termékeké, azaz a termékváltás nehéz folyamata zajlott le. A Forte filmjei, színes fotópapírjai ugyancsak tudatos fejlesztőmunka eredményei — a színes fotópapírok gyártásának megszervezése sok gonddal járt, voltak, akik tamáskodva minősítették az erőfeszítéseket —, annak a fölismerésnek a kézzelfogható bizonyítékai, hogy a vevő minőséget és választékot egyszerre kíván. N agy tempóban bővül Cegléd legfiatalabb ipari üzeme, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat gyára. Nagy tömegben hazánkban először itt állítanak elő akácfából hordókat — ezek az ún. transzporthordók a bennük szállított borral együtt maradnak ott a megrendelőnél —, s bár volt vita azon, miért nem tölgyfa az alapanyag, a gyár bizonyítani tudta az akácfa előnyeit. Az előnyök legfontosabbika az, hogy az akáchordó a gyártónak és a megrendelőnek egyaránt kifizetődőbb. Tudatos lépés volt tehát a hordógyártás ilyen alapanyagra történő megszervezése. s szintén tudatos lépés a közeljövőnek az a fejlesztési programja, aminek következtében újabb részlegekkel bővül a ceglédi gyár. A gyarapodást elsőként majd az az üzem bizonyítja, amelyben évente hatezer köbméternyi székalkatrészt — támlát és ülést — készítenek. A termékeket a hazai bútoripar folyamatosan igényli, de a tudatosság köre bővül azzal is, hogy a termelés körülbelül egynegyedét exportálhatják. Ezt az üzemrészt újabb követi, abban furnért és speciális igényeket kielégítő falemezeket állítanak elő. Ez meglát tudatos, jól megfontolt lépés, mert az ilyen gyártmányok iránt egyenletesen növekszik a kereslet, a speciális falemezek magas árát is szívesen megadja a vevő, csak kapjon belőle. Kézenfekvőnek látszik, hogy egy vállalat, gyár, ha termékeivel a piacon akar maradni, akkor fejleszt. Ez valóban logikus feltételezés, ám a gyakorlati tapasztalatok rácáfolnak a logikára. Széles körben lefolytatott vizsgálatok bizonyították ugyanis, hogy az ipar rendkívül gyenge pontja a fejlesztések tudatossága, azaz átgondoltsága, hosszú távra történő kijelölése. S ok az ad hoc, a rögtönzött, a véletlenszerű elem a gyártás- és gyártmányfejlesztésben, s ezért sűrű eset, a remélt hasznot nem érik el az új technológiával, az új termékkel. Az ilyesfajta kudarcok könnyen azt a képzetet keltik, nem érdemes szellemi és anyagi erőket „pazarolni” a korszerűsítésre, mert hiszen nem kamatoznak megfelelően. Valójában arról van szó, tudatosság híján rosszul mérték fel a holnapot, a mérlegelést mellőzve tévesen választották meg a haladási irányt, s érthető, ha azután zsákutcába futottak. Elgondolkoztató megállapításra jutottak a Gazdaság- kutató Intézet munkatársai, a fejlesztési ráfordítások megtérülését elemezve. Kiderítették, hogy minden tíz fejlesztésből négy nem fizeti meg hosszabb távon sem a remélt kamatokat, kettő pedig a tervezettnél később adja a haszonforintokat. Marad tehát tízből négy olyan fejlesztés, amely kifizetődőnek, jól megtervezettnek, azaz tudatos, helyes lépésnek bizonyul. Kevés? Nagyon kevés. Akkor, amikor örökösen viharok dúlnak a fejlesztési alapok szerénysége, a bankhitelek csepegtetése miatt, meghökkentő, milyen köny- nyen jutnak forintmilliók olyan terepre, ahol ingoványos a talaj. Az idei első negyedévben minden száz forintból, amit fejlesztési célokra költöttek el, hatvanat a vállalatok, szövetkezeink adtak ki! Ez az arány j Sl érzékelteti a termelőegységek súlyát, szerepét, felelősségét. Jól érzékelteti tehát, hogy a tudatosság nem vész az elvont fogalmak ködébe, hanem nagyon is mérhető, forintokban kimutatható tényező. Amit senki sem vitat persze, csak éppen sokan figyelmen kívül hagyják, amikor döntenek, cselekednek. Mészáros Ottó badult munkaerő készült fel az újabb termékek gyártására, a korszerűbb technológiák elsajátítására. A félév végére azonban a számok tanúsága szerint a főbb buktatókon túljutottak. Majdnem 30 millió forinttal, 3,6 százalékkal teljesítették túl időarányosan tervüket, 6,7 százalékkal termeltek többet, mint az előző év hasonló időszakában. A létszám eközben 2,1 százalékkal csökkent, tehát a termelékenység mintegy 9 százalékkal nőtt. Tavaly sok gondot okozott a vállalatnál, hogy készleteik a megengedettnél és a szükségesnél magasabbak voltak. A termelési program és az anyagmegrendelések jobb ösz- szehangolásával a készletszintet most 12 százalékkal sikerült leszorítaniuk. Galina József termelési főmérnök szerint a jelenlegi tartalékok optimálisan megfelelnek a termelés folyamatosságának fenntartásához. Időszakos fönnakadások az öntvények szállításában vannak, régi betegség, hogy a hazai acélöntő kapacitás nem felel meg a keresletnek. Némileg enylfíti ezt a feszültséget a Csehszlovákiából érkező import, ami mintegy tíz százaléka a szükségletnek, és röviddel ezelőtt a gyöngyösi gyárban is el kezdték az ipari szerelvényekhez használt szürkeöntvények készítését. A piaci helyzetre a vállalatnál nem panaszkodhatnak, az igények még mindig magasabbak, mint »menynyit ki tudnak elégíteni. Két legkeresettebb termékük, az ammóniaszelep és gömbcsapok gyártását ezért a jövőben erőteljesen kívánják fokozni, lehetőleg minél kisebb beruházással és új emberek nélkül. A receptet erre a megalapozott és következetes üzem- és munkaszervezés adja. A gömbcsap gyártásánál június hónapban kezdték meg a teljes munkafolyamat felülvizsgálatát. A minimális cég az év végéig a termelést 76 millió forintról 100 millióra növelni. Ammóniaszelepekből pedig az előirányzatok szerint a gyártási volument 7,3 millió forintról 20,4 millió forintra emelik. Július elsején volt egy nagyobb szabású bérrendezés a vállalatnál, átlag 5,5 százalék kai lett több a dolgozók fize tése. Ezt az általános rendezést az első féléves eredmények tették lehetővé, amelyek eléréséhez a vállalat 208 szocialista és szocialista címért küzdő brigádja sokban hozzájárult. Gazdasági vállalásaik segítségével hat hónap alatt több mint 500 ezer forinttal csökkent a selejtes termékek mennyisége és 2 millió 225 ezer órával nőtt a hasznos munkaidőalap. H. Sz. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'Y I r ifi t AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JÜLIUS 12., KEDD Kicserélték a magyar—IVÓK barátsági szerződés megerősítő okiratait Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete hétfőn Budapesten — a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában — kicserélte a két ország párt- és kormányküldöttségének legutóbbi találkozása alkalmából Berlinben 1977. március 24-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítő okiratait, s ezzel a két nép testvéri barátságának és együttműködésének további elmélyítését szolgáló szerződés hatályba lépett. Tanácskozások a gabeikovo—nagymarosi vízilépcsőrendszer megépítéséről Ülésezik a magyar—csehszlovák gazdasági vegyes bizottság A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság XIV. ülésszakára hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák küldöttség, amelyet Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes, a vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke vezet. A delegáció tagja többek között Julius Hanus, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese is. A plenáris ülés hétfőn a Parlamentben kezdődött meg, amelyen Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnökhelyettesek, a vegyes bizottság társelnökei vezetik a tárgyalásokat. A tanácskozáson részt vesz Barity Miklós, hazánk prágai és Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. A vegyes bizottság megvizsgálja a legutóbbi ülésszakon hozott határozatok teljesítésének helyzetét. Tárgyalásokat folytat egyebek közt a Gabeikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítésének előkészületeiről, a két ország 1980 utáni együttműködésének legfontosabb irányairól. ★ Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, hétfőn hivatalában fogadta Rudolf iRohliceket. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula, valamint Barity Miklós, és Václav Mo- í-avec is. A másodvetés csökkenti a kárt Helyzetkép Pest megyéből — vihar után Pénteken délután a jég Pest megye határában is aratott, gazdaságonként és kultúránként tetemes károkat okozva. Az elemi csapás során részben vagy egészen megsemmisült kalászos- és zöldségtáblák felmérését a biztosító szakemberei a vihar elvonultával azonnal megkezdték, ennek ellenére a károkról teljes megyei - helyzetképet csak néhány nap múlva lehet adni. Sarló alakban, nyugat-délkeleti irányban pásztázta végig a jégeső a megyét; a budai járás északi és középső részét — itt különösen a Zsámbéki medencét, ahol a kár mintegy 40 százalékos —, a váci járás déli részét, a gödöllői járás majd egész területét, és a nagykátai járás délkeleti csücskét tarolta jeg- erősebben. Néhány számadat a várhatóan még bővülő, szomorú statisztikából: az újszilvási Kossuth Tsz földjeit százszázalékos kár érte — 108 hektár szőlő, 70 hektár dohány, 20 hektár dinnye, 515 hektár búza, 140 hektár tavaszi árpa, 150 hektár napraforgó és 58 hektár silókukorica lett az elemi csapás áldozata. Az abonyi JóBúzában jár a gép zsef Attila Tsz-nek csaknem 800 hektárnyi kukoricája szenvedett ugyancsak százszázalékos jégkárt. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz földjein 170 hektárnyi zöldség teljes egészében, 1500 hektáron a búza és a kukorica mintegy felében elpusztult. Kukoricából százszázalékos kára keletkezett a ceglédi Lenin Tsz-nek is; 1200 hektáron, s ugyanitt megsemmisült 60 hektárnyi dinnye. A magrépa a felmérések szerint 40 hektáron ötvenszázalékos, a búza 800 hektáron 40 százalékos kárt szenvedett. Az aratási ügyelet élő telefonvonalai már szombaton reggel jelezték a váratlan természeti csapás szomorú eredményeit a megyei központnak, ahonnan a szakfelügyeleti csoport munkatársai azóta folyamatosan a helyszíneket járják. Stagl József véleménye szerint, csak a helyszínen lehet pontosan megítélni a tájegységenként, gazdaságonként, kultúránként előállt károk mértékét, s ami még fontosabb: a helybeli szakemberekkel mielőbb szót váltani arról, miképp, mi módon lehet megmenteni a terményeknek legalább egy részét. Ahol például 20 százaléknyi búzaszem betakarítható, úgy azt a lehetőségek szerint learassák, mivel a biztosító csak a gazdaságok anyagi gondját oldja meg; a népgazdaság szempontjait tekintve azonban terményekre van szükségünk, mindannyiunknak. Fontos a másodvetéseket mielőbb elkezdeni a káir sújtotta területeken!; elsősorban takarmánynövényeket, s ahol lehet, zöldségféléket. Az idejében befejezett talaj munkák és a másodvete- mények módot adnak arra, hogy a jég okozta károk a lehetőségek szerint mérséklődjenek. KOZELET B : 4 It >■ ■ i ’• Rekord búzatermést várnak a szakemberek a Kertészeti Egyetem Tangazdasága ványi kerületének földjein. Kétszázötven hektáron aratnak búzát, körülbelül 40 mázsa hektáronkénti termésátlaggal. Kedvező időjárás esetén a hét végére befejezik a munkát. Bozsán Péter felvétele Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete a mongol népi forradalom 56. évfordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Korom Mihály igazságügyminiszter, Polinszky Károly oktatási miniszter és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint a politikai, gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap fogadta a hazánkban tartózkodó G. A. Bibiket, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság vaskohászati miniszterhelyettesét, a szovjet—magyar gazdasági együttműködési munkabizottság csőgyártó csoportjának vezetőjét. A. I. Sibajev elnök vezetésével tegnap a SZOT elnökségének meghívására hazánkba érkezett a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának küldöttsége.
